Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

SzBttrtÉffl— a téeszek szolgálatában AZT MONDOM! szolgál­tatás — azt mondod: cipész, fodrász, vízvezeték-szerelő, Senkinek nem jut eszébe a betegellenőrzés, az áruát­adás. a robbantás, az elekt­romos érintésvédelem. És ezzel még nem is teljes az a lista, amit a Kiskunsági Tsz Területi Szövetség szol­gáltató ágazatban kínál a hozzá tartozó közös gazda­ságoknak. A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan ugyanis a gazdaságoknak szinte észrevétlenül egyre több. nevezzük úgy: a járu­lékos tevékenysége. Ide tartoznak a különböző ha­tósági, pénzügyi, számviteli, kereskedelmi stb. előírások teljesítése, olyan alkalmi feladatok. amire egy-egy szövetkezet nem tud — mi­vel nem kifizetődő — állan­dó alkalmazottat tartani. Gondot okoz az áruátadás. A termelőszövetkezetek már megtanultak termelni. de amikor értékesítésre kerül a sor, vagy méltóságon aluli­nak tartják a „kupeckedést”, vagy kellő szakértelem hí­ján alulmaradnak a tapasz­talt átvevőkkel folytatott vitákban. Például a vágóba­romfi szállításánál a feldol­gozóipar előírja, hogy az ál­latokat szállítás előtt 6 órá­val már nem lehet megetet­ni. Ha a vágást kísérő vizs­gálatok során mégis találnak frissen etetett állatot, akkor az egész szállítmányt visz- szaminösíthetik. A szállító gazdaság gépkocsivezetője, vagy rakodója nem igen tud ilyen vitákba beleszólni. Más a helyzet, ha hivatásos át­adó is jelen van. aki ismer­ve az idevágó előírásokat, a különböző mérési és ellen­őrzési módszereket, el tudja dönteni. hogy mennyire helytálló az átvevő kifogá­sa. Mindezt persze nem in-. gyen! A baromfi kilogramm­jáért például 1, illetve 1,5 fillért számít fel a Kiskun­sági Tsz Szövetség szolgál­tató ágazata, de az üzemek­nek úgy tűnik, megéri, mert az adatok szerint a szakszerű átadás a korábbi időszakhoz képest a gazdaságoknak 3— 4 millió forint többletbevé­telt jelentett. A SZOLGÁLTATÓ ága­zatnak nincs szigorúan meghatározott profilja: az­zal foglalkozik, amire a gazdaságok megkérik. Ezt a rugalmasságot annak köszön­heti. hogy nem önálló jogi személy, hanem a tsz-szö- vetség egyik kihelyezett részlege. Költségvetésében a bevételek csak a kiadáso­kat fedezik, így nem fizet adót, tehát nincs mit a meg­rendelőre hárítani. Egyedüli pénzügyi kötelezettsége, hogy évente egyhavi bevételének megfelelő tartalékalapot kell képeznie. Egyszóval olyan változás, amely nem a nye­reségben érdekelt, hanem abban, hogy az őt életre hí­vó és életben tartó tsz-ek megelégedésére végezze mun­káiét. Folytatva a felsorolást, a szolgáltató ágazat átvállalja a tsz-ektől a betegellenőr­zést. Faluhelyen is divat, hogy amikor a háztáji és a nagyüzemi munkacsúcsok egybeesnek, az átlagosnál többen mennek betegszabad­ságra. Ez persze feltűnt a gazdaságoknak is, de képte­lenek voltak bizonyítani a visszaéléseket, hiszen a szö­vetkezet ellenőrei többnyire a meglátogatott „beteg" mun­katársai, szomszédai, isme­rősei voltak. A szolgáltató ágazat két ellenőre felvállalt 30 terme­lőszövetkezetet. A betegel­lenőrök munkadíját, gépko­csihasználatát. étkezési költ­ségeit a tagság létszámának arányában az érdekelt tsz- ek fizetik. Egy-egy tsz éven­te 15—30 ezer forintot utal át a szolgáltatóknak, s ennek révén az összeg többszörösét takarítják meg a szövetke­zetek, hiszen előfordult, hogy csupán egy gazdaságban az ellenőrzés több száz munka­nap kiesését előzte meg. AZ ELLENŐRZÉSNÉL maradva, a tsz-ek számára rendeletek írják elő, hogy elektromos érintésvédelmi berendezéseiket rendszeresen felül kell vizsgálni. Ez a munka szabadáras kategóriá­ba tartozik. Az egyik szö­vetkezetben néhány éve 156 ezer forintért akarta ezt a munkát egy szakvállalat el­végezni. Az általánosan je­lentkező igény, a sokszor meghökkentő és megmagya­rázhatatlan árak miatt a Kiskunsági Szolgáltató Ága­zat egy csoportot szervezett, amely például az említett 156 ezer forintos munkát önköltségi alapon 64 ezer forintért végezte el. A cso­port azóta a megye tesz-ei- nek kétharmadában végzi ezt a munkát, általában 25 —30 százalékkal olcsóbban, mint korábban. Az érintésvédelem mellett ellenőrzik a termelőszövetke­zetek elektromosenergia-gaz_ dálkodását is, javaslataik eredményeként kb. 30 szá­zalékkal csökkentették a gazdaságok villamosenergia­költségeit. Többféle energiatakarékos eljárást dolgoztak ki. Példá­ul a forró levegős termény- szárítóból kiáramló meleg levegőt egy speciális beren­dezéssel visszavezetik a szá­rítóba, 25—30 százalékkal csökkentve ezzel a berende­zés energiaigényét. Megol­dották, hogy a szárítókat a drága fűtőolaj helyett jóval olcsóbb pakurával működ­tessék. A szolgáltató ágazat spe­ciális robbantásos eljárással 50 százalékkal olcsóbban szórja ki a szántóföldeken a szerves trágyát, mintha azt hagyományos eszközökkel vé­geznék. A FELSOROLÁST lehetne még folytatni. A lehetőségek csaknem korlátlanok, hiszen a szolgáltató ágazat tulaj­donképpen „csak” szakértel­met értékesít, olyan szakér­telmet, amely a tsz-eknek több millió forint árbevétel­növekedésben. vagy költség­megtakarításban jelentkező többletnyereséget hoz. És mindezt úgyszólván csak egy tsz-szövetség körzetében. Az ilyen jellegű és minden bi­zonnyal még tovább gyara­pítható szövetkezeti szolgál­tatás fejlesztésével és ter­jesztésével sok területen versenyre lehetne késztetni a mezőgazdasági üzemeket kiszolgáló és ellátó vállala­tokat. (B. P.) Sieptember 1-tö! díja pedig 67 százalékkal — 3 forintról 5 forintra — emelkedik. Nem változnak a külföld­re szóló pénzesutalványok és utánvételes küldemények, to­vábbá a szocialista országok­ba küldött 20 grammnál nem súlyosabb levelek, valamint levelezőlapok és képes leve­lezőlapok díjai. Egyszerűsödnek és általá­ban csökkennek a légipostái pótdíjak, mert az eddigi 5- féle pótdíj helyett 2-félelesz: Európába 1 forint, Európán kívül pedig 2 forint. A megváltozott díjakról és feltételekről a postahivatalok adnak részletes tájékoztatást. Van-e elég építőanyag a telepeken? Ismét gazdag a választék vas betongerendából az egri TŰZ ÉP-telepsn (Fotó: Szántó Györgyi A nyár derekán javában tart a hétvégi házak, laká­sok. társasházak építése Kora tavasztól késő őszig így van ez rendjén. De ahogy például Egerben mondták, az építőanyagok iránti kereslet majdhogy­nem független az évszakok­tól, az időjárástól. A megye TÜZÉP-telepein jelenleg, is nagy a forgalom. Persze: a lakásépítés színvonala nem­csak maguktól a kivitele­zőktől függ, hanem azoktól az anyagoktól és termékek­től, amelyek megvásárolha­tók. De vajon mi kapható? összeállításunkban gyors helyzetképet, adunk Heves megye öt TÜZÉP-telepének jelenlegi áruválasztékáról, építőanyag-ellátáséról. Eger: ajtó van, ablak nincs A megyeszékhelyen ce­ment. bőven van, mész és mészhidrát is kapható. Ez utóbbit néhány hetes szünet után árulják ismét. Téglá­ból rhinden igényt ki tud­nak elégíteni, s a választé­kuk is ímegnyugtató. Most már kínálni tudják a vem vöknek a betongerendát, igaz nem minden méretben. A nyílászárók közül ajtó kapható — ezek is inkább import termékek — ablak­ból viszont régóta egyetlen sincs. Tetőfedő anyagból a választék hiányos. A mát- raderecskei úgynevezett hor­nyolt cserépre jelenleg 30 százalékos árengedményt ad­nak — mégsem kell a ve­vőknek! Inkább várnak mo­dernebbre. Mint a telepen mondták, újra a cserép lett a divat, a palaborités hát­térbe szorult. Palából bősé­ges a kínálatuk. Ugyancsak kellő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére fe­nyő. fűrészáru és szarufa. A burkolóanyagok közül a na­pokban kapott jugoszláv hi- degpadló-anyagot ajánlják, gazdag választékkal. Csem­pékből általában az olcsóbb színes mintájúakat keresik, ebből most sincs elég, van viszont a sima színesekből» Gyöngyös: a vásárlók könyve segít.., A mátraalji városban a legkeresettebb anyagokból nincs ellátási gond. Mész, cement, ajtó és ablak ele­gendő, az igényeket ki tud­ják elégíteni. Az úgyneve­zett L-alakú vasbeton geren­da továbbra is nehezen sze­rezhető be, csak azoknak tudják biztosítani, akikkel erre korábban szerződést kötöttek. Űjdonság a gyön­gyösi telepen, hogy közre- adták a vásárlók könyvét, amelybe feljegyezhető, ki mit keres és mit nem talál. Ezt azután rendszeresen el­lenőrzik, s amikor a kere­sett áru megérkezik, az ügyfelet soron kívül értesí­tik. Pillanatnyilag hiánycikk a kőpor és a gipsz, tegnap volt, de mára elfogyott. A szállítások folyamatosak, igyekeznek pótolni az elkelt anyagféleségeket. Heyes: csak ablak kellene A járási székhely telepén falazóanyagok, mész, mész­hidrát — ez épp ma lesz új­ra — cement van. Vasbe­ton gerendákból négyfajta, nyílászárók fölé ötfajta át­hidaló, úgynevezett vb-ge­renda áll a vásárlók rendel­kezésére. Ami elfogy, rövi­desen pótolják. Hullámpalá­ból pillanatnyilag a leérté­kelt minőséghibás jeleniá a kínálatot, cserepük bőven van: 6—S-félét kínálnak. Ajtó megfelelő mennyiség­ben kapható, ám a jelenle­gi típusokat alig veszik. Füzesabony? csempéket kínálnak Kisebb hiánylistával kezd­jük a telepi „leltárt”. Vá­laszfal, tégla, mészhidrát, vasbeton gerenda, cserép je­lenleg nincs. Viszont faáru­ból, nyílászárókból megfe­lelő a kínálat csakúgy, mini a többi téglaféleségből. A! burkolóanyagok közül csem­péből nagy mennyiséggel rendelkeznek. Itt a vevők általában a fehér színűeket keresik, így ebből van ke­vesebb. A tetőfedő anyagod közül szabvány- és hullánrf palát kínálnak. Hatvan: téglán kívül bő választék Tégla is van, de csali B—30-as. Valamennyi egyéb építőanyagból bő választék van Hatvanban. Így: ajtó; ablak, cement, betongeren­da és faanyagok. A tetőfei dókból egykampós cserepük! van korlátlan mennyiségben; palákból tetszés szerint szí­nes és szürke is vásárolható! ★ összefoglalva ágy tűnik; hogy minden megyei TtlZÉP-telep áruválasztéka többé-kevésbé hiányos, De az esetek többségében — ha nem is egy helyről —• valamennyi nélkülözhetet­len építőanyag beszerezhető: Budavári Sándor Hajrmlí bárómtól Még nem börze a börze Akár virrad, akár nem, hajnali három órára már a piacon pakolásaik a Gyöngy. szöv Áfész szállító telepé­nek kis csapata, Bányai Gá­bor vezetésével. — Többet vártunk ettől a börzétől, bár kezdetnek az sem rossz, ami van. Igen, a kiskertek tulajdo­nosai, a háztáji gazdaságok művelői érkeznek egymás után. Paprika, paradicsom, káposzta és karalábé kerül elő a ládákból. — Elvétve jön ide hoz­zánk valaki, hogy megkér­dezze, mit veszünk és meny­nyiért. Mi megyünk inkább a termelőkhöz, de nem min­dig sikerül a vásárt nyélbe ütni. Ha a nagyok is Van, akinek tetszik, hogy az áruját egy tételben el­adhatja, nem kell kilózni, toporogni, vevőre várni, al­kudozni és inkább odaadja, ha nem is annyiért, mint amennyit előre elképzelt. — Némelyikük úgy van vele, vár, aztán a javát ha már eladta, megkérdi, mit ajánlunk a többi ért. Ezért a mállott paradicsomért? Ma­ga megvenné? Kérdeztem. Volt, aki beismerte, ő sem adna érte pénzt. Érdekelt a börzén a He­ves megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat is. A beszerzési osztály helyettes vezetője Oláh Zoltán sem volt rest, hogy a korai órá­ban már körülnézzen. — Ez a gyöngyösi még a legjobb börze a megyében ~ halljuk a véleményét. —" De itt is kicsi a felhozatal. Ha a nagytermelők, a szö­vetkezetek és az állami gaz­daság is küldene zöldségfé­lét, gyümölcsöt a piacra, ak­kor a börze az árak alaku­lását is befolyásolhatná. Az üzletvezetők közül a legserényebb Fehér Dezső, a Mátra Kapu ABC vezetője. — Érdemes-e itt vásárol­nia? Nézzünk egy példát. Ha. mondjuk, a paprikát hat fo­rintért vették, erre rátesz tíz százalékot az áfész és úgy adja tovább a viszont­eladónak. — A mi gyakorlatunk az, hogy a felvásárlási árra rá­számítunk harminc százalé­kot, és úgy adjuk a saját üz­letünkben — magyarázta Bányai Gábor. — Kötelesek a ZÖLDÉRT árait alkalmazni? — Nem. Az is megtörté­nik, hogy attól az ártól töb­bet kínálunk a termelőnek, de még mindig olcsóbban adjuk tovább, mint, a ZÖL­DÉRT. Az a gyakorlat is igaz, hogy olcsóbban vesszük meg a terményt, mint amennyi­ért a ZÖLDÉRT jegyzi, de olcsóbban is adjuk. Minden mennyiséget Dr. Boros Zoltán, az áfész elnökhelyettese. Tőle hallot­tuk: — Minden mennyiséget megveszünk a börzén. A néhány kilót is, a több ton­nányit is. Az utóbbira azon­ban még nem volt példa: ~ Mi a véleményük á riSwas--első ftefeiröl?_ . i — Azt vártuk, hogy a Jászságból is, a környező községekből is nagyobb lesz a felhozatal. Hirdettünk az újságban, közlemény is megjelent, de úgy látszik, a termelők nem figyeltek oda ezekre a sorokra. Egy . felté­tele van azonban annak, hogy a felkínált árut meg­vegyük : emberi fogyasztásra alkalmas legyen. Van egy1 példájuk. Diny- nye. Nem volt elég formás, itt-ott a nyúl is megrágta, de ízre, zamatra kifogásta­lan. A termelő belátta, hogy ezért a terményéért nem várhat annyit, mintha mu­tatós. kifogástalan küllemű portéka lenne. „Áron alul” adta. Lett is keletje az ol­csó dinnyének. Börze — kis hibával Ha valaki azt gondolta, a hajnali piaci, börzék egy csapásra megoldják a zöld­ség-gyümölcs ellátás minden gondját, annak csalódnia kellett. Ez a börze ma egyáltalán nem börze. Itt is van egy vevő, az áfész, aki azt mondja, ennyit adok érte és vagy tetszik az ajánlata, vagy nem. Ezután ugyanez az áfész azt mondja a tőle érdeklődőknek: „ennyiért adom!” és vagy tetszik a kimondott szám az illető­nek vagy nem. Tulajdonképpen mi is tör­ténik? Kitelepül a piacra hajnali három órára, a fo- ^asztaa-saóvetkezetmek as egyik felvásárló csoportjai és csinál mindent úgy, mint ahogyan tette azt a vasút melletti telephelyén. Csak ő alkuszik a megvételkor és az eladásnál csak az ő sza­va dönt. — Lerövidül az áru útjai! Az üzletekben friss gyü­mölcshöz és zöldségféléhez juthat a háziasszony — így summázta a börze lényegét az áfész felelőse. Ez sem kevés, az tény«1 De hát hol van még mind­ez a börzétől? Azt pedig miért várja bárki, hogy a tsz-ek és az állami gazda­ság csak azért vigyen teJ herautószám őszibarackot,' tölteni való paprikát, más egyebet a börzére, hogy ott alacsonyabb árat kapjon érte. mintha a szerződésük alapján értékesítené? Majd a dömping idején, majd akkor aztán ... ! Ha nem ígért nagyobb hasznot a feldolgozóipar a „lének valóért”. Sóhajtozhatunk, remény-; kedhetünk, de a piacot vagy elfogadjuk úgy, hogy ott a kereslet és a kínálat a mérvadó, vagy megpróbá­lunk valami mást, de akkor az csak úgy sikerülhet, mint ez a „börzeféleség”. Messze rr.ás ez, mint amit a neve ígér. Ebbe is bele kell tanulnunk. G. MolnáT Ferenc mmt® 1381.«agtb>ztafe T&.szectfei im#iksdn#k a n#miatk©ii postai díjak A Nemzetközi Egyetemes Posta Egyesület kongresszu­sának határozata alapján a világszervezethez tartozó posták 1981. július l"töl fo­lyamatosan felemelik a nem­zetközi postai küldemények díját. Hazánkban 1981. szep­tember 1-től emelkednek a nemzetközi postai díjak. A díjemelés egyaránt érinti a levélpostai és a csomagkül­deményeket. Az emelkedés mértéke átlagosan 123 szá­zalék. Ezen belül például a 20 grammnál nem súlyosabb levelek díja 100 százalékkal — 4 forintról 8 forintra —, a nyomtatványoké 250-től 500 grammig több mint 200 százalékkal — 10 forintról 32 forintra, a levelezőlapok

Next

/
Oldalképek
Tartalom