Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Leveleink kozott tallózva tanszeruäsärröl VfiasSHl*»# Műveletlenek-e a szakmunkástanulók? A képesítés nélküliek alkalmazása — szükséges rossz Tanszerparádé! — hallhat­juk nap mint. nap a tévé hirdetési műsorából, s egy­ben láthatjuk, amint bősé­gesen terül szét a kedvez­ménye« tanszervasáron ve­hető áruk tömege. Igen ám, dé az egri olvasóink — és bizonyára a megye más he­lyén élők is — hiába sze­rettek volna kedvezménye­sen vásárolni. Az árleszállí­tás. mint a boltok dolgozói közölték, csak a füzetekre vonatkozik. Ez adta a tollat Átfordítás Nétn mindig könnyű ész­revenni, hogy a képek és fotók jobbra-balra fordítot­tak. Ha a képeken írás is szerepel, üzletek, boltok fe­letti feliratok, akkor a for­dított betűk, szavak köny- nyen eligazítanak. Az rit­kaság, amiről a múlt héten irtaim, hogy éppen a felvo­nulók felmutatott transpa- renseinek tükörírásából ál­lapítható meg a képfordí- tás. Személyekről készült képek csalókák, hisz nem tudhatjuk, hogy jobb, vagy bal felüket mutatják-e fe­lénk. Épületek, templomok képeinek átfordítása is fel- fedezetlen maradhat. Nem úgy, mint egy JÁK-ról ké­szült idegenforgalmi köny­vecskében láttam. A szép és értékes kiadvány (A Vas m. Idegenforg. Hivatal 2. kiad.) sok fényképet közól híres műemlékünkről, a jáki templomról. A többi közt egyik fotón (13. old.) azok közül, amelyek a templom elülső homlokzatát mutat­ják, az 1806—1904-es hely­reállítás előtti — egész ol­dalát betöltő — kép fordít­va jelent meg. Az északi oldal délen van, ami abból állapítható meg, hogy az egyetlen kerek kőablak a bal oldali (északi) torony­ról a jobb oldalira látszik kerülni... Persze, csak a ké­pen. De az is baj, hogy az alaprajzot is fordítva közli a könyv (14. old.). A szövegben azt írják, hogy „ ... a templombelsőben álló pillérkötegek és az északi (bal oldali) mellékhajó kül­ső oldalán álló faoszlopköte- gek nincsenek egy vonal­ban, ..Valóban nincse­nek egy vonalban, de az alaprajzon mindez a déli (a jobb) oldalon látható. A bal oldalon nincsenek is külső faoszlopkötegek... A rajzon a déli oldalkapu (ké- ps a 7. oldalon) északra néz. Az átfordítás abból is látható, hogy északon egyáltalán nincs oldalka­pu. . . Az olyan megjelent képi sajtóhiba, hogy a kép alsó- feiső része cserélődik meg. ritka, mert a tótágast álló embert, állatot. épületet könnyen észreveszik az il­letékesek és még a megje­lenés előtt talpra állítják. De nem így a rajzokat. Az Élet és Tudomány (’81., 5. sz. 158. o.) a tenger alatti szénhidrogén-kitörések meg- gátlására feltalált szerken­tyűk rajzaiból kettőt úgy fordított meg, hogy az ólai a felületről a tenger fenekébe áramlik bele. Á nehéz fém­harang a tengerben alulról felfelé száll. .. A két felta­láló norvég mérnök elcso­dálkozhatott a rajzokon, ha látta azokat. (Dr. Szemes-Varga B.) I. Ferencné egri olvasónk kezébe is, amikor ezt írta: Csodálkozva tapasztaltam, hogy Egerben híre sincs a tévében oly sokszor reklá­mozott kedvezményes tan­szervásárnak. Csak a füze­teket vehettük meg olcsób­ban. Két gyermekem jár is­kolába, s ez a kedvezmény összesen alig éri el a tíz fo­rintot. Ezért kár olyan nagy hírverést csinálni. S ha Pes­ten másképp van, akkor csak annyit kérdezhetünk, a mi gyerekeink talán mások? A vidéki szülőknek több a pénzük? A kérdésben valahol van némi igazság. Az a. tény, hogy a tanszervásárt a Pl ÉRT rendezi, — a me­gyénkben az írószerboltok az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalathoz tartoznak. S míg fővárosi kereskedelmi válla­latunk kiterjesztette a ked­vezményt a füzeteken kívül más iskolaszerekre is. ná­lunk ez nem történt meg. Lassan túl vagyunk a tan- szervásár idején, de mivel előreláthatóan jövőre is lesz iskolakezdés, mégis fel ten­nénk a kérdést: Vajon tűJ­1981-ben új, jelentősen módosult lakásügyi jogsza­bályok léptek hatályba. Az új jogi rendezés elősegíti, ösztönzi az állampolgárokat arra, hogy az általuk kellően ki nem használt állami la­kásokat a. lakásügyi hatóság­nak juttatás ellenében adják vissza. Milyen térítésre számíthat a lakásról lemondó állampol­gár? — tették fel a kérdést olvasóink, a rendelkezéssel kapcsolatban. Az állami lakásokról való lemondás rendjéről és a té­rítési dijakról a Heves me­gyei Tanács igazgatási osz­tálya tájékoztatta szerkesz­tőségünket. Az állami lakás (tanácsi bér, átmeneti, vállalati bér) bérlője lakásbérleti jogvi­szonyáról lemondhat. A le­mondás a lakással rendel­kező szerv javára történhet. (Lakással rendelkező szerv például tanácsi bérlakás ese­tén a lakásügyi hatóság). A lemondáshoz a lakással rendelkező szerv elfogadó nyilatkozata szükséges, ta­nácsi bérlakás esetében azonban a lakásügyi ható­ság a iavára szóló lemon­dást elfogadni és pénzbeli térítést fizetni köteles. (Ki­vételesen fordulhat csak elő. hogy a hatóság a lemondást nem fogadja el akkor, ha a lemondás családvédelmi érdekeket sért. például a lakását indokolatlanul ki­sebb szobaszámú, roszabb minőségű lakásra kívánja elcserélni, amelyben zsúfolt­ság keletkezne! A lemondásnak három formá’a ismeretes. 1. Állami lakás bérleti jogviszonyáról történő le­mondás esetében — ha a bérlő másik állami lakást nem kér — a lakásra meg­állapítható használatbavéte­li díi háromszorosának meg­felelő összegű térítés jár. A térítési kötelezettség akkor is fennáll, ha a bérlő la­kását ko-ábhan lakásbaszná- latbavételi díi fizetési kö­telezettség nélkül kapta, például mert mint arra rá­szorultnak, elengedték a használatbavételi díiat. vagv 1071. július 1. előtt része­sült a leutalásban, amikor a lakásügyi jogszabályok n«m ismerték a díjfizetési kötelezettséget. Térítésben aott anyagi hátrányt jelente­ne az érintett vállalatoknak — beleértve az áfészt is ha évente egyszer, a közpon­tihoz hasonló kedvezményes vásárt rendeznének, melyben a tanszerek is olcsóbbak — átmenetileg? Évente tekintélyes megta­karítást jelentenek a megye vásárlóközönségének a kü­lönböző időszakokban meg­rendezett árleszállítások. Nem lenne indokolt egy olyat is tartani, amely köz­vetlen és kizárólag a gyer­mekes családokat érintené? Nem mindegy ugyanis, hogy a családi költségvetést a- múgy is megterhelő őszi ki­adásokat 100, vagy három­száz forintos tanszerkiadás növeli. Két-három gyerme­kes családnál ugyanis a fü- zetvásárlás jelenti a kisebb összeget, s jóval nagyobbak ennél a különböző kisegítő anyagok árai. S nem lenne indokolt a fővárosi kereskedelmi válla­lathoz hasonlóan ezt a szo­ciálpolitikai segítséget, is je­lentő intézkedést vidéken ie meghozni ? —d.— részesül továbbá a bérlő akkor is, ha a tanácsi bér­lakása leadása után szociá­lis otthonba megy. 2. Lehetőség van arra, hogy a tanácsi bérlakás bér­lője, korábbi lakásának be­költözhető állapotban való visszaadása ellenében a la­kásügyi hatóságoktól kisebb szobaszámú lakást kérjen. Ilyen esetben a visszaadott tanácsi bérlakásra megál­lapítható lakáshasználatba- vételi díj kétszerese jár a bérlőnek. Természetesen a csereként kiutalt kisebb szobaszámú lakásra megálla­pítható egyszeri használatba­vételi díjat ilyen esetben is ki kell fizetni. Az ilyen jel­legű lakáscserekérelem azonban a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvé­tel mellőzésével teljesíthető és a kérelmező jövedelmi, vagyoni, illetőleg szociális helyzetét sem kell vizsgál­ni. 3. Ha a tanácsi bérlakás bérlője a lakásbérleti jog­viszonyáról lemond és ezzel egyidejűleg tanácsi értéke­sítési! lakás vevőiéül való kijelölését kéri, kérelme a lakásértékesítési névjegyzék­be történő felvétel mellőzé­sével teljesíthető. A bérlőt megillető térítés összegével, a tanácsi értékesítésű íakás eladási árát rendkívüli tör­lesztés címén csökkenteni kell oly módon, hogy a fi­zetendő előtörlesztést a rend­kívüli törlesztéssel csökken­tett eladási ár után kel! számítani. A pénzbeli térítés — a le­mondás elfogadását követő­en — attól a naptól számí­tott 15 napon beiül kell egy összegben a. bérlő részére kifizetni, illetve tanácsi ér- tékesítésű lakás kérése ese­tén az OTP-hez átutalni, amikor a bérlő a lakást tisz­tán, rendeltetésszerű haszná­latra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta. Az új jogszabályi rendel­kezések gyakorlatban törté­nő széles körű alkalmazá­sává! a lakásgazdálkodás ésszerűbb, takarékosabb, az igények teljesebb kielégíté­sét biztosító lehetőségeket teremtenék meg. A felemelt lakáshasználat­bavételi díj térítésére vo­natkozó rendelkezések 1981. július 1-én hatályba léptek. Pécsi István fentebb em­lített. cikkében a szakmun­kástanulók műveletlenségé- nek okát az általános iskola felső tagozatos nevelőinek a „várható színvonalat” meg sem közelítő munkájában látja. Ezt három okkal magya­rázza. Egyrészt, hogy a pe­dagógusok „megalkusznak”, másrészt a képesítés nélkü­liek munkájában, harmad­szor a liberális osztályzás­ban, Több mint tízéves tanulj mányi felügyelői tapasztala­tom alapján a fenti megál­lapításokkal szeretnék vitá­ba szállni. Ellenőrzési ta­pasztalataink, nevelési érte­kezleteken szerzett ismerete, ink azt bizonyítják, hogy az előbbi megállapítások így ál­talánosítva nem állják meg teljesen a helyüket. Sorolni tudnám azoknak a pedagógusoknak a nevét, akik a nevelő-oktató munka, a pedagógus hivatásszerete- tétől áthatva igazuk védel­mében szenvedélyesen vitat­koznak, serkentik a jobb, a színvonalasabb, eredménye­sebb nevelőmunkára kollé. gáikat is. Egy-egy ilyen egyéniség nemegyszer magá­val ragadja az egész kollek­tívát, igazi alkotó közösség alakul ki. A képesítés nélküli neve­lők alkalmazása szükséges rossz az oktatásügyben. Ha csak lehet, igyekszünk alkal­mazásukról lemondani. A minisztériumi rendeletek, a megyei művelődésügyi osz­tály képesítés nélküliek foglalkoztatásáról szóló irányelve is ezt követelt meg, de nemcsak azért tesz- sssük. mert ez az előírás. In­tézményvezetőink tisztában vannak a képesítés nélküli nevelők munkába állításának negatív kihatásaival, de né­hány számadattal szeretném illusztrálni a kényszerítő kö­rülményeket. Detken például hét nevelő van szülési sza­badságon a 15 tagú nevelő­testületből. Az elmúlt évben három végzett nevelőt vettek fel a helyükre. Közülük ket­tő szülési szabadságra ment el. Keséden ugyancsak hét nevelő volt szülési, illetve gyermekgondozási szabadsá­gon. Járási szinten is igyek­szünk végzet nevelőket biz­tosítani a pótlásra. Az 1974— 75-ös tanévben az általános iskoláinkból 23 nevelő volt szülési, illetve gyermekgon­dozási szabadságon. Helyet­tesítésükre öt végzett nevelőt és két nyugdíjast alkalmaz­Pf.: 23 tunk. Az 1980—81. tanévben 54 fő volt gyesen. Helyette­sítésükre 17 végzett nevelőt és három nyugdíjas nevelőt alkalmaztunk. Több olyan iskolánk» is volt, ahol nem töltöttük be az álláshelyet, hanem a nevelők túlórában tanítottak, de ez sem me­het a végtelenségig. A fenti adatok, úgy gondo lom, egyértelműen bizonyít­ják. hogy nem anyagi meg­fontolások vezetnek bennün­ket a képesítés nélküliek al­kalmazásánál, hanem súlyos kényszerítő körülmények Egyetértek azzal, hogy az okokat, a mélyebb okokat meg kell keresni benn az iskolában is, de nemcsak ott. A- probléma összetettebb. Egy tanuló tanulmá­nyi eredményét a szű- kebb és bizonyos mér­tékben a tágabb társadalmi környezet is nagymértékben befolyásolja. Várhelyi Ist­vánná tanárnő vitacikkében erre is rámutatott, amikor kiemelte a család szerepét a tanulmányi előmenetellel kapcsolatban. Most egy másik gondolatot szeretnék megemlíteni. Szin. te minden újságban jelenik meg hirdetés a pályaválasz­tó fiatalok számára. És mit tartalmaznak ezek a hirdeté­sek? Zömmel azt emelik ki, hogy mennyi a kereseti le­hetőség, az elhelyezkedés stb. Egyszóval anyagi oldal­ról közelítenek és szó sincs bennük az emberi ol­dalról, az elvárásokról, a követelményekről. Ez vajon jó irányba befolyásolja ta­nulóink szemléletét? Lehetne még sorolni a be­folyásoló tényezőket, de ezt egy hozzászólás keretében nem tehetjük meg, csak fel­villanthatunk belőle egyet, kettőt. Természetesen pozitív példákat is sorolhatunk. Ilyen például a Gagarin Hő­erőmű Vállalat példája is, aikik a környék általános is­kolás tanulóit saját autóbu­szokon viszik el az üzemlá­togatásra és mutatják meg a szakma jó és rossz oldalait egyaránt. Szerencsére az ilyen üzemek száma szapo­rodik járásunkban. Természetesen eredménye_ inkkel nem lehetünk elége­dettek, mert a megelégedett- ség tunyaságot, a tunyaság pedig elmaradottságot szül. Éppen ezért arra törekszünk, hogy fokozzuk iskoláinkban a nevelő-oktató munka szín­vonalát. a tudatosságot, a gyermekközpontúságot. Záprel Tamás tanulmányi felügyelő Gyöngyös Gyűftőtársat keresünk Nehéz lenne felsorolni, hogy a bélyeg-, a szalvéta-, a gyufacímke-, a hanglemez-, az autogram-, az érmegyűjtés mellett még milyen hobbival töltik ki az emberek szabad perceiket. Ezekhez az elfoglaltságokhoz nemegyszer klubokat is szerveznek, hogy csere útján a szenvedélyes gyűjtök fel­frissítsék, változatossá tegyék gyűjteményeiket. Juhász Ár­pád Sopronból erről írt szerkesztőségünkhöz. „Hosszú évek óta foglalkozom képeslapgyűjtéssel — speciális szakterüle­tem Magyarország, azon belül Sopron —. de sajnos ez idő alatt csak néhány gyűjtőtárssal ismerkedhettem meg. Ba­rátaimmal tettem kísérletet ..Képeslapgyűjtő szakosztály” létrehozására, amely részben sikerült is. de .sajnos csak Bu­dapest területére korlátozódik, s ott is csak kevésbé ismert. Jelenleg a fővárosi művelődési házban havonta egy alka­lommal tartunk összejövetelt, ahol 40—50 gyűjtőtársammal közösen tartunk cseréket, folytatunk szakmai beszélgetése­ket. Magamnak és gyűjtőtársaimnak is meggyőződése, hogy országunkban több százan foglalkoznak e honismeretet, esz­tétikai érzéket fejlesztő nemes szenvedéllyel, azonban meg­felelő szervezeti keretek hiányában nem tudnak bekapcso­lódni hobbijuk művelésébe.” Kérjük azokat a Heves me­gyeieket, akik gyűjtőtársnak jelentkeznek, a szakosztályba frjanaJk a címemre: Juhász Árpád; 9401 Sopron, Pf. 172. Az olvasó kérdez - az illetékes válaszol Az állatni lakásokról való lemondás rendjéről Műsorok Kossuth rádió 4.25— 7.59 Jó reggeltI Kb. 8.20 Mai kulturális prog­ramok. 8.27 Lányok, asz. iszonyok. 8.52 4X4 . Játék. 10.05 Útközben, 10.10 Örök­zöld dallamok. 11.07 Isme­retlen ismerősök Maurice Leblanc. 12.00 Déli Króni­ka. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán siói­vá. 12.45 Az elnémult Bep. po... 13.45 Tudósítás a kajak-kenu VB-ről. 14.00 Útközben. 14.05 Mi közük hozzá? 14.15 Népdalkóru- sok. 14.30 Termésfokozáa talajjavítással, vízrendezés, sei. 15.05 Új zenei újság. 15.40 A debreceni Kodály- kórus Kodály-művé. két énekel. 15.55 Rek- lámparádé. 16,00 1 68 óra. 17.30 Opera -mű vészi eme ­zek. 18.15 Hol volt hol nem volt... 18.40 Útközben. 18.50 30 éves a Rádiószín- ház. 20.00 Népdalest. 21.00 Világhírű zongoraművé. szék. 22.15 Évszázadok mesterművei. 23.09 Ra- meau-művek. 0.10 Meló­diakoktél. Petőfi rádió 4.25— 7.59 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora, 8.05 Magyar művek rézfúvókra. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Útközben. 8.38 Leány- vásár. 9.15 Ki jár jól? 9.30 Életein. 10.39 Többet ész­szel ... 11.40 Fiataloknak. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Vízivári dísz- ebéd. 14.00 Ritmus. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A századelő irodalmának he­tei. 15.16 Vakáció a halott utcában. 16.03 Útközben. 16.05 Pophullám. 16,25— 16.35 Tudósítás a kajak- kenú VB-ről. 16.55—17.15 Tudósítás a kajak-kenu VB-ről. 17.35 Fenntartott hely az elmúlt hetek legsi­keresebb műsorai számára. 19.10 Vidám hanglemezrit­kaságok. 20.33 Útközben. 20.38 Sporthírek. 20.43 Um. bulda. 21.40 Magnóról mag. nóra. 22.25 Cigánydalok] csárdások, 23.10 Slágermú- múzeum. Miskolc 8.00 Hírek, időjárás^ lap­szemle. 8.20 Hova men­jünk, mit csináljunk? Ze­nés programajánlat. 8.30 Visszapillantó. 8.50 Nap­jaink kérdései — Cserháti Zsuzsa énekel. 9.00 Észak- magyarországi krónika. 9.30 Mikrofonlánc. 9.52—• 10.00 Műsorelőzetes. Televízió 8.59 Műsorismertetés. 9.00 Idősebbek is elkezdhetik,.. Tévétoma. 9.25 Az elefánt és a strucc. Mesefilm-ösz- szeállítás. 10.20 Tollas-suli. 10.35 A „Fekete Macska” bandája V/2. rész. 11.45 Szülők nélkül 12.15—12.45 A fele sem igaz! Vetélke­dősor. 14.02 Műsorismerte­tés. 14.00 Magyarország ál­latai. Természetfilm-sox'o- zat 14.15 Pufi kalandjai. Lengyel filmsorozat. 14.45 Képzőbűvészet Rodolfó bű. vésziskolája X/4. rész. 15.00 Stop! Közlekedj okosan! 15.05 Reklám. 15.10 MA- FILM-Filmimagazin. 15.20 Magyar rövidfilmek — tá­voli tájakról. 16.00 Hírek. 16.05 Hajótöröttek. Ausztrál filmsorozat VII/6. rész. 16.50 Reklám. 16.55 Régé­szeti leletek a Rajna vidé­kén. 17.40 Cigánykerék. Tévéfilm. (Ism.) 19.00 Rek. lám. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Az árnyéknyúl. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 A Magyar Televízió tánc. és popdalfesztiválja I. elődön, tő kb. 21.20 Balthazár pro­fesszor. 21.30 Körbe-körbe. Francia film. (16 éven felü­lieknek!) 23.15 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.08 Műsorismertetés. 18.10 Reklám. 18.15 Kék fény. 19.15 Tv-mozaik. 19.30 Tv- -híradó. 20.00 Vers — min­denkinek. 20.05 A legyek úra. Angol film. 21.30 Tv- híradó 2. 21.50 Bartók Bé­la: Egynemű kórusok. 21.55 —22.45 Atlétikai Európa- kupa. ,Nünmiß,Gi 1981. augusztus 1., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom