Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
Félév múltán tartható fenn, hogy az időjárás- és konjunktúra- érzékeny agrárszektor őrizze a mérleg egyensúlyát. (Az év első felében alapvető,, a búza-, a hús- és az étolajexport növelte majd 40 százalékkal a nem rubel elszámolású mezőgazdasági termékkivitelt. Bizonyosnak látszik, hogy az év második felében ez a teljesítmény aligha ismétlődik meg.) Az év hátralevő réSzére á nem rubel elszámolású kivitel előreláthatóan nem teszi lehetővé sem az export, sem a termelés szükséges mértékű növekedését. Egy év gazdasági történése még lehet kivétel, két esztendő azonos jelensége már tipikusát, tendenciát sejtet, ami indokolja a gazdasági-ipari növekedés jelenlegi menetének háttéré, ben — egyelőre kevésbé szembetűnő — összefüggésváltozások felvetését is. GONDOLATAINKAT, aggályainkat 1980-as adatok tükrében érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi adatok is hasonlóak lesznek. Az elmúlt évben, miként idén is, a két alapvető gazdaságpolitikai feladathoz —egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővítését, mérsékelt fogyasztói árszint és jövedelem növekedését terveztünk. Az anyagi termelés azonban alig, a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a terv mind az egyensúlyi helyzet javítását, mind az életszínvonalbeli célok elérését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kötötte, tervezte. Az egyensúlyi helyzet javulása a tervezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — növekedés mellett következett be, ami az eredmény szempontjából közömbös. De vajon a másik eredmény, az életszínvonal megőrzése összefüggésében is ilyen következtetés vonható le? Politikai és gazdaságpolitikai nézőpontból az életszínvonal megőrzése legalább annyira fontos, mint az egyensúly javításé. Csakhogy a múlt esztendőben — a gazdasági növekedés-életszírt- vonal szerves összefüggése „hatályon kívül” helyeződött. Az iparnál maradva: az elmúlt évben termelése kb 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 százalékkal, a havi átlagbér 6,3 százalékkal emelkedett. 1979. és 1981. első féléveit összehasonlítva: a termelés volumene kb azonos, a termelékenység mintegy '4 százalék, kai, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. (Az elmúlt évben egyébként számos iparágban csökkent a termelés és a termelékenység. csak az átlagbér emelkedett. Szélsőséges -példa: a fémtömegcikkipar termelése majd 14. az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalékkal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) A NÖVEKEDÉS—TEUME- LÉKENYSÉG—BÉR gazdaságpolitikai kapcsolatának fellazulását a tervezettnél magasabb termelői árszint és jövedelmezőség. ugyan megmagyarázhatja, a jelenség tendenciaszerű folytatódása azonban már veszélyes lenne. Úgy tűnik, hogy a fogyasztói .árszint növekedésétől jócskán elmaradó gazdasági-ipari növekedés közepette a gazdasági ágazatok teljesítményét és az életszínvonal-követelményeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabályozás még sok gondot okozhat. Gar-amvölgyl István Á Népújság szerep© a tömegpolitikai munkában Beszélgetés Kiss Sándorral, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Lapunkban többször is hírül adtuk már, hogy a Népújság ez év őszétől ofszet technikával készül Külsejében és tartalmában egyaránt korszerűbb lapot kap majd kézbe az olvasó. Kiss Sándorral, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével arról beszélgettünk, hogy a lap, a megyei pártbizottság sajtóorgánuma, milyen szerepet tölt be a tömegpolitikai munkában, s milyen feladatai vannak a tartalmi színvonal további emelésében. | A OAZDASAGPOMTTK a j és az idei terv alapvető cél- i jai — az egyensúlyi, elsősor- " bán a külkereskedelmi mérleghelyzet javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása — szemszögéből a gazdasági munka első félévi eredményei, még szerényen szólva is, kielégí- tőek. Ám ez a minősítés a nem rubel elszámolású árucsere első félévi mérlegéről túlzottan visszafogott: a ja- puár—júniusi időszak nem rubel elszámolású forgalmának mérlege az elmúlt öt-tíz esztendőben soha nem volt oly kedvező, egyensúlyközeli, mint ezúttal. Az átlagbér, az átlagkereset is oly mértékben emelkedett, am; megfelel az életszínvonal megőrzése tervezett követelményének. Ám, ha nem statikus szemlélettel — június 30-i helyzetében és eredményeiben értékeljük a gazdasági munka folyamatait, kevésbé leszünk, lehetünk' derűlátóak. A népgazdasági szintű gazdálkodásnak, időről időre változva. mindig voltak olyan feladatai, amelyeknek i megoldásával rövidebb! hosszabb ideig sikertelenül birkóztunk. Ilyen volt a hatvanas években a munka termelékenységének erőtel je. sebb növelése, a hetvenes évtizedben a külgazdasági egyensúly javítása. Ügy tűnik, hogy. napjainkban az ipari növekedés mérsékelt ütemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot. Az jdei év kezdetén — az első négy hónapban — az ipari termelés és értékesítés, az egy évvel korábbihoz képest, felélénkült, ám a félév egészében az 1981-re előirányzott növekedés; ütemnek legfeljebb, a felét érte el. Az ipari termelés igencsak szerény növekedése azonban megtévesztő eredmény, hisz a múlt év első felében — amihez most viszonyítunk — a termelés visszaesett; s így legjobb esetben is csak az állítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 azonos időszakának szintjét. Az ipar az elmúlt másfél ívben képtelen volt szélesebb értelemben vett gaz- ! dálkodását az ipari növeke- I dés követelményeihez, lehetőségeihez igazítani. Az ipari növekedés évtizedeken keresztül egyidejűleg három piacra — a belföldi fogyasztási és felhalmozási, valamint a szocialista és a tőkés piacokra — támaszkodott. Nyil. van való, hogy az összes belföldi felhasználás ma már az ipar; termelés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésének lehetőségei is meghatározottak, az ipar termelését elsősorban a nem nősei elszámolású export révén növelheti. Az ipari termelés növelésének az a „modellje” aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. BIZONYARA A SOROK olvasójában is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az ipar gyenge teljesítménye ellenére mind az elmúlt évben, mind 1981 első felében a nem rubel elszámolású forgalom egyen- •súlyhelyzete mégis kedvező lett. Egyszerű a magyarázat: mind tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszeripari export, volumenének és árszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő, tényezője, az ' ipari kivitel mennyisége mindkét időszakban stagnált. Keserű vigasz, hogy az élet. is igazolja: nincs ipari növekedés a nem rubel elszámolású kivitel bővítése nélkül. Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspedig az, hogy az ipari termelés stagnálása előbb-utóbb — már az idei év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan aligha ‘— A tájékoztatás, a helyesen megfogalmazott tájékoztatáspolitika, a tömegpolitikai munka fontos eleme. Következetes megvalósítása elősegíti pártunk célkitűzéseinek megismertetését, a cselekvő azonosulást politikánkkal, a párt iránti bizalom, valamint a tömegkapcsolat további erősítését. A tájékoztatás eszköz- rendszerében sajátos helyet foglal <gl a sajtp, amely egy időben képes meggyőzően érvelni, agitálni, nagy tömegeket mozgósítani, szervezni. Ez ad megkülönböztetett szerepet a hazánkban több, mint egymillió példányban megjelenő megyei pártsajtónak, közte a 34 ezer példányban kiadásra kerülő Népújságnak is. A Népújság az eltelt évek során hitelesen tájékoztatta megyénk közvéleményét a nagyvilág, az ország, a megye eseményeiről, jól ábrázolta azt, hogy Heves megye az ország részeként miként fejlődött, a szocialista építés folyamatában. Nem hallgatta el a nehézségeket. a gondokat, s azokat az ellentmondásokat sem, amelyek egy részét új társadalmat teremtő munkánk szülte. más része azonban nem szükségszerű társ utunkon. Ennek is köszönhető, hogy sok, a társadalom számára fontos kérdésben sikerült megértésre jutni a megye dolgozóival és a tájékoztatáson túl formálni a közvér leménvt. mozgósítani a feladatok végrehajtására. A lan tömegkaposolata is jelzi, hogy a NéDÚiság munkája nem eredménytelen, hiszen megyénk lakosainak mintegy harmada olvassa naponként a lapot.. De jellemző az is. hogy évente közel 2000 olvasói levelet kan a szerkesztőség, s ezen' túlmenően háromezren személyesen fordulnak különböző észrevételekkel, vagy bejelentésekkel a lap munkatársaihoz. — Véleménye szerint mennyiben sikerült a Népújságnak a megye politikai. gazdasági, társadalmi életében bekövetkezett fejlődést bemutatni? í— Elismerésre méltó az a törekvés, — akkor is, ha ezt nem sikerült mindenkor következetesen végig vinni —, amely a szerkesztőség egészét jellemzi,, de amely az egyes rovatok munkájában külön-külön is megmutatkozott és arra irányult, hogy átfogja a megye gazdasági, politikai, társadalmi életét, bemutassa a pozitív változásokat. a fejlődés ellenében ható, vagy annak útját álló elemet, ezzel is elősegítve a pártkongresszusok, a megyei pártértekezletek határozatai' nak valóra váltását. A lap sokszínű eszközeivel igyekezett megyénk lakóival megértetni a politikai döntések indítékait, a társadalmi folyamatok alakulását., megvilágítani a különböző összefüggések hátterét. A gazdaságpolitikát, illetően a lap bemutatott több. a munkában élenjáró kollektívát, kiváló munkásokat, vezetőket, új módszereket népszerűsített, s feltárta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megyénk gazdasági egységei tesznek a hatékonyabb gazdálkodásért, a népgazdasági egyensúly helyreállításáért. De mondhatnék példát az államigazgatás, a tanácsi munka, a népfront és a szakszervezeti mozgalom, az ifjúságpolitika, az igazságszolgáltatás területéről is. A lap következetesen és műfaji sokrétűséggel mutatta be megyénk közművelődésének, közoktatásának alakulását, s törekedett arra, hogy tovább erősödjön a szocialista közgondolkodás, egyre inkább háttérbe szoruljanak a társadalmunktól, a szocializmus eszméitől idegen nézetek. Természetesen van e tekintetben hiányérzetünk is. Nem hat még megfelelően a lap ^ megyénk művészeti életére, kevesebb az elemző írás, s földrajzi „megoszlásban”, illetve adott témák esetében is találunk aránytalanságokat. — A hiteles tájékoztatáson túlmenően, megítélése szerint mennyiben sikerült a lapnak időszerűnek lenni? — Véleményem szerint a lapot a színvonalas, a korszerű tájékoztatás szempontjait figyelembe véve a frisseség jellemzi. Ennek ellenére joggal várja a közvélemény, hogy e tekintetben továbbfejlődés legyen. A lap igyekezzen az időszerű kérdésekre, időszerű választ adni, sőt azokra vissza-vissza- térni. Ez egyben az ellenőrzés egy sajátos formája is, hiszen időről időre fel lehet térképezni, hogy az adott területen - történt-e változás, vagy sem, megoldódtak-e a közvéleményt foglalkoztató, az általa felvetett problémák, s tettek-e megfelelő intézkedéseket az illetékesek ? A frisseség és persze az időszerűség érdekében úgy érzem, még több kezdeményezőkészségre és politikai bátorságra van szükség. — Már említettük, hogy az új technika nemcsak szebb, hanem tartalmasabb lapot is jelent majd? Mit vár mindettől személy szerint is? — Az elavult nyomdatechnika gátja volt a továbbfejlődésnek. Az új gének munkába állítása a szebb kivitel mellett magában hordja a tartalom továbbfejlesztésének lehetőségét is. Az ofszet eljárás biztosítja a tartalom és a forma egységét magasabb színvonalon. A jobb szerkeszthetőség, a grafikai megoldások gazdag kínálata, a képek minősége megköveteli az érdeklődésre még jobban ' számottartó mondanivalót. Természetesen ez nem megy önmagától. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve erre alaposan fel kell készülni. A szerkesztőségi tervek tudomásom.szerint erre elkészültek, és ahogy én ismerem, ezek jól szolgálják majd azt a célt, hogy a Népújság megőrizze mindazt, ami eddig a lapban hasznos és jó > volt, ugyanakkor frissüljön, korszerűsödjön is. Véleményem szerint a szerkesztőség képes arra. hogy a lapot tartalmilag tovább fejlessze, a személyi feltételek adottak ehhez. A szerkesztőségi kollektíva jól képzett, viszony, lag fiatal újságírókból tevődik össze, de nem hiányoznak a tapasztaltabb szerkesztők sem. Arra van szükség, hogy egyénenként is még nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat, nagyobb társadalmi bázisra alanozva szerezzék információikat, elvi alapokon állva legvenek kezdeményezőbbek. Az egyes rovatok alakítsanak ki jobb együttműködést egymással, valamint megyénk termelő egységeivel, intézményeivel, az államigazgatás szerveivel, az egyes területekkel. Személyes tapasztalataim vannak a szerkesztőség és a kiadóvállalat felkészüléséről, és a közelmúltban jártam a Révai Nyomda Egri Gyáregységében is’, ahol megnéztem az új ofszet nyomógép szerelését. Meggyőződésem, ha a szerkesztés következetesen véghez viszi elképzeléseit. akkor valóban színvonalas, tartalmas lapot kap majd az olvasó. Az új technika azt is garantálja, hogy mindezt olvashatóbb, szebb, tipográfiailag esztétikusabb kivitelben. — Az új kivitelű lap új olvasókat is jelent majd az előfizetők, a napi vásárlók mellett. — A tartalmi, a formai színvonal emelkedése, megadja a lehetőséget a Népújság olvasótáborának bővítésére is, ugyanis egy megfrissült, jobb kivitelű lapot szívesen vesz kézbe az olvasó.' Azt. a véleményem szerint reális célt tűztük ki, hogy a közeljövőben a lap példányszámát negyvenezer fölé emeljük, és azt szeretnénk, ha a nyomdából kikerülő újság gazdára is lelne. Ehhez a lap eladását jobban biztosító szerkesztői és nyomdai korszerűsítésen túl szükséges a kiadóvállalat terjesztési munkáját is javítani. Természetesen a terjesztői munka nem nélkülözheti a pártszervezetek segítségét sem. . A Népújság a megyei .pártbizottság lapja, ez a tény önmagában hordja azt a felelősséget, amivel a pártszervezetek tartoznak az újság iránt, s e felelősségnek tükröződnie kell a terjesztői munka segítésében is. És ezt én úgy fogom feí, mint a politikai munka egyik elemét. .Számítunk természetesen az állami szervekre, a tömegszervezetek és mozgalmak aktivistáira, .a különböző kollektívák közreműködésére is, itt helye van minden 'ötletnek, ami .a, terjesztést előreviszi. . gondolok például a Csepel .Autógyárból érkezett felhívásra. a Mátraalii Szénbányák Vállalat pártbizottságának munkájára. vagv más iellesű kezdeményezésre is. Szeretném hangsúlyozni, hogy.nem kampányra.' hanem komolv munkára van szükség. " hiszen állandósítani szedetnénk a lap magasabb példánvszá- mát. És ez nem öncélú, hiszen mint utaltam már rá, a lap fontos szerepet tölt be a tömégpolitikai munkában, a nárt és a tömések kapcsolatának erősítésében. Ezért szükséges, hogy mind a szerkesztésben. mind az előállításban. mind a teri^sztésbop mindenki, az illetékes felelősséggel végezze munkálat. Ehhez kívánok sok sikert a lap hasábjain is. — Köszönjük a beszélgetést, Kaposi Levente 19S1. augusztus 2., vasárnap Papp Gergely és Lakatos Pál gépmesterek a Népújság próbanyomásának minőségét ellenőrzik az NDK-ból importált ofszetgépen (Fotó: Perl)
