Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
SzBttrtÉffl— a téeszek szolgálatában AZT MONDOM! szolgáltatás — azt mondod: cipész, fodrász, vízvezeték-szerelő, Senkinek nem jut eszébe a betegellenőrzés, az áruátadás. a robbantás, az elektromos érintésvédelem. És ezzel még nem is teljes az a lista, amit a Kiskunsági Tsz Területi Szövetség szolgáltató ágazatban kínál a hozzá tartozó közös gazdaságoknak. A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan ugyanis a gazdaságoknak szinte észrevétlenül egyre több. nevezzük úgy: a járulékos tevékenysége. Ide tartoznak a különböző hatósági, pénzügyi, számviteli, kereskedelmi stb. előírások teljesítése, olyan alkalmi feladatok. amire egy-egy szövetkezet nem tud — mivel nem kifizetődő — állandó alkalmazottat tartani. Gondot okoz az áruátadás. A termelőszövetkezetek már megtanultak termelni. de amikor értékesítésre kerül a sor, vagy méltóságon alulinak tartják a „kupeckedést”, vagy kellő szakértelem híján alulmaradnak a tapasztalt átvevőkkel folytatott vitákban. Például a vágóbaromfi szállításánál a feldolgozóipar előírja, hogy az állatokat szállítás előtt 6 órával már nem lehet megetetni. Ha a vágást kísérő vizsgálatok során mégis találnak frissen etetett állatot, akkor az egész szállítmányt visz- szaminösíthetik. A szállító gazdaság gépkocsivezetője, vagy rakodója nem igen tud ilyen vitákba beleszólni. Más a helyzet, ha hivatásos átadó is jelen van. aki ismerve az idevágó előírásokat, a különböző mérési és ellenőrzési módszereket, el tudja dönteni. hogy mennyire helytálló az átvevő kifogása. Mindezt persze nem in-. gyen! A baromfi kilogrammjáért például 1, illetve 1,5 fillért számít fel a Kiskunsági Tsz Szövetség szolgáltató ágazata, de az üzemeknek úgy tűnik, megéri, mert az adatok szerint a szakszerű átadás a korábbi időszakhoz képest a gazdaságoknak 3— 4 millió forint többletbevételt jelentett. A SZOLGÁLTATÓ ágazatnak nincs szigorúan meghatározott profilja: azzal foglalkozik, amire a gazdaságok megkérik. Ezt a rugalmasságot annak köszönheti. hogy nem önálló jogi személy, hanem a tsz-szö- vetség egyik kihelyezett részlege. Költségvetésében a bevételek csak a kiadásokat fedezik, így nem fizet adót, tehát nincs mit a megrendelőre hárítani. Egyedüli pénzügyi kötelezettsége, hogy évente egyhavi bevételének megfelelő tartalékalapot kell képeznie. Egyszóval olyan változás, amely nem a nyereségben érdekelt, hanem abban, hogy az őt életre hívó és életben tartó tsz-ek megelégedésére végezze munkáiét. Folytatva a felsorolást, a szolgáltató ágazat átvállalja a tsz-ektől a betegellenőrzést. Faluhelyen is divat, hogy amikor a háztáji és a nagyüzemi munkacsúcsok egybeesnek, az átlagosnál többen mennek betegszabadságra. Ez persze feltűnt a gazdaságoknak is, de képtelenek voltak bizonyítani a visszaéléseket, hiszen a szövetkezet ellenőrei többnyire a meglátogatott „beteg" munkatársai, szomszédai, ismerősei voltak. A szolgáltató ágazat két ellenőre felvállalt 30 termelőszövetkezetet. A betegellenőrök munkadíját, gépkocsihasználatát. étkezési költségeit a tagság létszámának arányában az érdekelt tsz- ek fizetik. Egy-egy tsz évente 15—30 ezer forintot utal át a szolgáltatóknak, s ennek révén az összeg többszörösét takarítják meg a szövetkezetek, hiszen előfordult, hogy csupán egy gazdaságban az ellenőrzés több száz munkanap kiesését előzte meg. AZ ELLENŐRZÉSNÉL maradva, a tsz-ek számára rendeletek írják elő, hogy elektromos érintésvédelmi berendezéseiket rendszeresen felül kell vizsgálni. Ez a munka szabadáras kategóriába tartozik. Az egyik szövetkezetben néhány éve 156 ezer forintért akarta ezt a munkát egy szakvállalat elvégezni. Az általánosan jelentkező igény, a sokszor meghökkentő és megmagyarázhatatlan árak miatt a Kiskunsági Szolgáltató Ágazat egy csoportot szervezett, amely például az említett 156 ezer forintos munkát önköltségi alapon 64 ezer forintért végezte el. A csoport azóta a megye tesz-ei- nek kétharmadában végzi ezt a munkát, általában 25 —30 százalékkal olcsóbban, mint korábban. Az érintésvédelem mellett ellenőrzik a termelőszövetkezetek elektromosenergia-gaz_ dálkodását is, javaslataik eredményeként kb. 30 százalékkal csökkentették a gazdaságok villamosenergiaköltségeit. Többféle energiatakarékos eljárást dolgoztak ki. Például a forró levegős termény- szárítóból kiáramló meleg levegőt egy speciális berendezéssel visszavezetik a szárítóba, 25—30 százalékkal csökkentve ezzel a berendezés energiaigényét. Megoldották, hogy a szárítókat a drága fűtőolaj helyett jóval olcsóbb pakurával működtessék. A szolgáltató ágazat speciális robbantásos eljárással 50 százalékkal olcsóbban szórja ki a szántóföldeken a szerves trágyát, mintha azt hagyományos eszközökkel végeznék. A FELSOROLÁST lehetne még folytatni. A lehetőségek csaknem korlátlanok, hiszen a szolgáltató ágazat tulajdonképpen „csak” szakértelmet értékesít, olyan szakértelmet, amely a tsz-eknek több millió forint árbevételnövekedésben. vagy költségmegtakarításban jelentkező többletnyereséget hoz. És mindezt úgyszólván csak egy tsz-szövetség körzetében. Az ilyen jellegű és minden bizonnyal még tovább gyarapítható szövetkezeti szolgáltatás fejlesztésével és terjesztésével sok területen versenyre lehetne késztetni a mezőgazdasági üzemeket kiszolgáló és ellátó vállalatokat. (B. P.) Sieptember 1-tö! díja pedig 67 százalékkal — 3 forintról 5 forintra — emelkedik. Nem változnak a külföldre szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, továbbá a szocialista országokba küldött 20 grammnál nem súlyosabb levelek, valamint levelezőlapok és képes levelezőlapok díjai. Egyszerűsödnek és általában csökkennek a légipostái pótdíjak, mert az eddigi 5- féle pótdíj helyett 2-félelesz: Európába 1 forint, Európán kívül pedig 2 forint. A megváltozott díjakról és feltételekről a postahivatalok adnak részletes tájékoztatást. Van-e elég építőanyag a telepeken? Ismét gazdag a választék vas betongerendából az egri TŰZ ÉP-telepsn (Fotó: Szántó Györgyi A nyár derekán javában tart a hétvégi házak, lakások. társasházak építése Kora tavasztól késő őszig így van ez rendjén. De ahogy például Egerben mondták, az építőanyagok iránti kereslet majdhogynem független az évszakoktól, az időjárástól. A megye TÜZÉP-telepein jelenleg, is nagy a forgalom. Persze: a lakásépítés színvonala nemcsak maguktól a kivitelezőktől függ, hanem azoktól az anyagoktól és termékektől, amelyek megvásárolhatók. De vajon mi kapható? összeállításunkban gyors helyzetképet, adunk Heves megye öt TÜZÉP-telepének jelenlegi áruválasztékáról, építőanyag-ellátáséról. Eger: ajtó van, ablak nincs A megyeszékhelyen cement. bőven van, mész és mészhidrát is kapható. Ez utóbbit néhány hetes szünet után árulják ismét. Téglából rhinden igényt ki tudnak elégíteni, s a választékuk is ímegnyugtató. Most már kínálni tudják a vem vöknek a betongerendát, igaz nem minden méretben. A nyílászárók közül ajtó kapható — ezek is inkább import termékek — ablakból viszont régóta egyetlen sincs. Tetőfedő anyagból a választék hiányos. A mát- raderecskei úgynevezett hornyolt cserépre jelenleg 30 százalékos árengedményt adnak — mégsem kell a vevőknek! Inkább várnak modernebbre. Mint a telepen mondták, újra a cserép lett a divat, a palaborités háttérbe szorult. Palából bőséges a kínálatuk. Ugyancsak kellő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére fenyő. fűrészáru és szarufa. A burkolóanyagok közül a napokban kapott jugoszláv hi- degpadló-anyagot ajánlják, gazdag választékkal. Csempékből általában az olcsóbb színes mintájúakat keresik, ebből most sincs elég, van viszont a sima színesekből» Gyöngyös: a vásárlók könyve segít.., A mátraalji városban a legkeresettebb anyagokból nincs ellátási gond. Mész, cement, ajtó és ablak elegendő, az igényeket ki tudják elégíteni. Az úgynevezett L-alakú vasbeton gerenda továbbra is nehezen szerezhető be, csak azoknak tudják biztosítani, akikkel erre korábban szerződést kötöttek. Űjdonság a gyöngyösi telepen, hogy közre- adták a vásárlók könyvét, amelybe feljegyezhető, ki mit keres és mit nem talál. Ezt azután rendszeresen ellenőrzik, s amikor a keresett áru megérkezik, az ügyfelet soron kívül értesítik. Pillanatnyilag hiánycikk a kőpor és a gipsz, tegnap volt, de mára elfogyott. A szállítások folyamatosak, igyekeznek pótolni az elkelt anyagféleségeket. Heyes: csak ablak kellene A járási székhely telepén falazóanyagok, mész, mészhidrát — ez épp ma lesz újra — cement van. Vasbeton gerendákból négyfajta, nyílászárók fölé ötfajta áthidaló, úgynevezett vb-gerenda áll a vásárlók rendelkezésére. Ami elfogy, rövidesen pótolják. Hullámpalából pillanatnyilag a leértékelt minőséghibás jeleniá a kínálatot, cserepük bőven van: 6—S-félét kínálnak. Ajtó megfelelő mennyiségben kapható, ám a jelenlegi típusokat alig veszik. Füzesabony? csempéket kínálnak Kisebb hiánylistával kezdjük a telepi „leltárt”. Válaszfal, tégla, mészhidrát, vasbeton gerenda, cserép jelenleg nincs. Viszont faáruból, nyílászárókból megfelelő a kínálat csakúgy, mini a többi téglaféleségből. A! burkolóanyagok közül csempéből nagy mennyiséggel rendelkeznek. Itt a vevők általában a fehér színűeket keresik, így ebből van kevesebb. A tetőfedő anyagod közül szabvány- és hullánrf palát kínálnak. Hatvan: téglán kívül bő választék Tégla is van, de csali B—30-as. Valamennyi egyéb építőanyagból bő választék van Hatvanban. Így: ajtó; ablak, cement, betongerenda és faanyagok. A tetőfei dókból egykampós cserepük! van korlátlan mennyiségben; palákból tetszés szerint színes és szürke is vásárolható! ★ összefoglalva ágy tűnik; hogy minden megyei TtlZÉP-telep áruválasztéka többé-kevésbé hiányos, De az esetek többségében — ha nem is egy helyről —• valamennyi nélkülözhetetlen építőanyag beszerezhető: Budavári Sándor Hajrmlí bárómtól Még nem börze a börze Akár virrad, akár nem, hajnali három órára már a piacon pakolásaik a Gyöngy. szöv Áfész szállító telepének kis csapata, Bányai Gábor vezetésével. — Többet vártunk ettől a börzétől, bár kezdetnek az sem rossz, ami van. Igen, a kiskertek tulajdonosai, a háztáji gazdaságok művelői érkeznek egymás után. Paprika, paradicsom, káposzta és karalábé kerül elő a ládákból. — Elvétve jön ide hozzánk valaki, hogy megkérdezze, mit veszünk és menynyiért. Mi megyünk inkább a termelőkhöz, de nem mindig sikerül a vásárt nyélbe ütni. Ha a nagyok is Van, akinek tetszik, hogy az áruját egy tételben eladhatja, nem kell kilózni, toporogni, vevőre várni, alkudozni és inkább odaadja, ha nem is annyiért, mint amennyit előre elképzelt. — Némelyikük úgy van vele, vár, aztán a javát ha már eladta, megkérdi, mit ajánlunk a többi ért. Ezért a mállott paradicsomért? Maga megvenné? Kérdeztem. Volt, aki beismerte, ő sem adna érte pénzt. Érdekelt a börzén a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is. A beszerzési osztály helyettes vezetője Oláh Zoltán sem volt rest, hogy a korai órában már körülnézzen. — Ez a gyöngyösi még a legjobb börze a megyében ~ halljuk a véleményét. —" De itt is kicsi a felhozatal. Ha a nagytermelők, a szövetkezetek és az állami gazdaság is küldene zöldségfélét, gyümölcsöt a piacra, akkor a börze az árak alakulását is befolyásolhatná. Az üzletvezetők közül a legserényebb Fehér Dezső, a Mátra Kapu ABC vezetője. — Érdemes-e itt vásárolnia? Nézzünk egy példát. Ha. mondjuk, a paprikát hat forintért vették, erre rátesz tíz százalékot az áfész és úgy adja tovább a viszonteladónak. — A mi gyakorlatunk az, hogy a felvásárlási árra rászámítunk harminc százalékot, és úgy adjuk a saját üzletünkben — magyarázta Bányai Gábor. — Kötelesek a ZÖLDÉRT árait alkalmazni? — Nem. Az is megtörténik, hogy attól az ártól többet kínálunk a termelőnek, de még mindig olcsóbban adjuk tovább, mint, a ZÖLDÉRT. Az a gyakorlat is igaz, hogy olcsóbban vesszük meg a terményt, mint amennyiért a ZÖLDÉRT jegyzi, de olcsóbban is adjuk. Minden mennyiséget Dr. Boros Zoltán, az áfész elnökhelyettese. Tőle hallottuk: — Minden mennyiséget megveszünk a börzén. A néhány kilót is, a több tonnányit is. Az utóbbira azonban még nem volt példa: ~ Mi a véleményük á riSwas--első ftefeiröl?_ . i — Azt vártuk, hogy a Jászságból is, a környező községekből is nagyobb lesz a felhozatal. Hirdettünk az újságban, közlemény is megjelent, de úgy látszik, a termelők nem figyeltek oda ezekre a sorokra. Egy . feltétele van azonban annak, hogy a felkínált árut megvegyük : emberi fogyasztásra alkalmas legyen. Van egy1 példájuk. Diny- nye. Nem volt elég formás, itt-ott a nyúl is megrágta, de ízre, zamatra kifogástalan. A termelő belátta, hogy ezért a terményéért nem várhat annyit, mintha mutatós. kifogástalan küllemű portéka lenne. „Áron alul” adta. Lett is keletje az olcsó dinnyének. Börze — kis hibával Ha valaki azt gondolta, a hajnali piaci, börzék egy csapásra megoldják a zöldség-gyümölcs ellátás minden gondját, annak csalódnia kellett. Ez a börze ma egyáltalán nem börze. Itt is van egy vevő, az áfész, aki azt mondja, ennyit adok érte és vagy tetszik az ajánlata, vagy nem. Ezután ugyanez az áfész azt mondja a tőle érdeklődőknek: „ennyiért adom!” és vagy tetszik a kimondott szám az illetőnek vagy nem. Tulajdonképpen mi is történik? Kitelepül a piacra hajnali három órára, a fo- ^asztaa-saóvetkezetmek as egyik felvásárló csoportjai és csinál mindent úgy, mint ahogyan tette azt a vasút melletti telephelyén. Csak ő alkuszik a megvételkor és az eladásnál csak az ő szava dönt. — Lerövidül az áru útjai! Az üzletekben friss gyümölcshöz és zöldségféléhez juthat a háziasszony — így summázta a börze lényegét az áfész felelőse. Ez sem kevés, az tény«1 De hát hol van még mindez a börzétől? Azt pedig miért várja bárki, hogy a tsz-ek és az állami gazdaság csak azért vigyen teJ herautószám őszibarackot,' tölteni való paprikát, más egyebet a börzére, hogy ott alacsonyabb árat kapjon érte. mintha a szerződésük alapján értékesítené? Majd a dömping idején, majd akkor aztán ... ! Ha nem ígért nagyobb hasznot a feldolgozóipar a „lének valóért”. Sóhajtozhatunk, remény-; kedhetünk, de a piacot vagy elfogadjuk úgy, hogy ott a kereslet és a kínálat a mérvadó, vagy megpróbálunk valami mást, de akkor az csak úgy sikerülhet, mint ez a „börzeféleség”. Messze rr.ás ez, mint amit a neve ígér. Ebbe is bele kell tanulnunk. G. MolnáT Ferenc mmt® 1381.«agtb>ztafe T&.szectfei im#iksdn#k a n#miatk©ii postai díjak A Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület kongresszusának határozata alapján a világszervezethez tartozó posták 1981. július l"töl folyamatosan felemelik a nemzetközi postai küldemények díját. Hazánkban 1981. szeptember 1-től emelkednek a nemzetközi postai díjak. A díjemelés egyaránt érinti a levélpostai és a csomagküldeményeket. Az emelkedés mértéke átlagosan 123 százalék. Ezen belül például a 20 grammnál nem súlyosabb levelek díja 100 százalékkal — 4 forintról 8 forintra —, a nyomtatványoké 250-től 500 grammig több mint 200 százalékkal — 10 forintról 32 forintra, a levelezőlapok
