Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII, évfolyam, 186. szám ÄKA: 1,80 FORINT 1981. augusztus 9., vasárnap IRÁNY™. A NAGYVILÁG Akik a legjobbakkal is állják a versenyt Az export napjainkban egyik döntő ténye* zője gazdasági életünknek, valamint élet- színvonalunk alakulásának, társadalompoliti­kai célkitűzéseink megvalósításának egy­aránt. Ha valaha, akkor a mai világban kü­lönösen nem mindegy, hogy ki mit, hová és mennyiért exportál. Ráadásul egyre nehezebb is a régi partnereket megtartani és újakat szerezni. Erős és kegyetlen a konkurrencia, így a világgazdaság „játékszabályainak” is­merése és lehetőségeinek kihasználása vala­mennyi exportőr napi feladatává vált. «— ■ . -»mim .Tő az „öreg” bán kitűnő Ezek a termé­kek is tőkés piacra kerül­nek az egri Finomszerel­vény gyárból Tiszta légkörben II teán, üzemben, hiva­W talban nem egészen ritkaság, hogy ennek vagy annak a háta mögött össze­súgnak az emberek. Ingerül­ten megjegyzik, hogy ö az, aki visszaél hatalmával, be­osztásával, ismeretségével, összeköttetéseivel manipu­lál. Aki fittyet hány az előírásokra, rendeletekre — uram bocsa’ —, olykor a törvényre is. Packázik a beosztottaival, kiköveteli a hajlongást, a föltétien, vak engedelmességet s kolléga­nőitől még a szerelmet is. Magáncélokra használja a vállalat, intézmény gépko­csiját, vendégházát, szobá­ját, kisebb-nagyobb aján­dékokat fogad el érdemte­lenül és osztogat maga is persze a közösből. Ha csak teheti, kerüli a felelősséget, másra hagyja a nehezét, de bizony a jutalomosztás­nál mindkét tenyerét szét­tárja, a kitüntetésekről el nem maradna. Képessége­it, erényeit tekintve gyak­ran jóindulattal is legfel­jebb középszerű, de inkább átlag alatti, mégis a fény­ben fürdik, az élet rózsá­sa bb részét élvezi. S ez számára a legtermészete­sebb. Eszébe sem jutna egyszer is amúgy igazából a mérlegre állni, hogy megtudja: válójában meny- nyit ér. Amikor pedig oda teszik és könnyűnek, talán túlságosan is könnyűnek találják: hát egyszerűen nem hisz a szemének. Ha­lálosan megsértődik, bele is betegszik. Haragszik, duzzog amikor átirányítják valami más helyre, ha ép­penséggel szigorúbb bünte­tést nem kap. s dehogy is bántja a lelkiismerete azért, mert új munkaköre vagy akár a felelősségre vonása is messze kedve­zőbb, mint amire rászol­gált. Ha nem is lépten-nyo- mon, azért bizony jócskán hallunk, tudunk még olya­nokról, akiknek meglehe­tősen sok mindent „sza­bad” s ezzel nem győznek szüntelenül villogni is, mit sem törődvén az ellenér­zéssel, tiltakozással, harag­gal, gyűlölettel. Azzal, hogy viselkedésükkel, életmód­jukkal mérgezik maguk kö­rül a légkört, nemegyszer alkotókedvük, erejük tel­jében levő emberekből ölik ki a legnemesebb ter­veket. szándékokat, igyek­vőket tesznek talán aka­ratlanul is passszívokká, közömbösökké. Aligha kell különösebben hangsúlyozni, hogy mennyi kár származik ebből, ✓ anya­gi és erkölcsi téren mek­kora a veszteség. Valahogy mégsem figyelünk elég ko­molyan a rendellenességek­re, "nem nyesegetjük kellő határozottsággal a vadhaj­tásokat. hagyjuk elburján- zani a rosszat. Holott nyil­vánvaló. hogy a társada­lomnak tiszta légkörre van szüksége, mert aktívan cse­lekedni, országot építeni, népet előbbre juttatni, bol­doggá tenni csak így lehet. Többet, sokkal többet kel­lene hát tenni a jóért — beszélni róla nem elég! Gyóni Gyula Ismeretes, hogy megyénk üzemeiből is évről évre több áru kerül a szocialista és a tőkés piacokra. Az idei év első félévének megyei ex­portmérlege összességében nem rossz, de néhány ki­vételtől eltekintve szeré­nyebb a tervezettnél. Ez al­kalommal három olyan üzem vezetőjétől kértünk informá­ciót, ahol a nehezebb kö­rülmények ellenére is telje­síteni tudták amire vállal­koztak. — Az egri Finomszerel- vénygyár kompresszorait, pneumatikus elemeit túlzás nélkül mondhatjuk. hogy világszerte ismerik. De va­jon ezt mutatja-e a gyár féléves exportterveinek . tel. jesitése? A kérdésre Kócza Imrétől, a vállalat vezér- igazgatójától kértünk vá­laszt. — Azt is mondhatnám, hogy nagyon nehéz volt, de végül is a tervezettnél is eredményesebben zártuk az első hat hónapot. A tőkés piacokon több mint 135 mil­lió forint értékű terméket értékesítettünk, a rubelel­számolású éves exportter­vünket pedig 53,4 százalék­ra teljesítettük. — Melyek a főbb tanulsá­gok? — A minőségnek, és a pontos szállításnak változat­lanul döntő szerepe van és természetesen az sem mind­egy, hogy milyen jövedel­mező az export. Bőven van még tennivalónk valamenv. nyivel kapcsolatosan. De is­merjük belső tartalékainkat; így bízom benne, hogy de­cember végével ismét egy si­keres évet zárunk. Az első féléves eredmények ismere­tében felülvizsgáltuk export- tevékenységünket, és több olyan intézkedést tettünk, amelyeket ha sikerül meg­valósítani, akkor a nem ru­belelszámolású exportunkat akár félmillió dollárral is túlteljesíthetjük. Ehhez min­denekelőtt még szervezet­tebb, és még hatékonyabb munkára van szükség, ami­re képesnek is tartom válla­latunkat. A Parádi Üveggyár termé­kei Európa és Amerika leg­előkelőbb szállodáibanven­déglátó egységeiben megta­lálhatóak. A gyár 1981. ja­nuár 1-ével „új életet” kez­dett. vagyis önállóan gaz­dálkodni. Hogyan szolgáltak rá a bizalomra? — kérdez­tük Kis Pál igazgatóhelyet­testől. — Termelési programun­kat értékben és mennyiség­ben is túlteljesítettük az el­múlt félévben. — És az exportjuk? — Nem kevesebb, mint 26,5 százalékkal több, mini tavaly ilyenkor volt. Azt hi­szem, hogy a szám önma­gáért beszél. — És hogyan sikerült? — A világpiac versenyében ma már csak valóban ki­váló minőségű termékekkel lehel, „labdába rúgni”. Mint eredményeink bizonyítják: sikerült y ilyen termékeket gyártani. S reméljük, így lesz az elkövetkezendő hó­napokban, években is. — Létszámát, termelési értékét tekintve a kis üze­mek közé tartozik a BUBTV egri gyára. Munkája alapján a háznál. A Parádi Üveggyár- mesterek készítik a világhírű poharakat (Fotó: Perl Márton) viszont a legjobbak között tartják számon a hazai bú­toriparban. Hová exportál­nak és milyen termékeik a legkeresettebbek? — Nagyobb külföldi vá­sárlóink svéd, svájci. NSZK- beli, osztrák, NDK-beli, szovjet és cseh partnerek — mondotta Vermes Ferenc igazgató. — Úgy hallottuk, hogy rövidesen a kanadaiak is megismerkedhetnek a BU- BIV . egri gyárának termé­keivel. — Az biztos, hogy étkező­garnitúráink, különböző széktípusaink és hajlított bútoraink már megnyerték a tetszésüket. Hogy végül is az üzlet létrejön-e, az csak később derül ki. — Az egri bútorgyár év­tizedeken át csak a hazai piacra termelt. Hogyan si­került mindössze néhány év alatt ilyen széles körű nem­zetközi kapcsolatokat kiépí­teni? — Szakembereinkkel együtt szétnéztünk a nagyvilágban és a lehetőségeket megis­merve döntöttünk úgy, hogy exportra is termelünk. Em­lített termékeink ugyanis semmivel sem rosszabbak, mint a külföldi gyáraké. Sőt: az újabb exportlehetősége­ink azt bizonyítják, hogy jobbak. Ebben az évben 42 millió forint értékű bútort szeretnénk tőkés piacokon eladni, jövőre viszont már „megcélozzuk” a 60 millió forintot. Igen jó szakember- gárdánk van. műszakijaink is rendkívül fogékonyak az új iránt. A szép. a jó bútort világszerte keresik, és szí­vesen vásárolják. Ezt a le­hetőséget mindenképpen sze­retnénk minél hatékonyab­ban, és gazdaságosabban ki­használni. Koós József Korszerű ut Egernek © Villanyvonat Gyöngyösig © Előbbre lép Hatvan is © Ä községekhez sem '.estnek mostohák Fejlődik a megyei közlekedés, hírközlés Ha a vártnál mérsékelteb. ben is, de föltétlenül tovább fejlődött a közlekedés He­ves megyében az elmúlt öt. éves terv időszakában. Mini ismeretes — többi között —. elkészült az új egri vasúti teherpályaudvar, a megye- székhelyről Füzesabonyba te­lepítették a fűtőházat s az élénk forgalmú nagyközség állomásán fedett magáspe- rontis létesítettek az utazó- közönség jobb kiszolgálására. Hort-Csány, Vámosgyörk, Nagyút után Ludas is tet­szetős állomásépületet kapott, a putnoki vonalon megvaló­sult a korszerű Diesel-von­tatás. Kál-Kápolna és Kis­újszállás között modern mo­torvonatok járnak már. A Volán Gyöngyösön és Recs- ken építtetett új forgalmi telepeket, nőtt a helyközi valamint a távolsági autó- buszjáratok száma, s meg­felelőbb gépkocsik szállítják az utasokat a fontosabb te­lepülések helyijáratain. A hírközlést új telefon- központokkal javították Gyöngyöspatán. Kálban, Lő­rinciben. Recsken. A megye- székhely nyolcezer állomá­sos távbeszélő bázisa régi gondokat oszlatott el, a ko­rábbinál sokkal „közelebb hozta” a városhoz az orszá­gót és a világot. Gyöngyö­sön, Hatvanban. Hevesen a telefonközpontok jelentős bővítése történt. Ugyanek­kor 14 kisposta épült, a ké­kesi új tv-adótoronynak pe­dig már a szerelése is befe­jezéshez közeledik. A VI. ötéves terv folya­mán a megye nyugati hatá­rától tovább folytatódik az M3-as autópálya építése, rö. videsen befejeződik a ?3-ös út Kérecsend-r-Eger közötti, illetve megyeszékhelyi átke­lési szakaszának megfelelőb. bé tétele. Sor került már a kál-kápolnai vasútállomás rekonstrukciójára, bővíté­sére 'is s a tervidőszakban a csomópont megkapja majd a régóta hiányolt biztosító berendezést, továbbá közúti felüljáróját is. Pályakorsze­rűsítések történnek Eger— Bélapátfalva. Gyöngyös— Gyöngyöshalász. Füzes­abony—Poroszló között, bő­vítik, korszerűsítik, új felvé­teli épülettel gyarapítják a felnémeti' állomást, felújít­ják, nagyobbítják a bélapát­falvi „indóházat”, s Lőrin­ciét is átépítik. Megkezdő­dik a hatvani pályaudvar régi-régi hiányosságainak pótlása is: aluljáró, négy vá. gányhoz pedig magasperon épül több más. jelentős fej­lesztés mellett. Aluljárót kap Füzesabony is, a vámosgyörk —gyöngyösi vasútvonalat villamosítják s hasonló el­képzelésekkel szeretnék a forgalmat gyorsítani Hatvan, és Salgótarján között. Crossbar rendszerű auto­mata telefonközpontot léte. sitenek majd Hatvanban is, új posta- és telefonközpon­tot kap Bélapátfalva, Eger­ben pedig befejeződik a pos_ ta forgalmi telepének építé­sé. MA A hét három kérdése Külpolitikai összefoglalón fi a lap 2. oldalán „Célunk: megismertetni és elterjeszteni i a lakásépítés olcsóbb; jobb lehetőségeit” Maróit Sándorral, a me­gyei tanács elnökhelyette­sével beszélgetett a közér­deklődésre számot, tartó té­máról Szilvás István. Írá­sát a 3. oldalon olvashat­ják. * Eger és az Agria Szigethy András összegzi a tapasztalatokat a nyári kulturális rendezvényso­rozatról a 4. oldalon. Tájékoztató Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről a Munkaügyi Minisztérium útmutatását lapunk 5. ol­dalán közöljük. „Lakodalom van a mi utcánkban” A mikófalvi lBUSZ-l.ako- dalmast mutatja be képes összeállításában Kőhidi Imre a 6. oldalon. Vaddisznók az Alföldön A kártékony dúvad már a 3-as úton is megjelent a mezőgazdaság terített asz­tala után kutatva. Erről olvashatunk a 12. oldalon. NYÁR! VÁSÁR Á készlet nagyobb része már elfogyott Félidejéhez érkezett. a nyári ruházati vásár. Az el­ső héten a szaküzletek, áru­házak a tavalyihoz hasonló nagy forgalmat bonyolítottak le, a vásári árukészlet je­lentősen megcsappant, a 30— 40 százalékkal olcsóbban kínált nyári holmik nagyob­bik fele már gazdára talált. Az igazi nyári idő egyaránt kedvezett a vásárlóknak és a kereskedőknek: a vevők olyan ruhadarabokkal gazda­gították ruhatárukat, ame­lyeket még ebben a szezon­ban viselhetnek, az üzletek­nek pedig készleteik gyors csökkenése lehetőséget nyújt az őszi-téli áruk mielőbbi beszerzésétej ’** ■•**>«•■ A Centrum áruházak első heti. vásári forgalma elérte a tavalyit. A fővárosi és 35 vidéki Centrum áruházban eddig a nyári női ruhákból, fürdőruhákból, strandöltö- zókekből vásároltak a leg­többet. Keresettek a rövid ujjú férfiingek is, nagy ré­szük már elkelt. Sikerük volt az olcsóbb női. férfi szandáloknak: sok gyermek ruhatára pólókkal, ingekkel, nyári ruhákkal, könriyű öl­tönyökkel egészült ki a vá­sár alatt. összességében az első hé­ten a vásári kínálat 60—70 százaléka elkelt, helyükön a vásárlók a jövő héten már az első őszi-téli ruházati cikkeket találják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom