Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 197. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 34., hétfő Egy hónapra felnőttek Azt mondják, az is pi­hentet, ha a megszokottól eltérő munkát végez az ember. Vagyis a szellemi foglalkozásúnak pihenés, ha zsibbadtra kapálja magát a kertben, a fizikai munká­ban elfáradónak meg ki­kapcsolódás egy jó könyv. Megnyugtat a környezet­változás, pihentető érzés ideiglenesen egy új közös­ség tagjának lenni. Így, vagy úgy, de mindenki ke­resi az üdülés neki tetsző formáját; természetesen a nyár erre a legalkalma­sabb. Áz elmúlt hónapokban munkahelyeken találkoz­tam vakációzó diákokkal. A gépek mellett, néhol ugyanúgy dolgoztak, mint felnőtt társaik, hiszen az egyszerűbb fogásokat ha­mar megtanulhatták. Ke­mény hajtással, estére jól kifáradva, másnap korai ébredéssel. Ez lenne a pihenés a könnyűnek ugyancsak nem mondható középiskolai, vagy éppenséggel egyetemi, főiskolai esztendő után? Aki nem próbálta diákkor­ban a nyári munkát, talán még sajnálja is ezeket a finom kezű ifjakat. Egyiküket sem. hallom panaszkodni, önként, szí­vesen jelentkeztek munká­ra, pedig hát nagy pénze­ket sem vágnak zsebre egy- egy ilyen munkáshónap alatt. Hallottam munka­ügyi vezetőt, aki arról pa­naszkodott. nem tudnak fölvenni minden jelentke­zőt. Megoldásként aztán az ott dolgozó szülők gyerme­keit részesítették előnyben. Hiszen nyári idénymunká­nak azért utánpótlás célja is van, a munkáshetek alatt hátha kedvet kap a gye­rek. .. Egyébként nem is könnyű mindenütt idény­munkaerőt foglalkoztatni, a gazdálkodás szigorú kötött­ségei, a létszámmal való takarékoskodás miatt. így is lehet nyaralni? A diákok bizonyíthatják az új környezet, az új közös­ség pihentető, megnyugta­tó hatását. No, persze, ne­hogy azt gondolja bárki is, hogy az. iskolapadban tíz hónapon’ át görnyedő diák csakis a gyárkapun belül tudja elképzelni magának a vakációt. Az ügyesebb je egy ió nyaralással, és négy­öt hét üzemi.munkával sze­rencsésen kettéosztotta a frissülve, energiával, friss élményekkel, tapasztalatok­kal feltöltődve veszi elő újra az iskolatáskát. Mérnökjelölt egyetemista beszámolóját olvastam nem­rég a nyári munkájáról. A tavalyi kötelező gyakorla­ton tetszett meg neki az üzem. szerződést kötött a vállalattal, s az idei nyár­ra már visszavárták. ..Más ez. mint amit az órán megtanultam, érdekes fel­adatokat adtak és igen sok új dolgot megismertem a szakmámból” — írta. Jóleső érzés volt felelős felnőttnek lennie akárcsak egy hónapra is. Bizonyára könnyebb lesz így felnőtt­nek lenni egy egész élet­Hekeli Sándor DÍJAZOTT HEVES MEGYEIEK Élelmiszer-termelésünket reprezentálták Befejeződött Mezőkövesden a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás Négy napon át csaknem negyvenezren voltak kiváncsiak arra a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállításra, ame­lyet a Dunától keletre fekvő nyolc megye rendezelt Mező­kövesden Heves, Borsod-Ababúj-Zemplén, Nógrád. Svubolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés és Csongrád megyék­ből kétszáz kiállító hozta el legjobb termékét, hogy húszezer négyzetméteren bemutassa a táj jellegzetességeit reprezen­táló növény- és állatfajtákat, valamint a termelési eljáráso­kat. , A vasárnap délelőtti sze­merkélő eső ellenére érdek­lődőik sokaságától volt népes a kövesdi vásárközpont. A hazaiak mellett Jugoszláviá­ból, Csehszlovákiából, Ang­liából, Lengyelországból és az NDK-ból érkezett szak­emberek még a zárónapon is újat kerestek. A fedett épületrészben voltak a legtöbben. A részt vevő megyék itt sorakoz­tatták fel mindazokat az eredményeket, melyeket az V. ötéves terv során értek el a mezőgazdasági és élel­miszeripari termelésben. A korszerűsített, a t.udomá- nyoá-műszaki fejlesztésre alapozott termelési eljárások jól szemléltették azt a fejlő­dést, melyeket, élelmiszer-teé-' inelésünk az elmúlt öt esz­tendőben magának tudhat. A legjobbak között láttuk Heves megye termékeit is. így a Hatvani Konzervgyár, a Mátravidéki Cukorgyárak, a Gyöngyös—domoszlói Ál­lami Gazdaság, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát termékeit, szőlő- és bortermelési eredményeit. A Füzesabonyi Állami Gaz­daság tejtermelési, sertés- és j uh tenyésztési eljárásait, a Heves megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat, valamint a Mátrai F.rdö- és Fafeldolgozó Gazdaság újításait. Kiállították a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének ősziárpa- és lu- eernaiajtáját, valamint a hegyvidéki talajvédelemre kidolgozott módszereit is. Ott volt kiállítva tájegy­ségünk határainkon túl is ismert terméke, a hevesi görögdinnye, az alma, a pa­radicsom és a paprika, főleg a fogyasztási szövetkezetek irányításával működő kis­termelői szakcsoportok jó­voltából. A korszerű nagy­üzemi termelés továbbfej­lesztési lehetőségeit a me­gyénkben is tevékenykedő termelési rendszerek mutat- ’ ták be. Közöttük a nádud­vari, a bábolnai, valamint a Szolnoki Gabona- és Ipari­növény Termelési Rendszer jeleskedett ' újdonságaival. Az állattenyésztők közül a Kaposvári Hibridsertés-te- nyésztö Rendszer, a Szolno­kon működő AGROCOOP, valamint a Szikszói Állami Gazdaság irányításával te­vékenykedő szarvasmarha- és juhtenyésztési rendszer mutatkozott be. Nagy sikere volt a közös gazdaságokban és a kisüze­mekben alkalmazott gépek bemutatójának is. különösen a ítobi kerti kapáiógépeknek A kisállattenyésztés köréből számos nyúl-, galamb-, ba­romfi- és nutriafajtát mu­tattak be az áfész-szakcso- portok, illetve a mezőgaz­dasági nagyüzemek. A ker- tészkedők is megtalálták a nekik sokat jelentő új ter­melési módszereket, a nö­vényvédelemmel kapcsola­tos technológiai eljárásokat. Képet kaphattak a szőlősza­porító anyagokról, az ú.iabb gyümölcsfajtákról és műve­lési módokról. A Heves megyeiek bemu­tatkozását siker kisérte. Ezt bizonyítják a különböző dí­jak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által alapított kistermelő emlékplakettet kapott: Ipacs Andrásné és dr. Bukucs Jó­zsef egri, Gulyás László he­vesi, Hart Ferenc füzesabo­nyi, Koncz Elek hatvani, Ro­mán István kerecsendi. Bá­nyai István, átányi, Beme Dezsöné viszneki. Pintér Be­lőné erdőtelki, Bene György és Tóth Jánosné nagyrédei, valamint Mika János gyön­gyöspatai kistermelő. Az Or­szágos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elismerésben részesítette Török Jenő egri kistenyész- tőt. A MÉSZÖV díját kapta az egri, a füzesabonyi és a hatvani áfész. Heves megye Tanácsa különdí.ját adomá­nyozott a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Köz­pontjának. az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kom­binátnak, a Gyöngyös—do­rn osztói Állami Gazdaságnak, a GYÖNGYSZÖV Áfésznek és a Mátravidéki Cukorgyá­raknak. A SZÖVOSZ jutal­mát a Heves megyei MÉ­SZÖV nyerte el. A négynapos rendezvény­sorozat jelentőségét Kopasz Béla, a Borsod megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője, a szervező bizottság titkára méltatta: — A nyolc megye, közöt­tük Heves, élelmiszer-gazda­sága eredményesen mutat­kozott be ezen a tájkiállítá­son. A jó szervezés mellett lehetőség nyílik arra, hogy a termelők, a felvásárlók és a fogyasztók találkozza­nak és véleményt cserélje­nek egymással élelmiszer-ter­melésünk további feladatai­ról. A bemutató jól szem­léltette az eddigi eredmé­nyeket és rámutatott ázok- ra a lehetőségekre, ame­lyek kihasználásával a ha­todik ötéves tervben újabb sikereket érhetnek el a nagyüzemek és a kisgazda­ságok. Mentusz Károly Sokáig arról volt híres a Hevesi Állami Gazdaság rizsültetvénye, hogy sem az országban, sem Európában, de még a földön sincs még egy hely, ahol ettől észa­kabbra foglalkoznának rizs.- termeléssel. Mármost, ez a kicsit kétes dicsőség — úgy hírlik — a múlté, már mások is próbálkoznak rizzsel ezen a szélességi fokon. Ez azonban nem bizonyos, legalábbis nem annyira, mint az, hogy a rizsnek, mint Sike Antal, a gazdaság növénytermesztési brigád- vezetője. az öt „rizsőr” egyi­ke elmondta, két éltető ele­me van: a meleg, meg a napfény. Mi, magyarok, kü­lönösen itt, az ország északi határának közelében, éves viszonylatban ennek éppen­séggel nem vagyunk bővé­ben. nem kis optimizmusra mutat hát, ha rizzsel fog­lalkozunk, rizsben remény­kedünk. Valójában arról van szó — mondta erről Bakó Ferenc, az állami gazdaság igazgató­ja —, hogy ezeken a helye­ken még a „nagy kampány” idején alakítottak ki rizs- termelésre alkalmas terüle­teket nem csekély befekte­téssel. Más növényi kultúrá­ra itt úgysem igen lett vol­na lehetőség a termőtalaj gyenge volta miatt. így ma­radt meg a rizs, amely — ez az igazság — ötévenként jó, ha egyszer nyereséges. Hogy mégsem számoljuk fel, annak két fontos oka van: egyik az, hogy a kialakítá­sába, fenntartásába be­leölt sok millió forintot dobnánk ki akkor aa ablakon, annak reménye nélkül méghozzá, hogy a jö­vőben, más felhasználási móddal — nagyobb nyere­séget hozna nekünk ez a kétszáz hektárnyi terület. A másik ok. hogy egy-egy job­ban sikerült évben negyven vagon rizst tudunk adni az országnak — ez hektáron­ként 20 mázsás termésátla­got jelent — és ebben az esetben már nyereséget is hoz a rizs. Sajnos, ez ritka alkalom! Sokkal gyakoribb az 5—10 mázsa közö i termésátlag. Ez az év azonban — rizs tekintetében — igen szeren­csésnek látszik. A száraz, csapadékmentes kora tavasz lehetővé tette, hogy időben elvégezzék a talajmunkákatj sikerült jó magágyakat ki­alakítani, és április 20-ra, optimális időben (!) elvetet­ték a magot. Most pedig, a virágzás végén úgy tűnik, hogy az utóbbi tíz év leg­jobb termése várható. Ha pedig még meg tud erősöd­ni annyira, hogy az őszi fa- gyoknak-ködöknek ellenáll­jon, akkor nem lesz baj. Rizsügyben még annyit érdemes elmondani, hogy az elmúlt évtől ennek termesz­tése is a KITE-rendszerhez tartozik, és ennek keretében most nagy energiákat for­dítanak arra, hogy külföldi (olasz, japán) szakemberek­kel kísérletezzék a hazai palántás ültetés feltételeit; megtalálni a mi viszonyaink közti eredményes termelési módot. (b. kun) Nag» sikert arattak a kiállított kiskertí gsaek ' Megnyílt a szövetkezeti szakemberek XII. országos találkozója Siklóson Siklóson vasárnap meg­nyílt a szövetkezeti szakem­berek XII. országos találko­zója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői megvitatják a mozgalom időszerű kérdéseit. Hazánkban ez a legjelen­tősebb szövetkezetpolitikai fórum. Az Országos Szövet­kezeti Tanács támogatásával 1970 óta minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei szervezete. Az idei — a Pannónia ’81 nevet viselő — tanácskozás alaptémája: a szövetkezeti mozgalom feladatai a nyolc. uanos években. A tíznapos eszmecsere során szó lesz — többek között — a pórt sző- vetkezetpolitikájáról, a szö­vetkezeti jogszabályokról, az érdekképviselet szerepéről, az üzem- és munkaszerve­zésről. Megrendezik a kongresz- szusi fórumot, amely a szö­vetkezeti ágazatok közelgő kongresszusainak elméleti előkészítését szolgálja. A szabad idős program so­rán a szakemberek megte­kintik az .,Ellentétek” című szövetkezeti tárgyú magyar filmet, s találkoznak az al­kotókkal és a szereplőkkel. AZ ÁLLAMI ÉPÍTŐK FELADATAIBÓL Most előkészíteni a jövő évet... A Heves megyei Állatni Építőipari Vállalat idei leg­fontosabb feladatai közé tar­tozik a lakásépítés és az ok­tatási intézmények beruhá­zása. Az év hátralévő hó­napjaiban a beütemezett át­adásokon kívül már a jövő év előkészítésén dolgoznak: fontos, hogy a jövőre átadan" dó munkákon is tartani tud­ják a tervszerinti ütemet. Az egri Csebokszári-lakó- telepen jelenleg 240 házgyári lakást szerelnek. Más mun­katerületekről is irányítottak ide dolgozókat. Az egri te­rületi főépítésvezetőség kol­lektívája úgy tervezi, hogy három hónaopal a szerző­déses határidő előtt, 1002 májusában adja át az új la­kásokat a Rákóczi úton. Az új tanévben a megyeszékhe­lyen sokkal, több kisdiáknak kell helyet adni az iskolák­ban, mint tavaly. A'z egri Lajosvárosban megtörtént a 16 tantermes új általános is- fe*la műszaki -átadásai 46 ütemben halad a konyha és az éttermi szárny építése is. Szintén Egerben a Gyer­mekváros szomszédságában épül a gyógypedagógiai in­tézet. Az új intézmény épü­letében most helyezik el a szerelvényeket, vakolják a falakat. A 140 milliós beru­házást a tervek szerint a jövő év'májusára fejezi be a vállalat Gyöngyösön szintén nő aa iskolai tantermek száma. A vállalat kivitelezésében épül az új oktatási komplexum.; a 24 tantermes általános is­kola határideje 1982. szep­tember. A 13 tantermes szakmunkásképzőt és a 200 személyes kollégiumot a jö­vő év végén, illetve 1983 ele­jén adják át. A szakembereid jelenleg az általános iskola) épületén dolgoznak, és ala-4 pozzák a diákszállót. Az ál­talános iskola a tervek .sze­rint tornatermi szárnnyal és .tanuszodával is bovjii majd.' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az utóbbi ér legjobb termése várható (?) Rizsvirágiás után a hevesi határban Az egri borok is elismerést szereztek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom