Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Nigmat Ibragimov családjával Üzbegisztán Alkalmazott Művészetek Múzeumában. Itt sok minden az ő keze mun­kája. SZOVJETUNIÓ , Á fafaragás üzbég mester# Nigmat Ibragimov — üz- begisztán-szerte ismert fa­ragómester. A faragás mű­vészete Ibragimovék család­jában nemzedékről nemze­dékre száll. Ez a hagyomány ma is tovább él: Nigmattal és feleségével, Masruhával együtt tizenkét gyermekük közül kilenc dolgozik a „csa­ládbrigádban”. Nigmat Ibragimov mester munkássága gyakorlatilag felöleti a díszítő alkalmazott fafaragó művészet vala­mennyi fajtáját. Munkáit nagy mesterségbeli tudás, az anyag fölötti uralom, finom ízlés jellemzi. Művei ott lát­hatók Üzbegisztán, Moszkva, Leningrad múzeumaiban, szállodákat, kiállító pavilo­nokat, éttermeket, díszítenek. A fafaragó mesterség nem veszett a nvúltha. KUBA Languszta — ebédre, vacsorára A magyar mozipénztárok, nál hosszú sorok kígyóznak, hogy jegyet váltsanak az idei nyár egyik leghíresebb filmjéhez, a Languszta reg­gelire című olasz—francia vígjátékhoz. A válóban szel­lemes, sok-sok kacajt kivál­tó jelenetek — de még az ínycsiklandozó, pirosra pi­rult languszta — láttán nem jut eszünkbe, hogy a lan­guszta, ez a rendkívül rit­ka, s igen ízletes rákfajta alaposan próbára teszi az embert, mire hébe-hóba ho­rogra akad. A horog ugyan csak kép­letesen értendő, mivel a langusztát hálóval fogják. Hogy miként, azt nem kis büszkeséggel mutatták be a külföldi újságíróknak a ku­bai halászok. Final dél Rio megyében, a Karib-tengeri szigetország déli csúcsán, Coloma város; övezetében található a langusztahalá­szok központja. Ottlétünk­kor — a Kubai Kommunis­ta Párt II. kongresszusának napjaiban — a város ^felboly- dult méhkashoz hasonlított. Kétszer annyi ember ütött Itt tanyát, mint a lakosok száma, az öbölben pedig halászhajók tucatjai sora­koztak. A langusztahalászat szezonja kezdődött, ami ezen a vidéken körülbelül annyi munkát ad, mint másutt a zafra, a cukor­nádaratás. Francisco Hemandez, a colomai halászati kombinát igazgatója szerint, a mai felbolydulás nem hasonlít­ható a néhány évtizeddel ezelőttihez. Akkortájt — langusztaszezon idején — az asszonyok hetekig nem lát­ták férjüket, a mai halá­szok viszont ..csak” húsz napot dolgoznak egyhuzam­ban. maid tízet pihennek. Arról nem beszélve — új­ságolta az igazgató —, hogy a mai technikai felszerelt­ség láttán az öreg halászok állítják: gyerekjáték a ha­lászat. Az ő idejükben bez­zeg bárkákon merészkedtek ki a tengerre, hosszú fűzfa­ágra kötötték a hajójukat, s a perzselő napfényben várták az értékes zsák­mányt. A maiak,.. a lábu­kat lóbálják. Nos, mi semmi ehhez háj sonlót nem tapasztaltunk; Igaz ugyan, hogy jobbára csak a kombinát „száraz, földi részlegét” tekintettük meg. Azt a helyet, ahol az értékes zsákmányt kirakják] szortírozzák, majd feldolgoz zásra továbbszállitják. Itt viszont elmondták, hogy á munka ezen a telepen rend­kívüli fizikai adottságot kö­vetel. Szezonban ugyanis látástól vakulásig dolgoznak: ez a részleg még koránt sincs annyira gépesítve] mint a halászat. Egy nemrég elfogadott kormányrendelet azonban hamarosan változást hoz itt is. Négymillió pesot szavaz­tak meg a colomai kombi­nát korszerűsítésére annak reményében, hogy a jelen­legi napi 30 tonna langusz­ta helyett 40—50-et is képesek lesznek feldolgozni. A languszta ugyanis nem­csak a mozinéző étvágyát gerjeszti. Egyre keresettebb cikk a világpiacon is. Nem­csak reggelire eszik, de ebédre, vacsorára is. MONGÓLIA fi Góbi-sivatag rezervátuma Mongol—szovjet kutató­expedíció dolgozik a Góbi­sivatagban, hogy természet- védelmi rezervátum létesí­tését készítse elő. A leg­utóbbi kutatóút. során Dzsun. garban és a Transz-Altáj- Góbi vidékén jártak a ku­tatók. A tervezett rezervátum a világ egyik legnagyobb ter­mészetvédelmi területe lesz. Ötmillió négyzetkilométer területen az ENSZ égisze alatt létesítik majd, és az lesz a célja, hogy a ritka és már eltűnőben lévő növény- és állatfajtákat, védje, fenn­maradásukat segítse. Ezen a tájon él például a vad teve. amelyből igen kevés van már, tudományos jelentősége azonban annál nagyobb. Itt mintegy 300_at tartanak számon belőlük. A Transz-Altáj-Góbi-ban az expedíció tagjai felfedezték a góbi medvét is, amelyik szintén a kihaláshoz közel­álló állatfajta Jelenleg fel­tehetően mindössze 70 góbi medve él a vidéken. Ezzel szemben nagy hordákban találhatók a Góbi-sivatag­ban vadlovak, farkasok és hiúzok. Dzsangarban és vidékén azzal a gonddal találták szemben magukat az expe­díció tagjai, hogy itt gaz­dálkodó emberek is élnek, tehát a rezervátumot majd úgy kell kialakítani, hogy megfelelő kapcsolatba hoz­zák a jelenlegi szarvasmar­ha-tenyészetet és az itt élő vadak megőrzését is. A tavaszi második expe- díciós időszakban a tudósok főleg a' vadak fő fajtáinak a vonulását, életmódját fi­gyelték meg, hogy kidolgoz­hassák védelmük tervét. A tervek szerint a Góbi­sivatag hatalmas természet- védelmi rezervátumának az előkészítő munkálatai 1983 végére fejeződnek be. Ek­korra számítanak a rezervá­tum megnyitására. összeállította: GYURKÓ GÉZA . IfPflfff f jf ff. t 1S81. atiETKztns l.,: szombat A legkedveltebb vakációs program a táborozás. Az ország legszebb vidékein verhetik fel sátraikat a vietnami úttörők. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) VIETNAM Nyári örömök Beköszöntött a nyár Viet­namban is. Bár a trópusi országban a meleg évszak fogalma valamelyest külön­bözik a mienktől — stran­dolni például akar egész évben lehetne —, szabadság­ra mégis ilyentájt mennek a vietnami dolgozók, s a ta­nulók vakációja is erre az időszakra esik. Az a tény, hogy a Vietna­NDK mi Szocialista Köztársaság­ban a dolgozók nagy .része nyári szabadságra mehet, önmagában is figyelemre­méltó jelenség. Az elmúlt időszak rendkívül nehéz volt az ország életében. Kí­na támadásának visszaveré­sére a vietnami népnek is­mét fegyverekhez kellett nyúlnia, miközben még nem gyógyultak be a háborús se­bek, a déli országrészben zavaros gazdasági állapotok uralkodtak, egyes körzeteket az éhínség fenyegetett. A nem mindennapi szorgal­máról és szívósságáról ismert vietnamiak azonban leküz. dik a legsúlyosabb gondokat, s mint a kép is tanúsítja, megteremtik önmaguk szá­mára a normális életfeltéte­leket. CSEHSZLOVÁKIA JUGOSZLÁVIA A Duna-Tissa-Duna vízrendszer Az Újvidéki Duna—Tisza —Duna vízrendszer létesíté­sére 26 milliárd dinárt köl­tenek. A nagyarányú beru­házást várhatóan 1985-ben adják át rendeltetésének. A vízrendszer segítségével százezer hektárnyi földterü­letet öntöznek majd. s a vi­zet csatornahálózaton veze­tik tovább- kétszerte na­gyobb területre. A víz szintjének emeléséi vél alkalmassá teszik a csaj tornát folyami hajók közle­kedtetésére. Kiépítik a rak* partokat, s tárházakat, rakj tárakat létesítenek. A beruházást Jugoszlávia a magyar és a csehszlovák partnerek együttműködésé, vei valósítja meg. KAMBODZSA Esküvő Phnom Penhben Szinte hihetetlen, de ez a kambodzsai fővárosból érke­zett! Abból a Phnom Penn- bői, amelyet két évvel ez­előtt még halott városnak nevezett a világsajtó. Ki ne tudná, hogy a polpotista re­zsim milliók életét oltotta ki, mérhetetlen pusztítást végzett az országban. A gyil­kos bandákat 1979 január­jában vietnami segítséggel elűzték a kambodzsai haza­fiak. A népi Kambodzsa kor­mánya azóta nagy lépést tett a károk eltüntetése, az ország konszolidálása, az emberhez méltó élet megte­remtése érdekében. Hogy az élet lassan visszatér a ren­des kerékvágásba, arról ta­núskodik ez a felvétel, amely egy fiatal pár esküvőjén ké­szült Phnom Penhben. ü mexegmzdasag gépesítése Az elmúlt három évtized­ben az NDK mezőgazdasá­gának gépesítése jelentős mértékben fokozódott. Ma a mezőgazdasági üzemekben 130 ezer 15—225 lóerős (10,5 —157,5 kW teljesítményű) traktor, 13 500 arató-cséplő gép, önjáró cukorrépa-beta- karító, burgonyakombájn és más speciális gép található. Az ország mezőgazdasági gépparkja jelenleg mintegy 15 milliárd márkányi érté­ket képvisel. A nagyfokú gépesítés le­hetővé tette a nehéz fizikai ■ munka csökkentését, a irran*­kaidő szabályozását és a nők nagyobb arányú munkába állítását a mezőgazdaságban. Egyre több nő dolgozik a mezőgazdasági nagyüzemek­ben gépkezelőként, növény- termesztőként és állatte­nyésztőként. A gépesítésnek főleg a növénytermesztésben látják nagy hasznát. Az NDK-ban jelenleg 1200 sza­kosított növénytermesztő nagyüzem működik, egyen­ként mintegy 5000 hektáros területtel. A gépesítés foka magas: 100 hektár földterü­letre 130 lóerőuyi. (9I_kW> :-gép jtrt. A Szlovák Képzőművészek Sziveísép Julius Lőrincz-cel, a Szlo­vák Képzőművészek Szövet­ségének elnökével, a nemze­ti-díjas művésszel készített . irteriút az ORBIS sajtóügy­nökség riportere. — Milyen szerepe van a a szövetségnek a képzőmű­vészet népszerűsítésében? — A művészet ma kitör a műtermek, a kiállítások falai közül, otthonossá vá­lik az üzemekben, gyárak­ban, tudományos intézmé­nyekben. A képzőművészek elképzeléseit, törekvéseit em­berközelben lehet megvitat­ni. Arra törekszünk, hogy az ■*- üzemekben művészeti' bizott­ságokat hozzunk létre. Jó a kapcsolatunk a tömegszerve­zetekkel. Mindezek révén közelebb kerülünk az em­berekhez. s hatásosabban tudjuk megoldani az eszté­tikai nevelés feladatait. A közvetlen találkozások révén a közönség megismeri a művészek elképzeléseit, s azok jobban érzékelik kor­társaik kívánságait és igé­nyeit. — Milyen anyagi eszkö­zökkel támogatja a szövet­ség a művészeket? — ösztöndíjakat biztosí­tunk a szövetség tagjai al- -kotótevékenvségének kibon­takoztatásához. Tanulmány, utakat szevezünk azoknak, akik a szlovák nép életét, munkáját ábrázoló műveket készítenek, vagy több ilyen tematikájú kiállításon vesz* nek részt. A fennállásának hatvana­dik évfordulójához közeledő Szlovák Képzőművészek Szö­vetségének elnöke ezután el_ mondta, hogy a szlovák mű­vészeknek szoros a kapcso­lata a szocialista országok alkotóival, a hasonló szövet­ségekkel, amit bizonyítanak a testvéri országok művé. szeinek Kasán megrendezett biennáléi is» — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom