Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
Példátlan kihívó lépés a Szolidaritás részéről ; Ultimátum és tanács A Reagan-kormánynak az amerikai repülésiráiiyífókhoz intézett ultimátuma és az ezt követő bebörtönzések számos európai légitársaság forgalomirányítóinak tiltakozását váltották ki. Tect Blaekshaw, a légi forgalmi ellenőrök nemzetközi szövetségének (IFATCA) végrehajtó titkára arra szólította fel a szövetség ' tágállamait, hogy ne vállalták az Egyesült Államokba induló gépek irányítását, mivel az amerikai légtér nem biztonságos a sztrájkoló repülésirányító személyzet szakképzetlen szemé, vekkel való helyettesítése miatti A Szolidaritás képviselői egyoldalúan megszakították a lengyel kormány és a Szolidaritás szakszervezet országos egyeztető bizottsága között Varsóban csütörtök délelőtt felújított tárgyalásokat. A PAP lengyel hírügynökséget illetékes helyen felhatalmazták annak közlésére, hogy a Mieczyslaw Ra- kowski miniszterelnök-helyettes által vezetett kormány-bizottság és a Szolidaritás képviselői már közel állottak egy 1 megállapodás- tervezet elfogadásához. A PAP hírügynökség jelentésében példátlanul kihívónak minősíti azt a módot, amely- lyel a Szolidaritás képviselői egyoldalúan megszakították a tárgyalásokat. A tárgyalásokról kiadót^ PAP-közlemény . megállapítja, hogy a Szolidaritás immár átlépte az ésszerű kompromisszumok határát/ és tudatosan konfrontációra törekszik. Utal arra, hogy az állam elegendő eszközzel rendelkezik az anarchista provokációk és az állam szilárdságát veszélyeztető lépések meghiúsításához. PÁRIZS Francia részről hivatalosan megerősítenék azt a te* heráni közlést, hogv az Iránban tartózkodó francia állampolgárok hamarosan elhagyhatják Iránt, ha akarják. MA NŐJ Csao Ce-jang kínai miniszterelnök délkelet-ázsiai útjával kapcsolatban a Nhan Dán című vietnami pártlap pénteki szárba megállapítja, hogy annak elsődleges célja: nyomást gyakorolni az ASEÁN-orszá gokra a Szovjetunióval és Vietnammal való szembenállás érdekében. MOSZKVA A Krím-félszigeten találkozóra került sor Leonyid Brezsnvev, az S7.KP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Todor Zs-iv- kov, a Bolgár KP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke között. Todor Zsivkov rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. PÁRIZS A szenegáli csapatok folytatják „a gambiai területek átfésülését” — jelentette ki Abdurahman Ngom alezredes, a Gambiéba irányított szenegáli haderő parancsnoka. Megkezdődtek a gambiai ellenzék elleni megtorló akciók, a AFP szerint letartóztatták Sherif Mustapha Dióba t, a nemzeti konvenció párt vezetőjét, az ország volt alelnökét, és a párt több más tagját. Légből kapott számok WasÉinilofii huliámSiosszra hangolt bonni kormány Willy Brandtnak a. szovjet vezetőkkel folytatott meg-, beszéléseit az-NSZK? és egész Nyugat-Európa érdekeit tekintve is, hasznosnak minősítetté a' bonni kormány. Ügy tűnik azonban, hogy a bonni vezetők csak nagyne- hezen álltak rá a jóváhagyásra, és az nem tükrözi az eurörakétákkal kapcsolatos nyugatnémet álláspontot — mutat rá kommentárjában az Izvesztyija cím.űazo- jet lap bonni tudósítója. A washingtoni hullámhosszra hangolt bonni kormány elutasítja a középható távolságú nukleáris rakéták telepítésének moratóriumára vonatkozó szovjet javaslatot, nem’ értékelte a Moszkvából érkezeit újabb jelzések jelentőségét. A nyugatnémet sajtó nagy terjedelemben foglalkozott Reagan elnöknek a kancellárhoz intézett levelével, amelyben az amerikai elnök ígéretet. tett arra, hogy az év végéig tárgyalásokat kezd az-európai középhatólávol- ságú rakétákról a Szovjetunióval. Tapasztalt megfigyelők azonban rögtön rámutattak a kampány céljára: enyhíteni a szociáldemokrata párton belüli bírálatot, és lecsendesíteni az Amerika-ellenes hangulatot az országban. A lélektani felkészítés jegyében született a bonni kormány válasza a kereszténydemokrata—keresztényszocialista frakció kérdésére. a Vársói Szerződés tagállamainak fegyverzetéről. Ebben azt állítják, hogy a középhatótávolságú nukleáris rakétákat illetően, a „Varsói Szerződés 1:4,5 arányú fölénnyel redelkezik a NATO- val szemben”. Az említett dokumentumban nem esik szó arról, honnan kerültek elő ezek az „adatok”. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a számok légből kapottak, hiszen már évek óta hozzávetőleges egyenlőség áll fenn a két. fél között, amennyiben körülbelül 1000—1000 célba- juttató eszközzel rendelkeznek. Amennyiben Bonnban nem emlékeznének arra, milyen konkrét fegyvertípusokkal rendelkezik a NATO e tekintetben, úgy emlékeztetőül annyit: ide tartoznak a nyugat-európai légitámaszpontokon található, különféle típusú amerikai, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépek és. középhatótávolsá- gú rakéták, amelyek 700, valamint a szövetségesek középhatótávolságú, földi indítású ballisztikus rakétái, rakétahordozó tengeralattjárói és bombázórepülőgépei, amelyek összesen 300 célba- juttató eszközt képviselnek. A Szovjetunió már több mint egy évtizede nem növeli ez eszközeinek számát. Az új amerikai, közép- hatótávolságú rakéták telepítésével a NATO jelentős előnyre tenne szert. Még • pusztaiénak © görögországi tüzek Még mindig nem sikerült végleg kioltani a görögországi erdőtüzeket, sőt újabb területek borultak lángokba és a hatóságok még nem tisztázták, hogy mi okozza a sorozatos katasztrófát. A tűzvészben eddig három l JUKU. augusztus 8„ szombat ember vesztette életét, egy közülük nyugatnémet turista volt. Harmincötén — többségükben tűzoltók — sebesültek meg az Athén külvárosaiban pusztító tűzben, ahol mintegy 74 ház és gazdaság, négy gyár, egy mozi, 2300 hektárnyi fenyves, kert és gyümölcsös vád a lángok martalékává. Az ország déli részén még mindig pusztít a tűz; s ‘8 'kilométerre közeli-; •tette . meg Olympia romvárost, az antik olimpiai" játékok színhelyét. Kompromisszumos kísérlet Belfastban A Belfast melletti Maze börtönben fogva tartott IRÄ- tagok pénteken nyilatkozatot adtak . ki, .amelyben, közölték feltételeiket az éhségsztrájksorozat - befejezésére.. A börtönből kicsempészett és harcostársaik által nyilvánosságra hozott nyilatkozat nem tesz említést a politikai státus kérdéséről. A bebörtönzött . IRA-tagok hangsúlyozzák: nem kérnek megkülönböztetett bánásmódot a hatóságoktól a köztörvényes rabokkal szemben. Megismételték azonban azokat a követeléseiket, hogy ne legyen kötelező számukra a börtönruha viselése, joguk legyen visszautasítani , a megalázó ' munkákat, lehetőséget kapjanak tanulásra és művelődésre Megfigyelők kompromisz- szufnos kísérletként értékelik a nyilatkozatot. Brit illetékesek részéről még nem hangzott el állásfoglalás. OMAR TORRIJOS f : ’ - .. tir ; célok KI IS VOLT VALÓJÁBAN Omar Torrijos tábornok, akinek halála annyira megrázta a latin-amerikai közvéleményt? Milyen szerepet vállait — vállalhatott — Panama, e kis ország volt vezetője a világpolitikában ? Torrijos egyszerű veragua- si család fiaként szerzett tanítói diplomát, majd viszonylag korán katonai pályára lépett. Alacsony beosztású altisztként kezdte, de alig egy évtized múltán már ezredes. Ö volt az, aki — egy zavaros belpolitikai esztendő végén — 1968. októberében haladó tisztek élén elmozdította az elnöki székből az Amerika-ba- rát Arnulfo Ariast. Torrijos gyorsan felismerte, hogy a térség ingatag politikai viszonyai között csak diktatórikus eszközökkel szilárdíthatja meg hatalmát. (A diktatúra szó szépen csengett az amerikaiak fülében: nem késlekedtek hát a junta gyors elismerésével, s eleinte feltétlen támogatást nyújtottak a tiszti csoportnak.) Hamar kiderült azonban: az USA „kígyót melengetett a keblén”; valójában haladó politikus került a Panamai Köztársaság élére. Már a hetvenes évelt elején megszületik az ország új, debár a pártok működését egészen az utóbbi évekig nem engedélyezték. Stratégiai szempontból fontos ágazatok sora — a rézbányászat, az áram- és vízszolgáltatás, a cukoripar, a cementipar. a telefon-telexhálózat — került állami kézbe. Hatékonyan támogatták a szövetkezeti rendszert, s így a hagyományosan élelmiszer- importőr Panama a legtöbb alapvető élelmiszert rövidesen maga termeli meg, önellátóvá vált. Az Egyesült Államok vezetői egyre nagyobb ellenszenvvel figyelték Torrijos ténykedését. CIA-dokumen- tumok tucatja árulkodik arról, hogy hányszor kísérelték meg, vagy terveztek ellene merényletet. katonai puccsot. De szembe kellett néznie a gazdaságilag rendkívül erős belső reakcióval is. Ebben az. időben született meg az a jellegzetes torri- josi politika, amely egészen sajátos viszonyt alakított ki a szavak, a tettek és a célok között. KEMÉNYEN, VILÁGOSÁN, olykor már-már sza- badszájúan beszélt, mégsem tulajdonított különösebb jelentőséget a szavaknak. Számára a tettek, s mé'inkább az igazán sok- s évek mokratikus alkotmánya,’ — r célok voltak XOiHOÖctK. IlilCí.ZivcCicJOi szór ellentmondásosak, :o.^or- . csais ..^qnapok, Külpolitikai kommentárunk Hí rseiffff folyötől délre FIDEL CASTRO HIVATALOS LÁTOGATÁST TESZ MEXIKÓBAN, ahol a Karib-tengeri Cozu- mel-szigeten Lopez Portillo államfővel folytat tárgya' lásokat. Bár a két elnök már harmadszor találkozik (két esztendeje Castro járt Mexikóban,’ alig egy éve pedig Portillo Havannában), a jelenlegi helyzetben a ' tanácskozás ténye önmagában is figyelemre méltó,. . markáns politikai eseménynek — sőt gesztusnak — minősíthető. Azt mondtuk, a jelenlegi helyzetben. Mit értünk ezen? Mindenekelőtt arról van szó, hogy az Egyesült Államokban olyan elnök, olyan kabinet — és törvény- ■ 1 hozás — van hatalmon, amelynek alapkoncepciója (tehát magatartásának deklarált lényege), hogy világ'.. szerte aktívan szembeforduljon az amerikai érdekeket- veszélyeztető jelenségekkel. Aligha szorul bővebb bizonyításra, hogy a forradalmi Kuba amerikai értelmezés szerint pontosan ilyen jelenség. Olyannyira ilyen, hogy Ronald Reagan környezetében nem is 1 titkolják: „a világ más térségein esetleg Amerika ellen irányuló akciókat például a Karib-tengeri övezet* ben torolják meg”. Példátlan fenyegetés ez. Washington mostani irányítói még a dicstelen elődhöz, Car- terhez képest is sutba dobtak minden „szalonképessé: gi” aggályt, és nyíltan azt vallják (erre'jó példa volt Haig külügyminiszter néhány legutóbbi beszéde • is), hogy az amerikai külpolitika álapja »'jövőben szinte kizárólag „a katonapolitikai megközelítés” lesz. A FEHER HÁZBAN JÓL TUDJÁK, hogy az amerikai—mexikói határtól, a Rio Grandetól (nagy folyótól délre) az egész szubkontínensen — Nicaraguától Guatemaláig és Bolíviától Salvadorig — mozog a föld. Arra a kérlelhetetlen történelmi realitásra, hogy a nemzeti felszabadítási mozgalom hullámai ezt a ha' talmas térséget is ostromolják, az USA a reakciós junták látványos támogatásával válaszolt — és azzal. 1 hogy szinte Reagan hivatalba lépése pillanatától ' megpróbálta megfélemlíteni a térség egyik kulcsországát, Mexikót. . r ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, akkor, amikor az amerikai kormányzat minden latirramerikai fórumon megpróbál frontot létesíteni a függetlenségi mozgalmak, és elsősorban a példaképül szolgáí<5"'Ku- ba ellen, Castro mexikói 'útjának megkülönBöztiptett jelentősége van. Bármi lesz a Cozumel'szigeti-talál- kozó konkrét eredménye, maga a tanácskozás — és ' a mexikói—kubai magasszintű érintkezés félreérthe- 1 tetlen fontossága — jól jelzi, hogy az új amerikai vezetésnek sem sikerülhet a régi állapotok konzerválása a nagy folyótól délre. HARMAT ENDRE• . Omar Torrijos egy panamai városka ifjú lakói körében (Fotó: AP—MTI—KS) múltán derült ki, hogy mi is volt a tényleges céljuk. Olykor szívesen beszélt a kommunisták ellen, ugyanakkor sorra tűntek fel ta- náésadói közt marxista, sokszor kommunista szakemberek. Elnöksége idején több állami vállalat, szakszervezet, mezőgazdasági szövetkezet került közvetlen baloldali, marxista irányítás alá. A latin-amerikai országok közül elsők között rendezte kapcsolatait Kubával, jó viszonyt épített ki a szocialista országokkal. (Hazánkban most is jó néhány panamai diák tanul, s magyar ösztöndíjasok is rendre utaznak Panamába.) Támogatta a nicaraguai és a salvadori hazafiak harcát az elnyomók ellen. Az új gyarmatosítás egyik jelképét rombolta le az a történelmi meagjl^podás. amelyet kemény tárgyalások után,' 1978-ban írt alá Carter, akkori amerikai elnökkel a Panama-csatornáról. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN látszólag visszahúzódott’, vá- ’ lójában a háttérből 'tovább- ■: ra is. maga irányította a pa- , namai politikai életet. Halálhírét így nem titkolt örömmel fogadta á panamai, főként kereszténydemokrata . ellenzék. Már az ország történelmének’ új korszakáról beszélnek. Hogy valójában mi lesz Panama sorsa az amerikaiak és a belső reakció szorításában, azt nehéz volna megmondani. De egy biztos: a nemzeti, gazdasági, politikai függetlenség alapjait, amelyek lerakása részben Torrijos . nevéhez fűződik, már nem lehet1 lerombolni. Cziráki Péter Az észak-európai demokratikus nőszervezetek a Békémenet ’81 befejezéseként Párizsban kollokviumot szerveztek. Képünkön: a nemzetközi békemenet résztvevői a francia fővárosban, ahol egyébként vasárnap politikai nagygyűléssel fejeződik be az akciósorozat. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS)
