Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

4 Legfelsőbb Tanács Elnöksége napirendjén fi szovjet felhívás visszhangja A világ parlamentjeihez és népeihez intézett szovjet fel. hívás nemzetközi visszhang­járól tárgyalt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége kedden megtartott ülésén, Vms Ilii Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságinak' póttagja, az el­nökség elnökének első he­lyettese a többi között el­mondotta: a felhívás, ame­lyet a tanács legutóbbi ülés­szakán Leonyid Brezsnyev terjesztett elő. nagy vissz­hangra talált az egész vilá­gon. mély benyomást tett a nemzetközi közvéleményre. „A ; világ közvéleménye igen fontos, időszerű politi­kai lépésnek tekinti a fel­hívást. amelyre feszült pilla, natokban került sor, és amely a nukleáris háború fenyegetésének elhárítására irányul,— mutatott rá Kuz­nyecov. — Külön is kiemelik az állásfoglalás érvelő, ki­egyensúlyozott hangvételét”. Az elnökségnek az előter­jesztéssel kapcsolatban elfo­gadott határozata megálla­pítja: a felhívásra érkező válaszok arról tanúskodnak, hogy az abban foglalt javas, latok elfogadása, azok széles körű elterjesztése elősegíti az SZKP XXVI. kongresszu. sán elfogadott békeprogram megvalósítását, fokozza az erőfeszítéseket, amelyeket az enyhülés kiszélesítése, elmé. lyítése érdekében főiének ki az egész világon, segíti a fegyverkezési hajsza megfé­kezését. Az elnökség java­solta. hogy a legfelsőbb ta­nács bizottságai, a parla­menti csoport tagjai folytas. sák a felvilágosító munkát a többi ország parlamentjei­vel. képviselőivel fenntar­tott kapcsolataik során, is­mertessék meg velük a fel­hívást. az abban foglalt ja­vaslatokat. Az ülésen több más idő­szerű kérdést is megtárgyal­tak. A többi között megvi­tatták. hogyan halad a há­ziasszonyok munkáját meg­könnyítő háztartási gépek, berendezések gyártása. Az elnökség* határozatában fel­hívta a helyi tanácsokat, se. gítsék elő a közszükségleti cikkek gyártásának fejlesz-, tését. az igények jobb ki­elégítését. A salvadori junta „mérlege" Éhségsztrájkba lépett 165 salvadori politikai fogoly, követeléseinek teljesítését kérve a katonai-ki resztény- demokrata juntától. A foglyok közép-európai idő szerint kedden hajnal­ban kezdték meg akciójukat. Kijelentették, hogy az éhség- sztrájkot mindaddig folytat­ják, amíg a rendszer ígére­tet nem tesz az emberi jo­gok tiszteletben tartására. A salvadori foglyok és el­tűntek hozzátartozóinak bi­zottsága közölte, hogy a sztrájkolok készek meghalni, ha a kormány nem változ­tat mostani élnyomó poli­tikáján. A fővárostól 12 kilométer­re lévő Santa Tecla börtön­ben 72 fogoly utasítja el a táplálékot, a fővárosi Mari- ona büntetőintézetben 70 po­litikai fogoly döntött az éh­ségsztrájk mellett. A San Salvador melletti Soyapan- go női börtön 13 foglya szin­tén csatlakozott a sztrájko- lókhoz. Az előterjesztett 13 köve­telés között szerepel a poli­tikai foglyok és hozzátarto­zóik elleni megtorlások meg­szüntetése, a biztonsági szer­vek celláiban bizonytalan ideig fogvatartottak átszállí­tása a központi börtönökbe, a politikai foglyok fogvatar­tási körülményeinek megja­vításai az elhurcolások és likvidálások gyakorlata nax beszüntetése. Ismeretessé vált, hogy a legutóbbi 24 órában a fővá­rost a keleti országrésszel összekötő autópálya mentén, San Salvadortól 25 kilomé­terre újabb 23 holttestet ta­láltak. A* elmúlt hét folya­mán szerte az országban mintegy 100 lefejezett fiatal hólttestét találták meg. Az áldozatokat haláluk előtt megkínozták. Az emberi jogok salvado­ri bizottságának becslése szerint a junta 19 hónap alatt 26 000 polgári lakost mészárolt le. Támadás Angola ellen Hétfőn dél-afrikai száraz­földi egységek két gépesített oszlopban betörtek Angolába és súlyos harcokat vívnak a népi fegyveres erők egységei­vel .150 kilométernyire az or­szág belsejében. Jósé Eduardo dós Santos, az MPLA-munkapárt elnöke, levélben fordult Kurt Wald- heimhez, az ENSZ főtitkárá­nak tudomására hozva, hogy országát ismét a Dél-afrikai Köztársaságból indított . ag­resszió érte. Kérte a világ- szervezet főtitkárát: vesse latba minden befolyását a súlyos következményekkel fe­nyegető cselekmények be­szüntetése érdekében. A kialakult helyzet háborúba torkollhat, amelynek követ­kezményei beláthatatlanok lennének. A levél rámutat: Angola — lévén az ENSZ szuverén tagállama —, rá­kényszerülhet arra, hogy él­jen az alapokmány 51. cikke­lye által biztosított jogaival szuverenitása és területi sért­hetetlensége megvédésének érdekében. Az említett cik­kely értelmében a megtáma­dott államnak joga van kül­ső segítségért folyamodni más országokhoz. Vasárnap a Dél-afrikai Köztársaság repülőgépei fel­derítő repüléseket végeztek az angolai Porto-Alexandre és Cunene tartomány térsé­gében. majd hat gép lakott településeket támadott két- háromszáz kilométerre a dél­afrikai határtól. A határon összevont dél-afrikai erők létszáma több mint negyven- ötezer fő. Külpolitikái kommentárunk: i Kabul a rendezésért! Begin Egyiptomban Kedden délelőtt az egyip­tomi Alexandriába érkezett Menahem Begin i*taeli mi­niszterelnök és a vezetése alatt levő magas szintű mi­niszteri küldöttség. Az egyip­tomi fogadóküldöttséget Hoszni Mubarak alelnök ve­zette. Az alexandriai csúcstalál­kozó jellemző egyiptomi bel­politikai vetülete, hogy kez­désének napján nem jelen­hetett meg az utcán a par­lamenti ellenzéket vezető szo- cialista munkapárt hetilapja, az Al-Saab. Mint a párt. tit­kárságán közölték, a ható­ságok elkobozták a számot, amely a párt politikájának megfelelően élesen bírálta az izraeli politikát és a Camp David-i folyamatot. (MTI) Woinborgor trójai a *0 f Wetnberger amerikai had­ügyminiszter minap lezajlott londoni tárgyalásainak való. ! di célja az volt, hogy — a konzervatív kormányt „tró­jai lóként” felhasználva — béjuttassák a neutronfegy- | vert Nyugat-Európába — állapítja meg keddi számá­ban a Pravda. A megbeszéléseken fő té­maként vetődött fel. mikép­pen lehetne „átcsempészni” a .neutronfegyvert az Atlan- ti-óreánon. azaz. először be­juttatni Angliábá. majd pe­S-SsSeS 1381. augusztus 26., szerda dig felszerelni vele az NSZK-ban állomásozó angol haderőt is — írja VsZevolod Ovcsinnyikov. Nem véletle­nül kopogtatott az amerikai fél mindenekelőtt London­ban. ott ugyanis hivatkoz­hatott az Egyesült Államok és Nagy-Britannia haditech­nikájának standardizálásáról szóló megállapodásra, amely a tábori tüzérségre is vonat­kozik. A neutronfegyver-töl- tetek hordozására kiszemelt eszközök — a Lance-rakéták és az M—110-es tarackok — már megvannak a rajnai brit hadsereg fegyvertárá­ban. és a „korszerűsítés" ürügyén lehetőség nyílik ar_ ra. hogy ezeket neutron robbanófejekkel szereljék fel. ' . MX-huzavona A The Washington Post értesülése szerint a legújabb fehér házi elgondolás alapján a „sebezhetetlen” MX-raké- ták felét helyeznék é! a fo­lyosókkal összekötött silók rendszerében. Az ezer silóból álló rendszert 1986-ban kez­denék építeni Las Vegas kör­nyékén. Névadóban. A másik száz rakétát viszont hagyo­mányos silókban helyeznék el és rakétaálhárító rakéta­rendszerrel próbálnák sebez- hetetlenné tenni, Az eddigi huzavonának nemcsak technikai okai van­nak. Léptté. Gelb; a" The New . York Times katonái szakér­tője számolt be arról is, hogy a Los Angeles-í tanácskozá­son egyetértés volt az ame­rikai kormány tagjai között abban, ' hogy túlbecsülték anyagi lehetőségeiket. ÜGY TŰNIK, AFGANISZTÁN KÖKÜL élénkül a diplomáciai mozgás. Az úgynevezett afgánkérdéssel ösz- szefüggésben egyszerre három eseményre irányul a fi­gyelem: Kabulban nyilvánosságra hozták az Afgán De-: mokratikus Köztársaság kormánynyilatkozatát, Nyíkolaj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes Pakisztánban tárgyal, Claude Cheysson francia külügyminiszter pedig befejezte látogatását Üj-Delhiben. Ami az afgán kormány álláspontját illeti, a nyilat­kozat rendkívül reális hangnemben fogalmazódott, s ér­ződik belőle a rendezésre irányuló őszinte törekvés. Ab­ból indul ki, amit a kabuli kormányzat minden korábbi állásfoglalásában világosan értésére adott: azt követeli, hogy szavatolják az Afganisztán belügyeibe való min­denfajta beavatkozás teljes megszüntetését. Közismert, hogy az ellenforradalmár bandák elsősor­ban Pakisztán területéről érkeznek, illetve onnan kap­nak utánpótlás. Kabul most ismét kinyilvánítja azt a készségét, hogy vitassák meg Pakisztán képviselőivel a kapcsolatok rendezéséről indítandó tárgyalások féltéte­leit. IRÁNNAK MÁR KORÁBBAN JAVASOLTA, hogy kezdjenek kétoldalú eszmecserét. A baráti és kölcsönösen előnyös együttműködésről szóló megállapodás kidolgo­zása elé Afganisztán semmiféle akadályt nem gördít — állapítja meg a kormánynyilatkozat, hangsúlyozva, hogy mind Teheránnal, mind Islamabaddal kész akár két-, akár háromoldalú tárgyalásokat kezdeni. Kabul hozzájá­rul ahhoz is, hogy ezeken az eszmecseréken részt vegyen az ENSZ főtitkára vagy annak képviselője. Emlékezetes, hogy a francia kormány korábban ja­vasolta: hívjanak össze nemzetközi konferenciát az úgy­nevezett afgánkérdés rendezésére. Bár erről nem tesz említést a nyilatkozat, arra viszont utal, hogy a nemzet­közi biztosítékok kidolgozásában és az Afganisztán érde­keit érintő valamennyi más kérdés megtárgyalásában a törvényes kabuli kormány ragaszkodik részvételéhez. Afganisztánt ma szüntelenül fenyegetik az imperia­lista körök által támogatott belső és külső ellenforradal­mi erője. Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok, va­lamint más országok szavatolják a beavatkozás minden formájának megszűntét, az agressziót, kizáró megállapo­dások érvényesülésével egyidőben megkezdődik és befe­jeződik a szovjet csapatok kivonása. Világos, ésszerű és rendkívül reális álláspontot tük­röz a kabuli nyilatkozat. Feltehetően ugyanebben a hang­nemben fogalmazta meg Firjubin szovjet külügyminisz­ter-helyettes kormányának véleményét a pakisztáni ve- . zetőkkel folytatott tárgyalásokon. A Szovjetunió fontos' érdeke, hogy a térség nyugalmát, biztonságát ne veszé­lyeztesse az Afganisztán és Pakisztán közötti feszültség. Moszkva ezt most Nyíkolaj Firjubin közvetítésével fél­reérthetetlenül Pakisztán tudomására hozta. VALÓSZÍNŰ, HOGY A FRANCIA DIPLOMÁCIA vezetőjének- indiai megbeszélésein is szóba kerül - Afga­nisztán. Annál is.-, inkább., mert Indiát ugyancsak nyug­talanítja a válság elhúzódása. Most azonban — legalább­is a jelekből ítélve — komoly remény mutatkozik. arra.. hogy az érdekelt felek között megkezdődik a párbeszéd. Persze csak akkor, ha a rendezést Pakisztán és Irán őszintén óhajtja. Kabul jószándékát a kormánynyilatko­zat híven tükrözi. GYAPAY DÉNES BELIZE Függetlenség­buktatókkal Hamarosan újabb ország válik ’ függetlenné Közép- Ameríkában: Belize. Az egy­kori Brit-Honduras a ter­vek szerint szeptember 21-én nyeri el alkotmányjogi önál­lóságát. A kis, 23 ezer négy­zetkilométeres. mintegy 170 ezres népességű, elmaradott agrárállam Nagy-Britannia utolsó amerikai gyarmata. (Igaz 1964. a belpolitikai ön­igazgatás jogának kivívása óta ,.önkormányzattal rendel­kező gyarmatnak” nevezték.) A függetlenség megadására sokéves tárgyalássorozat után került sor, s a londoni kormánydöntésben nagy szerepet játszott, hogy mind az ENSZ, mind az Amerikai Államok Szervezete határo. zatban foglalt állást e lépés mellett. Az egykori Brit­Honduras a tervek szerint szeptember 21-én nyeri el alkotmányjogi önállóságát Az önálló államiság mégis rejt buktatókat a kis ország számára. A fő problé­ma. hogy a szomszédos Guatemala több mint 100 éve magának követeli Be- lizét, azon az alapon, hogy a brit uralom korszaka előtt e terület is a spanjml gyar­matbirodalom Guatemalái Főkapitányságához tartozott. Ez az igény számos alkalom, mai konfliktusokhoz veze­tett. 1975-ben például Angliának 1600 fős katona­ságot és korszerű harci re­pülőgépegységeket kellett küldeni Belizébe. hogy meg­akadályozza Guatemala eset­leges fegyveres támadását. Az elmúlt években egy ilyen „hazafias dicsőséget hóm" akció esélyét ráadásul nö­velték a güatemulai 'diktatú­ra belső gondjai, valamint a Belizében felfedezett ígére­tes olajlelőhelyek is. Így az idén tavasszal tar­tott többszakaszos alkotmá- nyozó konferencia fő kérdése is az volt: miiyen feltételek méllett kiáltható ki a füg­getlenség? Az előzetes meg­állapodás szerint Guatemala állandó kijáratot (azaz egy szárazföldi folyosót) kap a Karib-tengsrhez. használhat egyes belizei kikötőket és az olajkutatásban is könnyítése­ket élvez majd. A guatema- lai kormány ennek ellenére július végén olyan nyilatko­zatot tett közzé, amely sze­rint nem ismeri el Belize függetlenségét, bár nem ter­vez feeyveres akciót ellene. Az állásfoglalás szerint Gua­temala nem utasítja el vég­leg a terület függetlenségét. í, aj. lizével kapcsolatos jogait”, s „megvárja a brit jelenlét felszámolását, hogy megol­dást találjon a problémára”. E baljós kijelentések is ma­gyarázzák, hogy London to­vábbra sem vonja ki csapa­tait Belizéből. amely meg­marad a Brit Nemzetközös­ség keretei között is. A másik bonyodalmat a belizei ellenzéki erők jelen­tik. akik tiltakoznak a füg­getlenné válás feltételei mi­att, s a Guatemalának adott területi engedményeket ön­állóságuk megsértéseként ér­tékelik. A londoni megálla­podások nyomán szervezett, halálos áldozatokat is köve­telő megmozdulások miatt tavasszal egy időre rendkí­vüli állapotot, és kijárási ti­lalmat kellett életbe léptet­ni. Nem kétséges tehát: a függetlenség elnyerésének örömét jó néhány gond is megkeseríti Belizében. (szegő) DAMASZKUSZ: Ismét napirendre került Líbia és Szíria egyesülésé­nek kérdése — ezúttal Kad­hafi líbiai vezető és Asszad szíriai államfő hétfőn este Damaszkuszban kezdődött és kedden folytatódott hivatalos megbeszélsein. BRÜSSZEL: Önmagukat baloldalinak nevező iráni diákok egy-egv csoportja kedden délelőtt rövid időre elfoglalta hazá­jának brüsszeli, illetve há­gai nagykövetségét. A rend­őrség mindkét helyről eltá­volította a fiatalokat. A brüsszeli követségfoglalókat kivezették az épületből, a hágaikat őrizetbe vették. A brüsszeli csoport szóvivőié elmondta, hogy akciójukkal az iráni kivégzések ellen kí­vántak tiltakozni. LISSZABON: Antonio Ramaiho Eanes portugál köztársasági elnök kedden ismét Francisco Pin- to Balsemao ügyvezető mi­niszterelnököt bízta meg kor­mányalakítással. Balsemao a megbízatást elfogadta és kö­zölte: azonnal megkezdi kormányalakítási tárgyalá­sait. MOSZKVA: A szovjet „Promszirjoim- port” Külkereskedelmi Egye­sülés és a „Mannesmann AG” nyugatnémet konszern képviselői szerződést írtak alá Moszkvában 555 ezer tonna nagyméretű cső Szov­jetunióba történő szállításá­ról. Menahem Begin' izraeli miniszterelnököt a repülőtéren Mubarak egyiptomi alelnök fogadta. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom