Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
Hatékonyabbá kell formálni a nevelőm unkát. Beszélgetés az új tanévről M igetsubb szinten — Melyek azok a főbb célkitűzések, nmeinek megvalósítása v'?velmnl;re vér? —. A Művelődési Miniszteri um — eltérően korábbi gyakorlatától —, most nem emelt ki egyes tennivalókat. Ez voltaképpen helyes, hiszen minden bivatásszere- tettól vezérelt pedagógus tudja, hogy nincs fontosabb, mint a név élőmunka hatékonyságának fokozása. A világnézeti szemléletnek érvényesülnie kell minden órán. Természetesen nem erőszakolt, nem belemagyarázó jelleggel, hanem a mindenkori anyag lényegéből fakadóan. Nem szabad megfeledkezni a munka meg kedvelt éléséről, s a munkafegyelem megszilárdításának jelentőségéről. Igazgatóink alapvétő kötelessége az. hogy az. előbb felsoroltakat kérjék számon — méghozzá következetesen — beosztottaiktól. Egy biztos: tevékenységüket ennek megfelelően értékeli osztályunk. Több diplomás — A korábbi esztendőkhöz viszonyítva miként alakultak a személyi feltételek? Csökkent-e a képesítés nélküliek száma? — Harmincnyolc állást hirdettünk a régebben tanító nevelők számára, ezekből huszonkilencet be is töltöttek az intézmények. A második szakaszban következtek a Pályakezdők: soraikból száztízen négyet fogadhattunk. Először fordult elő az, hogy a minisztérium által előírt keretszámnál többen jelentkeztek. Ennek egyik oka valószínűleg az. hogy a szerződéses helyekre is felvehettürk friss diplomásokat. Ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg: ez. a rendelet azért született, hogy elősegítse o képesítés nélküliek számár,a!: csökkenését. Ebből a szempontból biztatóbb az összkép, mint korábban volt. Tavaly százharmincegyen léphettek katedrára, az idén csak száz-száztízen lesznek. Az is megnyugtató, hogy a minőségi összetétel is kedvezőbben alakul, azaz gyarapodott a jobb képességűek és tanulmányi eredményűtek száma. — Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy tavárhiány ma is van. Különösképpen a gyöngyösi, a hevesi és a füzesabonyi járásokban. A fiatalok azért sem törekednek ide. mert nem ígértek nekik szolgálati lakást, s az albérlettel járó terheket nem akaták vállalni. Az is tény, hogy a legtöbben a városokban. vagy azok közvetlen környékén akartak letelepedni. Az iskolák általában napközis nevelőket vártak, ám ettől az elfoglaltságtól, ettől a hivatástól az ifjak általában húzódoznak. Edzettség, úszás — Mi új várható az óvodákban ? — Növelni kell az iskola- előkészítés hatékonyságát, ez a gyerekek elsődleges érdeke. Bőven akad tennivaló az anyanyelvi nevelés terén is. Nem kell senkinek sem bizonygatni azt, hogy milyen sokat jelent, ha az apróságokat felvértezik a feltétlenül szükséges tudnivalókkal, és kialakítják bennük azokat a készségeket, amelyeket később olyan sokoldalúan kamatoztathatnak majd. .Jó az is, ha a kicsik edzettebbé válnak. Ez csak úgy képzelhető el, ha az életkoruknak megfelelő sportjátékokat minél szélesebb körben bevezetik náluk. Szorgalmazzuk — ahol erre lehetőség adódik —, az úszásoktatás elterjesztését. Az a helyes, ha a kisfiúk és kislánvok ízelítőt kapnak n közösségi tevékenység öröméből. Ez mindenütt elérhelő. ha népszerűsítik az ilyen jellegű játékokat. Ne legyen színvonalkülönbség! — A változások igazi színtere az általános iskola. Hallhatnánk ezekről részletesebben? — Folytatódik az új tantervek belépése. Vonatkozik ez a negyedik osztályra, az ötödikes matematikára, a har todikos magyarra, valamint a történelem és állampolgári ismeretekre. Ez időt, türelmet, felelősségérzetet, állandó megújulást, illetve ismeretgyarapítást igényel a kollégáktól. M» tagadás: elfoglaltságuk lesz bőven. Továbbra is arra kell törekedniük, hogy csökkentsék az egyes iskolák közt még meglevő színvonalkülönbséget. Ez csak akkor válhat valóra, ha mindenütt értékesebbé formálódik a tartalmi munka és az eszközellátottság miatt sem panaszkodnak sehol. A cél érdekében az eddiginél maradandóbb élményeket nyújtó továbbképzéseket, bemutató tanításokat, tapasztalatcseréket kell szervezni. Az is segíti az elöbbrelépést, ha jpbban alapoznak a munka- közösségi tevékenységben rejlő lehetőségekre is. A nevelőkre vár a tankötelezettség teljesítési szintjének javítása. Nekik kell csökkenteniük a lemorzsolódást, a bukások számát. Természetesen nem gáttalan liberalizmussal, hanem a meglevő hiányosságok pótlásával. A tanítók, tanárok birkóznak meg a gyermek- és ifjúságvédelem megannyi nehézségével. Ök hisznek a megelőzés szerepében, s mindent 30. — Nézzen a tányérjába, és egyék tovább. Megmondom, kicsoda: Zseniális író; égj' új és igen termékeny irányzat felfedezője az irodalomban. Száz esztendő hiúivá, de talán előbb is, sok tucatnyi író halad majd az ön nyomdokain. — Isten mentse meg őket! — szakadt kj Gurból. — Most megmondom, hogy mitől fél. — A sötétségtől. Sötétben a- látomások hatalmában vagyunk. De legjobban a homálytól félek, mert a homályban minden egyformán szürkévé válik. — Kitűnő mondás, Gur atya. Egyébként kapható-e még a műve? — Nem tudom... És nem is akarom tudni. — Jegyezze meg: egy példány megtalálható az anyaországban. a császár könyvtárában Egy másik a szao- ni Ritkaságok Múzeumában van. A harmadik nálam. — Én... nem is tudom... Szeretném elolvasni... átolvasni ... OMnmüt 198Á, augusztus 30, vasárnap — Szívesen kölcsönadom... — És azután? ... — Azután visszaadja — És azután visszaadják önnek kamatpstul! — mondta éles hangon Gur. — Don Reba nagyon rá- ijesztett önre, Gur atya. — Rám ijesztett... Került már ön valaha js olyan helyzetbe, hogy a tulajdon gyermekeit kellett elégetnie? Mit tud ön a félelemről, nemes dón?! — Én fejet hajtok ön előtt mindazért, amit át kellett élnie, Gur atya. De őszintén elítélem önt azért, hogy megadta magát. író Gur hirtelen olyan halk suttogásba fogott, hogy Rumata a csámszogás és a hangok zúgása közepette alig hallotta: — De mire való mindez? A .Mj az igazság? ... Haar herceg valóban szerette a szépséges, rézbőrű Jainevni- vorát.... Gyermekeik voltak. .. Jainevivorát megmér- aezték. .. De nekem megmagyarázták, hogy ez hazugság. .. Megmagyarázták, hogy az az igazság, ami jelenleg a király javát szolgálja... Minden egyéb hazugság és bűn. Egész életemben hazugságot írtam.., És csak most írok igazat .. Hirtelen felállt, és éneklőn harsogta: Nagy és dicső, mint az öröklét A király, és Fenn keltnek hívják! Meghátrált előtte a végtelenség S átengedte az elsőség jogát! A király-- bambán rábámult, A vendégek behúzták a nyakukat Csak dón Reba mosolyodott el, és néhányszor összeütötte a tenyerét. A király így szólt: — Végtelenség?..; Igaz. Helyes, átengedte... Megdicsérlek. Ehetsz. A csámcsogás és a beszélgetés újra kezdődött. Gúr leült. — Könnyű és kellemes a király szemébe mondani az igazságot — jelentette ki rekedten. — Átadom önnek könyve egy példányát, Gur atya — szólalt meg később Rumata. — De van egy feltételem. Azonnal elkezdi írni a következő könyvet. — Nem — felelte Gur. — Késő. Hadd írjon Kiun. Engem megmérgeztek. És egyébként is mindez nem érdekel többé. Most csak egyet akarok: megtanulni inni. De fáj a gyomrom... Újabb vereség, gondolta Rumata. Elkésett. — Ide hallgasson, Reba — mondta hirtelen a király. — Hol az orvos? Ebéd utánira ígérte. — Itt van, felség — válaszolt dón Reba. — Behívassam? — Hívassa! Persze! Ha önnek annyira fájna a térde, úgy visítana, mint egy disznó!... Azonnal hozzák ide! Rumata hátradőlt a karosszékben és figyelt. Don Reba feje fölé emelte a kezét, pattintott az ujjaival. Az ajtó kinyílt, és egv görbe hátú, idős ember jött be hosszú köpenyben. Hóna alatt hosszúkás, lapo.s táskát tartott, Rumata meghökkent: másnak képzelte meg is lesznek azért, hogy' kiiktassák az elkerülhető bajokat. Nem feledkezhetnek meg az állami gondzol iákról sem: sorsukat az. könnyíti, ha bővítik a nevelőszülő- hálózatot. — Hadd hangsúlyozzam azt, hogy valamennyi nevelési-oktatási intézményben kiemelt feladat a cigány- gyermekek felkarolása, gondjaik minél maradéktalanabb felszámolása. Indul a fakultáció — A gimnáziumokban a nagy újság a fakultáció, rajtja lese. Felkészültek-e erre mindenütt? — A mostani harmadikosok már túl vannak a felzárkóztatás és az orientálódás esz- tendein. Ök már eldöntötték, hpgy melyek azok a tárgyak, amelyek anyagával részletesebben foglalkoznak ezután. Jó érzéssel mondhatom, hogy az intézmények komolyan vették a dolgot, igyekeztek a legmesszebbmenőkig figyelembe venni az egyéni óhajokat. Az egyes csoportokat — természetesen az előírásoknak megfelelően —, mindenütt létrehozták, azaz semmi akadálya nincs a kezdésnek. — Bízom abban, hogy a kedvező tanévkezdést zökkenők nélkül^ tíz munkás hónap követi majd, amelynek során a pedagógusgárda mindent megtesz azért, hogy az eddiginél is hatékonyabbá formálja a nevelőmunkát... (pécsi) — Budahot. Egy bölcsnek és humanistának, a „Tanulmány a mérgekről” szerzőjének nem lehet ilyen savószínű szemecskéje, félelemtől remegő ajka. hízelgő mosolya. Fülön kellene fogni ezt a Rebát, gondolta kéjesen Rumata, levinni a kínzókamrába, és azt mondani a hóhéroknak: „Itt egy iru- kani.Jsém, aki a mi dicső miniszterünknek álcázta magát. A király megparancsolta, szedjük ki belőle, hol az igazi miniszter”. — Nászba, jöjj csak ide, or_ vos — szólt a király. — Milyen nyamvadt vagy, bará- tocskám. Nosza, guggolj le, ha mondom! Budah leguggolt. Arca eltorzult a rémülettől. — Még mélyebbre — mondta a király. — Még egyszer! Még! A te térded nem fáj, tehát meggyógyítottad a saját térdedet. Mutasd a fogaidat! Ű-úgy, a fogaid megjárják. .. Meg a kezed is megjárja, erős. Egészséges vagy, bár nyamvadtnak látszol... No, rajta, gyógyíts meg, mit állsz itt... — Fe-lség... kegyeskedjék megmutatni a lábát... A lábát... Az orvos térdén állt a király előtt, és óvatosan gyúrta a lábát. — Hé! — szólt a király. — Mit csinálsz? Ne nyúl- kálj! Ha vállaltad, hogy meggyógyítasz, akkor gyógyíts ! — Értem, felség •— diiny- nyögte az orvos, és sietve turkálni kezdett a táskájában. A vendégek abbahagyták a rágást. Az asztal távoli végén ülő kis arisztokraták a kíváncsiságtól hajtva még fel is emelkedtek kissé, nyújtogatták a nyakukat. *■" . (f oly Valink) t Televsizío Harmincöt perc, bakikkal A néző annak különösképp örül ha a képernyőn sziikebb hazájáról készített műsort figyelhet. Így voltunk A látogató címet viselő besenyőtelki jegyzetekkel is. Mindannyiunkat érdekelt az, hogy milyen anyag kerül majd ország-világ elé. Ezért nem bosszankodtunk a suta, a lényeghez egyáltalán nem kötődő cím miatt. Ráadásul a vendégeket két egri főiskolás képviselte, azaz olyan fiatalok, akik egyáltalán nem az Óperenciás tengeren túlról érkeztek megcsodálni a helyi komplex közművelődési intézményt. Az elégedettség mégis el- nézővé formálja az embert. Jólesett, hogy fórumot kapott egy rendkívül ígéretes Heves megyei kísérlet, amelynek célja az oktatás es a közművelődés gyakorlati közelítése. Büszkék vagyunk arra — minek tagadjuk lokálpatriotizmusunkat? — hogy ez az ígárétes kezdeményezés nem az ábrándok sorát gyarapította, hanem akadtak olyanok — a helyi tanács és egyéb szervek — amelyek felkarolták, s igaz mecénásként zsebbe is nyúltak megvalósításáért. Mindenki meggyőződhetett arról, hogy ilyennek kell lenni egy falusi művelődési centrumnak, amely délelőtt az iskola, délután a kultúr- ház szerepkörét tölti be. Jó erről hallani méghozzá milliók előtt. Nem öt-tíz, hanem harmincöt pereiig. Az viszont elszomorító, hogy ezzel a műsoridővel rosz- szul gazdálkodott Pintér József szerkesztő és Wieder- mann Károly rendező. Elfeledkeztek alaposan tájékozódni. Ha érdeklődnek, akkor megtudják, hogy megyénkben több helyütt vált gyümölcsözővé ugyanilyen vállalkozás. Sarudon például jóval korábban kezdték, ezért több eredményre is hivatkozhatnának. Be illett volna kopogtatni legalább a megyei tanács művelődésügyi osztályára, s ott kiderült volna, hogy kik segítettek a besenyőtelkiéknek az első bizonytalan lépések megtételekor. Az sem használt az ügynek, hogy egy ilyen jel- jegű programban bántó bakik éktelenkedtek. Az egyik riportalany például háborítatlanul asztatozott-esztete- zett, önkéntelenül is jelezve,/ hogy ismeret gyarapítás, illetve nyelvművelés terén, akadna tennivalója. , Mondjuk ebben" a kissé harsány színekkel reklámozott intézményben... (p. i.) Feri vagyok Sokan ismerik azt a történetet, amelyben a kezdő lámpalázas riporter egy fiataloknak, fiatalokról szóló műsorban emigyen fordult beszélgető partneréhez: akkor mutatkozzál be kedves Feri! Mire a válasz: Feri vagyok! Egy időben ezen a szerencsétlen kérdésen derült az ország. Talán el is felejtettem volna én is, hacsak a Magyar Televízió kedd esti ifjúsági programja nem idézi fel újra bennem. Már-már megesett a szívem a pop-kvíz játékvezetőjén. Egy amúgy is elpuskázott műsort kellett- volna épp rátermettségével kihúznia a gödörből, és mi történt: a vetélkedőnél már csak ő volt gyengébb. A feszengésig kínos pillanatokat és bosszantó perceket szerezve versenyzőnek, tévénézőnek egyaránt. Mégse őt hibáztassuk... Mélyvíz. Arra szolgál, hogy az újak bebizonyíthassák, képesek fennmaradni a felszínen, (Arról most ne beszéljünk, hogy ki úszva, ki pedig mert a karja- keze messze elér). Majd', meglátjuk, mit bír a gye- rek! — gondolhatták a mű- | sor felelős szerkesztői, ami- I kor meglóbálták a fiatal- f embert az. ismeretlen,. h'ul- í lámzó. tömeg fölött, májcí a i csobbanás hallatán hátat £' fordítottak a partnak, hadd § kapálózzon egyedül. Két J egyforma esélyt kapott, f vagy-vagy... Amennyire di- j eséretes és követendő az el-f, ső, annyira felelőtlen a má-v sodik döntés. (Mennyivel szerencseésebb volt a kis Vük- hiszen egy rutinos öreg kolléga irányításával indulhatott első cserkészútjára). Nem a' műsorvezetői személyiség szuverenitása csorbult volna azzal, ha ebben az esetben a fiatalember mellett — társként — egy tapasztaltabb segítő is helyet foglal asztalánál. Sőt, talán csak ez óvhatta volna meg a fuldoklástól játékvezetőnket — és a hangos csuklástól a tévé képernyője előtt ülő ártatlan nézőt... (szilágyi) A képzőművészet és az építészet egysége Lydia Jergusoiiá-Vydarená festőművésznő a képzőművészeti akadémia befejezése után a Szlovák Műszaki Egyetem építészeti szakát is elvégezte. Ma egyike ama élvonalbeli művészeknek, akik az építészek legjobb segítőtársai. Monumentális méretű . plasztikai alkotásaival, amelyek harmonikusain illeszkednek az építészeti egységekhez, sokat tesz a köm yezet megs zépí léséé rt. Munkásságáról így nyilatkozik: „Csak az építésszel együttműködve tud a képzőművészet valamelyik ágát gyakorló művészember plasztikai alkotást létrehozni úgy, hogy az szerves része legyen az építménynek. A tervezőnek már munkája kezdetén van valamilyen elf képzetese a tér vagy a falfelület plasztikai képéről, a műalkotás elhelyezéséről, hogy az a legmegfelelőbb módon simuljon a környezetbe és hangsúlyozza az épület jellegét. Persze fontos. Hogy az alkotás kompozíciója. színharmóniája a lehető legjobb legyen. Ha monumentális jellegű műről van szó, a formának, a stílusnak kell olyannak lennie, hogy messziről is feltűnjön. Az ilyen mű megalkotásánál elsősorban annak az embernek az igényeit kell esztétikai szempontból is szem előtt tartani aki később az adott térben él és dolgozik, s aki a műalkotást nap mint nap látja.. Az építész és a művész együttműködésének számos jelentős eredménye van Csehszlovákiában. Az együttes munkát dicséri például Liptovská SieLnicában egy poliklinika előcsarnoka, amelyet odaillő színes mo. miltóíszekikel, zöld felületekkel megnyugtatóvá, üdítővé varázsoltak. Belül szövött faliképek elhelyezésével, fehér vagy színes falfelületekkel. függönyökkel, plasztikával, szőnyeggel lehetett megtörni a berendezés egyhangúságát és biztosítani az esztétikai egyensúlyt. A művésznő a belső ösz- szefiig.eket keresi az embereket körülvevő építmények, tágvak összhangjának megteremtésénél. í Szeptember elsején kínét megszólal a tanévkedést jelző csengő3zó: a diáksereg megkezdi, illetve folytatja tanulmányait. Az elkövetkező Hz hónapra feladatairól beszélgetett munkatársunk Búzás t.ajossal, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével.
