Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

ffcAG PWSSEMBÉI. BGYESUUBEK4.- Váraszói példa Motor­emberek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 185. szám - ÁRA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 8„ szombat Parád-óhutai barátom ke­sergi: bár tanácstag, és legalább hat esztendeje tüsszög, zúgolódik, a Ctó- rissa-forrás kóréi utcák, házak búja-baja iBÉnórnáig megoldatlan. Egy alig száz méternyi, nyaktörő és ten­gely ficamító. meredek út­szakaszt kellene belynepo- fozni, amely a harangláb­tól kanyarodik a feiső el­ágazásig. ö**eo-baft«a»-feáz, megannyi csatád gorw®a«4- dódnék meg a rclérányog húzással. Tudnék haaaoőú esetet százat, mert a kisebb hord­erejű teözhgyeteet gyakorta keservesebb eteenderaii, mint a több mSStaó Énáo- tosakait. Ez a mérges éoz- zogás aaonbaa újketeóő, és mitítá*i kiesát honsam is közel 6H, imár jól átlátom a bibi rugóját, eredőjét. Hogy mi ennek a lényege? Különféle irányú. A sérel­mezett, a hiány miatt hány- torgó sokszor éppen ott ne«n kopogtat, ah ól keile­A vfeaonyfctg wcioáfós jel­legű, ám egy kisebb, zár­tabb közösség megoldásra " váró. mostanáig hanyagolt problémái, véleményem sze­rint, mégsem az imént föl­említett okokra vezethetők igazán, vissza. A kutyát máshol vermelték el) Ahogy látom, ahogyan ta­pasztalom, inkább a hadak rendezetlenek. Tervek el­képzelések füstölögnek ko­molyabb átgondolás nélkül, a« érintettek nem állnak egységesen igényük mö­gött, s képtelenek közös áldozatvállalásra. Illetve: nincs bizalmasuk, nincs gondjuknak és kívánságuk­nak letéteményese, nincs ügyüknek olyan szíve-mo- torja, vezéralakja, aki kel­lő értelemmel és átlátással, következetesen kitalpalna célokat.. Emberközpontú, társadalmi elhivatottságú, de szűkebb körben ható bonférfiakra, honanyékra gondolok, akiknél ez a humanitárius szellem jó értelemben vett megszál­lottsággal társul. A parád-óhutai friss pél­da nyomán egyébként ön­kéntelenül az a középkorú asszony jut eszembe, aki a kerekharasztiakat képviseli Hatvan város tanácstestüle­tében. Mozgékonyabb, köz- hasznúbb társadalmi jelen­séget nem is tudok hirte- lenében fölemlegetni. Nos. ő az, aki érzékenyen a kis település pulzusán tagtja az ujjait, ö az, aki csoportér­dekek eredőjét kutatja, rendszerezi. Ö az, aki — a mögötte felsorakozottak bi­zalmából — házról házra, hivatalról hivatalra jár, s okos érveit kellően tálalva viszi előre valamely utca dolgát. Mit tudott így el­érni ? Nem százméternyi rongv út bitumenfedését, hanem több milliós óvoda, kisáruház megépítését. Mi­csoda különbség. Nos. e különbözőségért, a közösségi indíttatású mo­toremberekért perelek most. És többi között azért druk­kolok. hogy a kerekharasz- ti példa minél több szív- embert. motorembert emel­jen ki városaink, falvaink életéből... 1 Molüvaty Győző Mennyit ér a hulladék...? A vásárló árul, de... Koszorúzás Vágó Bófa születésének 100. évfordulóján Vágó Béla újságíró, a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt baloldali ellenzéké­nek volt vezetője, a Kom munisták Magyarország’ Pártjának . egyik alapítója és első központi bizottságának tagja, a Tanácsköztársaság belügyi népbiztosa, majd az első hadtest parancsnoka születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek penteken a Munkásmozgalmi Pante­onban levő emléktáblájánál. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Nemes De­zső és Révész Ferenc, a Bel­ügyminisztérium képvisele­tében Kamara János és Iíotvász István, a Honvédel­mi Minsztérium részéről Pa- csek József és Györgyi Béla. a Magyar Partizán Szövet­ség képviseletében Dékán Sándor és Vándor László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Kompit A bőség zavara a piacon Amnyma jeJenwaló éshoez- szú napok óta tartó a hő­ség, hogy szinte már nem is illik róla beszélni. Más kérdés, hogy — sajnos — kitérni nem tudunk előle. Ez a tény a piacon igen erősen érezteti hatását. Köz­ponti jelentések szólnak ar­ról, hogy — éppen ennek kapcsán — megháromszo­rozódott a kistermelők köz­vetlen értékesítése, igen sok háztáji és kiskert-tulajdo- mos iktatja ki az üzletből a herülőutakat. Ez rendjén is van így, semmiképpen sem helyette­síti vagy pótolja azonban a jobb kereskedelmi ellátás mtegvalósítására hivatott szerveket, melyek közt leg­jelentősebbek a ZÖLDÉRT mondható. Lényegében ugyanis a piacot, a min­dennapi árakat — ha úgy tetszik, a mi pénzünket tart­ja kezében. És egyáltalán nem mindegy, hogy többet vagy kevesebbet vesz ki a zsebünkből. Az utóbbi napok kániku­lája felborította a piaci mér­leget. Hídvégi Istvánnal, a ZÖLDÉRT kereskedelmi igaz­gatóhelyettesével tegnap már a kora reggeli órákban el­indultunk. hogy személyesen győződjünk meg a felvásár­lás, illetve az elosztás hely­zetéről, gondjairól. A káli állomás berakodásra kész vagonjainál Batki József ki- nendeltségvezető — ez a fel­vásárlás egyik megyei bá­zisa — azzal kezdi, hogy évente 16 ezer tonna (1600 vagon) zöldség-gyümölcs megy át a kezükön. Görög­dinnye, sárgadinnye, papri­ka, paradicsom, minden. Egyre nagyobb jelentősé­ge van az egész felhozatal­nak a háztájiban. A bázist természetesen mégis a ter­melőszövetkezetek jelentik. Megérkezünk Hídvégi Ist­vánnal Átányba. Szabó Já­nos és Galvács Károly párt- titkár éppen a dinnyeföldre indul, jókor jöttünk, néz­zük meg, annyi van a fi­nom gyümölcsből, hogy nem győzik szedni, csak egy a nagy kérés, szállítsa el mi­előbb a ZÖLDÉRT. Nem na­gyon kell erőltetni, ez a cél­ja az átvevőnek is. Egyik nagy teherautójukat éppen most pakolják, más kérdés az átvételi ár, ami mind a termelő gazdaság, mind a felvásárló szempontjából igen alacsony, húsz száza­lékkal kevesebb az elmúlt évinél. Viszont a vásárló örül en­nek. Heves megyében. Mert ma itt a legolcsóbb a diny- nye. Közben a Dunántúlon és a Balatonnál szinte nem kapható. Szervezés... ! Gond az export is. Mi vin­nénk, de sajnos akadozik az átvétel. .. A hőség hasonló „játé­kot” űz a paradicsommal: ránk ért. A már majd hogy meg nem szokott primőr árak után a piac már alig tud — saját törvényeihez mérten — elég keveset mon­dani. Más kérdés, hogy en­nek a vásárló örül, a ter­melő viszont nem tudja hoz­ni a tervét. Kérdés: mi lesz? Felborul a piaci egyensúly? Talán mégsem. A dolgok Irén és Király András ko­szorúzott. elhelyezte a meg­emlékezés virágait a csa­lád képviselője is. Ezen a napon megkoszo­rúzták a XIII. kerületi Vá­gó Béla utcában levő em­léktáblát is. Itt a kerületi pártbizottság. népfrontbi­zottság, az angyaltöldi üze­mek dolgoz»!, a kerületi rendőrkapitányság képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. (MTI) Az, automatikus üzenni (»megmunkáló gépek egyszerre négy művelet végzésére alkalmasak • (Fotó; Perl Márton^ rendje, hogy átvonul a hő­hullám, s feltehetően né­hány napon belül újra nor­malizálódik a helyzet zöld­ség-gyümölcs témáhan a piacokon. Addig azonban a kistermelők, különösen pe­dig a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok — akiknek ez a profiljuk —, s nem nagyon kevésbé az ér­tékesítéssel foglalkozó szer­veknek — főhet a feje. Telefon telefont követ a ZÖLDÉRT-nél: miért mennyit adhatnak, hogyan „múlhat­ják alul” a már-már egész­ségtelenül olcsó árakat. Még­hozzá úgy, hogy azért jövő­re is megmaradjon a ter­melési kedv. Ami itt gond — a másik oldalon öröm. Nekünk, vá­sárlóknak minden esetre nem maradj más hátra, hogy ezekben a napokban szokat­lanul olcsón jutunk hozzá a nélkülözhetetlen zöldséghez, gyümölcshöz, s közben per­sze, reméljük, hogy ennek jövőre — nem lesz böjtje. Érdemes átfutni ezzel kap­csolatban egy kis kimutatá­si kivonatot : a ZÖLDÉRT júli­us 21. és 25. között 5 forin­tos felvásárlási és 8 forin­tos piaci árat regisztrált. Ma már 2.10-nél. illetve 4 fo­rintnál tartanak! önmagá­ban is mutatja ez, hogy a gazdag termésnek, az — át­meneti — olcsó árakna.k azért még megvannak a ma­ga gondjai. Tapasztalatainkból (sze­rencsére?!) azért tudjuk: lesz ez még másképpen is a piacon, és zöldség, dinnye, paradicsom, paprika, meg egyebek ügyében ismét jól kinyithatjuk majd a pénz­tárcánkat. Egyelőre persze, vegyük tudomásul a helyze­tet., tartalékoljunk minél több vitamint olcsón — jobb-rosszabb napokra. B. Kun Tibor Kora reggel: kisárutermelők a nagy mérlegnél... (Fotó: Perl Márton) A belkereskedelmi minisz­ter legújabb rendeleté ér­telmében a zöldséget és gyü­mölcsöt árusító boltok a jö­vőben a kereslet-kínálatnak megfelelően minden bizony­latolás és központi megbí­zott jelenléte nélkül bármi­kor megváltoztathatják az árakat. Mód van tehát ar­ra, hogy ha a gyorsan rom­ló áru minősége csökken, a boltvezető az árat Is leszál­lítsa. Ez növeli a bolti dol­gozók személyes érdekeltsé­gét és felelősségét, s egyben a fogyasztók érdekeit is szolgálja, mert a nem egé­szen friss áruért nem kell teljes árat fizetniük. A „hulladékból” szerszámnyél készül. Az, esztergagéphez csatlakozó porelszívó javítja a munkakörülményeket. Nagy teljesítményű szalagfűrész segíti a darabolást ja többek között az egészsé­ges munkakörülmények meg­teremtése és olyan gépek beszerzése, melyek segítsé­gével a lehető legkisebb mértékűre tudják szorítani a hulladék mennyiségét. A húszmilliós termelési érték mögött nem a számok, a gépek fontosak, inkább az a teremtő akarat, a korsze­rű szemlélet a fontos, ami­ről Váraszón már tanúbi­zonyságot adtak. így válik érthetővé az a számadat, miszerint 198(!)féle termé­ket készítenek, 27 ipari és kereskedelmi partner részé­re. Ez esetben a termék- szerkezet módosítása, illet­ve a termékek számának csökkentése nem lenne indo­kolt, hiszen zömét, a hulla­dék hasznosításából késatjk, S nem kizárt, hogy a'jovŐ- ben ez a szám még növekr - szik is. Ki tudja, talán a je­lenlegi hulladékból is ké­szülhet valami... ? A pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet az idén elnyerte a kiváló termelő- szövetkezet címet. A nehéz körülmények között gazdál­kodó szövetkezet esetében igen jelentős eredmény ez! Nem kis mértékben járult hozzá ehhez a váraszói fa- feldolgozó üzem is. Ezt rög­tön igen szemléletesen mu­tatták be számunkra a kis üzem vezetői. Adva van egy méter hosszúságú fa. Vajon mi készülhet belőle? Hát először is az AGRIA Bútorgyárnak székláb, s a maradékból szerszámnyél. És a már csupán néhány centiméternyi darabból — amely inkább nevezhető hulladéknak — díszgombok a BUBIV-nak. A fafeldolgozó üzem na­gyobb arányú fejlesztését, — elsősorban gépi beruhá­zásokat — 1976-ban kezdték meg, majd 1980-Ban újabb korszerűsítés kezdődött. Cél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom