Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

Határozatok a kisüzemi tevékenység és a kiegészítő gazdaság termelésének fejlesztésére Folytatódik a lakosság nö­vekvő és mind differenciál­tabbá váló igényeinek telje­sebb, jobb kielégítését szol­gáló intézkedések sorozata. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén ennek jegyében alkot­tak törvényerejű rendelete­ket a kisüzemi és a szövet­kezeti gazdálkodás jogi fel­tételeinek továbbfejlesztésé­re. Ezek a jogszabályok ré- : szét képezik az állami, szö- ! vetkezeti és kisárutermelés I fejlesztését célzó széles körű ; szervezetfejlesztési feladatok t. megvalósításának. I A most elfogadott jogsza- I bályok a többi között lehető­séget. teremtenek a változó ! követelményekhez gyorsab- ! bán, rugalmasabban igazodó j szervezeti formák, a kis- i szövetkezetek, valamint az I ipari és szolgáltatási szak- í csoportok létrehozására. Ren- I delkezéseket fogadtak el a I lakosság számára nyújtott ! szolgáltatások jelentős részét | adó kisipar továbbfejleszté- 1 sere. Egyben felhatalmazták I a Minisztertanácsot a polgári I jogi társaságokra vonatkozó j eddigi előírásoktól eltérő j együttműködési forma, a j gazdasági munkaközösség ! szabályainak megalkotására. Az 1982. január 1-én életbe ) lépő új jogszabályok a XII. ] partkongresszus határozatai- | nak szellemét tükrözik. A i kongresszus határozata — i mint ismeretes —, konkrétan megfogalmazta: „az életkö­I rülmények javítása megkö- I veteli a szolgáltatások iránti | igények jobb kielégítését... I közgazdasági eszközökkel I ösztönözzék, rugalmasabb | szervezeti formákkal moz- í ditsák elő, hogy bővüljön a I szolgáltatások köre és javul- : jón minősége”. Ugyancsak a í kongresszusi határozat szö- [ gezte le — s a jogszabályok i kidolgozói ezt is messze­menően figyelembe vették —, hogy az új szervezeti for­máknak lehetővé kell tenni­ük a munkaidőalap hatékony kihasználása mellett az egyé­ni, a családi munkaerő-tar­talékok jobb hasznosítását. Ez ugyanis nem kis mérték­ben hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek rugalmasabb kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapításá­hoz. A mostani intézkedések te­hát valóságos társadalmi igé­nyek, szükségletek kielégíté­sét célozzák. Azt várjuk tő- ! lük, hogy működési terüle- I tét biztosítsanak eddig kiak- 1 názatlan alkotó energiák szá- ! mára: elsősorban a szolgálta- I tások bővítésében, szinvona- I lasabbá tételében kamatozza- I nak, s járuljanak hozzá a í lakosság életkörülményei- ! nek javításához, a társada- I lom és gazdaság szocialista ! alapjainak erősítéséhez.- I A kisszövétkezet a tagok ! kezdeményezésére alakulhat I meg, elsősorban a szolgálta- [ tások jobbítására, körének ! bővítésére. Egyaránt lehet­nek fő-, illetve mellékfog­lalkozású dolgozói, akik tag­sági vagy alkalmazotti vi­szony keretében tevékeny­kedhetnek. E formában az eddiginél lobban kifejezésre jut a tagok felelőssége. Ök dönthetnek ugyanis arról, hogy a kisszövetkezet jöve­delmének mekkora hányadát fordítják feitesztésre. s meté korát, a tagok és alkalma­zottak keresetének növelé­sére. Már működő szövetkeze­tek keretében hozható létre az ipari termelő és szolgál­tató- szakcsoport, amely — mint neve is jelzi —, szintén elsősorban szolgáltatásokat nyújt, illetve olyan termé­keket gyárt, amelyek nagy­üzemi keretek között gazda­ságosan nem állíthatók elő. Viszonylagos gazdasági-va­gyoni önállóságot élvez, az „anyaszövetkezettel” való kapcsolatait megállapodás szabályozza. Jelenleg is működő forma a mezőgazdasági szakcsoport, Az eddigi rendelkezések azonban csak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­ben, valamint az általános fogyasztási és értékesítő sző. vetkezetekben tették lehető­vé létrehozását, a jövőben állami gazdaságoknál, s más mezőgazdasági tevékenységet végző állami vállalatoknál is alakítható ilyen szakcsoport. Oj szervezeti forma a gaz­dasági munkaközösség. Ezt önállóan vagy állami gazdái, k’odó szervezethez kapcsol­tan lehet létrehozni. Az alapvető cél itt is a fogyasz. tási és egyéb szolgáltatások fejlesztése és kisüzemi ter­meléssel az ellátás javítása. Ha a munkaközösség válla­lati gazdasági munkaközös­ségként működik, elsősorban a vállalat eszközeit haszna, sitja. A vállalatnak nagyobb befolyása van e szervezetek gazdálkodására, s esész te­vékenységére, nagyobb azon. bán felelőssége, kockázat- vállalása is. A kisiparral kapcsolatos jogi szabályozás . módosítása egyszerűsítette a hatósági ügyintézést, felszámolt olyan korábbi korlátozásokat, ame. lyek indokolatlanul nehezítet­ték a tényleges igények ki­elégítését. A kisüzemi gazdálkodás­ban rejlő tartalékok fokozott kiaknázása szükségessé tet­te néhány más, már eddig is működő gazdálkodási forma továbbfejlesztését. A szocia­lista nagyüzemekkel való együttműködésben tágabb lehetőséget nyitnak azok az új rendelkezések, amelyek alapján a létrehozandó gaz­dasági munkaközösségek, il­letve kisiparosok bérbe ve­heti ki a gazdálkodó szerve­zetek olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szolgáltató részle. gét, amely főleg lakossági szükségletet elégít ki. A most elfogadott rendel­kezések a társadalmi érde­kekkel összhangban szabják meg az új szervezetek és te­vékenységek gazdasági, jogi, irányítási es ellenőrzési ke­reteit. A szabályozás a töb­bi között illegális mozgáste­ret biztosít eddig engedély nélküli — emiatt lényegé­ben ellenőrizhetetlen — te­vékenységeknek. Ellenőriz­hető, szabályozható folya­matokat bontakoztat ki, s megteremt, a végzett, mun­ka, valamint az új formák­ból származó jövedelmek között, összhang biztosításá­nak lehetőségét. Összességé, ben pedig erősíti a szocialis­ta. nagyüzemek befolyását a kiegészítő tevékenységgel foglalkozókra. Az új formákra vonatkozó és az ezekhez kapcsolódó más jogszabályok, köztük a különböző társadalombiztosí­tási ellátási formákra jogo­sultak körét kíbővítő dönté­sek, szeptember végéig je­lennek meg. (MTI) Spül mm üreseü mimm S»uergon^fciffe!<lo8fgfl»KA üzemi A Szentlőrinci Állami Gazdaság földjein megkez­dődött a burgonya betakarí­tása, Az új termést már a gazdaság burgonyapehely- ; üzemében dolgozzák fel. Az ormánsági nagyköz­ségben épül ugyanis az or­szág első burgonyafeldolgo- zo üzeme. A tavasszal indult beru­házás oly gyor ütemben ha­lad, hogy hz év végén már i sor kerülhet a próbaüzeme- i lésre, a Jövő év elején pe­dig megindul az üzemszerű termelés. A kenyérgyárak, valamint a konzerv- és hűtőipar szá­mára szükségéé feldolgozott burgonyát jelenleg külföld­ről szerezzük be, mégpedig meglehetősen drágán. A va.jszlói üzem évi kétezer tonna burgonyapelyhet gyárt majd, többek koséit a ked­véit krumplis kenyér alap- -anyagát Is. - _________ A z acélkék egyenruha kötelez Beszélgetés Farkas Sándorral, a Munkásőrség Heves megyei parancsnokával Az idei év végén, ’82 elején ünnepeljük a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulóját, A szocialista rendünk védelmezésére létrejött szervezet, dolgozóink — munkás­paraszt és értelmiségeink — önként vállalt fegyveres szol­gálata e negyedszázad alatt példamutató és önfeláldozó feladat teljesítésével méltán vívta ki pártunk és kormá­nyunk, a magyar nép elismerését, megbecsülését. Jó érzés leírni, hogy az 1956-os ellenforradalom leverésének törté­nelmi napjaiban alakult fegyveres szervezet erkölcsi tartá­sával, hadrafoghatóságával, a kiképzési feladatok maradékta lan végrehajtásával, a szolgálatban és a munkahelyen nyúj­tott példamutatásukkal ma is biztos támaszai szocialista rendünknek, belső nyugalmunknak, a Magyar Népköztársa­ságnak. Testvérei a többi fegyveres erőknek, testületeknek. A közelgő jubileum alkalmából — s, hogy Heves megyé­ben kerül sor a munkásőrség idei országos sajtótájékozta­tójára — Fazekas István. lapunk rovatvezetője beszélgetett Farkas Sándorral, a Munkásőrség megyei parancsnokával. — Pbben az értendőben ün­nepeljük a munkásőrség meg­alakulásának 25. évfordulóját. Kérjük röviden elevenítse fel a a már történelemnek számító napokat. — Azt hiszem a megala­kulásra szívesen emlékszik vissza minden ember, aki szívügyének tekintette és te­kinti a szocializmus vívmá­nyainak védelmét. A feladat végrehajtását meghatározó törvény 1957. február 18-án született. Ez a munkásőrség születésnapja. De a megala­kulás ténye valójában alig­ha köthető naptári naphoz. Hiszen a munkások, parasz­tok, dolgozók legjobbjai, köztük elsősorban a veterán ■kommunisták már ezt meg­előzően fegyvert ragadtak, őrséget hoztak létre, majd a karhatalomba tömörülve szervezetten küzdöttek a néphatalom védelméért. Ök a munkásőrség alapító tagjai, akiket a párt 1957 februári felhívására napok alatt a dolgozók tízezrei kö­vettek. — A munkásőrség szerve­zésével mindenütt a párt- szervek aktivistái foglalkoz­tak. Én ebben az időben az egri Finomszerelvénygyár- ban dolgoztam. Ott Nagy Emil elvtárs — aki később megyei parancsnokhelyettes lett — szervezte a munkás­őrséget., Elsősorban a kom­munisták körében. Nem is volt szükség nagy biztatás­ra, vártuk a konkrét fel­adatot, a fegyvert, amivel védelmezhettük a gyárat, a közbiztonságot. A szervezés 1957. május 2-án fejeződött be megyénkben. Minden je­lentősebb házison alakultak alegységek A munkásőrség első megyei parancsnokának Deák Ferencet nevezték ki. Az új fegyveres testület be­mutatkozása a közvélemény előtt jól sikerült. Amiken' a. kék overallos. svájcisapkás egységeink megjelentek az utcákon, a. járókelők többsé­ge tapsolt, integetéssel üd­vözölte őket. Persze olyanok is akadtak, akik elfordultak. A még meglevő ellenforra­dalmi bandáik felszámolásá­ban is részt, vettünk, közö­sen a rendőrséggel és kar­hatalommal. Eredményes együttműködéssel igen sok fegyvert és robbanóanyagot begyűjtöttünk. — A szolgálat és ki kénzés jelentős megterheléssel járt, mivel többségük vasárnapok­ra esett. Hétköznap dolgoz­tak, hisz 'az országnak eb­ben az időben a fegyveres szolgálaton tűi nagy szük­sége van a munkáskezekre, a folyamatos termelésre, az anyagi javak biztosítására. ■Hiszem, hogy az alapitó munkásőrök nagyon sokat tettek ebben az időpontban, kiérdemelték a széles közvé­lemény megbecsülését és tiszteletét, amelyet azóta is töretlenül élvezünk. — MegaTakoIiga («» ml!yen minőségi és szervezeti fejlődé­sen ment át a megye munkás­őr- állom ánya, technikája; a folytonos létszámváltozás köz­ben hogyan sikerült az egységek összekovácsoltságát magas szin­ten biztosítani? — Testületünk szervezeti rendszere változott és to­vább fejlődött. Ma egysége­ink szükség esetén bármely pillanatban bevethetők, ami­hez nagymértékben hozzá­járult a rendszer állandó fi­nomítása. Párán csmokaink jól felkészültek, szakmailag képzettek. Ez. nagyon lénye­ges. hiszen a technikánk is sokat változott. Ügy érezzük, hogy pártunk és kormá­nyunk megfelelő figyelmet fordít ránk és a rendelkezé­sünkre álló fegyverekkel bár­mikor képesek vagyunk a rendszerünkre törő ellensé­geinket megsemmisíteni. A létszámunkról annvit' már a megalakuláskor olyan gond­jaink, problémáink voltak, hogy nem tudtunk minden jelentkezőt felvenni a tes­tületbe, Az alapító munkás­őrök többsége 1964-ig fo­lyamatosan teljesítette ön­ként vállalt kötelezettségeit, — Ettől az é\dől nyílott lehetőség arra, hogy előkép­zés állományt szervezhet­tünk, a jelentkezés változat­lan hagyása mellett, a párt­szervezetek irányításával. Jó érzéssel mondhatom, hogy az utánpótlást illetően nincse­nek gondjaink. Még mindig több a jelentkező, mint amennyit felvehetünk. A mérce magas. Munkásőmek lenni megtisztelő feladat, az acélkék egyenruha viselése kötelez. A munkásőrök köz­életi szerepléséről annyit: testületünk tagjai között megtalálható -az országgyű­lési képviselő, a párt, a szakszervezet, a KISZ és a népfront vezetője, aktivistá­ja. A szocialista brigádmoz- galomhan tevékenykedik a munkásőrök 75 százaléka. Utánpótlásunk nagyon szé­les tömegkapcsolaton nyug­szik. Az évente mintegy 7— 8 százalékban bekerülő új testületi tagok jól összefor- rertt kommunista közössé­gekbe kerülnek. Rövid idő alatt el tudják sajátítani a szükséges ismereteket. Ter­mészetesen, ahogy már em­lítettem, az Idősebb mun­kásörök segítségével. Ki­emelten foglalkozunk az ál­lomány kommunista nevelé­sével is, hiszen 1961-től már pártonkivüliek is bekerül­hetnek a testületbe. Szólnom kell arról a példamutatásról, amivel ezek az elvtársak tel­jesítik munkásőri feladatai­kat. A végzett munka alap­ján többségüket felvették a pártba. Ma testületünkben több generáció teljesít szol­gálatot. Megtalálhatók még az 1919-es Tanácsköztársa­ság vöröskatonái, a közép­korú alapító tagok, s a hu­szonévesek. Jól egészítik, ki egymást. A folyamatos után­pótlás, az új tagok belépé­se következtében a hadra­foghatóság, az összeková­csoltság nem csökkent, in­kább növekedett. Amiről már eddig is szóltam, a technikai eszközeink korsze­rűek, azokat képzett pa­rancsnokok és munkásőrök kezelik; az öntudat, a kom­munista példamutatás bizto­sítja, hogy testületünk bár­mikor, bármilyen időszak­ban képes a kapott felada­tot végrehajtani. — A negyedszázados évfordulS alkalmából országos sajtókonfe­renciát és munkásör-cyako ato- kat bonyolítanak le Heves me­gye különböző területein ... — Az országos sajtókon­ferencia megrendezésé:*« nem első alkalommal kerül sor. Minden évben — álta­lában ősszel — kerül lebo­nyolításra. Ilyenkor bemu­tatjuk a munkásőrséget, mint társadalmi intézményt, . a kommunista nevelés, a köz- életiség és a demokrácia fej­lesztésének intézményét — a munkásőrök munkahelyi helytállását. ízelítőt adunk a kiképzési feladatok elsajátí­tásának színvonalából; a munkásőrség anyagi-techni­kai ellátásának fejlődéséből, a megyei munkásőrök életé­ből, a munkahelyi környeze­téből, tevéken ysé géből. — Az ünnepi programra szeptember 3—4-én kerül sor Gyöngyösön és a kör­nyező bázishelyeken. Felké­szülésünk nem most kezdő­dött. A két naP során bemu­tatjuk vendégeinknek, hogy egységeink képzettsége mi­lyen szinten áll. A bemuta­tó gyakorlatai éves kiképzé­si feladataink szerves részét képezik. — A programról: a sajtó- konferenciát Vaskó Mihály, az MSZMP KEB tagja, a megyei pártbizottságunk el­ső titkára nyitja meg. majd Borély, Sándor a Munkás­őrség országos parancsnoka .tart eladást a munkásőrség negyedszázados fejlődéséről, társadalmunkban betöltött szerepéről, jelenéről, a meg­emlékezések .. programjáról. Az ezt követő konzultáción az újságírók kérdéseire vá­laszolnak az országos és me­gyei szervek vezetői, vala­mint alapító munkásőrök. — Délután nvílrk meg a gyöngyösi Mátra Múzeum­ban létesített hagyomány­szoba. amely a gyöngyösi zászlóalj történetét, életet mutatja be. Szerepel még ezen a napon karhatalmi harcászati bemutató is. A második nap három egy­ségünk karhatalmi harcásza­ti gyakorlatokat, valamint az egri egység bemutató lő- gyakorlatokat hajt végre. — Köszönjük a beszélgetést. I „GYORSAN ÉS JÓL DOLGOZNAK : 7 ” Egy brigád Füzesabonyból A Mátravidéki Fémművek tubusait keresik itthon és külföldön. Ezért a vállalat 14 százalékkal növeli a tő­kés exportot. Németh László vezérigazgató hasonló nagy feladatként említette a szo­cialista export szerződés sze­rinti pontos teljesítését, va­lamint a belföldi tubusellá­tás javítását. A hazai érté­kesítés elmúlt évi jövedel­mezőségét meg kell tartani, intézkedések történtek, hogy a tőkés fémcsomagoló export Összességében nyereséges le­gyen. A vállalatnak. 215 mil­lió forint nyereségre van szüksége ahhoz, hogy az el­határozott béremeléseket, szociális és jóléti intézkedé­seket megvalósíthassák és kötelezettségeiket teljesít­hessék. Mindez merész és nagy vállalkozás. Ennek esyik > részfeladata, hogy az idén két, tubusgyártó gép­sort Sírokból a füzesabonyi gyáregységbe telepítsenek. Az egyik tubusgyártó gép­sor már a gyáregység volt tmk-műhelyében áll. A má­sik szerelését október végére fejezik be. — Most nem lehet váló-" gatni a munkában. A tmk-műbelyből szereljük ki, telepítjük a korábbi doboz- tíáktárba gfeneinket. ikinte rossz érzés volt megválni azoktól, amelyeken minden­nap és oly sok éven át dol­goztunk. Aztán közfalakat bontottunk, a két tubusgyár­tó gépsornak aljzatbetont készítettünk, a víz-, villany- és fűtésbekötéseket szerel­tük. Amikor kellett, segéd­munkásként dolgoztunk. A jó „öreg” tmk-ásoknak min­denhez kell érteniük, és amit akar, menet közben is megtanulhatja az ember — sorolta Morancsik József, a Gagarin szocialista brigád vezetője. — Mi történik, ha közben elromlik egy gépi Ki javít­ja meg. ki végzi a szüksé­ges felújításokat, hogy za­vartalan legyen a termelés? — Arra is jut ember, ha jól szervezzük a munkát és egy kicsit 'ráhajtunk. Nem mindnyájan egy helyen, és nem is egy munkán dolgozunk. Kovács Sándor itt az üzem­ben, nálunk volt tanuló. Aztán lakatosként dolgozott. Közben tanult, technikus lett. A technikusunk gyor­san megállapítja a hibát. Kö­zösen megállapíthatjuk, hogy milyen alkatrész szükséges, mit tudunk a műhelyben magunk javítani. Mostaná­ban elég jő az alkatrész- ellátás, A brigád két Gál László és Simon Zoltán mindig három műszakba jár. Ök Füzesabonyban laknak, felváltva mindig, kéznél van­nak, ha termelés közben valami zavar támad. Én Szi- halomról jövök munkába mindennap. Velem együtt jár be a feleségem is. Jó a köz­lekedés — mondja a brigád­vezető. — Legutóbb mit javítot­tak? — A tubussor szinezőjét. Ez az egyik legbonyolultabb munka. Gyerünk, megmuta­tom. — Jól megy a gép? — Kifogástalanul. Nincs vele semmi baj — válaszol­ta Szamosi Józsefné és Ko­vács Istvánná. — Legfeljebb a nagy melegre panaszkod­hatunk, de nem a tmk-ra. — Nagyobb feladat volt egy vágógépünk nagyja­vítása, felújítása. Ezek ré­gi masinák. A csapágyakat, perselyeket gyakrabban kell cserélni. Azt akarjuk, hogy hetente ne ismétlőd jenek a hibák, ne álljon le a terme­lés. Aztán, ha javítások köz­ben nemcsak a kezet, hanem az eszét is foglalkoztatja az ember, egy-két újításra is rájön. Például régebben szétszedtük a gépet, ha ék­szíjat cseréltünk. Ma már nem kell. Egy kis változta­tás és gyorsabban elkészü­lünk, kevesebbet állnak a gépek, többet termelnek. — Megbízható, jó gárda a Gagarin brigád. Az olasz, vagy az angol gépekhez al­katrészeket készítenek. Mert azokat nehezen tudjuk be­szerezni, sokáig kellene vár­ni és sokba is kerülne, kü­lönösen ha a fonthoz és a lírához a veszteségidő okoz­ta kárt is hozzászámítjuk. A végszóra érkezik Ver- hőczkí András üzemfenntar­tási osztályvezető. — Az idő pénz. Nekünk most az átalakítások, a gép- telepitések és közben a za­vartalan termelőmunka egy­aránt fontos és sürgős. Tart­juk a határidőt, ütemes a termelés és sikerült a selej- tet is csökkenteni. Pontosan aligha mérhető, de a helyszínen jól megfi­gyelhető és p gyáregység vezetői tudiák. hogy a közös feladatokból milyen sokat vállalnak a Gagarin brigád tagjai is. Gyorsan és jól dolgoznak. Három évvel ezelőtt elnyerték a vállalat kiváló brigádia címet, azóta a szocialista brigád bronz, ezüst, arany fokozatát. Joggal remény­kednek. hogy a következő kitüntetés is fényesen csil­log majd. Fazekas László 19ál. augusztus 30., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom