Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

lengyal repülőgép-eltérítés Politikai jellegű demonstrációval, provokációkkal igyekszik zavart kelteni a „Szolidaritás“ A lengyel autonóm szak- szervezetek konföderációja (szombaton felhívta tagjait,' hogy vállaljanak az év hát­ralevő szabad szombatjain önkéntes munkát. A többi sz&kazervezetet együttmű­ködésre szólították fel a munka közös megszervezése érdekében. Az ágazati szakszervezetek 5 millió tagot számláló tö. mörülése is a szabad szom­bati munkavégzés feltételeit vizsgálja. Szombaton 121 ezer tonna feketeszenet, hoztak a fel­színre a lengyel bányászok. Mint a lengyel bánya- és energetika ügyi minisztérium vasárnap közzétett jelenté­séből kitűnik, a szombati első műszakban az ország bányászkollektívóinak fele dolgozott önként. Mint ismeretes, e hónap közepén a „Szolidaritás” szakszervezet szólította fel a bányászokat a szabad- szombati önkéntes munkára. A katowicei acélmű kohá­szainak szakszervezete élesen elítéli az üzemi „Szolidari­tás” szervezet által pénte­ken a gyár területén ren­dezett provokatív gyűlést. Mint ismeretes, a kétezer főt foglalkoztató katowicei nagyüzem udvarán pénteken a „Szolidaritás” 300 tagja gyűlésen követelte az állam- ellenes és szovjetellenes publikáció miatt betiltott Wolny Zwdazkowiee című üzemi „Szolidaritás” lap újra­indítását és megpróbált sza­vazást kicsikarni az acélmű igazgatójának személye fö­lött. A katowicei acélmű ko­hászainak szombaton nyil­vánosságra hozott állásfog­lalása szerint a „Szolidari­tás" politikai jellegű de­monstrációja nem élvezi a munkások többségének tá­mogatását, és nem szolgálja a dolgozók érdekeit, sót tel­jesen ellentétes azzal. Megütközés keltett és éles tiltakozást váltott ki Len­gyelországban a Szolidaritás provokatív követelése Gdansk egyik második világháborús emlékművének lebontására. Gdansk kikötőjének és a város bankjának „Szolida­ritás” szakszervezetei felszó­lították a város vezetőit, hogy — „mivel az nem illik a Westerplatte jellegéhez” — távolítsák el onnan azt az emlékművet, egy második világháborús szovjet gyárt­mányú harckocsit, amelyet a szovjet hadsereg oldalán 1945-ben a város felszabadí­tásáért küzdő lengyel nép­hadsereg hősi halált halt ka­tonáinak emlékére több év­tizeddel ezelőtt helyeztek ott el. A „Szolidaritás” provoka­tív követeléséről a lengyel néphadsereg lapja, a Zolni- erz Wolnosci megállapítja: az akció nem más mint tá­madás a szovjet—lengyel fegyverbarátság ellen. Eltérítették szombaton a LÓT lengyel légitársaság Wroclaw—Varsó útvonalon közlekedő 702. számú jára­tát. A repülőgép fedélzetén 39 utassal és négyfőnyi sze­mélyzettel a nyugat-berlini Tempdlhof repülőtéren szállt le, a város amerikai szek­torában. A gépet eltérítő 31 éves Jerzy Dygasz, aki kézigrá­náttal terrorizálta a személy­zetet, varsói születésű, csa­lásért és lopásért többször büntetett, állandó munka­hellyel nem rendelkezik. Az utasok közül ketten politikai menedékjogot kér­tek. ök Nyugat-Berlinben maradtak. A repülőgép a személy­zettel és a többi utassal vasárnap reggel visszatért Varsóba. Amerikai szemmel a Haig—Gromiko találkozóról BUKAREST Románia vasárnap ünne­pelte az ország felszabadí­tásának 37. évfordulóját. A nagy antifasiszta és anti- imperialista fordulatról or­szágszerte megemlékeztek. Bukarestben nagyszabású felvonulást rendeztek. A díszlelátón Nicolae CeaiíSescu államfővel, az RKP főtitká­rával az élen a párt és ál­lami élet vezetői fogadták a jelszavas táblákkal, zászló­erdő alatt felvonuló dolgozók menetét. Á szeptemberre (az ENSZ széle helyén) tervezett szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozó előzetes napi­rendjének amerikai változa­tát ismertette vasárnap az ABC-televíziónak adott in­terjújában Haig. külügymi­niszter. A találkozó fő célja — amerikai elképzelés szerint — a hadsáinitéri nukleáris fegyverekről szóló tárgyalá­sok helyének és időpontjá­nak kitűzése lenne. Haig úgy véli, hogy a hivatalos ADD1SZ ABEBA A nemzetközi terrorizmus akciójaként bélyegezte meg a két líbiai repülőgép ame­rikai részről történt lelövé- sét a Moamer ei-Kadhafi lí­biai vezető etiopiai tárgya­lásai befejeztével nyilvános­ságra hozott közlemény. A dokumentum nemzetközi fellépést sürget annak érde­kében, hogy meggyőzzék Reagan amerikai elnököt „a durva beavatkozás és a há­borúra való uszítás meggon­dolatlan politikájának” fel­adásáról. LONDON Észak-Írországból érkező jelzések szerint nincs kizár­va. hogy közvetett párbe­széd kezdődik a Maze-bör- ton IRA-tag foglyai és a brit kormány között. A lehetőséget erre az el­ítéltek jelöltjeként indult Owen Carron képviselővé történt választása kínálja. Maga Carron közvetlenül választási győzelme után azt mondta, hogy tárgyalni kí­ván a Thatcher-kormánnyal. AMSZTERDAM Amszterdamban befeje­ződött a légiirányítók nem­zetközi szövetségének (IFAT- CA) rendkívüli tanácskozása — szemmel láthatólag anél­kül, hogy a szövetség konk­rét lépéseket határozott vol­na el a sztrájkoló amerikai repülésirányítók követelései­nek támogatására. Harry Henschler. az IFATCA el­nöke leszögezte: az amszter­dami tanácskozáson sürget­ték, hogy a washingtoni kormány és a sztrájkolok kezdjenek ismét tárgyaláso­kat a repülésirányítók kö­veteléseiről. (fö.NMkös 1981. augusztus 24., hétfő tárgyalások valamikor „no­vember közepe és decem­ber közepe között” kezdőd­Bolívia Bolívia a legszegényebb állam DéLAmerikában, ám elsősége vitathatatlan a puccsok és puccskísérletek szervezésében is: hamarosan elérkezik a „jubileumi”, 200. államcsínyhez, az elvetélt puccskísérleteket pedig már jó ideje nem is számlálják. Az augusztus eleji katonai felkelésről azonban nehéz lenne eldönteni, hová sorol­juk: az Alberto Natusch Busch és Luis Anez Rivera tábornokok vezette lázadás felemás eredménnyel végző­dött. Lemondásra kényszerí­tették az addigi elnököt, Luis García Meza tábornokot, ám nem ők vették át a hatalmat, sőt. az új „erős ember”, Waldo Bernal tábornok vezet­te katonai junta García Meza hű embereiből áll. A polgár- háborúval fenyegető puccs­kísérletet ugyan békés úton, a hadseregen belüli homályos megállapodással rendezték, a felkelők demokratikus köve. telései azonban a jelek sze­rint a süllyesztőbe kerültek. García Meza országlása García Mezának egyébként előbb-utóbb amúgy is távoz­nia kellett volna: egyéves dicstelen országlására aligha emlékeznek szívesen vissza a bolíviaiak. A tábornok el­nök tavaly júliusban az or­szág történetének egyik leg­véresebb államcsínyével ke­rült hatalomra. Á puccs, amely a választásokon győz­tes. a haladó erőket kép vi­hetnének meg. Szó lehet „szélesebb fegyverzetkorláto­zási tárgyalásról is”. A szov­jet állásponttal ellentétben, az amerikai külügyminisz­ter azt fejtegette, hogy kor­mánya lehetségesnek tartja az „SS—20-as” szovjet ra­kéták, valamint az amerikai Pershing-rakéták és más európai nukleáris eszközök korlátozásával kapcsolatos eszmecserét a SALT-tárgya- lások keretein kívül: ha a hadás alti nukleáris fegyve­rekről lehetett tárgyalni az európai középhatósugarú ra­kéták figyelembevétele nél­kül, akkor ez fordítva is le­hetséges — állította Haig. selő elnök, Hernán Siles Zu­azo beiktatását akadályozta meg, a „nemzetközi marxiz­mus gyökereinek kitépését”, mindenféle haladó, baloldali alternatíva lehetőségének megakadályozását tűzte ki céljául. García Meza a chi­leire emlékeztető irtóhadjá­ratot vitt véghez. Megtize­delték a baloldali pártok, a szakszervezetek aktivistái­nak sorait, ezrek menekül­tek emigrációba. Hatalmát azonban mégsem sikerült megszilárdítani, s egy év alatt a negyedik puccskísér­let távozásra kényszer!tette. De vajon hol kell keresni az okokat? Miben rejlik az őrült puccsforgatag magya­rázata? Hiszen nem csupán arról van szó, hogy a gene­rálisok kedvüket lelik a pa­lotaforradalmak. összeeskü­vések szervezésében. Az okok valahol mélyebben, a társadalmi-gazdasági ellent­mondások sűrűjében rejtőz­nek. Elszalasztott lehetőségek Hiszen Bolíviának módja lett volna elindulni az ön­álló úton: 1952-ben egész Latin-Amerikát megrengető polgári demokratikus forra­dalom győzedelmeskedett La Pazban. Államosították az ónbányákat, födreformot hir­dettek, választójogot adtak az egész lakosságnak, a né­pesség többségét alkotó in­diánoknak is. E forradalom­nak »^yik ve'őr-iakja vöt az a Hernán Siles Zuazo — a háromszor demokratikusan Azonnali cselekvésre van szükség A lutheránus világsiövetség végrehajtó bizottságának békefelhívása A lutheránus (evangéli­kus) világszövetség — amely­nek 98 tagegyháza van az öt kontinensen — végrehaj­tó bizottsága augusztus 4— 13. között tartotta ülését a finnországi Turkuban. A végrehajtó bizottság tagja dr. Káldy Zoltán, a magyar­országi evangélikus egyház püspök-elnöke is, aki részt vett az ülésen. A végrehajtó bizottság foglalkozott a nö­vekvő nemzetközi feszült­séggel, és teljes egyhangú­sággal határozatot fogadott el, amelyet a közös cselek­vés érdekében megküld va­lamennyi tagegyháznak. A felhívást elküldték Leonyid Brezsnyevnek és Ronald Reagannak is. A békefelhívásban a vég­rehajtó bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy nagy. mértékben növekednek a katonai kiadások világunk­ban, folyik a fegyverkezési verseny eszkalációja, új fegyverek kifejlesztése, kü­lönösen a neutrontöltetű gyújtófejek gyártása, a kö­zéphatósugarú hordozóra­kéták előállítása, és növek­szik a veszélye azok Euró­pába telepítésének. A végrehajtó bizottság felhívja a tagegyházakat, hogy ók is segítsenek békés eszközöket keresni a politi­kai konfliktusok megoldásá­ra, erősítsék a különböző társadalmi rendben élő ke­resztyének között a kommu­nikációt, és így győzzék le a hidegháború feleleveníté­sét. A tagegyházak vegyenek részt a békevasárnapok, békehetek szervezésében, amelyeknek az a célja, hogy felhívják a figyelmet a bé­ke szükségességére. Különö­sen felhívják a figyelmet arra, hogy az egyházak ér­deke is a madridi konferen­cia sikeres befejezése. Szük­ség van azonnali cselekvés­re a nukleáris háború ve­szélyének csökkentésére. Külpolitikai kommentárunk Veszélyes vizeken VESZÉLYES VIZEKRE TÉVEDT az amerikai kor­mányzat. Nemcsak átvitt értelemben, hanem a való­ságban is. A múlt szerda reggelén Líbia felségvizei fölött, a Sidra-öböl térségében lezajlott rövid légi csata nem csupán a Földközi-tenger, hanem az egész világ békéje és biztonsága elleni nyílt és arcátlan ki­hívás. ; Carter elnök idejében a 6. amerikai flotta messze , elkerülte Bengházi partjait, a Sidra-öböl vizeit. Okkal: [ Tripoli ugyanis 200 mérföldben határozta meg tengeri '[ határait. A nemzetközi jog lehetőséget ad erre. Arra ’ viszont semmiféle jogszabály nem született, hogy egy , ország testébe valósággal beékelődő öbölben — a Sid- , ra-öböl ilyen fekvésű —feltűnjenek idegen állam i hajói, s egy szuverén ország légterében mindenfajta bejelentés nélkül harci gyakorlatot tartsanak. A kér- - déses időpontban nyolc amerikai F—14-es manőve- v rezeit az öböl fölött, majd rátámadtak két, ellenőrző körútját végző líbiai gépre. Aligha kétséges, a sidrai provokációra tudatosan ké- ] szült a Pentagon. Így véli a tekintélyes Newsweek, s ! hasonló következtetésre jut a New York Times. Csak | tetézi a kihívás miatti felháborodást Reagan elnök enyhén szólva cinikus megjegyzése, miszerint éjszakai í álmából csak akkor érdemes felkelteni, ha egy ami- \ rikai gépet lelőnek, ellenkező esetben ez teljesen szük­ségtelen. Meglehet, Washington hivatalos körei is — í a jelekből ítélve —, egyfajta furcsa álomban ringa- ! tóznak. Ügy érzik, büntetlenül és következmények i nélkül harci terepnek tekinthetik a világ bármely i pontját. Az amerikai szoldateszka hírhedtté vált a í Disznó-öbölben és a Tonkini-öbölben elkövetett durva provokáció kapcsán. Mindkét esetet — utóbb világo­san kiderült —, agresszió ürügyeként használták fel. ERDEMES ELTŰNŐDNI AZON, hogy vajon mit tartogat még tarsolyában Washington? Mi szab határt az Egyesült Államok agresszív köreinek? Fölfogják-e az USA vezetői, hogy a jelenlegi rendkívül feszült j nemzetközi helyzetben fokozott felelősségtudatra len­ne szükség, amely mindenfajta kalandorakciót meg­hiúsít? A jelekből ítélve bizonyos washingtoni körök ! szántszándékkal' mérgezik a nemzetközi légkört. Jó ; példa erre a guantanamói hadgyakorlat, ahol nyíltan a Kuba elleni partraszállást gyakoroltatták az oda vezényelt alakulatokkal. A sidrai provokáció ennél is tovább ment: az amerikai haditengerészet gépei egy szuverén ország tengeri határai fölött, annak légteré­ben tüzet nyitottak. .47 INDÍTÉKOT NEM IS TAGADJAK WASHING­TONBAN. Azt. szerették volna, kipuhatolni: a 6. flotta „manővereire” miként reagál Líbia. S közvetve azt i?, . hogy hasonló provokáció milyen visszhangra talál a világ közvéleményében. Most már csak az a kérdés, levonják-e belőle a tanulságokat? Mielőbb, amíg nem késő... | Gynpay Dénes f megválasztott, ám emigráció­ba kényszerített elnök —, aki most a haladó erőket tömö­rítő Demokratikus és Népi Egység élén áll. Ha az 1952-ben megkezdett utat sikerül követni, s ellen­állni a külföldi tőke nyomá­sának, megindulhatott volna egy modern társadalmi-gaz­dasági fejlődés Bolíviában. Az ónnak (ez Bolívia legfőbb kincse) a gazdaságban való egyeduralkodó szerepe azon. bán kiszolgáltatottá teszi az országot. Az Egyesült Álla­mok azóta is készenlétben tartja az „ónzsarolás” fegy­verét: ha piacra dobják a stratégiai ónkészleteket, a bolíviai gazdaság meginog. Az 1952-es forradalom végül is hiába zúzta szét a régi, gyarmati oligarchiát, hiszen úi uralkodó osztályt terem­tett, amely kiszolgálja a kül­földi tőke érdekeit. Ma az országot átszövi a korrupció; a legjövedelmezőbb tevé­kenység például a kokain- csemoészet, S hiába voltak demokratikus próbálkozá­sok. hiába áldozta életét a bolíviai hegyek között Che Guevára. hiába győzedelmes­kedett háromszor is a vá­lasztásokon a Demokratikus és Népi Egység. A haladó esők még nem elég erősek, nem elég szervezettek, hogy végleg kezükbe vegyék az ország ügyeinek intézését. Hatalmi huzavona selő hadsereg viszont a belső erjedés állapotában van — ezerfelé húzzák a hatalom szekerét, Vannak, akik a chilei típusú fasiszta dikta­túra megteremtésében látják a továbbhaladás útját, van­nak, akik az USA érdekeit kiszolgáló mérsékelt polgári demokrácia mellett kardos­kodnak, s a hadseregen be­lül létezik hazafias, demok­ratikus szárny is. A hatalmi huzavonában pedig egyre ka_ taszlrofálisabb a gazdasági helyzet: tavaly 50 százalékos volt az infláció, visszaesett az óntermelés. A Nemzetközi Az uralkodó osztályok, s a legbefolyásosabb erőt kép vi­Valutaalap többször megsza­kította az égetően szükséges hitelek folyósítását, nem lát. va biztosítottnak a vissza­fizetést. Bolívia hamarosan csődöt jelenthet. Ma még nem látható vilá­gosan: kiknek sikerül vég­legesen magukhoz ragadni a hatalmat Bolíviában. A je­lenlegi nemzetközi és latin- amerikai helyzetben baloldí . kormányzatnak aligha lehe _ ne esélye a túlélésre, a véres kezű, korrupt puccsistákkal viszont még az Egyesült Ál­lamok legreakciósabb köre • sem vállalnak közössége' Leginkább talán egy konzer vatív polgári irányzatnak le. hetnének kilátásai a viszony­lagos stabilitás megteremté­sére. Márpedig ez előbb- utóbb létkérdéssé válik Bo­lívia számára. Elekes Éva < Őrült puccsforgafcig ínri a a lioos 7,p.ö'Án tnal-ifa cj»1 n ^»Inrvlr PAfnárt Síi 7. i! miÉ»o'vá 1 ncvf/vtt ám AtnicnvípiÁ A junta új erős embere, IVaído Bernal tábornok (Fotó: AP—UPI—MTI—KS) A hatalmától most megfősz, tott elnök, García Meza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom