Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

Lőrine efftt... UI a gyöngyösi piacon. (Fotó: Szabó Sándor) TÁJ É K O Z TATÖ «sí ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről Az ötnapos munkahétre történő felkészülés során a gazdálkodó szervek részéről több kérdés merült fél az egyes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban. E kérdések elsősorban a munkaidő hosszával, a mun­kaközi szünettel, az 1981. évi áttérés lehetőségével és az áttérés módjával összefüggésben vetődtek fel. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták a Munkaügyi Minisztériumban: A MÉM összesítése szerint az elmúlt tíz évbeli a gyü­mölcsöskertekben a növény­védő szereknek legalább 3—4 generációját használták, a ‘ szántóföldi termesztésiben pedig két-háromszor válto­zott meg a hatóanyagok ösz,- szetétele. illetve módosult alapvetően kémiai-biológiai hatásuk. A növényvédelem vegyszerváltásaiban úgy lát­szik nincs megállás; a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter újabb nagy hatá­sú készítmények kísérleti forgalomba hozatalára és fel használására adott enge­délyt. Ezek egytől egyig a legújabb generációhoz tar­toznak, és közös tulajdon­ságuk, hogy gyorsan és megbízhatóan fejtik ki ha­tásukat, illetve végeznek azokkal a kártevőkkel, és kórokozókai is, amelyekkel szemben a korábbi készít­menyek már hatástalanok voltak. A Peremartoni Vegyimű­vekben készítik — Egyesült Államokból importált ható­anyagból a Curzate nevű gom-baölő szert, amely a szőlőskertekben a peronosz- póra ellen tesz jó szolgála­tot. A készítményt a növény- védelmi előrejelzésre hasz­nálhatják fel a termelők, és hatásosságáról rövid időn belül meg is győződhetnek. Svájcból hozták be a Evi- sect—í)0 mintájú rovarölő szert, amely régi hiányt pótol, a lucernában és a repcében — a nagyüzemi takarmánytermesztés két fontos növényében — pusz­títja el a rovarokat. Emellett még több vegy- szerféje kerül a felhaszná­lókhoz a következő időszak­ban. (MTI) Az ötnapos munkahét be­vezetéséről és az ezzel kap­csolatos munkaidő-módosí­tásról szóló minisztertanácsi határozat az eddig általáno­san érvényes 44 órás heti törvényes munkaidő 42 órá­ra történő csökkentését, a két vagy ennél több műszak­ban, valamint folyamatos munkarendben foglalkozta­tott dolgozók 40—44 órás munkaidejének 40—42 órá­ban való meghatározását ír­ta elő. Ez utóbbi keretek között a gazdálkodó szerv dönt a munkaidő hosszáról, sajátosságainak és lehetősé­geinek figyelembevételével. Változatlan marad az ál­talánosnál hosszabb munka­időben foglalkoztatottakra vonatkozó szabály, ami sze­rint a munkáltató az egész­ben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre való áttérés után heti 42 óránál) hosszabb munkaidőt állapíthat meg. Ebből az is következik, hogy az. eddigi heti 44 óránál hosszabb munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozóknál nem kell a munkaidőt csökkente­ni. E körben a munkaidőt továbbra is a kollektív szer­ződésben, munkaügyi sza­bályzatban vagy a munka- szerződésben kell meghatá­rozni, ami természetesen rö- videbb is lehet az eddiginél. Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaideje általá­ban nem csökken, tekintettel arra, hogy e területeken a munkaidőt nem az általá­nosan érvényes munkaidő hossza, hanem a munkakör jellege határozta, illetve ha­tározza meg. (E körben azok­nak a dolgozóknak a mun­kaideje csökkenthető, akiket több műszakos munkarend­ben foglalkoztatnak és az át­térés előtti munkaidejük meghaladta a 40 órát.) Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos mun­kaidő-csökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet egyetlen dolgozócsoportnál sem része a törvényes munkaidőnek. A gyakorlatban sok esetben bi­zonytalanságot okoz a mun­kaközi szünet értelmezése, mert esetenként nemcsak az étkezésre szolgáló, hanem az egyéb, a normába beépített, illetve a normák megállapí­tásánál figyelembe vett szü­neteket is munkaközi szü­netnek tekintik. A munkavégzés sajátossá­gaiból fakadóan, gz egyes műszakokat pihenés céljából, egészségügyi szempontokból — a teljesítménykövetelmé­nyekbe, időbéreseknél a munkavégzés rendjébe épí­tett — meghatározott időtar­tamú szünetekre megszakít­ják. (Ezen idő alatt a dol­gozók pihenhetnek, tornáz­hatnak. tizóraizhatnak, uzsonnázhatnak, tisztálkod­hatnak stb.) Az ilyen szüne­teket a rájuk vonatkozó kü­lön rendelkezések és a kol­lektív szerződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munkaidő ré­szét képezik: ezek a szüne­tek nem minősülnek mun­kaközi szünetnek. A munkaidőn kívül bizto­sított munkaközi szünetre ez ideig járó külön díjazás fi­zetését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szün­tetni. A bércsökkenés elke­rülése érdekében e külön dí­jazást a munkabérbe (időbér­nél a dolgozó alapbérébe) kell beépíteni. Ennek követ­keztében az eddig kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkülönítést jelen­tő — pótlékként sem lehet folyósítani. Á beépítést követően a há­rom és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen címen fizetett összeget nem kell és techni­kailag nem is lehet beépíte­ni az érintettek bérébe, mert ez nem volt rendszeres jut­tatás. (Ennek az összegnek a jelentős része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túl­munkáért járó díj is emelke­dik, a rendszeres munkakö­zi szünetre járó külön díja­zás beépítésével.) Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel nem vál­tozik azoknak a dolgozóknak a köre. akiknek nem jár munkaközi szünet Továbbra sem kell tehát munkaközi szünetet biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik munka­körüknél fogva, a munka­időn belül bármikor étkez­hetnek. illetőleg. akiknek munkaköre egészben vagy részben készenléti jelle­gű. továbbá, akiknek rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg. valamint azokon a munka­napokon, amelyeken a mun­kaidő a négy órát nem ha­ladja meg. A rendelkezés nem értelmezhető úgy. hoav az általában a nem fizikai dolgozókra vonatkozik. E rendelkezés alapján ugyan­is— eddig is és továbbra is — a munkájuk jellegéből fakadóan csak azoknak a dolgozóknak nem jár mun­kaközi szünet, akik egészben vagy részben kötetlen mun­kaidőben vagy készenléti jel­legű munkakörben dolgoz­nak, s így a munkavégzés megszakítása nélkül tudnak étkezni. Az előbbi körön kívül eső. nem fizikai dolgozóknak ko­rábban és az új szabályok szerint is munkaközi szüne­tet kell biztosítani. Az ed­digi szabályok azonban le­hetővé tették, hogy ezt a munkaidőn belül adják ki. Az új rendelkezések a mun-, kaközi szünet kiadásának ezt a módját megszüntették: az ötnapos munkahét bevezeté­sétől a nem fizikai dolgozók részére is a munkaidőn kí­vül kell tehát a munkakö­zi szünetet kiadni. 1981. július 1-től csak meg­határozott munka-, illetve műszakrendben dolgozók tér­hetnek át az ötnapos mun­kahétre. A gazdálkodó szervék sta­tisztikailag elkülönített üze­meiben, gyáregységeiben, üzemrészeiben akkor kerül­het sor áttérésre, ha az adott egységben a termelés folya­matosan, három vagy ennél több műszakban folyik. A gazdálkodó szerv vala­mennyi egysége akkor térhet át a rövidebb munkahétre, ha a három vagy ennél több műszakban, valamint a fo­lyamatos munkarendben dol­gozók száma több a fizikai dolgozók 50 százalékánál. A létszámarányt vitás esetek­ben az 1981. évre tervezett, átlagos állományi létszára alapján kell meghatározni, Ä gazdálkodó szervek egy része jelenleg is ötnapos munkahétben dolgozik. E munkáltatók az ötnapos munkahétre vonatkozó új szabályokat (munkaidő hosz- sza, munkaközi szünet ki­adása. szabadság számítása) az általános előírásoknak megfelelően alkalmazhatják 1981. július 1-től vagy 1982. január 1-től. A gazdálkodó szervek foko­zatosan is áttérhetnek az öt­napos munkahétre. A foko­zatosság vonatkozhat a mun­kaidő-csökkentés mértékére; a szabadnapok számára, az egyes területileg, statisztikai­lag elkülönített egységekre, munkakörökre is. Töreked­ni kell azonban arra. hogy minél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt va­lósuljon meg a teljes körű áttérés a gazdálkodó egysé­geknél. A folyamatosan, a több műszakban üzemelő vagy a2 idényszerűen dolgozó, vala­mint a lakosság ellátását és szolgáltatást végző munkál­tatóknál a munkaidő-beosz­tás az általános szabályok­tól eltérő is lehet A gazdálkodó szerveknek — e lehetőség mellett is — célszerű törekedni arra, hogy az ötnapos munkahét a dol­gozók számára hetenként két, munkától mentes napot biz­tosítson. Vannak azonban olyan munkaterületek, ahol ilyen munkarendet nem le­het megvalósítani. Az egyműszakos munkate­rületeken is a gazdálkodó szerv a szakszervezet mun­kahelyi szervével közösen alakítja ki az ötnapos mun­kahét bevezetésének meg­oldási formáját. Ha a gaz­dasági és dolgozói érdekek! úgy kívánják, akkor a kol­lektív szerződésben ken rög­zíteni, hogy az éves munka­időalapot. a napi munkaadó meghosszabbításával vagy meghatározott (évenként mintegy 8—9) szabadnapon történő munkavégzéssel tel* jesitik-e. Az 1982. január 2-i szon»s bati munkanapot azoknál » gazdálkodó szerveknél keli ledolgozni 1981. december 12- én, akik 1982, január 1-ig bezárólag nem térnek át az? ötnapos munkahétre '-agy akiknél ez a szabadnap más szerv tevékenységét vagy a. lakosság ellátását, a szolgál­tatásokat zavarná. Harmincán - néhány négyzetméteren Kereskedők a mozgásgátoltakért A rokkantak nemzetközi évében a Vakok és Csök­kentlátók Szövetsége illetve a Mozgássérültek Heves me­gyei Egyesülete tagjainak segítői közé álltak a keres­kedők is. A Heves megyei Iparcikk- Kiskereskedelmi Vállalattól szerzett értesülé­sünk szerint legújabban a nyári vásár, során iparkod­nak könnyíteni a mozgás- gátoltak életén. .Jó előre megküldték a szervezetekr nek az engedményes cikkek listáját s a vásárlásban el­sőséget biztosítottak az ér­deklődőknek. Az egri Nap­sugár. a svöngvösi Fenyő kisáruháza|r a messzokott- nál korábban kinyitottak a fogvatékos emberek előtt, akiknek pedig valamilyen áruhó! netalán nem i ütött. lehetővé ‘ették, hogy meg­címzett és bélyeggel ellátott megrendelőlapon is jelent- kezh“ss°nek igényeikkel, il­letve később soron kívül mes’mmák. amit kívánnak. A vállalat további segít­sége togy a különböző kon­fekció' termékek . igazítást munkáit diitola.nv.V- elvégzik a rászorulóknak. Egerben és Gvön.gvösön ingyen házhoz szálkt Hk. a lakáson pedig össze >s szerelik a vásárolt bútort S a hálózatfejleszté­sek aik almával az átalakí­tásra kerülő vagy újjonan létesülő egységekben igyek­szenek lépcső nélküli bejá­rókat biztosítani. Nehéz megtalálni. Pedig aránylag nagy üzem. Lét­számuk ugyan csak harminc körül mozog, de őket hívják nemcsak a megyében, ha­nem a szomszédos Borsod­ban is, ha elromlik a szá­mítógép. az ofszet rendsze­rű sokszorosító, ha a pénz­tárgép csődöt mond. A kapupaljból nyíló ajtó belső részére erősítették fel a cég feliratát: — Információtechnikai Vállalat. De, hogy ide "alaki eljut­hasson. tudnia kell. melyik az a kapu Gyöngyösön, ame­lyet be kell nyitnia. Az ut­cán ezt semTni el nem árul­ja. A név„nagyobb” Nekem az információ- technika szó tetszik nagyon. Pillanatok alatt végigfut agyamon, mennyi minden szerkentyű, technikai csoda tartozik ebbe a sorba. És ennek mindnek itt. Gyöngyö­sön lennének a szakértői és orvoslói ? — Szőkébbre kell von­nunk a kört — mondta Nyíri László szervizvezető. — Mi csak azokat az infor­mációtechnikai tazkoioket javítjuk, amelyek ma az üzemekben. intézmények­ben a különböző tájékozta­tási lehetőségeket nyújtják. Bár a Révai Nyomda ki­sebb gépeit is mi javítjuk, de már egy nyomdai nagy gépsort . . ! — És mindezt itt? — Itt és még négy ilyen, hasonló méretű helyiségben. Elképesztő. Ahol vagyunk, az akkora szobácska. hogy hajdanán két íróasztalt he­lyeztek el benne. Most egy­más heavén-hátán a külön­böző gépek, amelyek billen­tyűsök. karosak vissza jelző­sök villogó lámpákkal bőven ellátva. — Mit csinálnak nv-mkor. ha a berendezés egyszerűen nem fér ide be? — Például azt. hogy ki- bérlünk eav helyiséget, akár egy garázst is. ha más meg­oldás nincs. — És ezt a javítási „pluszt” ki ifizeti meg? — Ha nincs karbantartá­si szerződésünk a megrende­lővel, akkor ö. — A számla végösszege mindig „meglepetés”? — Nem. Pédául: értesítést kaptunk Miskolcról, hogy az egyik üzemi berendezés el­romlott.' Ilyenkor általában megjelölik a hibát it, hogy tudjuk, milyen munka vár ránk. Kimentek az embere­ink és megállapították, kö­rülbelül négy napra van szükségük a javításhoz. A szállásdíj, miegyéb, nagyjá­ból ennyire jön majd ki, közölték. Az illető gazdasá­gi vezetőnek kell döntenie, megfelelőnek tartja-e az ajánlatot. Három éve kopogtatnak Nem valami „égből poty- tyant” vállalat szervizüzeme ez a gyöngyösi — szokat­lan és nem is éppen találó neve ellenére sem. Ha azt mondjuk. Irodagéptechnika Vállalat, már mindenki tud tájékozódni. — Három évvel ezelőtt vettük fel ezt a nevet — mondta Orosz György. a vállalat főmérnöke. — Túl­jutottunk ugyanis a szorosan vett irodagépek javításán. Ma már a zsebszámológép, annyiba egyszerű javítási munka a szervizben, hogy szóra sem érdemes. — De ez az üzemi környe­zet itt...! Szinte hinni sem akar az ember a szemének. — Pedig a városi tanács segitőkészsége ellen sem le­het panaszunk. Nemrég már úgy volt. hogy kétmillióval ..révbe jutunk”. A tanácsi építők telephelyét vettük volna meg ott, a vasútállo­más mellett. A csodával ha­táros módon, szinte a föld alól teremtettük elő szinte napok alatt, mondhatom, a semmiből azt a bizonyos két­milliót. Aztán. .. az ismert okok miatt a vállalat veze­tőségében változások követ­keztek és az ügylet, .. a kút­ba esett. A tanácsi építők már nem kínálják a gyön­gyösi telephelyüket. •—Más megoldás? — Alig várjuk, hogy le­gyen. A kétmilliónkat vi­gyázva őrizzük, semmi más­ra nem használnánk fel még véletlenül sem. De attól tar­tunk, hogy ez a kétmillió las­san egyre kevesebb lehetősé­get rejteget magában; Tehát... ? Túlságosan szerények Mint kezdetben, ismét Nyíri Lászlót, a gyöngyösi szerviz vezetőjét kérdezzük: —: Miért „zárkóznak be” ennyire a cégtábla „elrejti­Ogy gondoljuk, a imrf kánk legyen az, arra utá» ismernek bennünket. Igye­keztünk tehát olyan szakén** bergárdát összegyűjteni Gyöngyösön, amely alkalma« a feladataink jó elvégzésére; Szolgáltató tevékenységet folytatunk, és ez a fajta munka egyébként is eléggé a közérdeklődés középpont­jában áll manapság. Nagyon igaz és szimpatJ* kus érvek ezek. De "hát a jó bornak is kell a cégér, hogy ezt az 1 eléggé elkopta­tott bölcsességet idézzük. Bár a vállalati számoló* gépek, a sokszorosítók és az írógépek nem éppen a házi­asszonyok gondjait könnyí­tik. de áttételesen értük is "annak. Ha pedig a .pénz­tárgép „adja be a kulcsot” anélkül, hogy azt a műszak lezárásakor kivennék belőle, akkor bizony a Kovácsnék- nak is akad bosszankodni- valójuk az ABC-ben. Talán nem is olyan „fő- jöh a feje másnak” ügy ez a gyöngyösi „információtech­nikai” szerviz léte és hely*' zete. Persze nem a kívánj ságiistát kell benyújtaniuk nekik sem — sehová. Ha arra a kétmilliójukra gondolunk... Hát...!? G. Molnár Ferenc 1981. .augusztus. V TCtaarna*) * Uica&Mfo riPwNér»!*« iiédő sserek

Next

/
Oldalképek
Tartalom