Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

\ Feszült Helyzet Gombjában Heti külpolitikai összefoglalónk A nemzetközi békemenet, amelynek résztvevői Koppenhágá­ból indultak, a képen a NATO európai főhadiszállásához vonul a belgiumi Mons mellett. A menet várhatóan augusz­tus 6-án éri el útjának végállomását, Párizst. 1. Hogyan emlékezik mega világ a helsinki értekezlet történelmi jelentősége zá­róokmánya aláírásának ha. todik évfordulójáról? Ezen az évfordulón keserű érzéseket kelthetne a joszán- dékú. békeszerető emberek­ben, hogy milyen messzire került Európa az enyhülés csúcsának számító Helsinki­től, hogy viszonylag milyen hamar megtagadták a hel­sinki szellemet egyes nyugati hatalmak. Ma már egyre vi­lágosabban látszik, hogy alig száradt meg a tinta az ame­rikai elnök aláírásán ott a záródokumentumon, az USA reakciós körei, a fegyverke­zésben érdekelt nagytőke és a hadsereg hangadói máris támadásba mentek át, s mindmáig csak fokozzák ak­ciójukat a feszültség növelé­se végett. Haig külügymi­niszter a washingtoni szená­tus hadügyi bizottsága előtt épp az évforduló idején szó­nokolt arról, hogy .m kato­nai erő a sikeres külpolitika döntő feltétele”.' Gyökeresen ellentétes ez­zel a szocialista világ maga­tartása, vezetőinek állásfog­lalása. S ez az, ami ezen az évfordulón erőt ad, bizako­dásra szolgáltat okot. A Krím félszigeten nyaranta szokásos szocialista csúcs­találkozó-sorozat keretében Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélésén is nagy hangsúlyt kapott: or­szágaik mindent megtesznek a fegyveres konfliktusok megszüntetése, 'a válsággó­cok felszámolása és kialaku­lásuk megelőzése érdekében a világ minden részén. Hitet tettek amellett, hogy folytat­ni kell a békés célokat szol­gáló, előrevivő tárgyaláso­kat. amelyeknek különös fontossága van napjainkban, amikor az USA változatla­nul katonai potenciáljának növelésére törekszik, ugyan­akkor pedig a legfontosabb kérdésekben akadályozza a tárgyalásokat. Valóságos kihívásnak szá­mít. hogy az Egyesült Álla­mok és a NATO épp az év­forduló napján kezdte meg az ■ „Óceán venture” elneve­zésű, óriási tengeri hadgya­korlatot. Azt viszont hogy az ilyen provokáció még a NATO-szövetségesek mind­egyikének a tetszésével sem találkozik, Norvégia, Dánia és Portugália hajóinak a tu­datos távol maradása jelzi. 2. Milyen követelmények­kel járt Baniszadr, volt iráni einök szökése? A tisztétől megfosztott irá­ni köztársasági elnök, Ba­niszadr a héten egy iráni ka­tonai repülőgépen Francia- országba szökött, ahol aztán menedékjogot kért és kapott. A kör bezárult: a sah bukása után épp Franciaországból tért vissza ő is — Khomél­ni imámmal együtt — hazá­jába. Most ismét a francia emigrációt választotta, a je­lek szerint még azon az áron is. hogy hivatalosan nem folytathat politikai tevé­kenységet. (Persze, ugyanezt fogadta meg Khomeinivel együtt, az előző száműzetés idején is. ami nem akadá­lyozta * 1 meg. hogy a Párizs melletti Neauphle-le-Chateau ne legyen az iráni ellenállás központja.) Most megismétlődhet-e mindez? A politikai megfi­gyelők jórésze — kétli... Khomeini ajatollah annak­idején vallási alapon, egy­házi formákat felhasználva, magnókazettákon az iráni mecsetekbe csempészett és ott lejátszott szentbeszédek­ben buzdított a sah rend­szerének megdöntésére. Az agg főpap ma otthon a je­lenlegi rendszer fenntartásá­ra tudja felhasználni a fa­natikus tömegek számára oly fontos vallást. Egyelőre iráni belpolitikai szempontból 'az a legdöntőbb tény, hogy az illegalitásban volt korábbi elnök a határo­kon túlra került, éppúgy, mint a mudzsahediek vezére. Radzsavi. (Nem tévesztendő össze Rxtdzsaival, az új köz- társasági elnökkel.) Külpoli­tikai vonatkozásban az a Ba- niszadr-szökés következmé­nye, hogy igen feszültté vált a francia—iráni viszony. (Persze, ez csak azok számá­ra meglepetés, akik nem fi­gyeltek fel arra. hogy az iraki—iráni háborúban Fran­ciaország egyértelműen Irak oldalára állt. Mégha talán nem is fog sietni az izraeli­ek által szétbombázott ta- muzi atomreaktort újra fel­építeni.. J Megismétlődnek Teheránban a tüntetések: csak most nem az amerikai, hanem a francia nagykövet­ség előtt. Az iráni kormány hivatalosan is kéri Baniszadr és Radzsavi kiadatását. Ami­ből, persze, nem lesz semmi. De —, s ez most már megint iráni belpolitikai tényező — hivatkozni lehet a tőkés nyugat álnokságára, ugyan­akkor pedig arra. hogy íme. Baniszadr és Radzsavi meg­mutatta az igazi arcát! 3. Mi a helyzet a Közel­Keleten, ahol a korábbi fe. szültség enyhülni látszott a héten? Való igaz, hogy napjaink­ban nem annyira puskapo­ros a levegő, mint az előző hetekben, de azért most is volt egy izraeli—szír légicsa- ta, most is megjelentek iz­raeli repülőgépek libanoni városok fölött, és most is végrehajtottak palesztinok egy kommandóakciót egy iz- ráeli katonai autóbusz ellen. Jellemző módon,azonban épp az utolsónak említett eset után izraeli részről kijelen­tették: nem tekintik ezt a fegyverszüneti megállapodás megsértésének ... A viszonylagos csönd okai között elsőnek említhetjük, hogy a jövő héten utazik Szadat egyiptomi elnök Wa­shingtonba: Begin nem te­heti meg, hogy valamilyen meggondolatlan lépéssel ame_ rikai—egyiptomi „ frontot” formáljon Izrael ellen. Ma­gának" Beginnek a belső gondjai is -megvannak: még mindig nem sikerült koalíci­ós kormányt alakítania. Habib. az USA közvetítő küldetéssel megbízott diplo­matája egyelőre abbahagyta a közel-keleti ingázását és visszatért Amerikába. New Yorkban Waldheim ENSZ- főtitkárt is tájékoztatta iz­raeli, libanoni, szíriai. szaúd- arábiai tárgyalásainak ered­ménytelenségéről. Említést érdemel, hogy a szír sajtó arról ír: akkor várható újabb izraeli támadás, amint Philip Habib visszatér a Közel-Keletre. Az Al-Paath című lap szerint a „közve­títő”■ valójában Reagan elnök beleegyezését fogja meghoz­ni Tel Avivnak egy újabb agresszióhoz. Közben a szír, a szaúd- arábiai. a kuvaiti külügymi­niszter a libanoni államfő­vel és az Arab Liga főtitká­rával tárgyalt a libanoni vál­ság megoldásáról. Szó van esetleg egy arab csúcsérte­kezlet összehívásáról is, leg­alábbis a libanoni kormány szívesen látná az arab közös­ség- legmagasabb képviselői­nek állásfoglalását. Érdekes belső fejlemény, hogy Besir Gemajel, a libanoni jobbol­dali falangisták vezére a Szárkisz államfőhöz intézett üzenetében megígérte: a fa­langisták a jövőben semmi­féle kapcsolatot nem létesí­tenek Izraellel. Ismeretes, hogy a libanoni jobboldalhoz tartozó Haddad őrnagy épp izraeli segítséggel teremtette meg az izraeli határ mentén a maga dél-libanoni szabad államát”. S a napokban Be­gin jelenlétében lett hitet az Izraellal való szövetség fenntartása mellett. Pálfy József Továbbra is rendkívül fe­szült a helyzet Gambiában. ahol csütörtökön államcsíny, kísérlet zajlott le. Hírügy­nökségi jelentések szerint a fővárosban. • Banjulban , és más városokban is harcok folynak a felkelők által ala­kított nemzeti forradalmi ta­nácshoz hű egységek és a kis nyugat-afrikai országba Dawda Jawara elnök kéré­sére behatolt szenegáli kato­nai erők között. A szenegáli csapatok szom­baton reggel megindították a támadást Banjul központja ellen, amely a hatalomátvé­telt megkísérelt erők kezén van. Ezek az erők változat­lanul túszként fogva tartják MADRID: Ismét Dolores lbarrurit vá­lasztotta meg a párt elnöké­nek és Santiago Carrillót fő­titkárnak első ülésén a Spa­nyol Kommunista Párt szom­baton hajnalban véget ért X. kongresszusán megválasz­tott új Központi Bizottság. BELFAST: Éhségsztrájkjának 71. nap­ján újabb fogoly halt meg szombaton hajnalban Bel­fastban. a Maze börtönben. Kevin Lynch, az ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) egyik frakciójának, az Ír Nemzeti Felszabadító Had­seregnek volt a tagja, im­már a hetedik, aki az em­bertelen börtönviszonyok el­leni tiltakozásban kezdett éhezni. Belfastban már a ko­ra reggeli órákban újabb zavargások kezdődtek az IRA-fogoly halálhírére. HAVANNA: Három fronton robbantak ki heves harcok a Cuscat-. lám megyében lévő Guazapa tűzhányó környékén — je­lentette be pénteken a sal- vadori hadsereg szóvivője. Helyi források szerint a fél­Dawda Jawara elnök csa­ládjának néhány tagját. kor_ Hiányának több miniszterét, valamint két szenegáli dip­lomatacsaládot is. Azzal fe­nyegetőznek, hogy megölik a túszokat, ha a szenegáli erők folytatják előrenyomu­lásukat és nem hagj’ják el az országot. Davjdá Jawara államfő to­vábbra is Dakarban várja, hogy a szenegáli erők ”,ren­det teremtsenek” Gambiá­ban. Mint emlékezetes. kilenc hónappal ezelőtt a szenegáli csapatok már közreműköd­tek egy államcsíny-kísérlet leverésében. (MTI) kelők már második napja verik vissza a hadsereg újabb offenzíváját, A junta megtorlásként a környék vá­rosait és falvait vadászgé­pekkel támadta, nehéztüzér­ségi fegyverekkel lövette, kiterjedt veszteségeket okoz­va a polgári lakosság között. RÓMA: 11. János Pál pápán rövi­desen végrehajtják a máso­dik műtétet is — ’elentették be orvosai szombaton dél­előtt kiadott hivatalos közle­ményükben. TEHERÁN: Khomeini ajatollah. Irán vallási vezetője — egyenlő­ségjelet téve a Szovjetunió és az Egyesült Államok po­litikája közé — elítélte a ,,szuperhatalmakat” és azt hangoztatta, hogy az Izrael által megszállt Jeruzsálemet csakis ,,a,z iszlám hatalma szabadíthatja fel”.. PÁRIZS: „r. leng Sary. a megdöntött polpotista rezsim egyik ve­zetője, aki New Yorkból ér­kezett Párizsba, az AFP francia hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában kije­lentette. hogy ..a kambodzsai kérdést csak katonai úton lehet megoldani”. Cziráki Péter nicaraguai riportja (1.) Illetve csak ketten — Terremoto Földrengés — mutat ki útitársunk a kis DC—8-as ablakán. Odalenn semmi feltűnő: az alkonyai­ban már felragyogtak a ni­caraguai főváros fényei. A magasból minden nyugodt, békés. De újdonsült ismerő­sünk csak erősködik: — Ter_ remotc! — Lassan jövünk rá. hogy mit is akar. A föl­dön hatalmas sötét kört ölel át az ezernyi fénypont. Jó kilenc esztendeje még zsi­bongó belváros élte e he­lyütt zajos életet. Ma kietlen pusztaság. Az 1972-es pusz­tító földrengés fő hullámai pontosan a város közepén futottak keresztül, füstölgő romhalmazokat. törmeléket — halottak, hajléktalanok tízezreit hagyták maguk mö_ gött. Azóta senki sem kez­dett Managua központjának újjáépítéséhez. Akkor az or­szágnak küldött segélyeket a Somoza család úgy lopta el, ahogy azok megérkeztek. Két esztendeje pedig újabb. Im­máron politikai földrengés rázta meg a kis országot — megszedve a maga anyagi és emberáldozatait is. A fórra­QMÉé& 1381. augusztus 2., vasarnap dalmí kormányra pókkal sür­getőbb feladatok vártak. Egy kis géprablás Nicaragua forró szele azon­ban már korábban elért ben_ nőnket. Tíz ösztöndíjas hó­napunk alatt Panamában na­ponta találkoztunk a saj tó­tján rokonszenvező, olykor ..fenyegető kommunista ve­szélyről” harsogó cikkekkel. Az egyetem szolidaritási ren­dezvényein, tüntetéseken, sa mindennapi menzai beszél­getéseken is rendre elhang­zott Nicaragua neve: Kitöl­kitör hite, pártállása szerint. Találkoztunk az írni -olvasni tanítás több résztvevőjével, akik hónapokon át járták a falvakat, hogy a szandinisták küldötteként oktassák a parasztoknak a betűvetést, s mellette persze elhintsék egy tisztább, igazabb élet hitét. Panamától Managuáig egyetlen' helyen, San Jóséban kellett leszállnunk. A szo­kásos néhány perces utascse­re helyett azonban a Costa Ríca-i főváros repülőterén mindenkit ki tereltek a gép­ből. &érés nélkül vizumkár- tyát nyomtak a kezünkbe, hosszú órákon át lődörögtünk tehetetlenül. Senki sem tud­ta, mikor indulunk tovább. Kinn a csarnokban ideges utasok veszekedtek a LANI- CA légiforgalmi társaság pultjánál. Két .és fél óra múltán végre ismét nekiru­gaszkodtunk, s alig három­negyed órás repülőút végén landoltunk a nicaraguai fő­városban. A repülőtéren több tucat fegyveres, benn, az érkezők csarnokában szigorú ellenőr­zés. Zöld egyenruhás, vagy civil fiatalok mindenütt: a vámnál, az úti okmányok kezelésénél. Magam is át­adom az útlevelem. A komoly fiatalember arca mintha egy kissé megeny­hülne: — Erezd jól magad nálunk, Péter elvtárs. Ma­gyarország ...?! Szép lehet a te hazád. Később hasonló rokon- szenvet érzünk az ugyancsak még harmincon inneni vá­mosoknál. — ... ti. ügye. szocialista országból jöttök? Akkor ér­titek a mi forradalmunkat. Majd mondjátok el. mi a vé­leményetek róla. (Ki tudja hányszor hangzott még el ez a néhány mondat az elkö­vetkezendő napokban?!) Túl a formaságokon — gyerünk telefonálni. Hiába minden kérdezősködés. egyet-, len működő telefon sincs a repülőtéren. Hamarosan ki derül: mi még Panamábar készülődtünk az indulásra amikor itt leszállt a hondura. si légitársaság eltérített gé pe. Az ugyancsak hondura.?' géprablók politikai foglyo'- szabadon bocsátását követel ték országuk kormányától. t> repülőteret persze azonn; lezárták — innen a késés — és a telefonok is emiatt hall. gatnak. A csarnokban renge­teg újságíró, riporter, tévés Megérkezett az NBC ameri­kai tévétársaság stábja is. Fontoskodnak, sürgölődnek: nyilatkozik az amerikai kon­zul, a hondurasi ügyvivőnő: a repölőhöz nem mehet sen­ki: az elengedett utasok a SAHSA gépével továbbin­dulnak. Az első találkozás Azt már este a szállásun­kon láttuk a tévében, hogy i gép a fogva tartott sze­mélyzettel az éjszakai órák­ban elhagyta az országot. Az egész család a készü­lék körül ült, Dionisio Her- rera címét még Panamában kaptuk, azzal a megjegyzés­sel: „Náluk biztosan jól ér­zi tek majd magatokat. Ked­ves, egyszerű emberek.” Ők, szerencsétlenek, láthatóan meglepődtek, amikor beállí­tott hozzájuk a két holtide­gen magyar. Érkezésünket mégis úgy vették tudomásul, mintha családtag nyitotta volna rájuk az ajtót. A kiadós vacsora után — későre járt — csöndes dis­putára ült össze a család: Her. rera. gómbölyded felesége, a két 15—17 éves forma lány és a fiú. Szó esett itt aztán mindenről. Politikáról, a szo­cialista országokról és persze a nicaraguai mindennapok­ról is. Jómagam az ötvenes évek elején születtem, úgy­szólván semmi emlékem azokból az időkből. Az első találkozás volt ez az igazi forradalmi hangulattal. A falon fiatalembert áb­rázoló. műtermi portrékép. A sarka keskeny, fekete sza. laggal átkötve. Az asszony követte a tekintetem. — A fiam. A győzelem napján ■ lőtte le egy orvlö­vész. — Hangjában egy sze­mernyi elfojtott sírás: — Majd három esztendeje kez­dődött: egy este azzal állí­tott haza Dionisio — ő. á fia­talabb —. hogy hajnalban megy a gerillákkal. Akkori­ban n '.r naponta ismétlőd­tek a partizán akciók. A vá­rosban mindenki tudott ró­luk, sokakat közülük ismer­tünk is. Csak azok kerestek hiába őket. akik a legjobban igyekeztek: a nemzeti gár­disták. Mit mondhattam a fiamnak?! Ez a dolgod’ Per­sze. hogy aggódtam. Hónapo­kon át semmi hír nem jött felőle. Tavaly kitört a nyílt háború, akkor láttam végre Dionisiót. Titokban jött éjjel, s pár óra múlva ment is to­vább. Hol járt. mit csinált, én nem kérdeztem, ő meg n.em mondta. Egyszer azután odajött hozzám Ruth, a na­gyobbik lány. Hogy fegyvere van, és neki is a szandinis­ták közt volna a helye. Ha­talmas koltot húzott ki az iskolatáskájából. Egy megse­besült kormánykatona mellől lopta el az utcán, Ő' is el­ment a kisebbik fiammal együtt. Más ezt alig értheti. Az ország nyomorát csak mi láttuk, úgy loptak, gyaláztak meg bennünket, ahogy akar­tak. A férjem, mint a TEXA­CO szerelője, nem keresett rosszul, de itt nem rólunk volt szó. És ki harcoljon, ha nem azok. akiké az ország lesz holnap? Csendben, nyugodtan be­szélt. hangjában — ha ilyen egyáltalán lehetséges — a bánat és a büszkeség keve­redett. — Júliusban azután győzött a forradalom, haza­jöttek a gyerekek is. Illetve csak ketten ... (Folytatjuk i Kilőtt páncélautók Managua központjában Á hét három kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom