Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-23 / 223. szám

Mindent a lakosságért, de elégedett-e a lakos­ság? — Nem csak a Volán a fuvarozó - Nyolc százalék a növekedés A volán mögül a Volánról Barangolások Felső-Ausztriában (2.) Harminc országban keresik... Az osztrák mezőgazdaság vezető ágazata az állatte­nyésztés. Az alpesi völgyoldalakat elfoglaló réteken folytatott úgynevezett legelőváltó szarvasmarha-te­nyésztés nagy szerepet játszik az állattenyésztésben. A tejgazdaság, a tenyészállat és hústermelés egyaránt fejlett. Különösen Pinzgau és Iionzgau völgyei tún. f Belülről is feá lehet látná: a volán mögül is lehet tár­gyilagosain szemlélni a Vo­lánt Igaz, hogy miként az országban, így Heves me­gyében sem a 4. sz. Volán Vállalat az egyedüli fuvaro­zó, hisz más cégiek, szövet­kezetek, gyárak, sőt magá­nosok is részt vállalnak a szállítás mindenkori nagy munkájából. Ám vitathatat­lan, hogy a szállítás, ezen belül a lakosság ez irányú igényeinek kielégítését első­sorban a Volántól várja el mindenki, a Volán az, amely meghatározó e munkában, s amelynek képviselői a „vo­lán mqgül” adtak tájékoz­tatást a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának. Nem könnyűi a dolga a vállalatnak. Lényegében egyik évről a másikra — pontosabban az elmúlt esz- \ tendő fél éve alapján az I idei első hat hónapban — i nyolc százalékkal nőtt a fu­varozások mennyisége, s ez csak az építőanyagoknál az elmúlt év első felének 67 I ezer tonnája helyett jóval ! 80 ezer tonna szállítást je_ ! lentett. Igen nagy az igény [ a lakosság részéről: elsősor- ' bán az építőanyagot illetően, de a propán-bután gáz — a tüzelőanyag az olaj seál- ■ lítása is elképzelhetetlen nélkülük. Egyetlen adat is jól illusztrálja munkájukat: 1981 első félévében kereken 50 ezer tonna tüzelőolajat szállítottak házhoz. Ám még­is ide kívánkozik még egy feladat: évente átlagosan hárommillió gázpalackot fuvaroz Hortról. az ottani gáztöltő üzemből a 4, sz. Volán, s nem csak Heves megyébe, de Borsodba, Nóg- rádba. Szolnok és Pest me­gyébe is. Az már csak ku­riózum — illetőleg miért is lenne az —. hogy a Volán profiljába tartozik még a méhek fuvarozása is az új meg pj „legelő”-területekre. Mindezt és még a sok mást szaknyelven „közvet­len” ígénykielégítésnek ne­vezik. Ebből adódik, hogy az úgynevezett „közvetett” la­kossági igény kielégítése is jórészt a Volán vállán nyugszik. Hogy miről van szó? Erre elég csak egyet­len példa és mindjárt ért­hető lesz, hogy miről. A Bő_ esi Sörgyárból tavalyhoz ké­pest az idén már háromezer tonnával több sört szállítot­tak — az üzletekbe. Nem szólva a Fűszert és számos más kis- és nagykereskedel­mi vá,Halat áruforgalmának biztosításáról, amely vég­eredményben közvetve ugyan, de mind a lakosság igényeinek szolgálatát jelen­ti. A feladatok tovább nőnek ebben az évben és a jövő esztendőben is. A pénzügyi lehetőségiek azonban nem! Gond. hogy rakodómunkást nem lehet kapni, hogy új teherautók, rakodógépek be­szerzése — azok növekvő árai miatt — igen nehéz, illetőleg vásárlásuk csak a selejt pótlását; teszik lehetőd vé. A Volán azonban pró­bálkozik jobban, attekintob- ben szervezni a munkát Mód nyfiik ama, hogy az építkező például szerződést kössön építőanyagainak tel­jes szállítására, így kölcsö­nösen biztosítva a kapacitá­sok kihasználását és a ma­gánerős építkező folyamatos ellátását. Külön is ösztönzik a gépkocsivezetőket, ha azok a lakosság részére fuvaroz­nak — jutalék és prémium jár az e téren végzett jó munkáért. November 1-től bérbe adják a több mint fél­száz tehertar.it a gépkocsi- vezetőknek. hogy azok ma­guk osztván be munkaidejü­ket. jobban igazodjanak a vásárlói igényekhez, a mun­kaidőhöz. az üzletzárásokhoz. „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel.” Régi szó­lásmondás. Nem követünk el erőszakot, ha korszerűsít­jük ezt: ha kevés a pénzed, toldd. meg egy ötlettel. Hát ezzel próbálkozik az egri 4. sz. Volán Vállalat is. Gyurkó Géza nek ki kiváló fajiáikkal. Az osztrák hegyi tarka marha hírnevét messze föl­dön ismerik. A legtöbb gaz­dát soraiba gyűjtő tenyésztői szövetség a felső-ausztriai Riedben működik. Ebben az alig 10 ezer lakosú község­ben ' találkoztunk Harald Mielke mérnök-igazgatóval. 1945 óta áll a szövetség élén, azóta irányítja munkatársai­val a riedi tenyésztőket. — Az Ausztriában lévő. 3 millió szarvasmarha 66 szá­zaléka hegvj tarka. Itt ná­lunk Riedben pedig az állo­mány 77 százaléka ez a faj­ta, amely bizonyítja, hogy mennyire kedvelik a gaz­dák — kezdte a beszélgetést. Elsősorban azért, mert ve­gyes hasznosítású! .Tó tejelő és húsa is megfelelő minő­ségű. Szövetségi köztársasá­gunkban 11 helyen működik a tarkamar ha-tenyésztők szövetsége, melyek között a miénk a legnagyobb. Három­ezer gazda tartozik ide, akik­nek rendszeresen szaktaná­csokat adunk az állatok gon­dozásához, ellátásához, egész­ségük védelméhez és a ta­karmányozáshoz. Segítünk a fejlesztésekben és az állat­értékesítésben is. Igazgató­ságunkon négy mérnök dol­gozik, akik felosztották egy­más között a tenyésztői kör­zeteket és rendszeresen meg­látogatják a farmereket. A takarmányozástól az istál­lók működtetéséig minden­hez támogatást nyújtanak. Már említettem, hogy a he­gyi tarka kettős hasznosítá­sú állat. Egy tehén évente megfelelő takarmányozás mellett itt a riedi körzetben ötezer liter tejet ad. A hús­tenyészetekben pedig a napi súlygyarapodás 1200 gramm. Érdemes tehát magas szín­vonalú tenyésztőmunkával hasznosítani a fajta kedvező tulajdonságait. — Hogyan segítenek az ér­tékesítésnél? — Minden hónapban itt a szövetség igazgatóságán ár­verést tartunk. Ilyenkor ver­senyeztetjük egymással me­lyik a jobb tenyészállat és a keresendőket is, hogy ki mennyit ígér értük. Minde­nekelőtt igyekszünk az oszt­rák gazdákat ellátni ezzel a szarvasmarhával, de az álla­tok fele exportra kerül. Örö­münkre szolgál, hogy 30 or­szágban keresik a riedi tar­ka marhát. Legnagyobb vá­sárlónk Olaszország, de mel­lette rendszeresen tőlünk vesznek szarvasmarhát az amerikai, sőt a Dél-Afriká­ból érkező kereskedők is. A szocialista országok közül főleg Csehszlovákiából és Magyarországról vannak vá­sárlóink. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium közreműködésével már két évtizede szoros kapcso­latban vagyunk a magyar mezőgazdasági üzemekkel. Büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi 20 évben a magyar gazdaságokat innen. Riedből láttuk el tarka marha te­nyészállatokkal. Jelenleg is közvetlen kapcsolatban va­gyunk a Pápai és a Szek­szárdi Állami Gazdasággal, valamint a Szolnok megyei kocséri Petőfi Termelőszö­vetkezettel, ahol eredménye­sen foglalkoznak tarkamar- ha-tenyésztéssel. A kocsériák például nemrég nálunk jár­lak tapasztalatcserén. — Minek köszönhetik ezt az elismerést? — Mindenekelőtt annak, hogy riedi szövetségünk száz éves múltra tekint vissza. Tehát nagyon sok tapasztala­tunk gyűlt össze erről a faj­táról és a helyes tenyész­tési módszerekről. Arra tö­rekszünk, hogy a gazdák munkáját segítsük és ösztö­nözzük őket, a minőségi tej- és hústermelésre. A szö­vetségünkhöz tartozó te­nyésztők különösen az el­múlt években korszerűsítet­ték istállóinkat, gépesítették azok berendezéseit. Érdekel­tek is ebben, hiszen a mo­dernizálás előnyt jelent, megkönnyíti munkájukat a tartásban, s a takarmányo­zásban egyaránt. Ezen a vi­Harald Mielke igazgató: — A magyar gazdaságokat az utóbbi 20 évben Riedből lát­tuk el tarka marha tenyész­állatokkal (A szerző felvétele) déken olyanok a földrajzi adottságok: az éghajlati, a domborzati és a talajviszo­nyok, melyek lehetővé te­szik a tarka marha szabad tartását. Az állatok az esz­tendő nagyobb részét kinn a legelőkön töltik, miután ez olcsó tömegtakarmányt je­lent a tenyésztőknek. — A 80-as években mire törekszik a szövetség? — A riedi gazdáknak elis­merést jelent, hogy a tar kar marha-tenyésztésben Ma­gyarországon is felhasznál­ják az itteni tapasztalatokat. Ezt szem előtt tartva, a 80- as években is szeretnénk a jó kapcsolatot fenntartani a magyar üzemekkel. Legfőbb feladatunk, a tejtermelésben elért., magas színvonal meg­tartása. A hústermelésben pedig a minőség további ja­vítását tűztük célul, ami exportképességünket még in­kább elismertté teheti a vi­lágpiacon, (Folytatjuk?! Mentnsz Károly Üzemi konyhákban jártunk Kellemes környezetben ebédelhetnek a gyöngyösi Agro- mechanikai Ipari Szövetkezet dolgozói (Fotó: Perl Márton) Konténerek Barcsról A Somogy megyei Bar­cson kedden megkezdték a termelést az Unitech Ipari Szövetkezet új, korszerű gyártócsarnokában. A/több mint ezer négyzetméter alap- területű, több mint tíz mé­ter magas műhelycsarnok­ban. amely kétkamrás, zárt technológiájú festőkabint is magában foglal, konténere­ket és konténerszállító jár­műveket gyártanak. Az Unitech Szövetkezet 1975-től profiltisztítást haj­tott végre, s fokozatosan át­tért a konténerizációs prog­ram megvalósítására. Mér­nökeik kifejlesztették az UNIKON anyagmozgató gépcsaládot, amely 3-tól 20 tonnáig emel. Szeretjük a hasunkat, amit bizonyít a testsúlyunk utá­ni előkelő helyezésünk a vi­lágranglistán. Ha már sokat, eszünk, azt is el kell, hogy mondjuk: az igazán jó fa­latoknak hódolunk. Egyre kevesebbeknek van módjuk, hogy napközben otthon ebé­deljenek. Régen elmúlt már az idő, amikor déltájban a háziasszonyok ételhordókkal a kezükben a gj'árak, üze­mek. munkahelyek felé ván­doroltak. hogy a dolgozók­nak elvigyék a finom, fris­sen főzött ebédeket. Ezt a terhet levette vállukról az üzemi étkeztetés. Vándor­lásról ugyan most is beszél­hetünk. Igaz, most a mun­kások teszik ezt szervezett formában, s az üzemi étkez­dékben, amelyeknek igen­csak megnőtt a jelentősége az utóbbi évtizedben. Íme néhány vélemény a gyári ét­termek „szolgáltatásairól”. Uracs Györgyné, a gyön­gyösi Aromechanikai Ipari Szövetkezet személyzeti ve­zetője: — Korábban étkezde hiányában az Olympia étte­remben ebédeltünk, s ezt így csak kevesen tudták igény­be venni. Mindenesetre nem sokat vesztettek. Sem a mi­nőség, sem a mennyiség nem volt kielégítő. Az új tele­pünk átadását úgy használ­juk ki, hogy a tőlünk körül­belül 100 méterre lévő Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet konyhájáról szál­lítjuk az ételt, s itt a kor­szerűen felszerelt helyiség­ben tudjuk tálaim. A csak­nem kétszáz dolgozónk kö­zül kilencvenen veszik igény­be ma már ezt a szolgálta­tást. S ez a létszám egyre nő. ami a minőségnek kö­szönhető elsősorban. Nem utolsó szempont az sem, hogy naponta kétféle menü­ből lehet választani, s har­madik fogásként süteményt, vagy gyümölcsöt is rendsze­resen feltálalnak. Mindez 14.60-ért — a vállalati hoz­zájárulás pedig 3,70 forint. Nem azt mondom, hogy nincs ennél jobb, ám az elő­zőhöz képest összehasonlít­hatatlanul kedvezőbbek a körülmények mind a minő­ség, mind a mennyiség te­kintetében. A VILAT1 egri gyárában a közelmúltban saját erőből hoztak létre üzemi konyhát, ami azt jelenti, hogy most már a helyszínen tudnak főzni, ezáltal javul a minő­ség. Szerződést kötöttek a Panoráma Szálloda és Ven­déglátó Vállalattal az üze­meltetésre. Fitala Endre, az Unicornis étterem vezetője az ünnepélyes átadáson ígé­retet tett arra, hogy nem lesz kifogás munkájukra. A gyár főmérnöke dr. Renn Oszkár arról’ beszélt, hogy ennek különösen akkor lesz jelentősége, amikor maid| bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Így ezáltal lényege­sen többen fognak munka­helyükön ebédelni. A szom­szédos gyárak, üzemek mun­kásai is innen kapják az ebédet. Eddig bevált a kez­deményezés, mivei a több­ség véleménye, hogy jobb, s „tartalmasabb” ételt ehet­nek azóta az üzemi étkezdéd ben. A Mátraalji Szénbányák csaknem hat és fél ezer dol­gozója közül mintegy 1500- an fizetik be a 7,60-as napi térítést. Ehhez jön még a vállalati hozzájárulás is, ami igen jelentős, 7,90 forint. Külön konyha üzemel a Thorez Bányaüzemnél, s a petőfibányai térségben, ami még az ecsédi üzemet is el­látja. A gyöngyösi központ­ban szintén önálló konyha működik. Mindhárom he­lyen a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat vállal­ta az üzemeltetést, általános megelégedettségre. Ami pe­dig a jövőt illeti: várható­an felemelik a nyersanyag- normát, különös tekintettel a nehéz fizikai munkát vég­zőkre ... (Jós szabó) Nyári idővé/ fee a csillagászati ősz Ma, szerdán pontosan 4 óra 04 perckor beköszön­tött a csillagászati ősz. Napéjegyenlőség alakult ki bolygónkon, vagyis az északi és déli féltekén egyaránt 12 óra a nappal és az éjszaka. A 4 óra 04 perc azt a pillanatot je­lenti, amikor a nap éppen az egyenlítő fölött áll. Nálunk az északi félte­kén ezután már egyre rö­vidülnek a nappalok, s a nap mind kisebb szögben küldi reánk sugarait. Az időjárás azonban egyelőre nem, alkalmazkodik a csil­lagok diktálta évszakvál­tozáshoz. Kedden hazánk több vidékéről is 30 fok körüli hőmérsékletet je­leztek, általában ország­szerte 7—10 fokkal volt magasabb a hőmérséklet a sokévi átlagnál. Igaz, eddig még nem dőlt meg a szeptember végi meleg­rekord: 1912 szeptember 22-én 34 fokot mértek Bu­dapesten! Vas megye festői szép­ségű tájain az új évszak beköszöntét jelzi, hogy be­érett a vidék aranya, a szelídgesztenye. E vidéken a gesztenyésekben nem ritkák a 4—500 éves fa- óriások. A szokottnál csak­nem két héttel korábban érett, be az idén ez a cse­mege. néhol már kínálják is a, termelők a városok piacain. A meleg szeptember, az ősz hivatalos beköszönté­sével egy időben szokatlan természeti érdekességet produkál a Tiszazugban. Az Alföld egyik nagy szil- vatermö vidékén másod­szor virágzanak a ,beszter­cei szilvafák. A nagyra nőtt, hamvas, kék gyü­mölcsök mellett fürtökben jelentek meg a fehér virá­gok. 1981, szeptember -23» szerda Mit és hogyan főznek? Tüzek terményszárí­tókban Az elmúlt hét végén több, jelentős anyagi kárt. okozó tűz keletkezett mezőgazdasá­gi terményszárító berende­zésekben. A Fejér megyei Nagyvelegen a Szabadság Téesz majorjában kigyúlladt egy Sirokkó, típusú termény- szárító és benne a szárítás­ra váró nagy mennyiségű napraforgómag. Ugyancsak Sirokkó szárító égett le — mintegy tíz mázsa naprafor­gómaggal — a Hajdú-Bihar megyei Létavértesen. az Oj Élet Téesz majorjában. Veszprém megyében, a Kün- gösi Állami Gazdaság Bá­bolna típusú szárítóberende­zésében keletkezett tűz, itt mintegy 50 mázsa naprafor- .gómag semmisült meg. Az eddigi megállapítások sze­rint a technológiai beren­dezések hibája, illetve azok szabálytalan használata okozta a károkat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom