Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Ismét Manahem Begtn (szemben) alakított kormányt Izraelben, A miniszterelnök a kisebb vallási pártok bevonásával tudta a koalíciót létrehozni. A képen: folyik a parlamenti vita. (Népújság telefotó—MTI—KS) Á hét 3 kérdése 1, Mi volt a célja a Koppenhága—Párizs békemenetnek? A békemenet június 23-án indult Koppenhágából és augusztus 6-án érkezett Párizsba Kezdeményezője három norvég asszony volt, akik — mint mondották — nem akarnak atomfegyverek árnyékában élni. A békemenet indulásának és érkezésé- nek is jelképes dátumot szabtak: a Szovjetunió elleni hitien tamadas évfordulóját, Illetve a Hirosima elleni amerikai atomtámadás napjait. A menet résztvevőinek száma az 1900 kilométere^ úton jelentősen megszaporodott: néhány százan indultak Koppenhágából és több mint háromezren érkeztek a francia fővárosba. De ezen túlmenően-is ezrek és milliók támogatták a békéért gyaloglókat. Mind.m.tnd olyan emberek, akiknek meggyőződésük. hogy a fegyverkezési őrületnek valahol véget kell vetni. A békemenet hatása messze túlnőtt az . ötletadók és a hozzájuk csatlako. zók vállalkozásán. Hogy mennyire így van. arról tanúskodik Leonyid Brezsnyev üzenete, amelyet a résztvevőkhez, s személyükön keresztül a világ valamennyi békeszerető emberéhez intézett, A szovjet államfő biztosította őket. hogy a szovjet nép támogatja követeléseiket. azt. hogy a vitás nemzetközi kérdéseket ne fegyverrel, hanem egyenjogú és hatékony tárgyald, sok útján oldják meg. Sajnos, az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország kormánya nem vette túlságosan komolyan az európai békemenet követeléseit Sőt Washington ezen a héten is újabb példáját adta elszántságának, hogy a Szovjetunióval szembeni „technológiai és ipari fölényére” építi a ’ kormány kelet—nyugati tárgyalási taktikáját. Reagen elnök a Washington Star hasábjain tud. túl adta: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok valaha is ratifikálná a SALT—II. szer, ződést. azt legfeljebb „kiindulópontnak” hajlandó tekinteni. Amikor az amerikai fővárosban a héten hírül vették, hogy Bonn — súlyos gazdasági gondjai miatt — a katonai kiadások mérséklését tervezi. Weinberger hadügy. miniszter azon nyomban rea_ gált: „Ha Bonn valóban csökkentené hadikiadásait, az minden körülmények között kiábrándító lenne a NATO központi frontjának erősitésével kapcsolatos feladatok és a megnövekedett szovjet fenyegetés fényében”. A Szovjetunió — bár egyre nagyobb aggodalommal figyeli az amerikai kormányzat militarizálódását — még mindig nem mondott le a tárgyalások felújításának lehetőségéről. Ez derült, ki Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker kedden, a- Krímben folytatott megbeszéléseiből, A két államfő újból sík_ rászállt az enyhülés elmélyi. téséért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Reményüket fejezték ki. hogy Washington felismeri a Szov. jetunióval folytatandó tárgyalások szükségességét, az európai nukleáris fegyver- korlátozás kérdéseiről. 2. Milyen eredményt hozott Szadat elnök washingtoni tárgyalása? Mindenekelőtt arra a kérdésre kell választ keresnünk, hogy milyen céllal utazott Washingtonba az egyiptomi államfő. A hivatalos bejelentés szerint feladata az úgynevezett Camp David-i folyamat meggyorsítása lett volna'. Szadat tényleges célját azonban másutt kell keresünk. Megfigyelők szerint egyrészt személyes kapcsola. tot próbált teremteni Reagen elnökkel, másrészt újabb amerikai gazdasági-katonai segélyt próbált kijárni. Sza- datot Carter elnök választé. si veresége igen érzékenyen érintette úgy éreste — es joggal —, hogy Egyiptom ezzel megszűnt központi szerepet játszani az amerikaiak közel-keleti politikájában. Washington pillanatnyilag sokkal inkább figyeli az izraeli—libanoni, s az izraeli —szíriai fejleményeket. Szadat azt is bizonyítani akarta, hogy valójában nem árulta el a palesztin ügyet, továbbra is szószólója maradt a palesztin népnek. Erről próbálta meggyőzni hall_ gátéit a csütörtöki záró sajtóértekezleten is. ahol hang. súlyozta: a Camp David-i autonómiatárgyalásokba be kellene vonni a palesztinokat is. Sietett azonban hozzátenni — a házigazdák nem kis megnyugvására —. hogy a PFSZ a palesztinoknak nem az egyetlen képviselője. Szadat fenti kijelentése Washington és Kairó formálódó új taktikájáról tanúskodik, amelynek valóságos célja a palesztin mozgalom megosztása az izraeli megszállás alatt élő gázai és „nyugati-parti” lakosság, illetve a szomszédos arab országok területén élő palesztin közösségek elválasztása útján. Az Egyesült Államok — a kiszivárgott hírek szerint — a megszállt területek lakosságának képviselőit haj. landó bevonni a tárgyalásokba, ha nem a PFSZ képviselőjeként lépnek fel. A taktika sikere részben azon múlik, hogyan reagálnak erre a megszállt területek izraeli börtönöket megjárt vezetői: hajlandók-e feladni a PFSZ. szel vállalt közösségüket az izraeliek által kínált korlátozott önállóság fejében. A másik kérdés az: vajon Izrael hajlandó-e „kockázatot” vállalni, azaz a Palesztinái mozgalom egy feltételezett ú,i frakciójával tárgyalni? 3. Ml a háttere a héi latin-amerikai fejleményeinek? A most lezajlott bolíviai puccs — amelynek persze még távolról sincs ''égé — erőszakos hatalomátvételi kísérlet volt az ország 150 éves függetlensége során. A gyakori zendüléseket korábban ázzál magyarázták, hogy az öt. szomszéd valamelyikével háborúzó tábornokok a honi politika küzdőterén próbáltak kárpótlást találni. A jelenkori puccsdömpinghez viszont az ország súlyos gaz. riasági helyzete, a korrupció, s a helyi kokainmaffia űzel- mei szolgáltattak okot. Tavaly kísérlet történi *r. ra, hogy megszakítsák a jobboldali katonái diktatúrák sorát, s rövid időre úgy tűnt, hogy Bolívia kiutat talál a polgári demokrácia . irányába. A latin-amerikai „testvér-diktatúrák”, de mindenekelőtt az Egyesült. Államok azonban nem kívánatosnak minősítette a választásokon nyertes baloldali Si- les Zauzót. Főleg argentin, s a színfalak mögött amerikai támogatással, ismét katonák léptek a politikai arénába. A mostani lázadás* irányi, tó két főtiszt. Natusch Busch és Luis Anez Rivera feltété, leket kíván szabni a Garcia Meza exelnök által kinevezett háromtagú juntának. Ma még korai lenne megítélni, hogy a jelenlegi puccs milyen változást hoz az ország életében. A korábbi államfő. Natusch Busch, jobboldali nézeteiről ismert, kormányzása idején többször is ösz- szeütközésbe került a haladó erőkkel. Most viszont maga mögött tudhatja a legnagyobb szakszervezeti tömörülés. a Bolíviai Munkásközpont és a kommunista párt támogatását is. Salvadorban. Közép-Ame. rika frontországában. korábbi hevességével lángolt fel a harc a junta és a fel- szabadítási front gerillái között. A kormánykatonák nem kímélik a polgári lakosságot sem. A héten egy vietnami méretű tömegmészárlás nyo. maira bukkantak a hazafiak: 130 parasztot öltek meg a junta emberei azt állítván, hős?' gerillákat bújtattak. A kormány „pacifikációs terve”, a jövő évre meghirdetett választás tehát- nem más. mint politikai csalétek. Salvadorban változatlanul érvényben van a kivételes állapot, az éjszakai kijárási tilalom. A junta biztonsági alakulatai és a szélsőjobboldali csoportok üldözik a ha. ladó nézeteikről ismert vezetőket. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Frontnak azonban nagy befolyása van a lakosságra. Salvadorban ma tulajdonképpen kettős a hatalom, a mozgalom reális politikai erővé vált. A következő időszakhan katonai erőik összpontosításával dön. tő ütközetre készülnek, amelytől az ellenség felmor. zsolását remélik. Seres Attila LENGVE! KORMÁNYDOKUMENTUM fl Szolidaritás hagyjon fel a politikai tevékenységgel A lengyel kormány szombaton hajnalban a PAP' hír- ügynökség útján közzétette a Szolidaritás szakszervezettel való együttműködésének feltételeit tartalmazó állásfoglalását. — A mélyülő gazdasági válság és a növekvő politikai feszültség leküzdésé érdekében a társadalmi erők széles körű összefogására van szükség — mutat rá a kormánydokumentum. A lengyel minisztertanács sürgeti, hogy a szolidaritás mielőbb lépjen az építő együttműködés útjára, és hagyjon fel az alapszabályának kereteit túllépő politikai tevékenységgel. A kormány követeli. hogy a Szolidaritás tagjainak és kiadványainak állásfoglalásai ne irányuljanak a Lengyel Népköztársaság szövetségi kapcsolatai ellen, és ne kérdőjelezzék meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepét. — A lengyel kormány elvárja — folytatódik a dokumentum —. hogy n Szolidaritás vegyen részt a gazdasági reform megvalósításában. A kormány követeli, hogy e szakszervezet tartózkodjon a sztrájkok és utcai tüntetések szervezésétől. S ha már tüntetésekre kerül sor. a Szolidaritásnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogv azokon ne hangoztassanak a szakszervezet hatáskörét meghaladó politikai jelszavakat. A lengyel kormány szorgalmazza, hogy a Szolidaritás segítse elő a mezőgazdasági termények betakarítását és a szén- termelés növelését.' Varsóban szombaton nyilvánosságra hozták a pénteki sztrájkok által okozott károkról szóló jelentést. A feketeszén-bányászatban a pénteki négyórás termelés- kiesés 200—250 ez.er tonna veszteséget okozott. Fidel Castro Cozumel szigetén AZ ÚJ IRÁNI ELNÖK üsiy iifffssí S"JS fa) fl Fidel Castro kubai és Jósé López Portillo mexikói elnök a Mexikóhoz tartozó karib-tengeri Cozumel szigetén megkezdte hivatalos tárgyalásait. Jól értesült körök szerint a két államfő megvitatja a Kuba és Mexikó közötti kereskedelmi. technológiai és ipari együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséiről cserél véleményt. Ennek keretében foglalkoznak a mexikói, venezuelai, kanadai és amerikai külügyminiszterek nassaui találkof zójával, valamint a legfejlettebb kapitalista országok ottawai csúcsértekezletével. Ezenkívül Eide! Castro tájékoztatja López Portillót a huszonkét ország állam- és kormányfőinek ősszel Mexikóban tartandó csúcstalálkozójával kapcsolatos álláspontjáról. López Portillo elnök díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Pohárköszön tőjében hangoztatta, hogy a két ország közötti hagyományos barátság keretében került sor a mostani. találkozóra. Ijjohammad Ali Radzsai. az Iráni Iszlám Köztársaság új elnökének személyében — mint Teheránban mondják — egy igazi „maktabi” foglalta el az államfői pozíciót. A jelenlegi iráni politikai szó- használatban ezzel a jelzővel illetik az. olyan mélységesen elkötelezett iszlám harcosokat. akik ..minden kérdés nélkül követik Kho- meini imám politikai vonal- vezetését”. Az új államelnök megválasztása előtt a miniszterelnöki székben, sőt egész életével és politikai pályafutásával bebizonyítot_ ta, hogy rászolgált erre a jelzőre. Radzsai 1933-ban született az Irán északnyugati részén fekvő Kazvin városában. Matematikai és fizikai diplomát szerzett, majd a pedagógiai főiskolát is elvégez, te és az ötvenes években különböző teheráni főiskola, kon tanított. Politikai pályafutása voltaképpen 1963- ban kezdődött, abban az évben. amely a sah rendszerével szemben kibontakozó ellenállás egyik legharcosabb és legfeszültebb esztendeje volt, Radzsai akkor az ..Irán Szabadságáért Küzdő Mozgalomhoz” csatlakozott. Kho- nieini ajatollah már száműzetésben volt. Az említett szervezetet a haladó polgári elveket iszlám elkötelezettséggel ötvöző Bazargan (későbbi miniszterelnök), valamint az iráni egyházi vezetés egyik leghaladóbb, azóta elhunyt, kiemelkedő alakja. Taleghani ajatollah vezette. A mozgalomban végzett szervezői munkája miatt Radzsait a sah hírhedt' titkosszolgálata, a SAVAK kétszer is letartóztatta, és bebörtönözte: 1974-ben és 1978-ban. Amikor 1978 végén a már ingadozó császári rendszer egyik kormánya amnesztiát hirdetett, kiszabadult a börtönből és Kho- meini mozgalmához csatlakozott. Mohammad Ali Radzsai kezdettől fogva különbözött azoktól a „civil” politikusoktól, akik Khomeinit körülvették. Amikor Khomeini, mint a sah uralmának megdöntéséért küzdő mozgalom elismert vezetője iraki szám, fizetését a politikailag aktív párizsi száműzetéssel cserél, te fel, vendéglátója és bizal. masa elsősorban Baniszadr, a közelmúltban lemondatott köztársasági elnök volt. Baniszadr és a hatalomból már jóval korábban kiszorított társai az iszlám elkötelezettséget összhangba próbálták hozni a nyugat-európai polgári liberalizmus, illetve szó. ciáldemokrácia eszméivel Radzsai. aki Iránt sohasem hagyta el és minden nem vallási jellegű eszmei áramlatot (a polgári liberalizmustól a marxizmusig) a legmélyebb gyanakvással utas: tott el. a forradalom első pillanatától kezdve a valVirágvásár Bgmrbmn A O SZOMBATHELYI O KERTÉSZ ® MTSZ VIRÁGVÁSÁRT O TART ® AUGUSZTUS 14-15-ÉN, 0 A O CENTRUM O ÁRUHÁZ MELLETT O 30-40% ÁRENGEDMÉNY! Mohammad Ali Itadzsai a teheráni parlamentben leleszi a hivatali esküt lási vezetésnek kötelezte el magát. A papi .vezetés alatt álló Iránban ő volt az a civil. tehát nem egyházi politikus. aki minden feltétel nélkül elismerte a főpapi uralom felsőbbségét és annak szolgálatába állott. A sah bukása után Radzsai rövid ideig oktatási miniszter. majd a főpapi uralmat megtestesítő Iszlám Köztársasági Párt egyik vezető tagjaként ő hajtotta végre a közoktatás és a kultúra „iszlámosítésát". amely végül az. egyetemek és főiskolák mindmáig tartó bezárásához vezetett. A konzervatív papi vezetés iránti megbízhatósága emelte 1980 augusztusában a mi(Fotó: AP — MTI — KS) niszterelnöki székbe Ettől kezdve az iszlám elkötelezettségű politikusok és a főpapság képviselői közötti harc jórészt az elnök és a kormányfő. Baniszadr és Radzsai párviadalaként jelentkezett a nyilvánosság előtt. Amikor 1981 derekán Khomeini elfogadta az Iszlám Köztársasági Párt és Behesti ajatollah érvelését, és Baniszadr ..trónfosztása” mellett döntött, már világos volt: csakis Radzsai lehet az a nem egyházi szeméi?', aki a főpapság bizalma bői' elfoglalhatja az államelnöki széliét. miközben továbbra is Khomeini tekinthető az ország szellemi és politikai vezetőjének. —i—c.
