Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-23 / 223. szám
Az Agria '81 hangversenyei után TUDOMÁNYOS KUTATÖK i Többszólamúsáiat! Az Országos Filharmónia plakátjain az idén nyáron eiaó alkalommal jelent meg az Agría '81 emblémája. Je. lezve. hogy az Egri Nyárnál« a zenei része Is ben. nefoglaltatik abban a koncepcióban és tervezésben, amelyet az Agria Játékszín a város és az idegenforgalom közönségének szánt. Miután ez az öt műsorból álló hangversenysorozat ezen a nyáron jelentősen növelte népszerűségét, hallgatóságát — a korábbinak a másfélszeresére emelve azt —, önként adódik a kérdés: hogyan tovább? Mert mintha az Agria Játékszín „* zenei vonulatot” a színházihoz képest másodrangúnak, vagy másodvonalbéllnek tartotta volna eddig, vagy tartja még ma is? Holott egyáltalán nem, az. Kezdjük talán Indokolásunkat onnan, hogy az egri zenei életért felelősök hoez. szű évekkel ezelőtt kikutatták; a bazilikában van egy nagyszerű orgona és hogy ott a hatásköri kérdések tapintatos rendezése után hangversenyeket lehet rendezni. Orgonával és természetesen orgona nélkül is. vagy azzal egybekombinálva ‘mindazokat a lehetőségeket ki lehet használni, amit, az együttesek, szólisták nyújtanak. Meg Is indult így az a koncertélet, amely Egerben a bazilika orgonájához kötődött. Nemsokára újabb lépés következett! A Zenei Világnap és az őszi hangversenyévad első műsorát az Országos Filharmónia áttelepítette a bazilikába és bérleteseit nagyszerű zenei élményben részesítette. Nemcsak a nagyhatású zenei instrumentum megszólaltatásával, hanem azzal a gondossággal is. ahogyan is amivel a közreműködőket a Filharmónia kiválasztotta. Évekig maradt a muzsika fő hangszere az orgona. Nemegyszer szólisták, énekesek. hegedűsök is részt vettek ezekben a zenei rendezvényekben. zenekarok is játszottak itt. több-kevesebb sikerrel, gazdagítva azt a hatást, amely a bazilika hangszeréből és abból a2 akusztikából. térhatásból származott, ami itt megvan és kihasználható. A siker egyértelmű és általános volt. Érdekes megjegyezni. hogy a koncertezésnek ez a módja. helyszíne a fiatalságra is mély hatást gyakorolt. Ezzel a megállapítással azt Is szeretném. akarnám is hangsúlyozni, hogy nem a hely szakrális jellege volt és maradt az a motívum, amely a közönséget ide szervezte. Az idén a korábbiakhoz képest a program, némileg változott. Nagy együttesek mellett változatlanul kitűnő mesterek léptek fel. hazai és külföldi orgonaművészek tettek vátozatossá, itt-ott új hatásúvá ezt a koncertsorozatot. Nem kívánjuk most részletesen megismételni az esetenkénti kritikák egy_egy megállapítását, de általában 1 ezt a sorozatot a magas mü- I vészt színvonal jellemezte ' korábban is, az idén is. An- I nak ellenére, hogy amatőr 1 együttesek is közreműködtek. Változás az is. hogy egy szál gitárral nagy sikert arat- ! tak az Esztergomi Gitárfesztivál résztvevői, valamint az, ! hogy az Agria Játékszínnek ! a Líceum udvarán levő sza- ' badtéri színpadán két volt I egri énekessel Lehóczky 1 Évával és Szabady Józseffel, az Epri Szimfonikusok operettestet tarthattak. I Ez az utóbbi esemény jel- ' lege miatt szorult ki a ba_ ' zilikából, egyúttal azonban ' rá is irányította a figyelmet asra a lehetőségre, hogy a szabadtéri színpad kihasználatlanul hever sok időn át, mig aztán lebontják, elteszik télire. Érdemes elgondolkodni. nihcs_e arra mód és. lehetőség, hogy ezen a színpadon, akár már a következő nyáron jól átgondolt tervek szerint három-négy zenei műsor is otthont kap- jón? — mondják a zene rajongói, hiszen az egri vezetés a tíz évvel ezelőtti dalos-zenés Egri Nyárból ezt a nyári színházat tartotta igazán életképes gondolatnak. De el kellene gondolkoznunk azon is. hogy a zenei program felerősíthető le. netne sokféleképpen. Ma Is állítjuk, hogy az egri nyarak zenei programja és sstn. vonala miben sem marad le a színházétól. Sem az előadók, sem az összeállított műsorok tekintetébenl Tudom, rögtön kész is a válasz: a körtét nem lehet összehasonlítani az almával, a színészi munka is más, a zene hatása is más. Ez igaz. De ha ezt a rangjához méltóan csinosan tartott várost úgy igazából élményadó hellyé akarjuk tenni, ha azt akarjuk, hogy az - idegenek felkeressenek bennünket, akkor nem szabad így vagy úgy, ilyen vagy olyan szemlélettől hajtva azt mondanunk; ha egyszer ide színházat álmodtak, szabadtérit és drámait, akkor ehhez az olykor csak illúziónak tűnő gondolathoz minden áldozat árán ragaszkodni kell! Hiszem, hogy a bazilikára, mint előadótérségre támaszkodó zenei elképzeléseket tovább lehet vinni, tovább lehet gondolni, többszólamúvá lehet tenni. Ügy például, hogy az orgonamuzsika elsődlegességét megtartva, további közreműködőkkel erősítenék a nyári programot, szólistákkal, zenekarokkal, kis- és nagyegyüttesekkel! És idejében tudtára adva ezt mindazoknak, akiket ez az ügy érdekel. Szándékosan nem kívánom túlhangsúlyozni: a zenei élmények mélyebb hatásúak, mint a könnyű, vagy nem nagy igényű nyári színdarabokéi. S ha már a szabadtéri színpad is itt van: miért nem lehet ezt a lehetőséget esetleg a táncművészet, számára is kihasználni. Vagy, ha az időjárási viszonyok miatt nagy a kockázat, miért ne lehetne a színház épületét is bevonni ebbe a nyári szórakoztatásba? Apróságnak tűnik, de elmondjuk: nem árt, ha nagyobb körültekintéssel adminisztráljuk ezeket a nyári hangversenyeket! Senki nem kívánja, hogv ezekre az alkalmakra is Pándy Marianne zenetörténészi közreműködését biztosítsák, de azt igen. hogy a lepergetendő műsorokról a hallgatóságnak pontos tudomása legyen, ott, a színhelyen. Akár élőszóban. akár nyomtatva közöljék a pontos programot. A számok közötti szünet, vagy a több tételes mű szünetei nem azonosak, mégis előfordul. hogy külső hatásra a hallgatóság egy része kizökken az események követéséből és akkor oda az élmény egy jelentős része. Gondokét, gondolatokat említettünk, amik az egyre gazdagodó egri koncertéletet kísérik. Ezen belül is hátra van még az Egri Szimfonikusok és az ő közreműködésük kérdése. De ez már más téma, más alkalomra való. Csak azért említjük, mert a nyári és téli évadban is részesei a Ffl- harmónéa műsorainak. Farkas András Népi műemlék Egy nagydorogi parasztház első — vagy úgynevezett tisztaszobájából való, hazánkban eddig páratlan eiMBrto, i Iflfii. saeptcMéet 83, szerda festett kazettás famennyezet került a szekszárdi Béni Balogh Ádám Múzsám gyűjteményébe. A huszonnégy négyzetméteres famennyezetet — felirata szerint — 1871-ben készítették. A gerendákat és a rájuk helyezett deszkákat világoskék alapon színes virág- mintákkal kifestették. A televízió-pedagógia kutatója: Nagy Andor Pedagógust, a neveléstudomány egy speciális ágának; a tv-pedagógiának országosan elismert kutatóját mutatom most be olvasóinknak sorozatunk keretében. Dr. Nagy Andor, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszékének vezető főiskolai tanára, kandidátus, Izig-vérig egri ember. Itt született, a „Dobó”-ban járt gimnáziumba, s a debreceni egyetem diplomájával a tarsolyában, 1963 óta fii egri főiskolán taníj. A felesége is pedagógus. az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatónője, s a fia is annak készül, mint a budapesti egyetem V. éves bölcsésze. Dr. Nagy figyelmét debreceni professzora: Jausz Béla keltette fel a tv pedagógiai problémái iránt. 1965-ben nála is doktorált ebből a témából. Az egri főiskolán pedig maximális lehetőséget kap folyamatos tudományos kutatásához. Húsz éve foglalkoznak a tv pedagógiai kérdéseinek kutatásával. A pedagógia egy sajátos területe ez, melyet ma már világszerte egyre magasabb és elemzőbb szinten művelnek. Nagy Andor abból indult ki, hogy látta a tv rohamos térhódítását, amely elsősorban is a gyermekeket vonzotta Hamarosan megérezte, felismerte a hatását. Nagy nyomatékkai hangsúlyozta dr. Nagy, hogy ha nem számolunk a tv hatásával, az akkor is hat! A nyugati országokban hamarább terjedt el a tv. s így ott hamarább is ismerték fel annak pedagógiai problémáit. Az a meztelen igazság, hogy hazánkban még napjainkban Is csak nagyon kevesen foglalkoznak ezzel az úi neveléstudományi kérdéssel. Ez a téma nagy. óriási kérdéskomplexumot alkot, tehát egy, a problémával foglalkozni kfvánó kutatónak azt szűkítenie kell. Így jutott el az egri Nagy Andor az Iskolatelevízióhoz. A hazai isko- la-tv megszületésétől kezdve arra irányult a figyelme, s azóta is a Magyar Televízió ezen adássorozatának egyik szakértője. Az iskola-tv vezetőjével, Kelemen Endrével a legszorosabb kapcsolatban áll, s a vele kibontakozott barátság, munkatársi kapcsolat még jobban elmélyítette a téma iránti érdeklődését. 1979-ben szép sikerrel védte meg neveléstudományi kandidátusi értekezését, amelynek a elme kissé hosz- szú, de velősen kifejezi témakörét: Az Iskolatelevízió adásainak módszeres felhasználása az általános iskola felső tagozatos humán tárgyainak oktatásában. Korunk jellegéből adódóan egy- # re fokozódik a pedagógiával * szembeni társadalmi elvárás: kevesebb idő alatt több ismeretet adni: hatékonyabban oktatni, új és újabb eszközöket kísérletezni és alkalmazni, korszerűsíteni a módszereket, minden színtéren, valamennyi tényezővel fokozni a nevelés eredményességét, a szocialista személyiségtípus fejlesztésének ütemét. A nemzetközi és a hazai szakirodalom egybehangzóan megállapította, hogy e pedagógiai korszerűsítő törekvésekben a hatékonyság tényezői között az oktatóte- levizíónak megkülönböztetett szerepe van. A tv megjelenése és oktatási célokra történő felhasználása korszak- határt jelent. Dr. Nagy vizsgálatai tanúsítják, hogy korunk gyermekének igényévé vált az iskolában is a tv, melynek jelrendszerét csaknem anyanyelvével együtt ismeri meg. A gyermek az iskolában is élményre vágyik, a felfedezés örömét reméli, tevékenykedni, alkotni, kimondatlanul is „gazdaságo- sabban” szeretne tanulni, könnyebben, gyorsabban és tartósabban szerezni újabb és újabb ismereteket. A párizsi 1965-ös oktatótelevíziós világkongresszuson a japán kutatók nyilvánosságra hozták, hogy az oktatótelevízió rendszeres felhasználása esetében a pedagógusok mintegy 35 százalékkal magasabb eredményt érnek el. (!) Ennek az a magyarázata, hogy ezekből a jól megválasztott műsorokból aránylag rövid idő alatt gazdag ismereteket' nyerhetnek a tanulók, amelyek általában tartósnak bizonyulnak, rögződnek és felhasználhatókká válnak. A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy az audiovizuális oktatásrendszer tudatos fel- használásával csökkenhet a különböző feltételekkel dolgozó iskolák közötti differencia. 1973-as országos felmérés szerint általános iskoláinkban mintegy 65 százalékos az iskola-tv felhasználása. Azóta bár színvonalasabbak lettek az adások, mégis az a tapasztalat, hogy a pedagógusok egy jelentékeny része kevésbé él e lehetőséggel. Dr. Nagy Andor vizsgálta, hogy mi ennek az idegenkedésnek az oka. Ügy találta, hogy a pedagógusképző intézményekben nem általános az iskola-tv tudatos felhasználására történő előkészítés, a tantárgypedagógiák is csak érintőleg foglalkoznak ezzel a témával, de sajnos a pedagógusok továbbképzésében sem kap megfelelő helyet még az oktatótelevízió. Dr. Nagy az oktató-nevelő munka korszerűbbé válásának folyamatával hozza ösz- szefüggésbe az iskola-tv funkcióit, amelyek sorában az első helyet a közok tatáspolitikai szerep, a társadalmi célok szolgálata foglalja el. Biztosított a tanulói aktivitás és a tananyag gazdaságosabb elsajátítása. E műsorok komplex nevelőhatást igyekeznek elérni. Hatni kívánnak az értelem mellett az érzelemre is, fejlesztik a tanulók ízléskultúráját, erkölcsi állásfoglalásra kívánják őket késztetni, hozzá kívánnak járulni az egészségesebb életmódra neveléshez, s a technikai szemlélet kialakításához. Egészében a dialektikus materialista gondolkodás- mód fejlődését igyekeznek segíteni. Úgy találta a kutató, hogy az egyes tantestületek pedagógusainak legjobbjai az optimális teljesítmény érdekében szívesen vállalkoznak többletmunka végzésére is, az iskola-tv mellé állva. Vizsgálta Nagy Andor a tv-ve] kombinált tanítási óra specifikumait, nemkülönben a •tv-vel kombinált tanítási óravezetés metodikai problémáit is. A kandidátusi disszertáció az iskolatelevíziós pedagógiával kapcsolatosan olyan következtetésekhez jutott el, melyek figyelembevétele, alkalmazása hozzájárulhat a mindennapi oktató-nevelőmunka gyakorlatának eredményesebbé válásához. Főiskolai munkássága során 1964 óta Nagy Andor az egri főiskola neveléstudományi tanszékén tudományos diákkört is vezet, mely súlypontilag foglalkozik a tv-pe- dagógiával. Egerben tantervi anyaggá vált a Ho Si Mlnh Tanárképző Főiskolán a tv- pedagógiával való foglalkozás. A szó szoros értelmében „be vannak oltva" az e téma iránti fogékonysággal a kikerülő tanárok. Három megyében rendszeresen foglalkozik pedagógus-továbbképzéssel, s e munka középpontjában az oktatótelevizió áll. 1977-ben jelent még első kötete: A televízió és a pedagógia cimmel. Rövidesen megjelenik második munkája: Iskolatelevíziós pedagógia címmel. Előkészületben van egy tanulmánykötet, Is- kolatelevizió lesz a mű címe. Publikációinak száma több százra rúg. Dr. Nagy Andor igen jelentékeny tudományszervezői tevékenységet is kifejt. Egy sor konferencia előkészítője és lebonyolítója volt. Egerben például 1966-tól kétévenként nemzetközi iskolatelevíziós konferencia keríti megrendezésre. A következd jövő esztendőben lesz. Kevesen tudják, hogy erről áz aktuális témáról tartott már előadást Kijevben, Moszkvában és az OlRT rendezésében megtartott berliti-j konferencián. Forgatókönyvet is írt már az Iskolatelevízió Számára. De nem kis nyomatékkai hangsúlyozza, hogy nem szakadt el a pedagógia egyéb kérdéseitől, területeinek problémáitól sem, amit jól jól illusztrál az a tény ia, hogy a neveléstörténetet adja elő a főiskolán. A jövőt tekintve több izgalmas téma foglalkoztatja. A videomagnó megjelenése és remélhető széles körű elterjedése forradalmasíthatja az Iskolatelevíziót, mert a ielvett anyagot bármikor felhasználhatja majd a megfelelő óra keretében a pedagógus. Közel az idő, amikor a világtelevizió megvalósul. A tv műsora szinte korlátlanná válik, ami azonban újabb pedagógiai problémákat vet majd fel. Közművelődési feladatként jelntke- zik: megtanítani televíziózni az embereket! Olyan kutatási programot jelent a televíziós pedagógia, amely szinte kimeríthetetlen. Sugár István 5*. ■— Hoflgsrt? — kérttezte Amte. — Volt valamikor egy barátom. Görbe Mérleg. Együtt kezdtük. ö handite, az éjszaka királya lett. Én nem bocsátottam meg az árulást, és 6 ttxita ezt. Sokat segített nekem, de sohasem akart visszatérni hozzám, saját céljait követte. Két esztendővel ezelőtt az emberei kiadtak tton Rábának. .. Ma reggel pedig lecsaptam rá az arkanari kikötőben. .. A mi ügyünkben nem lehetnek félig barátok. A félig barát mindig félig ellenség. Az arany a régi helyén van, dón Rumata? — Igen — felelte lassan Rwmata —, a régi helyén. — Akkor én megyek. Köszönöm, dón Rumata. A Részeg Barlangban viszonylag tisztaság volt, a padlót gondosan felseperlék. az asztalt fehérre súrolták Kabani atya illedelmese- ült a sarokban a pádon. Mis arra vártak, hogv Budah elaludjék, semmiségekről besaSgettek. Budah beesett arca égett az italába észrevétlenül belekevert, óriási adag tetralumináltól. Az öreg igen izgatott volt, nehezen aludt el- A türelmetlen dán Gug az asztal alatt egy tevepatkóit hfljlitgstott, arcán azonban a vidám fesztelenség kifejezése ült. — Nemes barátaim! 1— szólalt meg végül Budah doktor, felállt, és Rumatára roskadt, aki átölelte -n váltót. — Kész? — kérdezte dón Kondor. — Reggelig nem abead fel — válaszolta Rumata. Kabani atya irigyen mondta: — Szóval a doktornak szabad beadni, Kabani atyának meg nem szabad, árt. — Negyedórám van — közölte oroszul dón Kondor. — Nekem öt perc is elég — felelte Rumata. — Már annyit beszéltem erről, hogy egy perc is elég. A feudalizmus báziselméletével teljes összhangban, a városlakóknak ez a cseppet sem rendkívüli szembefordulása a bárókkal a Szent Rend provokációs intrikájává fajult, s oda vezetett, hogy Arkanar a feudális-fasiszta agresszió támaszpontja lett. Kiderült, hogy Reba jelentéktelen csirkefogó és tök- filkó! Elárult és eladott mindent, amit tudott, halálra rémült, és a Szent Rendhez rohant, hogy mentse meg. Fél év múlva elteszik láb alól, a Rend pedig megmarad. Hogy ez milyen következményekkel jár a Szoroson túl azután az egész Birodalom számára, el sem merem képzelni. Mindenesetre a Birodalom területén végzett húszesztendei munka kárba veszett. Többé nem lesz kit megmenteni. Befejeztem. Don Gug végre eltörte a patkót, és a sarokba hajította. — Bizony, ezt eltoltuk — jegyezte meg. — De talán nem js olyan szörnyű, Anton. Rumate szótlanul ránézett. — Neked el kellett volna távolítamod dón Rebát — mondta hirtelen dón Kondor. — Hogy értsem? Don Kondor arcán piros foltok gyúltak. — Fizikailag megsemmisi- terril — jelentette ki élesen. Rumata erre leült. — Vagyis megölni? — Igen. Megölni! Elrabolni! Börtönbe vetni! Cselekedni kellett volna. — Valami olyasféle kellett volna, mint a barkani vérengzés? — érdeklődött dón Kondor. — Igen, körülbelül. De szervezettebb. — Most már késő Rebát eltávolítani? — kérdezte dón Kondor. — Nincs értelme — felelte Rumata. — Nélkülünk Is eltávolítják, de erre nincs is szükségünk, ö legalábbis a kezemben van. — Hogyan? — Fél tőlem. Sejti, hóéy mögöttem nagy erő áll. Sőt, már együttműködést js ajánlott. Don Gug kissé dadogva jegyezte meg: — M-mi, az elvtársak, komolyan mondjátok ezt az egészet? — Éspedig mit? — kérdezte dón Kondor. — Hát ezt az egészet? .' Megölni, fizikailag megsém- misíieni... Megőrültetek? Don Kondor lassan, tagoltan mondta: — Rendkívüli körülmények között csak rendkívüli intézkedések hatékonyak. Don Gug az egyikről a másikra nézett. — Tudjátok, hogy így hóvá süllyedtek? — kérdézté. — Nyugodj meg — válaszolta dón Kondor. — Semmi sem történik. És egyelőre erről elég volt ennyi. Mit tegyünk a Renddel? Én az arkanari terület blokádját javasolom. — Nekem még nincs semmilyen véleményem — felelte Rumata. — Paskának pedig még kevésbé. Tanácskozni kell a Bázissal. Egy hét múlva találkozunk, és eldöntjük. .- (F<dvlat#£> . - t i é
