Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-23 / 223. szám

Az Agria '81 hangversenyei után TUDOMÁNYOS KUTATÖK i Többszólamúsáiat! Az Országos Filharmónia plakátjain az idén nyáron eiaó alkalommal jelent meg az Agría '81 emblémája. Je. lezve. hogy az Egri Nyár­nál« a zenei része Is ben. nefoglaltatik abban a kon­cepcióban és tervezésben, amelyet az Agria Játékszín a város és az idegenforga­lom közönségének szánt. Miután ez az öt műsor­ból álló hangversenysorozat ezen a nyáron jelentősen nö­velte népszerűségét, hallga­tóságát — a korábbinak a másfélszeresére emelve azt —, önként adódik a kér­dés: hogyan tovább? Mert mintha az Agria Játékszín „* zenei vonulatot” a szín­házihoz képest másodrangú­nak, vagy másodvonalbéllnek tartotta volna eddig, vagy tartja még ma is? Holott egyáltalán nem, az. Kezdjük talán Indokolá­sunkat onnan, hogy az egri zenei életért felelősök hoez. szű évekkel ezelőtt kikutat­ták; a bazilikában van egy nagyszerű orgona és hogy ott a hatásköri kérdések ta­pintatos rendezése után hangversenyeket lehet ren­dezni. Orgonával és termé­szetesen orgona nélkül is. vagy azzal egybekombinálva ‘mindazokat a lehetőségeket ki lehet használni, amit, az együttesek, szólisták nyújta­nak. Meg Is indult így az a koncertélet, amely Egerben a bazilika orgonájához kö­tődött. Nemsokára újabb lépés következett! A Zenei Világnap és az őszi hang­versenyévad első műsorát az Országos Filharmónia átte­lepítette a bazilikába és bérleteseit nagyszerű zenei élményben részesítette. Nemcsak a nagyhatású ze­nei instrumentum megszó­laltatásával, hanem azzal a gondossággal is. ahogyan is amivel a közreműködőket a Filharmónia kiválasztotta. Évekig maradt a muzsika fő hangszere az orgona. Nemegyszer szólisták, éne­kesek. hegedűsök is részt vettek ezekben a zenei ren­dezvényekben. zenekarok is játszottak itt. több-kevesebb sikerrel, gazdagítva azt a hatást, amely a bazilika hangszeréből és abból a2 akusztikából. térhatásból származott, ami itt megvan és kihasználható. A siker egyértelmű és ál­talános volt. Érdekes meg­jegyezni. hogy a koncerte­zésnek ez a módja. hely­színe a fiatalságra is mély hatást gyakorolt. Ezzel a megállapítással azt Is szeret­ném. akarnám is hangsú­lyozni, hogy nem a hely szakrális jellege volt és ma­radt az a motívum, amely a közönséget ide szervezte. Az idén a korábbiakhoz képest a program, némileg változott. Nagy együttesek mellett változatlanul kitűnő mesterek léptek fel. hazai és külföldi orgonaművészek tettek vátozatossá, itt-ott új hatásúvá ezt a koncertso­rozatot. Nem kívánjuk most részletesen megismételni az esetenkénti kritikák egy_egy megállapítását, de általában 1 ezt a sorozatot a magas mü- I vészt színvonal jellemezte ' korábban is, az idén is. An- I nak ellenére, hogy amatőr 1 együttesek is közreműköd­tek. Változás az is. hogy egy szál gitárral nagy sikert arat- ! tak az Esztergomi Gitárfesz­tivál résztvevői, valamint az, ! hogy az Agria Játékszínnek ! a Líceum udvarán levő sza- ' badtéri színpadán két volt I egri énekessel Lehóczky 1 Évával és Szabady Józseffel, az Epri Szimfonikusok ope­rettestet tarthattak. I Ez az utóbbi esemény jel- ' lege miatt szorult ki a ba_ ' zilikából, egyúttal azonban ' rá is irányította a figyelmet asra a lehetőségre, hogy a szabadtéri színpad kihaszná­latlanul hever sok időn át, mig aztán lebontják, elte­szik télire. Érdemes elgon­dolkodni. nihcs_e arra mód és. lehetőség, hogy ezen a színpadon, akár már a kö­vetkező nyáron jól átgondolt tervek szerint három-négy zenei műsor is otthont kap- jón? — mondják a zene ra­jongói, hiszen az egri veze­tés a tíz évvel ezelőtti da­los-zenés Egri Nyárból ezt a nyári színházat tartotta igazán életképes gondolat­nak. De el kellene gondol­koznunk azon is. hogy a ze­nei program felerősíthető le. netne sokféleképpen. Ma Is állítjuk, hogy az egri nya­rak zenei programja és sstn. vonala miben sem marad le a színházétól. Sem az elő­adók, sem az összeállított műsorok tekintetébenl Tudom, rögtön kész is a válasz: a körtét nem lehet összehasonlítani az almával, a színészi munka is más, a zene hatása is más. Ez igaz. De ha ezt a rangjához mél­tóan csinosan tartott várost úgy igazából élményadó hellyé akarjuk tenni, ha azt akarjuk, hogy az - idegenek felkeressenek bennünket, akkor nem szabad így vagy úgy, ilyen vagy olyan szem­lélettől hajtva azt monda­nunk; ha egyszer ide szín­házat álmodtak, szabadtérit és drámait, akkor ehhez az olykor csak illúziónak tűnő gondolathoz minden áldozat árán ragaszkodni kell! Hiszem, hogy a bazilikára, mint előadótérségre támasz­kodó zenei elképzeléseket to­vább lehet vinni, tovább le­het gondolni, többszólamúvá lehet tenni. Ügy például, hogy az orgonamuzsika el­sődlegességét megtartva, to­vábbi közreműködőkkel erő­sítenék a nyári programot, szólistákkal, zenekarokkal, kis- és nagyegyüttesekkel! És idejében tudtára adva ezt mindazoknak, akiket ez az ügy érdekel. Szándékosan nem kívánom túlhangsú­lyozni: a zenei élmények mélyebb hatásúak, mint a könnyű, vagy nem nagy igé­nyű nyári színdarabokéi. S ha már a szabadtéri színpad is itt van: miért nem lehet ezt a lehetőséget esetleg a táncművészet, számára is kihasználni. Vagy, ha az időjárási viszonyok miatt nagy a kockázat, miért ne lehetne a színház épületét is bevonni ebbe a nyári szó­rakoztatásba? Apróságnak tűnik, de el­mondjuk: nem árt, ha na­gyobb körültekintéssel ad­minisztráljuk ezeket a nyári hangversenyeket! Senki nem kívánja, hogv ezekre az al­kalmakra is Pándy Marianne zenetörténészi közremű­ködését biztosítsák, de azt igen. hogy a lepergetendő műsorokról a hallgatóságnak pontos tudomása legyen, ott, a színhelyen. Akár élőszó­ban. akár nyomtatva közöl­jék a pontos programot. A számok közötti szünet, vagy a több tételes mű szünetei nem azonosak, mégis elő­fordul. hogy külső hatásra a hallgatóság egy része ki­zökken az események köve­téséből és akkor oda az él­mény egy jelentős része. Gondokét, gondolatokat említettünk, amik az egyre gazdagodó egri koncertéle­tet kísérik. Ezen belül is hátra van még az Egri Szimfonikusok és az ő köz­reműködésük kérdése. De ez már más téma, más alka­lomra való. Csak azért em­lítjük, mert a nyári és téli évadban is részesei a Ffl- harmónéa műsorainak. Farkas András Népi műemlék Egy nagydorogi paraszt­ház első — vagy úgyneve­zett tisztaszobájából való, hazánkban eddig páratlan eiMBrto, i Iflfii. saeptcMéet 83, szerda festett kazettás famennye­zet került a szekszárdi Bé­ni Balogh Ádám Múzsám gyűjteményébe. A huszon­négy négyzetméteres fa­mennyezetet — felirata sze­rint — 1871-ben készítették. A gerendákat és a rájuk helyezett deszkákat világos­kék alapon színes virág- mintákkal kifestették. A televízió-pedagógia kutatója: Nagy Andor Pedagógust, a neveléstudo­mány egy speciális ágának; a tv-pedagógiának országo­san elismert kutatóját mu­tatom most be olvasóinknak sorozatunk keretében. Dr. Nagy Andor, az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola neveléstudományi tan­székének vezető főiskolai ta­nára, kandidátus, Izig-vérig egri ember. Itt született, a „Dobó”-ban járt gimnázium­ba, s a debreceni egyetem diplomájával a tarsolyában, 1963 óta fii egri főiskolán taníj. A felesége is pedagó­gus. az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatónője, s a fia is annak készül, mint a budapesti egyetem V. éves bölcsésze. Dr. Nagy figyelmét debre­ceni professzora: Jausz Béla keltette fel a tv pedagógiai problémái iránt. 1965-ben ná­la is doktorált ebből a témá­ból. Az egri főiskolán pedig maximális lehetőséget kap folyamatos tudományos ku­tatásához. Húsz éve foglalkoznak a tv pedagógiai kérdéseinek kutatásával. A pedagógia egy sajátos területe ez, melyet ma már világszerte egyre magasabb és elemzőbb szin­ten művelnek. Nagy Andor abból indult ki, hogy látta a tv rohamos térhódítását, amely elsősorban is a gyer­mekeket vonzotta Hamaro­san megérezte, felismerte a hatását. Nagy nyomatékkai hangsúlyozta dr. Nagy, hogy ha nem számolunk a tv ha­tásával, az akkor is hat! A nyugati országokban ha­marább terjedt el a tv. s így ott hamarább is ismerték fel annak pedagógiai problémá­it. Az a meztelen igazság, hogy hazánkban még napja­inkban Is csak nagyon keve­sen foglalkoznak ezzel az úi neveléstudományi kérdéssel. Ez a téma nagy. óriási kér­déskomplexumot alkot, tehát egy, a problémával foglal­kozni kfvánó kutatónak azt szűkítenie kell. Így jutott el az egri Nagy Andor az Isko­latelevízióhoz. A hazai isko- la-tv megszületésétől kezdve arra irányult a figyelme, s azóta is a Magyar Televízió ezen adássorozatának egyik szakértője. Az iskola-tv ve­zetőjével, Kelemen Endrével a legszorosabb kapcsolatban áll, s a vele kibontakozott barátság, munkatársi kap­csolat még jobban elmélyí­tette a téma iránti érdeklő­dését. 1979-ben szép sikerrel véd­te meg neveléstudományi kandidátusi értekezését, amelynek a elme kissé hosz- szú, de velősen kifejezi té­makörét: Az Iskolatelevízió adásainak módszeres felhasz­nálása az általános iskola felső tagozatos humán tár­gyainak oktatásában. Ko­runk jellegéből adódóan egy- # re fokozódik a pedagógiával * szembeni társadalmi elvárás: kevesebb idő alatt több is­meretet adni: hatékonyab­ban oktatni, új és újabb esz­közöket kísérletezni és alkal­mazni, korszerűsíteni a mód­szereket, minden színtéren, valamennyi tényezővel fo­kozni a nevelés eredményes­ségét, a szocialista személyi­ségtípus fejlesztésének üte­mét. A nemzetközi és a ha­zai szakirodalom egybehang­zóan megállapította, hogy e pedagógiai korszerűsítő tö­rekvésekben a hatékonyság tényezői között az oktatóte- levizíónak megkülönböztetett szerepe van. A tv megjele­nése és oktatási célokra tör­ténő felhasználása korszak- határt jelent. Dr. Nagy vizs­gálatai tanúsítják, hogy ko­runk gyermekének igényévé vált az iskolában is a tv, melynek jelrendszerét csak­nem anyanyelvével együtt is­meri meg. A gyermek az is­kolában is élményre vágyik, a felfedezés örömét reméli, tevékenykedni, alkotni, ki­mondatlanul is „gazdaságo- sabban” szeretne tanulni, könnyebben, gyorsabban és tartósabban szerezni újabb és újabb ismereteket. A pá­rizsi 1965-ös oktatótelevíziós világkongresszuson a japán kutatók nyilvánosságra hoz­ták, hogy az oktatótelevízió rendszeres felhasználása ese­tében a pedagógusok mint­egy 35 százalékkal magasabb eredményt érnek el. (!) En­nek az a magyarázata, hogy ezekből a jól megválasztott műsorokból aránylag rövid idő alatt gazdag ismereteket' nyerhetnek a tanulók, ame­lyek általában tartósnak bi­zonyulnak, rögződnek és fel­használhatókká válnak. A vizsgálatok arra is rámutat­nak, hogy az audiovizuális oktatásrendszer tudatos fel- használásával csökkenhet a különböző feltételekkel dol­gozó iskolák közötti differen­cia. 1973-as országos felmé­rés szerint általános iskolá­inkban mintegy 65 százalé­kos az iskola-tv felhasználá­sa. Azóta bár színvonalasab­bak lettek az adások, mégis az a tapasztalat, hogy a pe­dagógusok egy jelentékeny része kevésbé él e lehetőség­gel. Dr. Nagy Andor vizsgálta, hogy mi ennek az idegenke­désnek az oka. Ügy találta, hogy a pedagógusképző in­tézményekben nem általános az iskola-tv tudatos felhasz­nálására történő előkészítés, a tantárgypedagógiák is csak érintőleg foglalkoznak ezzel a témával, de sajnos a peda­gógusok továbbképzésében sem kap megfelelő helyet még az oktatótelevízió. Dr. Nagy az oktató-nevelő munka korszerűbbé válásá­nak folyamatával hozza ösz- szefüggésbe az iskola-tv funkcióit, amelyek sorában az első helyet a közok tatáspoli­tikai szerep, a társadalmi cé­lok szolgálata foglalja el. Biz­tosított a tanulói aktivitás és a tananyag gazdaságosabb elsajátítása. E műsorok komplex nevelőhatást igye­keznek elérni. Hatni kíván­nak az értelem mellett az ér­zelemre is, fejlesztik a tanu­lók ízléskultúráját, erkölcsi állásfoglalásra kívánják őket késztetni, hozzá kívánnak já­rulni az egészségesebb élet­módra neveléshez, s a tech­nikai szemlélet kialakításá­hoz. Egészében a dialektikus materialista gondolkodás- mód fejlődését igyekeznek segíteni. Úgy találta a kuta­tó, hogy az egyes tantestüle­tek pedagógusainak leg­jobbjai az optimális teljesít­mény érdekében szívesen vállalkoznak többletmunka végzésére is, az iskola-tv mel­lé állva. Vizsgálta Nagy Andor a tv-ve] kombinált tanítási óra specifikumait, nemkülönben a •tv-vel kombinált tanítási óra­vezetés metodikai problémáit is. A kandidátusi disszertáció az iskolatelevíziós pedagó­giával kapcsolatosan olyan következtetésekhez jutott el, melyek figyelembevétele, al­kalmazása hozzájárulhat a mindennapi oktató-nevelő­munka gyakorlatának ered­ményesebbé válásához. Főiskolai munkássága so­rán 1964 óta Nagy Andor az egri főiskola neveléstudomá­nyi tanszékén tudományos diákkört is vezet, mely súly­pontilag foglalkozik a tv-pe- dagógiával. Egerben tantervi anyaggá vált a Ho Si Mlnh Tanárképző Főiskolán a tv- pedagógiával való foglalko­zás. A szó szoros értelmében „be vannak oltva" az e té­ma iránti fogékonysággal a kikerülő tanárok. Három megyében rend­szeresen foglalkozik peda­gógus-továbbképzéssel, s e munka középpontjában az oktatótelevizió áll. 1977-ben jelent még első kötete: A televízió és a pe­dagógia cimmel. Rövidesen megjelenik második munká­ja: Iskolatelevíziós pedagó­gia címmel. Előkészületben van egy tanulmánykötet, Is- kolatelevizió lesz a mű cí­me. Publikációinak száma több százra rúg. Dr. Nagy Andor igen je­lentékeny tudományszerve­zői tevékenységet is kifejt. Egy sor konferencia előké­szítője és lebonyolítója volt. Egerben például 1966-tól két­évenként nemzetközi iskola­televíziós konferencia keríti megrendezésre. A következd jövő esztendőben lesz. Ke­vesen tudják, hogy erről áz aktuális témáról tartott már előadást Kijevben, Moszkvá­ban és az OlRT rendezésé­ben megtartott berliti-j kon­ferencián. Forgatókönyvet is írt már az Iskolatelevízió Számára. De nem kis nyomatékkai hangsúlyozza, hogy nem sza­kadt el a pedagógia egyéb kérdéseitől, területeinek problémáitól sem, amit jól jól illusztrál az a tény ia, hogy a neveléstörténetet ad­ja elő a főiskolán. A jövőt tekintve több iz­galmas téma foglalkoztatja. A videomagnó megjelenése és remélhető széles körű el­terjedése forradalmasíthatja az Iskolatelevíziót, mert a ielvett anyagot bármikor felhasználhatja majd a meg­felelő óra keretében a peda­gógus. Közel az idő, amikor a világtelevizió megvalósul. A tv műsora szinte korlát­lanná válik, ami azonban újabb pedagógiai problémá­kat vet majd fel. Közműve­lődési feladatként jelntke- zik: megtanítani televíziózni az embereket! Olyan kutatá­si programot jelent a tele­víziós pedagógia, amely szin­te kimeríthetetlen. Sugár István 5*. ■— Hoflgsrt? — kérttezte Amte. — Volt valamikor egy barátom. Görbe Mérleg. Együtt kezdtük. ö handite, az éjszaka királya lett. Én nem bocsátottam meg az árulást, és 6 ttxita ezt. So­kat segített nekem, de soha­sem akart visszatérni hoz­zám, saját céljait követte. Két esztendővel ezelőtt az emberei kiadtak tton Rábá­nak. .. Ma reggel pedig le­csaptam rá az arkanari ki­kötőben. .. A mi ügyünkben nem lehetnek félig barátok. A félig barát mindig félig ellenség. Az arany a régi helyén van, dón Rumata? — Igen — felelte lassan Rwmata —, a régi helyén. — Akkor én megyek. Kö­szönöm, dón Rumata. A Részeg Barlangban vi­szonylag tisztaság volt, a padlót gondosan felseperlék. az asztalt fehérre súrolták Kabani atya illedelmese- ült a sarokban a pádon. Mis arra vártak, hogv Budah el­aludjék, semmiségekről be­saSgettek. Budah beesett arca égett az italába észre­vétlenül belekevert, óriási adag tetralumináltól. Az öreg igen izgatott volt, nehezen aludt el- A türelmetlen dán Gug az asztal alatt egy te­vepatkóit hfljlitgstott, arcán azonban a vidám fesztelen­ség kifejezése ült. — Nemes barátaim! 1— szólalt meg végül Budah doktor, felállt, és Rumatára roskadt, aki átölelte -n vál­tót. — Kész? — kérdezte dón Kondor. — Reggelig nem abead fel — válaszolta Rumata. Kabani atya irigyen mond­ta: — Szóval a doktornak sza­bad beadni, Kabani atyának meg nem szabad, árt. — Negyedórám van — közölte oroszul dón Kondor. — Nekem öt perc is elég — felelte Rumata. — Már annyit beszéltem erről, hogy egy perc is elég. A feuda­lizmus báziselméletével tel­jes összhangban, a városla­kóknak ez a cseppet sem rendkívüli szembefordulása a bárókkal a Szent Rend provokációs intrikájává fa­jult, s oda vezetett, hogy Arkanar a feudális-fasiszta agresszió támaszpontja lett. Kiderült, hogy Reba jelen­téktelen csirkefogó és tök- filkó! Elárult és eladott mindent, amit tudott, halál­ra rémült, és a Szent Rend­hez rohant, hogy mentse meg. Fél év múlva elteszik láb alól, a Rend pedig meg­marad. Hogy ez milyen kö­vetkezményekkel jár a Szo­roson túl azután az egész Birodalom számára, el sem merem képzelni. Minden­esetre a Birodalom területén végzett húszesztendei munka kárba veszett. Többé nem lesz kit megmenteni. Befe­jeztem. Don Gug végre eltörte a patkót, és a sarokba hají­totta. — Bizony, ezt eltoltuk — jegyezte meg. — De talán nem js olyan szörnyű, An­ton. Rumate szótlanul ránézett. — Neked el kellett volna távolítamod dón Rebát — mondta hirtelen dón Kon­dor. — Hogy értsem? Don Kondor arcán piros foltok gyúltak. — Fizikailag megsemmisi- terril — jelentette ki élesen. Rumata erre leült. — Vagyis megölni? — Igen. Megölni! Elrabol­ni! Börtönbe vetni! Csele­kedni kellett volna. — Valami olyasféle kel­lett volna, mint a barkani vérengzés? — érdeklődött dón Kondor. — Igen, körülbelül. De szervezettebb. — Most már késő Rebát eltávolítani? — kérdezte dón Kondor. — Nincs értelme — felel­te Rumata. — Nélkülünk Is eltávolítják, de erre nincs is szükségünk, ö legalábbis a kezemben van. — Hogyan? — Fél tőlem. Sejti, hóéy mögöttem nagy erő áll. Sőt, már együttműködést js aján­lott. Don Gug kissé dadogva jegyezte meg: — M-mi, az elvtársak, ko­molyan mondjátok ezt az egészet? — Éspedig mit? — kér­dezte dón Kondor. — Hát ezt az egészet? .' Megölni, fizikailag megsém- misíieni... Megőrültetek? Don Kondor lassan, ta­goltan mondta: — Rendkívüli körülmé­nyek között csak rendkívüli intézkedések hatékonyak. Don Gug az egyikről a másikra nézett. — Tudjátok, hogy így hó­vá süllyedtek? — kérdézté. — Nyugodj meg — vála­szolta dón Kondor. — Sem­mi sem történik. És egyelő­re erről elég volt ennyi. Mit tegyünk a Renddel? Én az arkanari terület blokádját javasolom. — Nekem még nincs sem­milyen véleményem — fe­lelte Rumata. — Paskának pedig még kevésbé. Tanács­kozni kell a Bázissal. Egy hét múlva találkozunk, és eldöntjük. .- (F<dvlat#£> . - t i é

Next

/
Oldalképek
Tartalom