Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
„Ah, de elmúlt az én híres leányságom.. Pusztai Balázs bácsi a nagybőgőnél Kórus búcsúztatja a menyasszonyt „Lakodalom van a mi utcánkban...” „Amikor még nekünk szólt a muzsika... ” Balvóink, községeink munkás hétköznapjai között ez ■ egyik legnagyobb ünnepnek számít egy-egy esküvő és az azt követő lakodalom. Ilyenkor díszbe öltözik a falu apraja-nagyja, hogy osztozzanak az ifjú pár és azok hozzá, tartozóinak örömében. Mindenki szeretné kivenni a részét ' a ritka eseményből, különösen, ha az a régi, színes hagyó, mányok szerint zajlik... Van egy falu azonban, Egertől nem is olyan messze, ahol egy nyáron félszáz lakodalmat is rendeznek, méghozzá a legszebb, az öregek őrizte szokások törvényei szerint: Mikó. falva. ; • — Több mint tíz esztendeje, hogy elkezdtünk muzsikálni, ek. kor alakult meg a kórus is — meséli Pusztai Balázs bácsi, aki a falu tanítója volt, csaknem negyed évszázadon keresztül —, majd jöttek a táncosok és ma már ötvennél is többen vagyunk. Hírünk eljutott az ország határain túlra is. Voltunk már Csehszlovákiában, és bemutattuk műsorunkat az osztrák sógoroknak is. Alsó.Ausztriában. Idén negyvenedszer hangzott fel a napokban a néhai mikófalvi kovácsmester háza előtt a vőfély leánykérője. Ezúttal a lakodalmasok között az IBUSZ holland és nyugat, német vendégei figyelték „áhítattal" az eseményeket és hall. gatták a sebtiben fordított húncutkodó szöveg megfelelőjét. — Néhány éve kötöttünk szerződést az IBUSJí-szal — mondja Nemes Józsefné, a mikófalvi népi táncegyüttes ve. zetője — azóta fogadjuk itt a legtávolabbi földrészekről érkező idegeneket, akik tanúi szeretnének lenni egy Ilyen szép eseménynek, fis egy hamisítatlan lakodalmi vacsorának, amit az egri Park ftterem készít számukra. Közben folyik a mulatság. A táncos lányok és legények már a vendégeket tanítják a lépésekre, s fáradhatatlanul mosolyognak, ahogyan az illik egy lakodalomban klvllágos. kivirradtig. „Amikor majd nekünk szól a zene..." (Fotó: Köhidi Imre) A sok énektől könnyen megszomjazhatik az ember ügye, hogy nem is olyan ördöngösség? Rivil&gos-kmrradtig Mff má . a számítógép? • Szép nagy terv készül. Lényege: a készletező nagy- vállalatoknál üzembe helyeznek egy olyan számító- géprendszert, amelyről az üzemek pillanatokon belül lehívhatták a percre kész adatokat, hogy milyen anyag, milyen mennyiségben és hol érhető el. Szaknyelven szólva: készletoptimalizálási rendszer készül. Egyre több Ilyen szép, nagy terv készül, valameny- nyi a számítógépek alkalmazásával kapcsolatos. Elérkezett az az időszak, amikor a számítógépkérdés alkalmazási kérdéssé vált, hogyan lehet a drága gépeket — melyek egyébként külföldön egyre olcsóbbak lesznek — a gazdálkodás szolgálatába állítahi.' Például gépre vinni a műszaki tervezést, a termelésirányítást, megvalósítani a számítógépes automatizálást, vagy épp a már említett készletgazdálkodást. Az elkövetkező öt esztendőben — és gyanítható, hogy az.után is — az alkalmazás lesz. a ház-' számítástechnika fő kérdése. Húszezer „kiképzett” Nemrégiben az OMFB- ben a hazai számítástechnika helyzetéről folyt vita. Az országban 740 univerzális nagygép, fiOO minikomputer és 800 mikroszámítógép működik. Csaknem húszezer embernek van valamilyen szintű számítástechnikai képesítése. Megkérdeztem, milyen hát nálunk a gépek kihasználása? Napi 17 óra — felelte az. osztályvezető, azaz egy átlagos számítógépet ennyi ideig üzemeltetnek a magyar vállalatok, intézmények. Ez kétségkívül szép gépi idő, hiszen jól emlékszünk még arra az időre, amikor a vállalatvezetők státuszszimbólumként kezelték a több tízmilliós értékű gépeket, pontosabban nem kezelték: a komputerek üresen ásítoztak, s legfeljebb csak év vége felé kapcsoltak teljes üzemre, hogy jópofa üdvözlő lyukkártyákat ontsanak az új esztendő tiszteletére. Nos. ennek a korszaknak úgy tűnik. vége. a vállalatok elvileg már a gazdálkodás eszközének tekintik a gépeket. Napi tizenhét óra. Az ám. mondta a főosztály- vezető. csakhogy ez nem jelent semmit! Az Egyesült Államokban például alig kilenc és fél órát üzemelnek a gépek, ott — és általában a fejlett ipari államokban — mégis sokkal jobb és főleg értelmesebb a g^oek kihasználása. Es gazdaságosabb. Nyilvánvaló: ahol olcsóbb és a korábbi évekhez képest szinte filléres termék egy gép. ott az állásidő is fillérekbe kerül. Magyarországon viszont, ahol a számítógép- park kétharmada itthon, illetve szocialista országokban készül, drágák a számítógépek, következésképpen az állásidő is többe kerül. Mindez még erőteljesebben indokolja, hogy a fő figyelem a gépkihasználásnak szóljon. Az alkalmazásnak. Annál is inkább, mert a számítógép-gyártás termelékenységét. — amit az egész magyar ipar termelékenysége meghatároz —, aligha lehet Szélkerék Szélkerék emeli ki a vizet a fi méter mélységű kútból a lébénymiklósi termelő- szövetkezet 350 szabadban tartott szarvasmarhájának itatására. A több méter magas oszlopra függesztett szélkerék egy rúdazattal és szí- vósaerkeaettel kiegészítve egyik évről a másikra tetemesen javítani. De egyébként is megtévesztő ez a tizenhét óra. Mit számít a számítógép tizenhét óra alatt? Zenélt, mint a süket Az, egyik megyei vállalat jut eszembe, ahol pár éve a gyár méreteihez képest gigantikus teljesítményű számítógépet helyeztek üzembe, azzal a céllal, hogy bekapcsolják a termelésirányításba. Be is kapcsolták, s a gép minden hónap elején termelési programot készített. Megmondta, hogy mit gyártsanak a szalagokon as első dekádban, milyen anyagok és percre mikor kellenek a második dekádban és hová irányítsák az embereket az utolsó héten. A gép dol- -gozott, de munkájának már a harmadik napon nem volt semmi értelme, mert a menet közbeni üzemi változásokról. a szállítmányok késéséről, a rendelések változásairól, a géphibásodások- ról nem kapott információt. A gép kiszolgálását nem szervezték meg, fgy aztán a gép csak zenélt, zenélt, mint süket a zenekarban; fantomprogram irányított fantomtermelést. Igaz,, ez még mindig jobb, mint az üdvözlő lyukkártya termelése, hisz legalább képezhették, gyakorolhatták magukat a szakemberek. Mit számít a számítógép? Sokat. De a számítógép hibája-e. ha egy tizenöt percet élt kisfiú személyi számát kézbesíti a posta, vagy hogy a korszerű csirkenevelésre vonatkozóan azt hozza ki végeredményül egy program, hogy a táplálék megfelelő vegyítésével és a légkondicionálás biztosításával a csirkék a születésük utáni százötvenedik másodpercben elérik az optimális testsúlyukat? Utóbbi klasszikus történt az egyetemeken. A számítástechnika alapjai, című tantárgy alaptörténete. Arra hívja fel a figyelmet,’ hogy a számítógép kihasználása. értelmes működtetése alapvetően nem számítástechnikai feladat. A hiba nem a gépben van Hogy mennyire nem, azt bizonyítja egy olyan eset, amikor a számítógép kiválóan és megfelelően előkészítve. információkkal ellátva dolgozhatott. Az egyik számítástechnikai intézetben betáplálták a gépbe az ősz- szes magyar jogszabályt, majd egy kiállításon bemutatták, hogy lám, mi mindent tud a gép. Különféle kérdéseket tettek fel a gépnek. például, hogy ilyen és ilyen vitás esetre milyen jogszabály vonatkozik. A számítógép ontotta a válaszokat. Többnyire egymásnak ellentmondóan: volt olyan kérdés, amelyre egyszerre hét jogszabály, rendelet, határozat is vonatkozott, az egyik ezt mondta, a másik azt. a harmadik ugyanazt, mint a negyedik, csak kevésbé érthető nyelven; fél nap alatt egy sereg átfedés^ ellentmondást ontott magából a gép. Precíz, pontos gép volt; tökéletesen és tárgyilagosan dolgozott. Nem benne volt a hiba. Megyesi Gusztáv a legelőn emeli ki a kútból és juttatja az itatóedényekbe a vizet. Ha többet hoz a felszínre annál, amennyit az állatok megisznak, akkor a feleslegből 3000 litert a szélcsendes időszakokra' tárolnak, a többit pedig az öntözőcsatornába vezetik, s így hasznosítják. ,
