Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

Öregedő termékek NAPJAINK EGYIK sok­szor megfogalmazott — már- már jelszóként ismételgetett — gazdálkodási követelmé­nye: korszerűsíteni a ter­mékszeiKezetet. Vagyis: új, és tviég újabb termékeket ki­találni. fejleszteni, gyártani és piacra dobni; a piac ál­tal leértékelt elavultakat pe­dig a lehetőség szerint gyor­san megszüntetni. Miért? Mert csakis a so­rozatos újításokkal lehet meglepni — és megnyerni — a piacokat: mert minde­nütt a világon ezt a mód­szert követik, felismerve a piac legfontosabb sajátossá­gát. hogy tudniillik a vevő mindig újabbat. _ és mindig jobbat vár,' sőt követel. Lo­gikus piaci magatartás. Nagy kérdés, hogy mennyire al­kalmazkodik ehhez a hazai ipar. jelesül a gépipar? Ezt vizsgálták nemrégiben a va­sasszakszervezet munkatár­sai. Kiindulópontjuk: ha igaz, hogy az új termék egy­ben jobb, gazdaságosabb, te­hát jobban értékesíthető ter­mék, akkor az is feltételez­hető, hogy a termékszerke­zet megújítása minden vál­lalat számára kifizetődő, jö­vedelmező vállalkozás. A fo­galmazásból is kitűnik, hogy ez csak feltételezés. Igaz-e, vagy sem, annak megállapí­tásához a vasasszakszervezet elemzői sajátságos vizsgálati módszerrel közelítettek: elő­ször egy hosszabb időszak (1964—1977) jellegzetessé­geit tekintették át, majd ál­lást foglaltak abban, hogy történt-e lényeges változás az elmúlt három évben. Ami az első időszakot il- -ieti: megállapíthatták, hogy 1970-ig, a korábbi évekhez képest valamivel több új gyáftmányra szánta el ma­gát a gépipar, és bátrabb el­határozások születtek a ki­öregedett termékek megszün­tetésére is. Vagyis: némileg fellendült a termékszerkezet korszerűsítése, nyilván a még frissen működő új gazdaság­irányítási rendszer, no és az akkoriban még általánosnak mondható piaci konjunktúra hatására is. 1970 után azon­ban a termékcserélődés le­lassulása a jellemző. Éppen azokban az években, amikor a világban ennek az ellenke­zője volt tapasztalható. Külön vizsgálva a beveze­tett új termékek értékesíté­sét, feltűnő, hogy a 0—3 éves termékek aránya, a vállalati eladásokban rendkívül ala­csony és egyre csökkenő, míg a 4—10 éves — tehát viszonylag koros — termé­kek aránya jóval nagyobb és egyre növekvő. Azért is. mert — állítják a vizsgálat készí­tői —. az új- termékek java­részét a piac nem fogadta el. És ez nemcsak a gyártmány- fejlesztői munka minősítése. Több ennél: a vállalatok műszaki, kereskedelmi, egy­szóval gazdálkodási tevé- lienv.cScfpock mec "allebbez- hetstleri rvaci értékítélete. Mely íták 'rp persze — per­sze? — sajátságos módon reagáltak a gépiparban: a termékek korátlaga, a vizs­gált időszakban, szolid becs­lések szerint is 10—14 év. Legöregebbek a fémtömeg- cikkioar gyártmányai, gyors öregedés tapasztalható a hír- adási pa’ban és a villamos­ipari s°nek gyártásánál. S A7, ELMÚLT HÁROM évben — teh"* amikor való­ban. és mindennél fontosabb jelszóvá vált a termékstruk­túra korszerűsítése —, alig- alig, úgyszólván semennyire nem változott a helyzet. S emiatt nemcsak a vállalatok hibáztathatok. A szakszerve­zet elemzői ugyanis megpró­bálkoztak az oknyomozással is, s mindenekelőtt megálla­pították: a mai bérszabályo­zás nem kedvez a termék- struktúrát megújító válla­latoknak. Például: a termék- szerkezet korszerűsítése szem­pontjából sem utolsó Medi­cor a bértömegnek mindössze 1,6 százalékos növekedésével számolhatott az elmúlt év­ben, míg a nem kis gondok­kal bajlódó Egyesült Izzó kereken öt százalékkal nö­velhette a felhasználható bértömeget. Messzire vezet­ne annak boncolgatása, hogy e furcsának tűnő paradoxon végül is miféle bérszabályo­zási lehetetlenségekre vezet­hető vissza, ám a tény — megcáfolhatatlan. Továbbá: a vizsgálat során megállapíthatták, hogy a vállalatvezetők személyes anyagi érdekeltsége gyakor­latilag független a termék- szerkezet korszerűsítésétől. Mellesleg: a megkérdezettek közül legtöbben úgy nyilat­koztak, hogy jelentősebb be­ruházás nélkül nincs struk­túraváltás. S ez megint, egy furcsaság. Ugyanis: az elmúlt években a gépipar nem szű­kölködött beruházási lehető­ségekben, s termékstruktúrá­ja mégis olyan, amilyen. Feltehetően azért is — mond­ják a vasasszakszervezetben —, mert a beruházási hitelt nyújtó bank, és a beruházást eihatározó vállalat nem ké­pes olyan előrelátással prog­nosztizálni a világpiaci vál­tozásokat, amennyi idő alatt nálunk egy-egy beruházás megvalósul. S e megállapítás még a központi fejlesztési programok módszereivel gyorsított beruházásokra is érvényes, amelyek egyébként is csak átmenetileg javíthat­ják a szóban forgó üzem gyártmányválasztékát. A program befejeztével ugyanis a vállalat önerőből nem ké­pes tartani az indításkor jel­lemző fejlesztési tempót. A központi segítséggel feljaví­tott termékszerkezet tehát néhány év múlva ismét gyor­san öregszik. S végül: a termékszerke­zet é.s a munkaerő-struktúra összefüggései. Az alkalmazott munkaerő szakmai összetéte­le ugyanis kétségtelenül las­sítja a struktúraváltást. Még nagyobb gond, hogy a válla­latok ez ügyben nem szá­míthatnak az iskolarendszer­re: ha pedig saját maguk próbálkoznak az át-, illetve a továbbképzéssel, akkor a szakmai kvalifikáció növeke­dését nem képesek követni a bérekkel. S EZZEL VISSZAKANYA­RODTUNK a bérszabályozás és a termékstruktúra alakí­tásának összefüggéseihez. A vasasszakszervezet munka­társai úgy tapasztalták, hogy a megkérdezett vezetők több­sége — ebben az összefüggés­ben — nemcsak bírálta a je­lenleg érvényes bérszabályo­zást de elismerte: még nem találták meg a szabályokhoz igazodó legcélszerűbb belső ösztönzési rendszert. S e be­ismerés azt is jelenti, hogy a sokat bírált bérszabályozás még sok kihasználatlan lehe­tőséget reit masában. Vértes Csaba Ar MNB elnöke az exportbővítő hitelkeret és a vállalati hitelkamatok emeléséről A Minisztertanács, az Ál­lami Tervbizottság javaslatá­ra — 3 közelmúltban — a szabályozó rendszer korrek­ciója keretében olyan intéz­kedéseket hozott, amelyek a Magyar Nemzeti Bank felada­tait is érintik. Ezekről Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a következő tá­jékoztatást adta a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Az első félév eredményei­ről rendelkezésre álló ada­tok alapján megállapítható, hogy a termelés volumene — bár a tervhez viszonyít­va némi lemaradás van — 1981 első felében az 1980. évi stagnálás után növekvő tendenciát mutat. A növe­kedés mellett — a szelektív fejlesztési politika eredmé­nyeként — minőségi javulás is tapasztalható a termelés szerkezetében és hatékony­ságában. Ennek köszönhető, hogy külgazdaságunk egyen­súlya az I. félévben a ter­vezettnél valamivel kedve­zőbb. A külgazdasági egyensúly, javulása annak ellenére kö­vetkezett be. hogy a tőkés világgazdaságban jelentkező — a korábban vártnál erő­teljesebb és makacsabb — gazdasági visszaesés egyes területeken rontotta értékesí­tési lehetőségeinket. Főként, a nagy értéket képviselő fe­ketefém- és alumíniumkohá­szati termékek kivitele csök­kent, Ezt azonban más ter­mékek piaci lehetőségeinek jobb kihasználásával ellen­súlyozni lehetett. Tavalyhoz képest a tőkés külkereske­delmi cserearányunk javult. Mindez újólag ráirányította a figyelmet a rugalmasság és alkalmazkodóképesség fon­tosságára a gazdálkodás te­rén. A nemzetközi pénz- és hi­telpiac — mint ismeretes — nem mentes a feszültségek­től, sőt ezek ma erőteljeseb­ben jelentkeznek, mint egy évvel ezelőtt. A nemzetközi pénzpiaci kamatokat az inf­láció elleni harc jegyében re­kordszintre emelték, nagy­arányú árfolyamváltozások következtek be. A nemzetközi vatntapsae a vezető tőkés valuták kö­zött jelentős arányeltolódást mutatott. Az USA-dollár megerősödésével szemben a többi nyugati valuta árfo­lyama csökkent. Ez a külke­reskedelmi tevékenységet olykor bonyolult helyzet elé állította. Az ismertetet^, körülmé­nyek olyan intézkedéseket indokoltak, amelyek lehető­vé teszik az exportbővítő be­ruházások növelését és emel­lett a vállalatokat hatéko­nyabb és takarékosabb gaz­dálkodásra ösztönzik. A bank javasolta az Álla­mi Tervbizottságnak, illetve a kormánynak, hogy kerül­jön felemelésre az export­bővítő hitelkeret. Javasoltuk továbbá, hogy emelkedjenek a vállalatok és szövetkeze­tek körében a hitelkamatok és egyidejűleg a betéti ka­matok is. Ezek alapján a Miniszter- tanács 1 milliárd forinttal megemelte azt a hitelkere­tet, amelyből a minden pia­con gazdaságosan értékesít­hető. exportárualapokat bő­vítő beruházásokat finanszí­rozzuk. A hitelkeret más források átcsoportosításával is emelhető. A megemelt hitellehetőség­ből az exportot növelő, gyorsan megtérülő és ked­vező devizahozamot ígérő fejlesztéseket támogatjuk. A kormány felhatalmazást adott a Magyar Nemzeti Banknak, hogy szeptember 1-ével 1 százalékkal növelje a beruházási és forgóeszköz- hitelek kamatlábát. Ennek értelmében növekszik a szep­tember 1.'után folyósításra kerülő beruházási és forgó­eszköz-hitelek, valamint az állami kölcsönök kamata. Általában, emelkedik továb­bá az említett napon fenn­álló forgóeszközhitel-tarto­zások után felszámított ka­mat is. Nem nő viszont a forgóalappótló hitelek, az ex­port-céghiteleket refinanszí­rozó hitelek, valamint egyes speciális konstrukciók kere­tében folyósított hitelek ka­mata. Mivel a belső kama­tok elszakadtak a nemzetkö­zi pénzpiac magas költségei­től, s még ezzel az emelés­sel is jóval alatta maradunk a nemzetközi szintnek, a jövőben is szükségessé vá­lik a kamatok változása. » Mindez alaposabb mérlege­lésre kell hogy késztesse a vállalatokat beruházási dön­téseikben, és takarékosabb készletgazdálkodásra ösztö­nöz. Egyidejűleg emelkedik a vállalati betétek kamata is. Ezáltal növekszik a meg­takarítási érdek és a felgyü­lemlő források koncentrál­tabb és hatékonyabb felhasz­nálása. A forint árfolyama a töb­bi valutákkal szemben átla­gában nem változott, de az egyes valutákkal szemben — követve a nemzetközi pénzpiacon végbement arányváltozásokat — rend­szeresen kiigazításra került.’ A világpiacon az árfolyam folyamatosan változik. Mi-, vei ezek a változások ko­rábban kisebb méretűek voltak, a bank a devizaárfo­lyamokat csak havonként módosította. A nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyarányú változások mi­att most gyakoribb , árfo- lyéffnmódosítást vettünk' tervbe. Erre a vállalatok pi­acérzékenységének fokozása érdekében szükség van. A Magyar Nemzeti Bank elnöke végül rámutatott,1 hogy a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének további javítása érdekében növelni kell az erőfeszítéseket. A külső körülmények — a VI. ötéves terv által alapul vett helyzettel szemben — nem javultak. hanem inkább romlottak, ezért tovább kell folytatni a piacot fokozot­tan figyelembe vevő gazda­ságpolitikát és idejében olyan Intézkedéseket kell tenni, amelyek a hatékony­ság további növelésére ösz­tönöznek. Nehéz körülmények Egercsehiben Egy front két „szárnyán” Nincs irigylésre méltó helyzetben az Április 4. szo­cialista brigád Egercsehiben. A rossz geológiai viszonyok és a lerobbant gépek nehe­zítik ezekben a hetekben az itt dolgozó bányászok mun­káját. Nem a legjobb han­gulatban találtuk így Varga Géza brigád vezetőt, aki ezzel fogadott bennünket: — Hol a vetővel, hol a géppel gyűlik meg a bajunk. A sok „kis” apróság veszi el tőlünk az energiát. Amikor két éve először indítottuk a pajzsot, mindannyian fellé­legeztünk: most már végre könnyebb lesz. Alig telt el fél év és ismét visszatértünk a hagyományos bányászko­dásra. Nem segített rajtunk a modem gép, sőt inkább hátráltatott a munkánkban. A pajzs többet állt, mint dolgozott. Beleuntunk a sok kínlódásba és inkább meg­váltunk tőle. — A geológiai viszonyok nem javultak és a riolit kő­zet nehezíti a gép előreha­ladását. Ezen a szárnyon a közelmúltban csaknem egy­méteres vető jelentkezett, ami elég tekintélyes szaka­szon kísér el bennünket. Mondanom sem kell, hogy ez milyen mértékben rongál­ja a gépeket, a szállítóbe­rendezéseket. Volt, amit már mi sem a legjobb állapotban kaptuk közülük, így bizony sűrűn javításra szorulnak. — A már említett rossz körülmények miatt —mond­ja Varga Géza — csak az első hónappal lehetünk ma­radéktalanul elégedettek, a többivel kevésbé. Az éves tervünk a vállalással együtt 150 ezer tonna és az első.ne- gyedévben teljesítményünk még meghaladta a 100 szá­zalékot. Ez volt a legjobb „Évek óta nem kegyes a sor?, az egercsebi bányászok­hoz” — mondja Varga Géza a 90 tagú Április 4. szocia­lista brigád vezetője. időszakunk, több mint 30 ezer tonna szenet küldtünk ez idő alatt a felszínre. Tíz éve alakult az Április 4. szocialista brigád. Jelen­leg 90-en dolgoznak a kol­lektívában. A brigádvezető több mint három évtizede bányász, és azoh kevesek közé tartozik, aki egvben mór negyedszázada csapat- vezető is. Varga Géza az idén Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetésben része­sült. (T. L.j Ketten a kilencvcnböl: Varga István és Lipták Lajos vá­járok. (Fotó: Temesi László) Mezög izdasógunk sikeresen bemutatkozott Díjazott magyar termékek „Rendeltetése: harisnyanadrág” A Német Demokratikus Köztársaságban rendezett AGRA ’81 mezőgazdasági kiállításon az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szegedi szalámigyárának PICK-sza- lámija. a Söripari Vállala­tok Trösztjének „Gyöngy” üdítőital-családja, valamint az Állami Gazdaságok Ke­reskedelmi KFT-jén-ek ..Nek­tár” üdítőital-családja arany­érmet nyert. A kiállítás dip­lomáját nyerte el az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete hibridkuko­ricájáért, továbbá kiváló termelési eredményeiért a Nádudvari Kukorica és Ipa- rí növény Termelési Együtt­működés, a Füzesgyarmati Lucerna- és Szálastakar- mány-termesztési és Juhte- nyésztési társulás, valamint az Iparszerű Hústermelést Szervező lyjzös Vállalat, — Tessék mondani — szólt rám egy idős nénike a mi­nap. az egri Centrumban. — Én is csak vásárló va­f yok — fordultam felé. — liben segíthetek? — Csak egy fekete négyes harisnyanadrágot keresek. — Sajnálom, én sem talá­lok magamra valót. Fehér sincs — mondtam, mintegy vigaszképpen. Erre lett volna szükségem. Tavaly áprilisban 10—15 százalékkal leszállították a szintetikus harisnyanadrá­gok. zoknik árát. De nem számoltak a vásárlók ezt kö_ vető rohamával. Néhány hó­nap múlva kiürültek az áru­házak polcai. Elvétve akadt ni, s a divatos színek is hiá­nyoztak. Szegényes választék. S amit kapni lehet, nemegy­szer hibás, selejtes. Gyorsan pótolni? Ha lett volna miből! A magyar gyártmányú, a célnak eddig jól megfelelt harisnyanadrá. gok eltűntek.. így a gyen­gébb minőségű külföldit is hamar elkapkodják. Főleg, hogy szalad a szem, bomlik — több kell belőle! Statisz­tika: míg 1975-ben a nők évi négy harisnyanadrágot hord­tak el, tavaly már tizenkel- tőre volt szükségük. A lábak­ban a hiba? Aligha! Az egriI Centrum Áruház­ban jóformán-ccsak import­árukat találni, amit a vásár­lók nem szívesen vesznek. Tavaly 35 ez.er harisnyanad­rágot adtak ei, ez a szám feltehetően az" idén sem emelkedik. § mindég miért? Mert hajdán csökkent az ár; megfelelő készletek nélkül. A hazai gyártók nem tudnak annyit termelni, amennyire szükség volna. ígérik: 1983- ban javul a kínálat. S addig: Mi nők, hordjuk, amit ka­punké Még jó. hogy ott a csoirfágöláson a felirat: „Ren­deltetése: harisnyanadrág”. Igaz, csak 'egyszeri haszná­latra. (T. A.) iMMmM€) 1981. augusztus 16., vasárnap g§ak női e& permek terdzok- kŐté§, UltefVg rajta & Ijaík­> Exportnövelésre több hitelt adnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom