Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
Kevesebb is elég 3,5 mtlbó tonna répái várnak a feldolgozok Á Mátravidé Cukorgyárak készen állnak a startra ANÉLKÜL, HOGT naponként gondolnánk az energia- válságra, egyre takarékosabban gazdálkodunk a különféle - energiahordozókkal. Az ok nyilvánvaló: a növekvő energiaárak. Ennek hatására a lakosság fogyasztásában új szemlélet alakult ki. Ennek jelei: mintha a korábbinál nagyobb lenne a kereslet az energiatakarékos készülékek iránt. Egyre többen keresik a jo' hőszigetelő építőanyagokat, a nyílászáró szerkezeteket. Jelentősen nőtt az ablakszigetelő szalagok forgalma is. A használt gépkocsik piacán pedig a „mennyit fogyaszt” egyre fontosabb kérdésnek számít. Lakásonként — folyó árakon számítva — évente 6000 —10 000 forintot költünk energiára (nem számítva a benzinköltséget). Ez az energiaköltség sajnos egyre nagyobb lesz, minden érv tehát a takarékosság mellett szól. A jövőben épülő lakások már jobb hőszigeteléssel készülnek, ennek révén évente több mint ezer forintnyi költséget lehet megtakarítani, S aki még nem jött volna rá: az olajkályhák és a hozzá tartozó kémények karbantartásának, a készülékek beszabályozásának kézzelfogható eredménye van. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás 15—20 százalékkal csökkenthető. (A karbantartó hálózat fejlesztésére a VI. ötéves tervben 400 millió forintot költenek.) Minden lakosnak érdeke tehát, hogy több figyelmet fordítson háztartásának energiafogyasztására. Ezért hasznos lehet az alábbi néhány jótanács: Egy teljesen tranzisztori- zált televízió évente 400— 500 kWh-val kevesebb energiát fogyaszd, mint a csöves készülék, aminek eredményeként évente 800—1000 forinttal kisebb lehet a villanyszámla. A különféle hűtőszekrények napi energiafelhasználása 0,8 és 2,5 kWh között változhat. Nem mindegy tehát, hogy vásárláskor milyen hűtőszekrény mellett döntünk, lehet hogy a drágább olcsóbb! Akárcsak azok az automata mosógépek, melyek „hagyományos” elődjeiknél ugyan ezer forinttal drágábbak, ám energiatakarékos programjaik miatt ez a befektetés pár év alatt megtérül. A lakosság energiafagyasztása — bár nem elhanyagolható — mégis csak egy része az ország összes energiafelhasználásának. Az energia-gazdálkodásnak —, ami egyet jelent az ésszerű fel- használással —, tehát rendkívül tág tere van. Ezt fogalmazza meg az elkövetkező öt évre szóló energiagazdálkodási program. S hogy miért volt erre szükség egyáltalán? Nézzünk egy pillanatra a közelmúltba. « 1373. ÉS 1380. KÖZÖTT a világpiacon a szén ára mintegy négyszeresére, a koksz és az urán ára ötszörösére, a kőolaj ára pedig tízszeresére emelkedett. Az energia- hordozók árnövekedése részint azt eredményezte, hogy az importőr országok fizetési mérlege deficitessé vált, másrészt, sok országban a gazdaság növekedési üteme lelassult, vagy visszaesett, s csökkent az életszínvonal. A kőolaj jelenlegi árának fenntartása — ami természetesen az exportáló országoknak busás hasznot hoz —, vagy emelése (ami az olajmonopóliumok közös érdeke), elgondolkodtatta az importőröket. Már csak azért is, mert a prognózisok szerint a kőolaj 1990-ig gazdaságosan nem helyettesíthető, s addig megduplázódhat az ára. Marad tehát az egyetlen megoldás: takarékoskodni kell az energiával! A jelentős importra szoruló országok — hozzánk hasonlóan — nehézségekkel terhes évtizednek néznek elébe, s védekezésül új energiastratégiát dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy a szükségletek növekedését lassítják, a hazai forrásokat fokozottabban hasznosítják, új eljárásokat, kutatásokat kezdenek mind az energia-termelésben, mind a- felhaszn áiás bán. Magyarország — talán felesleges is mondani — kénytelen lemondani az új eljárásokról, s önellátásra sem rendezkedhetünk be. (2000- re a hazai energiahordozók részaránya legfeljebb 65 szá. zalék lesz.) Az ener gia-s zűkségletek növekedési ütemének csökkentését alátámasztja az előttünk álló időszak lassúbb gazdasági növekedése, a termelési szerkezet kevésbé energiaigényes fejlesztése és az energiahordozók termelői és fogyasztói áremelésének hatására kibontakozó takarékosság. A hazai energiagazdálkodási program célja, hogy az energiaszükséglet — az elmúlt öt év mintegy 20 százalékos növekedésével szemben — legfeljebb 10 százalékkal növekedjen a VI. ötéves terv során. A program szerint a felhasználás 2—3 százalékának megfelelő import energiahordozót (kő- olajtermékeket és kokszot) olcsóbb tüzelőanyagokkal (földgázzal, szénnel, hulladékokkal. geotermikus energiával stb.) kell helyettesíteni. A cél az, hogy a kőolaj és kőolajtermékek részaránya csökkenjen. A TAKARÉKOSSAL persze magától nem valósul meg. A vállalatokat, a lakosságot az energia ésszerű felhasználására, kell ösztönözni A nehéz esztendőket csak így tudjuk átvészelni. (W- Oy.) Élénk forgalom. Javaié ellátás Elkészült a Belkereskedelmi Minisztérium „gyorsmérlege” az év első hat hónapjának áruforgalmáról. A lakosság kilenc százalékkal többet költött vásárlásra, mint tavaly ilyenkor. A készpénzes áruértékesítés kereken tíz százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az élelmiszertermékek többségéből bőséges volt ugyan a kínálat, de az élő hal és néhány édesipari áru időnként hiányzott. Előfordult a forrd nyári napokban, hogy a sörből nemcsak a választék, a mennyiség sem volt elegendő. Növekedett az iparcikkforgalom, összességében 12,5 százalékkal. Év elejétől fokozatosan javult az ellátás a ruházati termékekből, de harisnyából, zokniból nem ütötte meg a kínálat a kívánt mértéket. Volt viszont választék fekete-fehér tv- készülékből, mosógépből, centrifugából. A keresletnek megfelelően növelte a nagykereskedelem a zománcozott és alumínium edények kínálatát, gáztűzhelyből pedig 45 százalékkal többet árultak. Sajnos, időnként hiánycikk volt a csavaráru, a táskavarrógép és egyes híradástechnikai cikkek. A bútorellátás összességében jó, a gyermekbútorokból még nem kifogástalan. Több zöldséget fogyasztottunk, ebből ötven százalékkal, gyümölcsből 15 százalékkal vásárolt többet a lakosság. Keszthelyen az agrár- szakember- képzésről Tizenegy ország szakembereinek részvételével kedden Keszthelyen megkezdődött az agrárszakoktatás helyzetével és fejlesztésével foglalkozó nemzetközi tanácskozás. A négynapos eszmecsere első előadója, Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes az agrárszakemberek társadalmi-közéleti szerepéről beszélt. Többek között hangsúlyozta: — Az agrárszakemberek döntő többsége falun tevékenykedik, s a jelenlétüknek meghatározó szerepe van a faluközösségek életében. Munkájukkal bizonyították, hogy képesek hatásosan elősegíteni a mezőgazdaság termelési viszonyainak fejlődését. A magyar agrárszakoktatás helyzetéről és fejlesztési feladatairól Kótun Károlyné, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese tartott előadást. A tavalyinál félmillió tonnával több, összesen mintegy 3,5 millió tonna cukorrépát kell az őszi hónapokban vasúton az ország különböző gyáraiba szállítani feldolgozásra. Az ezzel kapcsolatos előkészületekről és feladatokról tanácskoztak tegnap Kábán. a Hajdúsági Cukorgyárban az ország 12 cukorgyárának, valamint a MÁV Vezérigazgatóság és a vasútigaz- gatóságok képviselői. Pintér Pál, a Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat igazgatója ismertette a részvevőkkel, hogy a cukorrépa- termés kilátásai az idén jobbak, mint tavaly. Ráadásul a tavalyinál mintegy 18 ezer hektárral nagyobb az idén a cukorrépa vetésterülete. A cukorgyárak, valamint a vasútigazgatóságok képviselői részletesen beszámoltak a felkészülésről és az együttHa kényelmet még nem is nyújthatna az idelátogató turistáknak, de az ilyenkor szokásos csipkelődő feliratai, val bizton elszórakoztatná őket. A kőművesek, a vasbetonszerelők, szak- és segédmunkások. idősek és fiatalok egymásnak szóló üzenetei tarkítják a még épülő legszebb egri létesítmény, az Eger Hotel új szárnyának falait. A pezsgőspohárra emlékeztető erkélyek mögött és alatt nagy a sürgés-forgás. Az működésről, kedvezőnek ítélve. hogy a gyárak koncentrált rakodótelepeket építettek. Az idén 160—170 vasútállomáson rakodnak répát, néhány esztendővel ezelőtt még ennek háromszorosa volt az állomási rakodók száma. A feldolgozásra kerülő répa szállításával párhuzamosan oldják meg a nyers szelet, valamint a kész cukor továbbítását. A gyárak és a vasútigazgatóságok úgynevezett szállítási mérleget készítenek, amely alapja lesz a répaszállító irányvonatok szállításának. Készen áll a startra a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat két üzeme is, mint ahogy arról Lichtenstein József, a vállalat főmérnöke tájékoztatott bennünket. Noha korábban kezdődik a kampány — nem lesz gond. A selypi és a hatvani üzem építők — a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói — mihamarább szeretnék befejezni a külső szereléseket. hogy az ősz bekö- szöntével. és a hűvösebb időjárás idejére már csak a belső munkálatok legyenek hátra. Ez annál is fontosabb, mert a szakipari munkák zavartalan és folyamatos végzéséhez is biztosítaniuk kell a fűtést. Ha a jelenlegi ütemet tartani tudják, minden remény megvan arra, hogy szeptember végén a 13 karbantartói nagyszerű hajrát vágtak ki, s munkájukat lényegében tegnapra be is fejezték. Hamarosan elkészül még és a start Idején munkába állítható néhány igen fontos beruházás, gyári létesítmény. Hatvanban a szakipari munkások már az utolsó simításokat végzik az új mészállomáson és az ülepítőn. Selypen még a napokban fejeződik be egy centrifuga és gépjármű-üzemanyag- telep építése. Az összehangolt, jó munka nyomán lehetővé vált, hogy a vállalat az előreláthatóan január közepéig húzódó kampány ideje alatt 650 ezer tonnányi cukorrépát dolgozhasson föl. A bázisgazdaságokkal közösen készíteti) szállítási terv alapján — a próbaüzemelést követően — Selypen szeptember 5-én) Hatvanban pedig 8-án kez-j dődik a cukorrépakampány.' alvállalkozó közül a fürdő-J szobák, Hunor-delfin műanyagburkolatának „felelőse’} az Országos Szakipari Vállalat hozzákezdhet feladatának elvégéséhez. Készen van már a 18X6,7 méteres medence alapja, és most emelkednek a szaunák falai is. A jövő nyáron már felüdülést találhatnak itt a városba érkező idegenek. A vonzó homlokzati megoldású épület előreláthatólag 1982. márciusától áll a vendégek rendelkezésére. Kilátás a pezsgőspohárból Robotok, automaták, komputerek * Automatizált gyárak Könyvelők konferenciába \ Szalonna — gyümölcslével... I Nagy a tömeg kora reggel az egri Széchenyi úti ABC- ben. Hosszú sorban állnak péksüteményért, kenyérért, tejért. . A sor elején munkasruhas fiatalasszony. Hosszú jegyzék, amit a kezében tart, s már sorolja mire van szüksége: kolbász, sajt parizer, szalámi, fél kiló szalonna. A mögötte sorakozók türelmesen várnak. Az egyik türelmetlenkedő vevőt többen leintik, mondván, hogy azok a munkások, akiknek az asz- szonyka a reggelit viszi, hajnal óta dolaoznak. Kidekázzák a sokféle felvágottat. — Szolgálhatok még valamivel? — kérdezi az eladó, miközben már a. következő vásárlóra pillant. — Még két kisüveg szilvaI pálinkát! A vásárlók türelme egy pillanat alatt tovatűnik. — Szalonna mellé, vagy elé egy kis gyümölcslé? — jegyzi meg a sorbanállóTz közül valaki a pálinkára pillantva. A megjegyzés nem zavarja.. Még egy üveg vegyest is kér, majd emelt fővel távozik. . . T. A. A Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárában — az országban elsőként — rövidesen megkezdi a próbaüzemet egy integrált számítógépirányítási rendszer. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézetével közösen nyolc fontos alkatrésztípus 36 féle megmunkálási programját már elkészítették, beszerezték valamennyi szerszámgéphez szükséges precíziós öntvényt, amelyek minősége alapvetően befolyásolja a végtermék minőségét. A következő hetekben folyamatosan kapcsolják be a gépeket, technológiai egységeket az integrált termelési rendszerbe, s várhatóan októbertől a szerszámgépgyár öt megmunkálóközpontja, égjük anyagot, alkatrészt és szerszámot kiszolgáló magasraktára. egy ipari robotja és komplett mérőberendezése számítógépes irányítással. teljesen automatikusan termel majd. A gyáriak úgy tervezik, hogy minimálisan két műszakban, de ha lehet, három műszakban indítják a próbaüz.emet. lg'' a teljes, komplett integrált termelési rendszer összesen 32 hagyományos megmunkáló szerszámgép munkáját” látja el. A rendszer üzemeltetését, műszakonként mindössze három szakember végzi el, •gy sok dolgozó fizikai munkáját kiváltják. Erre nagy szüksége is van a gyárnak mert munkaslétezáma évről évre csökken. Csupán az idén eddig több mint nyolcvanan mentek el a Csepeli Szerszámgépgyárból. Bizonyára ez a kényszerhatás is közrejátszott. abban, hogy Csepelen rövid idő alatt megvalósították az első integrált, automata termelési rendszert, a gyár vezetői szerint, ha a mostani próbálkozás eredményes lesz. akkor a következő évtizedben valóságos automatagj'árrá alakul át a Csepeli Szerszámgépgyár. A csepeliekkel szinte egy- időben a szerszámipari művekben. az Egyesült Villamos Gépgyárban és néhány kutató-fejlesztő intézetben is munkába állítják a számi. tbg^Prirányiíás; rendszert, ' Könyvelők a megmondhatói, hogy a számok elvont világa milyen szorosan kapcsolódhat a mindennapokhoz; a számviteli szakemberek tudhatják igazán, hogy az ő munkájuk milyen módon és mennyire segítheti a gazdálkodás gyakorlatát- Nagyon is praktikus, kifejezetten „hétköznapi” célokat szolgált tehát már három évvel ezelőtt e szakemberek első országos szintű tapasztalatcseréje is, s nem véletlen, hogy most — augusztus 28—29-én, Debrecenben —, a II. számviteli konferenciát „A hatékony és takarékos gazdálkodás szolgálatában” elnevezéssel rendezik. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar” Közgazdasági Társaság és a Pénzügyminisztérium által közösen rendezendő konferencia plenáris ülésén — majd az ipari, a mezőgaa^ dasági, a kereskedelmi és költségvetési szekciókban is — olyan kérdéseket, témaköröket vitat majd meg a mintegy ezerháromszáz résztvevő, amelyek mindegyikében a különféle gazdálkodó szervek közvetlenül érdekeltek. A sok témakör közül a költségvetési számvitelnek különös sajátossága, hogy a közvagyonnal való hatékony gazdálkodást, a közvagyonnal való takarékosságot szolgálhatja; lényegében ezt célozzák a költségvetési reform számviteli szabályai, amely reform bevezetésének indokairól is szó esik majd ezen a konferencián. íNSiiSM D' 1981. augusztus 26., szerda J (Fotó: Szántó György)
