Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

~ WAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam. 18’. szám ARA: 1,4# FORINT IMI. augusztus 11., kedd TÉil ! bizaiooiia! „Mint régi előfizető, a Népújsághoz fordulok... Azt tanácoiták. keressem meg a szerkesztőséget, meri másokon is segítettek mér... ” Levelek kezdőd­nek e szavakkal, és sok­szor hangzanak el szer­kesztőségi szobáinkban is. Tény, valóban igyekszünk is legjobb tudásunk sze­rint válaszolni, a legkülön­bözőbb panaszokra. Ez fel­adatunk, és szívesen vett kötelességünk is. A pana­szok témája eléggé válto­zatos, a válóperes vagyon­megosztási kérdésektől, a határvitáig, szinte minden megtalálható. S szép szám­mal olyan is, amihez tu­lajdonképpen nincs is szükség a saaerkesztőség közbenjárására, segítségé­re; olyan dolgok, amelyek­re az üzemben, a községi tanácsoknál szinte percek alatt lehet felelni, s rövid időn belül intézkedni is. Például: fiatal asszony­ka jön, egyik gyerek a karján, másik a szoknyá­jába kapaszkodva. Arról érdeklődik, mennyi sza­badság jár neki a gyes után. Az egyszerű választ sizívesen megadták volna — mint. utóbb kiderült — a vállalatnál is. De ott nem érdeklődött. Valami indokolatlan bizalmatlan­sággal eleve nem teszi fel ' a kérdést, ott,; ahol a vá­lasz a legegyszerűbb. De akad más példa is. Egyik megyeszéli községünkből érkezett a panasz több aláírással arról, hogy egyik-másik utcájukban baj van a közvilágítással. A tájékozódás során meg­tudtuk, panaszukkal fel nem keresték a helyi tanácsot, ahol pedig azonnal intéz­kedhettek volna. Csupán két példa — de sorolhatnánk többet is. Fél­reértés ne essék, nem az ellen kívánnánk szót emel­ni, hogy a megyei laphoz fordulnak. Az ellen az ért­hetetlen és jogtalan bizal- } matlanság ellen, amely J miatt egyszerűen nem is keresik az emberek — sok esetben — a legkézenfek­vőbb megoldásokat. Vajon miért alakult ki olyan ér­zés, mely szerint egysze­rűen és közvetlenül nem le­het célt érni? A régi rossz beidegződések következ­ménye ez, vagy netán né­hány új ügyintéző bűne, aki felületesen, kényelme, sen odázza el a válaszo­kat? Űgv tűnik, ez is, az is. Az emberek egy része — remélhetőleg kisebb ré­sze — nem hisz abban, hogy egyenes utak is ve­zetnek az igazsághoz. Pe­dig vezetnék. Számtalan eset példázza, hogy a hi­vatalokban. üzemekben ko­molyan veszik a bejelen­tést. kérést, kérdést, és sok esetben jogosan kér­dezik meg az üg*yek in­tézése során, miért kellett ■ előbb az újsághoz menni? Nem presztízsféltés teteti fel ezeket a kérdéseket, hanem a józan megfonto­lás. hiszen vés°ősoron az ügye mégiscsak az il- - lelkeseknél intéződnek, s 1 a z esetek többségében valóban nem' lett volna szükség közbenjáróra. Csu­pán bizalomra — az ügyet intézők iránt Deák Rózsi Két héttel hamarabb szedik a fürtöket Már a szüretre készülnek Mit ígér a kékfrankos, a leányka és az olaszrizling? A szüret minden évben kiemelkedő esemény az egri, a mátraalji és a bükkaljai borvidéken. Nem csoda tehát, hogy hetek óta készülődnek a gazdaságokban a nagy őszi munkára, amely az emberek és gépek jól szervezett tevé­kenységét igényli. Heves megyében az idén 9211 hektárról takarítják be a termést a szőlőkben. A téli és a kora ta­vaszi fagyok nem kímélték a saszlát és a muskát ottonelt — így mennyiségben kevesebb, minőségben viszont lé­nyegesen jobb szüretre számítanak a szakemberek, mint egy esztendővel ezelőtt. gyobb szervezettséget biztosí­tunk, csökkentjük a költsé­geket. A partnergazdaságok­kal közös célunk, hogy mi­nél értékesebb szőlőt kapjunk, melyekből jó minőségű mus­tot, illetve exportra kerülő borokat érlelhetünk majd. Az első termésbecslések után kombinátunk már jú­A nyári hetek időjárása kedvezett a szőlő fejlődésé­nek, és a vasárnapi eső is jótékonyan hatott a fürtök érésére. Cseh József, a me­gyei tanács mezőgazdaság; és élelmezésügyi osztályának kertészet; szakfelügyelője elégedetten szólt erről: — Az eddigi meleg, a nap­fényes órák a szőlő cukor- képződésének segítettek. A tapasztalatok azit igazolják, hogy a minőség ebben az évjáratban sokkal jobb lesz, mint korábban volt. A szá­razság csaknem két héttel meggyorsította a szőlő érését borvidékeinken — ígéretesek a kilátások! Az idén várha­tóan korábban, szeptember 10-e körül megkezdik a szü~ retet gazdaságaink, ami előnyt jelent. Teljes erővel tartanak az előkészületek az öt megye: Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Nógrád, Szabolcs-Szat- már és Hajdú-Bihar szőlőit átfogó Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnál is. Váradi János műszaki igazgató összegzi a teendő­ket : — Az első termésbecslések szerint a szőlő mennyisége elmarad a várttól: 350 ezer mázsa termés feldolgozására készülünk. A minőség vi­szont sokkal jobb és a faj­táktól függően változik. Kü­lönösen ígéretes a leányka, a kékfrankos, valamint az olaszrizling. Ami a felkészü­lést illeti, még a tavalyi szü­ret után, december elején hozzáláttunk az átvevőbe­rendezések, a feldolgozógé­pek. az erjesztőtartályok fel­újításához és karbamtartásá­f!rlel<ifar(;il\okai heceszfcnrk . az Eger—Mátra vidéki Bor­gazdaság árnyékszalai föpincészetében ‘ ■ - - ÍEoto-.-Saanto .Gsorgyk­liusban eljuttatta a társgaz­daságoknak az, idei felvá­sárlást árjegyzéket. Ez a minőségi szőlőtermelésre öszr tömi az üzemeket, miután a jobb szőlőért. többet adunk! A szüreti felkészü­lésre egyébként 15 millió forintot költünk a pincésze­tekben. Augusztus 30-ra fe­jezzük be a teljes karban­tartást. Ezt követően szep­tember 1—10. között szak­mai bizottság vizsgálja és minősíti, hogy megtettük-e a szükséges teendőket. Meg­győződnek a gépek üzembiz­tonságáról, a munkavédelmi előírásokról. Augusztus 18-án és szep­tember 8-án tartják a szü­retelő« zemleket a Gyöngyös —domoszlói Állami Gazda­ságban. Prjevara János igaz­gató a kezdés előtti felada­tokat sorolja: — A Karácsondi úti tele­pünkön befejezéséhez köze­ledik a fogadó és a szőlő­feldolgozó karbantartása. Az őszi hetekben teljes üzem­mel ötvenezer mázsa sző­lőt dolgozunk majd fel. Részben a saját ültetvénye­inkről szállítjuk a termést, illetve az irányításunkkal működő Mátraalji Szőlőter­melési Rendszerhez tartozó gazdaságoktól érkező szőlőt is. A központi feldolgozóba a gyöngyössolymosi terme­lőszövetkezetből küldenek a termésből. Megegyezésünk szeri nt Gyöngyösorosziban. a Hevesi Állami Gazdaság­ban, a szomszédos Borsod megyében a Mezönagymihá- lyi és a Hejömenti Állami Gazdaságban, valamint a bogácsi Hórvölgye Terme­lőszövetkezetben helyben dolgozzák fel a szőlőt. Ezek a gazdaságok a bükkaljai borvidéken termelnek, ahol a téli és a kora tavaszi fa­gyok súlyosabb károkat okoztak, mint nálunk a Mátraalján. Noha itt is ká­rosodott a muskát ottonel. a saszla és helyenként a tramini, mégis bízunk a jó minőségben, ami sokat ja­víthat helyzetünkön. Meatusz-Káioly t A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásán a kijavított automata kékszőlő-feldolgozót ellenőrzik hoz, az érlelőpincészetek­ben. Ez tehát folyamatosan tart, A szokásos módon fel­újítják a fahordókat és új, belső burkolatot kapnak a vasbeton tartályok is. Külö­nösen sok a teendő az egri árnyékszalai főpincészetben, a gyöngyösi, a i^erpeléti, a hevesi, az ecsédi, továbbá a Borsod megyei sályi, a Sza­bolcs megyei nyiregyházi- sóstóhegyi, valamint a haj­dúsági létavértesi . pincésze­tekben. A Heves megyei partnergazdaságokkal egysé­ges szüreti ütemtervet és sző­lőfeldolgozási technológiát dolgoztunk ki. így az. egyes fajtákat érési idejüknek és minőségüknek megfelelően szedik le a tőkékről, s na­Először hazánkban Hungarológia! kongresszus az Akadémián Először rendeznek hazánk­ban négy napon át nemzet­közi hungarológiai kongresz- szust. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában hétfőn kezdődött konferen­ciasorozatra 22 országból csaknem 150 külföldi hun- garológus érkezett. Az euró­pai országokon kívül az Egyesült Államokból. Kana­dából. Japánból és Vietnam­ból is jöttek résztvevők, A magyar szakembereket, tu­dósokat másfélszázan képvi­selik. Szabolcsi Miklós akadé­mikus elnöki bevezetőjét kö­vetően Bo Wichman, a Nem­zetközi Magyar Filológiai Társaság elnöke megnyitójá­ban hangsúlyozta, helyesnek bizonyult a döntés, hogy hét esztendővel ezelőtt elhatá­rozták a társaság' létrehozá­sát. A hungarológia ugyan­is az elmúlt évtizedekben nemzetközi tudományággá fejlődött, és a Magyar Filo­lógiai Társaságnak már csaknem nyolcszáz tagja van, A világ különböző or­szágaiban dolgozó hungaro- lógusok és az első budapesti kongresszus is nagyban hoz­zájárulhat ahhoz, hogy mi­nél szélesebb, körben meg­ismertessék a magyar kul­túra eredményeit a világban. A négynapos tanácskozás résztvevőit a Művelődési Minisztérium nevében Tóth Dezső miniszterhelyettes, kandidátus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia képvise­letében pedig Szentágothai János üdvözölte. Öttől húsi milliméterig Jől jött mm ess o IccBgaősolcrca Már-már aszállyal fenye­getett augusztus első fele, hiszen a hőmérséklet napon­ta meghaladta a 30 fokot. A melegben lelassult a növé­nyek fejlődése, a paradi­csomnál viszont túlérést észleltek a szakemberek. Vasárnap megváltozott a helyzet. Országszerte bebo­rult az ég és az esti, vala­mint az éjszakai órákban megindult az esőzés. A Du­nántúlon, különösen a Ve­lencei-tó környékén már délután heves zivatar volt, amely estére átterjedt a Ti­szántúlra, és elérte Heves megyét is. A legkevesebb esőt a me­gyeszékhelyen, Egerben mér­tek: alig több mint öt milli- métert. Ezzel szemben a legtöbb a füzesabonyi járás­ban esett, több mint húsz milliméter. A csapadék — bár több is lehetett volna —* mindenütt jól jött, hiszen felfrissítette a levegőt, és mérsékelte a meleget. A határ is felélénkült, kü­lönösen a szomjazó zöldség­félék. valamint a kapások^, Az eső meggyorsította a kukorica, a cukorrépa, a dohány érését, és hozzájá­rult a szőlő gyorsabb fejlő­déséhez is. Kedvezően hatott az alma érésére, amely most van a növekedési szakasz­ban. Nemzetközi vásárok, szakkiállítások Magyar termékek négy kontinensen A következő hónapokban iparunk és kereskedelmünk a HUNGEXPO közvetítésé­vel 30 hivatalos kollektív kiállításon mutatkozik be külföldön, további 35 szak­rendezvényen pedig egyéni kiállítóként vesznek részt magyar vállalatok. Még ebben a hónapban sor kerül a Közel-Kelet, il­letve Észak-Afríka legjelen­tősebb nemzetközi vásáraira. Az algírin mintegy fél­ezer négyzetméternyi terüle­ten magyar konténerek, ki­kötői daruk is láthatók majd, a damaszkuszi vásáron pe­dig a KGST-országok ered­ményeit reprezentáló közös kiállításon a magyar válla­latok vasúti járműveket, erősáramú berendezéseket, háztartási gépeket mutatnak be. Ugyancsak augusztusban kerül sor az izmiri vásár­ra, amelyet ezúttal a mo­dern török állam megalapí­tója, Atatürk születésének 100. évfordulója jegyében szerveznek meg. Hazánk harmincharmadszor állít ki. A MOGÜR.T autóbuszokat. a Technoimpex szerszámgé­peket. a Transelektro pedis konyhai berendezéseket mu­tat be. A szakkiállítások kö­zül érdemes megemlíteni a klagenfurti nemzetközi fa­ipari bemutatót, amelyen ugyancsak részt vesz kül­kereskedelmünk. Szeptemberben világszerte az őszi vásárok sorozata kezdődik. A zágrábi vásáron 19 magyar vállalat 1600 négyzetméteres nemzeti csarnokban állít ki. A pavi­lonban külön zenetermet rendeznek be. ahol filmve­títéssel egybekötve Bartók és Kodály muzsikájában gyö­nyörködhetnek a látogatók. Ugyancsak önálló nemzetkö­zi kiállítást szervezünk a teheráni vásáron, amelyen 11 vállalatunk vesz részt, egye­bek között a TESCO, a Komplex. a Terimpex, a Ganz MÁVAG és a Magyar Hajó- és Darugyár. A moszk­vai híradástechnikai szakvá­sáron a Budavox és a Video­ton állít ki. A Hungaro- coop és a Hunaarotex kiál’ lít a kölni ..Csak fiatalok­nak” világ-divatparádén és a düsseldorfi Igedo-Dessóus ’81 fehérneművásáron. Októberben a Monimpex és a Terimpex részt vesz a brüsszeli élelmiszerszalonon, 16 magyar vállalat pedig az amszterdami nemzetközi kor­rózióvédelmi kiállításon. Ugyancsak az őszi progz ramok között említhető a moszkvai újítási és találmá­nyi kiállítás. amelyen 14 magyar gépipari vállalat szervez bemutatót. Novem­berben pedig Mexikóban 12 magyar külkereskedelmi, il­letve külkereskedelmi joggal rendelkező ---állalat 11 napon at_ magyar napokat- szervez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom