Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
■ ©Ij©s és hatékony Víz, vir, víz - Egerben Tiszta, jé, elég...(?) Az elegendő, jó minőségű víz | egyik feltétele | a technika. Fo- | (lor Péter az I automata ve- | zérlőpultnál M, gyakran meg- § található, kar- i bantartóként igen fontos fel- j| adatot végez. AZT MONDJÁK a szakér. tők. hogy a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás elve csak egymás terhére valósítható meg. Vagy teljes a foglalkoztatás, vagy hatékony. Ez az „egymás terhére” kezdetű elmélet sok más vonatkozásban már régebben megfogalmazódott. Ha a béreket emeljük, kevés pénz jut a társadalmi juttatásokra. Ha sok lakást építünk, nincs kapacitás a lakáskarbantartásra. Ha egy társadalmi réteget előnyökhöz juttatunk, akkor az összes többit hátrányos helyzetbe hozzuk. Ha sokat fogyasztunk, keveset lehet felhalmozni. De hogy a foglalkoztatás teljessége és hatékonysága is csak egymás terhére valósítható meg, ez nehezen emészthető tétel. Odáig értem, hogy amenynyiben egy vállalat, szövetkezet több embert alkalmaz, mint amennyire szüksége van, akkor ezzel segíti a teljes foglalkoztatás elvének megvalósulását, de rontja a foglalkoztatás hatékonyságát. Még kárt is okoz azzal, hogy munkaerőt von el más fontos munkahelyekről. Azt is értem, hogy a vállalatnak, szövetkezetnek fokozatosan meg kell szabadulnia a felesleges emberektől — kerülve a tömeges elbocsátásokat. Mindenkinek Rmunkét — kenyeret” kell biztosítanunk. Ez a létbiztonság alapja. Vannak, akik nem hajlandók, vagy nem. képesek megfelelő teljesítményt nyújtani. Őket eszerint kell bérezni. Nem mindenki bírja lelkileg és fizikailag a munkát, így hát kevesebbet is keres, mint a többi. Foglalkoztatása akkor hatékony, ha minden feltétel adott ahhoz, hogy jól dolgozzon, képességei és kedve szerint teljesítsen. A hatékony és teljes foglalkoztatás első feltétele tehát, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit megérdemel (munka szerinti elosztás elve), és mindenki megdolgozzon a béréért . (elosztás szerinti munka elve). Sok helyen ugyanis a bér meghatározott nagyság, ezt a bért kell kiérdemelni. Legyen viszont előbb-utóbb „alapvető állampolgári jog” az, hogy teljesítménye növelése révén mindenki önmaga „emelhesse” a bérét, keresetét. Az első feltétel tehát a jó bérrendszer. De ott áll mögötte a második is! . Hiába hajtja a dolgozót a jobb kereseti lehetőség, ha egyszer anyag nincs, másszor szerszám, alkatrész, jó gép. Féinapi semmittevés után nehezen lendül már a munkába. Sok gyárban, termelő- szövetkezetben láttam „nem hatékony” foglalkoztatást. De ennek csak mellékes oka volt az. hogy felesleges embereket is tartottak. A fő az, hogy a munkát nem szervezték meg. Becslések szerint ma Magyarországon a foglalkoztatás hatékonyságát 10—15 százalékkal lehetne emelni pusztán azzal, ha a munka- és az anyagellátást jobban szerveznék. MEG VAGYOK GYŐZŐDVE arról, hogy a munkás dolgozni és keresni szeretne a gyárban vagy a té- eszben. Alapvető érdeke, hogy nyugodtan dolgozhasson. Ezt sértjük meg azzal, ha nem engedjük munkálkodni — mert nincsenek meg ennek feltételei —, majd később még a szemére is vetjük, hogy milyen keveset teljesített. Tréfálkozva szoktuk mondani, hogy ha ez a nép egyszer elkezd dolgozni, hamarosan elfogy a munka és aztán majd mit csinál? Valóban: ha nő az átlagteljesítmény, akkor kevesebb emberre van szükség, veszélybe kerül a teljes foglalkoztatottság. Hová tegyük az embereket? Erre is választ ad az elmúlt évtized tapasztalata. A mezőgazdasági nagyüzemek és iparvállalatok szép lassan abbahagyják a munkaigényes termékek előállítását. Tartós volt belőlük a hiány, vagy az áruk volt a megfizethetetlen. Más helyeken romlott a termékek minősége, mert a gondosabb munkához több „élőmunka” kell. Egyszer javasolták, hogy a cipőgyárakban lazítsák a normákat 10 százalékkal, mert többet keresnek ugyan az emberek, de ez bőven megtérül a cipők jobb minőségében. Kinevették. a termelékenységi mutatóra hivatkoztak. De vajon a minőségjavulás nem termelékenységnövelő tényező? RENGETEG munkaigényes tevéken ységben van hiány, nemcsak a termelésben, a szolgáltatásokban is. Ha hatékony lesz a foglalkoztatás, akkor jut ember ezekre a munkaigényes tevékenységekre is. És a foglalkoztatás teljes marad. Lesz, aki rendbe hozza házunkat, megjavítja a vízcsapot, kihordja az újságot, elszállítja a szemetet. Nem „vagy”, hanem j.és” kell a két szó közé. Legyen a foglalkoztatás hatékony és teljes. Dr. Pirityí Ottó Ha ' Egernek annyi vize lenne, mint amennyi bor van benne, akkor Eger tenger lenne, de mivel annyi víz nincs benne, amennyi egy kocsmában bornak elég len. ne, csak a szomjúság tengere lehetne. .. Ez a bölcsel- kedő paradoxon — bizonyára nem véletlenül — egri pincében, jóféle borok között hangzott el, s ha túlozva is, de kétségtelenül tartalmaz igazságelemeket. Más kérdés, hogy olyan nagy baj-e az. ha Eger borban gazdag, vízben szegény város? Nos. az erre adható válasz lakóterületenként, változik. A hajdúhegyiek például aligha tudnak lelke, sedni érte, hiszen ha mégoly szép is, de az időnkénti alacsony víznyomáshoz képest túlságosan magas helyen laknak, leghamarabb ők érzik meg. Hasonló a helyzet a Lajosvárosi négyemé, letesnek „álcázott”, de gyakorlatilag hatemeletes lakóházaiban, ahol bizony a felső emeletek lakói nemigen tudnának olyan nyarat említeni, amikor ne lett volna több-kevesebb gondjuk a vízzel, pontosabban: a vízhiánnyal. Csupán a csebok. száriak érezhetik ilyen tekintetben jól magukat. Hogy miért, az kiderül az alábbiakban. Horváth János, a Heves megyei Vízmű Vállalat főmérnöke teljesen egyetért. — Talán nem árt tudni, hogy Egerben 1927-től van közműves, vezetékes ivóvíz. Akkor a város egy kútra, a népkerti 1-es számú karszt- kútra települt, ez ma is az egyik legszebb hozamú — mondja elöljáróban. — Persze. a helyzet és az igény azóta lényegesen megváltozott: ami akkor bőségesen elég volt. az ma már igencsak kevés lenne. Érthető is ez, hiszen az elmúlt évtizedekben jelentős ipar alakult ki s városban, alaposan megngvekedett a lakosság létszáma is, az összkomfortos lakások egyébként örvendetes növekedése mind olyan tényezők. amelyek igen erőteljesen megemelték a vízfogyasztást. Ehhez egy példát: míg a komfortos (gázbojleros) lakások vízigénye kétszerese az ezt a komfortfokozatot nélkülöző lakásénak, addig a távfűtéses lakásoké háromszorta nagyobb. Jelenleg Eger napi vízfogyasztása 25 ezer köbméter. — Ennek érdekében a már említett 1-es számú kút közelében a 60-as évekig további négyet fúrtunk, majd az igények további növekedésével — különös tekintettel a Csebokszári lakótelep építésére — az al- mári részen két-két mélyfúrású, illetve sekély mélységű kutat fúrtunk. Később ezekhez egy harmadik kút is csatlakozott, amelynek vizét bevezettük Felnémetre, illetve Egerbe, és Északi Vízmű elnevezéssel ma is rendszeresen üzemel. Szükségessé vált a déli víznyelő terület feltárása is az Eger—Andornaktálya— Füzesabony térségben. Itt csaknem 30 ezer köbméter kitermelhető vizet találtunk, ez azonban sajnos vassal és nitráttal erősen szennyezett, a tisztítás pedig a költségeket nagyon megnövelné — többszázmilliős beruházás lenne. Egyelőre így ez csak terv maradt, és az Északit fejlesztjük tovább. Ehhez lehetőséget kínált, hogy Fel- sőtárkányban, a Sziklaforrás szurdokrésze után, a Barát- réten tízezer köbméter naponkénti vízhozamot találtunk, ennek viznyomó része részben már megépült, a munkálatokat a hatodik ötötéves tervben befejezzük. E vízbázis kiépülésével egyébként napi 30 ezer köb- méterre emelkedik Eger ivó- vizkapacitása. A jelenlegi helyzet sem nevezhető rossznak azonban, hiszen ha a város mindhárom vízműve — a Petőfi téri. az almári és az északi — működik, akkor naponta 26 ezer köbméter víz szolgáltatására képes. Az ideális helyzet azonban sajnos ritka. Egyetlen perc áramszünet másfélórás ki. esést okozhat a vízszolgáltatásban, arról nem is beszélve. hogy az építkezések következtében igen sok a cső. törés, elsősorban figyelmet, lenség miatt. Míg egy ilyet a vízmű dolgozói lezárnak, az legalább félórát vesz igénybe, és ez 100—200 köbméter vízveszteséget jelent, főnyomócső esetében pedig 500 köbméter viz vész eC Ilyen szempontból tehát óriási jelentősége van annak, hogyha valahol valaki csőtörést észlel, azonnal, halai déktalanul jelentse a Vízműi nek. — Végezetül a víz minő* ségéről is érdemes szót éjé teni. Sokan különösnek tartják. hogy Eger egyes részein valósággal langyos» viz fo-; lyik a csapokból, más helyeken pedig — Csebokszári lakótelep — egészen hideg! Mi okozza ezt? — Egyszerű — hangzik á válasz — a város belső és alacsonyabb nyomású zónáó jóban langyos karsztvizet kapnak a háztartások, míg az északi rész ilyen tekinteti ben is „hideg” terület. Az a fő, hogy lényegében egyj aránt jó minőségű vízről van szó. Ehhez még annyit hadd tegyek hozzá, hogy ezt a minőséget minden bizony-! nyal tartani tudjuk, amihez hozzájárul, hogy tavaly —( 13 milliós költségvetéssel —< új öltözőnk és laboratóriuó műnk épült. Előbbi dolgozói ink jobb közérzetének, utóbi bi a viz tisztaságának fonó tos biztosítéka. B. Kun Tibor IHlagyarorszag a brnöB unsáron Fónád Józsefné vegyésztechnikus az új, korszerű műszerekké! ellátott laboratóriumban az ivóvíz ammóniatartalmát nézi.- (Fotó: Perl Márton)' Eger vízellátásának egyik bázisa az északi vízmű. Felvételünkön Kiss András gépkezelő Az irányítók is kevesebbet fogyasztanak Ellenőrzik a MÉM-intézményefc energia-felhasználását Magyarország . hagyományos vendégnek számít a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron, amely ebben az évben — szeptember 9—16. között — a 23. alkalommal nyitja meg kapuit. A magyar külkereskedelem megkülönböztetett figyelmet fordít erre az eseményre, ezt a kiállítók száma és a bemutatásra kerülő több száz termék magas műszaki színvonala is jelzi. Az idén 18 vállalat mutatkozik be: a Csepel Acélöntöde és a Gamma Művek első ízben jelentkezik a csehszlovák szakemberek előtt. A Budavox telefonközpontokat és átviteltechnikai berendezéseket, a Chemokomp- lex vegyipari gépeket. Csepel Acélöntöde öntvényeket állít ki. Az Elektromodul híradástechnikai alkatrészeket, a Gamma Művek nukleáris műszereket, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat iroda- és pénztárgépeket mutat be. A Komplex mezőgazdasági gépeket, a Lam- part vegyipari gépeket, a Metrimpex különböző műszerféleségeket küld Bmóba. A Mogürt szervizberendezésekkel, a Technoimpex szerszámgépekkel, az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Trans- elektro elektromos kapcsolókkal, motorokkal és biztosítókkal ismerteti meg az érdeklődőket. A Videoton számítástechnikai berendezésednek ad helyet. Az Elektro- impex, a Ferunion, a Medicor. a Nikex információs irodával képviselteti magát. A brnói vásár igazgatósága. minden évben, egy központi gondolat alapján rendezi meg a kiállítást. Az idei. őszi eseményt az energiatakarékosság jegyében készítik elő. Ennek figyelembevételével a magyar vállalatok úgy igyekeznek összeállítani a bemutatásra kerülő termékek listáját, hogy a látogatók is meggyőződhessenek a magyar szakemberek e területen elért eredményeiről. A magyar kiállításon egyébként fotók és rövid feliratok segítségével ismertetik majd a VI. ötéves terv legjelentősebb célkitűzéseit. A cél az, hogy az érdeklődők minél alaposabb képet kapjanak a magyar népgazdaság eddigi eredményeiről és a következő evek terveiről. A MÉM-hez tartozó költségvetési intézményekben, az egyetemeken, főiskolákon, a kutatóintézetekben, a szak- igazgatási intézményekben, stb. javult az energiagazdálkodás. A vizsgált húsz intézményben egy év alatt öt százalékkal csökkentették az elektromosenergia-felhasz- nálást, és a tüzelőanyag mintegy 8 százalékát takarították meg. > Különösen jó eredményt ért el a MÉM repülőgépes szolgálata, valamint néhány oktatási intézmény, közöttük a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. A megtakarítás részben több intézménynél nagyrészt olyan nagyjavításokból adódott, amelyek növelték a tüzelőanyag-felhasználás hatékonyságát. Az ellenőrzés szerint az erő- és önjáró munkagépek üzemanyag-elszámolásának rendszere azonban a legtöbb helyen még mindig - nem kielégítő. Az üzemanyagfelhasználás bizonylati rendjét ugyan az intézmények mindenütt kidolgozták, és ragaszkodtak is az előírások betartásához, viszont az üzemanyagfelhasz- nálás megfelelő mérése még mindig nem megoldott. Gondot okoz, hogy az Induló beruházások a tervezett és a tényleges energiafelhasználását csak megkésve vetik egybe, holott a korábbi viszonyítás lehetővé tenné a hibák gyors kijavítását. A következő időszakban ismételt vizsgálatra kerül sor azokban az intézményekben. ahol az energiamegtakarítási programot nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. ★ Az ellenűrzéssorozat ezúttal azokat fogta akiktől az energiaracionalizálási program útjára Indult. A kutatóintézeteket, a kutatóhelyeket és a MÉM más központi intézményeit, amelyek szinte havonta dolgoztak ki különböző terveket a gyakorlati gazdák által irányított üzemek . villamosáram- és tüzelőfogyasztásá- nak mérséklésére. A vizsgálat mindent egybevetve azt igazolta, hogy az intézmények saját portájukon is tudják mi a teendő, a helyi gondokkal legalább olyan részletességgel foglalkoznak. mint az általuk irányított vagy ellenőrzött terület ügye-bajos dolgaival. Az oktatási és kutatási intézményekben ugyan lényegesen kisebb teljesítményű gépek dolgoznak, és szakszerű karbantartásukra végülis ugyanolyan eszköé zokről van szó, mint amié lyeneket a termelésben aL; kalmaznak. Érdekes, hogy a vizsgálat által feltárt hiányosságok is pontosan egybeesnek az irá-i nyitás és a végrehajtás területén, nevezetesen a gépek terhelés közbeni üzemanyagfelhasználásának pontos mérése sokfelé még mindig megoldásra vár. Mndenesetre a vizsgálat megnyugtató abból a szempontból, hogy aki másokat az energiával való takarékoskodásra ösztönöznek, mai guk se feledkeznek meg aí helyi teimivalókróL 13&L aaguüztuí» H» péntek vaiiatpra»... is- nagyobb -a, - fehetá&eg, de
