Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
Öregedő termékek NAPJAINK EGYIK sokszor megfogalmazott — már- már jelszóként ismételgetett — gazdálkodási követelménye: korszerűsíteni a termékszeiKezetet. Vagyis: új, és tviég újabb termékeket kitalálni. fejleszteni, gyártani és piacra dobni; a piac által leértékelt elavultakat pedig a lehetőség szerint gyorsan megszüntetni. Miért? Mert csakis a sorozatos újításokkal lehet meglepni — és megnyerni — a piacokat: mert mindenütt a világon ezt a módszert követik, felismerve a piac legfontosabb sajátosságát. hogy tudniillik a vevő mindig újabbat. _ és mindig jobbat vár,' sőt követel. Logikus piaci magatartás. Nagy kérdés, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a hazai ipar. jelesül a gépipar? Ezt vizsgálták nemrégiben a vasasszakszervezet munkatársai. Kiindulópontjuk: ha igaz, hogy az új termék egyben jobb, gazdaságosabb, tehát jobban értékesíthető termék, akkor az is feltételezhető, hogy a termékszerkezet megújítása minden vállalat számára kifizetődő, jövedelmező vállalkozás. A fogalmazásból is kitűnik, hogy ez csak feltételezés. Igaz-e, vagy sem, annak megállapításához a vasasszakszervezet elemzői sajátságos vizsgálati módszerrel közelítettek: először egy hosszabb időszak (1964—1977) jellegzetességeit tekintették át, majd állást foglaltak abban, hogy történt-e lényeges változás az elmúlt három évben. Ami az első időszakot il- -ieti: megállapíthatták, hogy 1970-ig, a korábbi évekhez képest valamivel több új gyáftmányra szánta el magát a gépipar, és bátrabb elhatározások születtek a kiöregedett termékek megszüntetésére is. Vagyis: némileg fellendült a termékszerkezet korszerűsítése, nyilván a még frissen működő új gazdaságirányítási rendszer, no és az akkoriban még általánosnak mondható piaci konjunktúra hatására is. 1970 után azonban a termékcserélődés lelassulása a jellemző. Éppen azokban az években, amikor a világban ennek az ellenkezője volt tapasztalható. Külön vizsgálva a bevezetett új termékek értékesítését, feltűnő, hogy a 0—3 éves termékek aránya, a vállalati eladásokban rendkívül alacsony és egyre csökkenő, míg a 4—10 éves — tehát viszonylag koros — termékek aránya jóval nagyobb és egyre növekvő. Azért is. mert — állítják a vizsgálat készítői —. az új- termékek javarészét a piac nem fogadta el. És ez nemcsak a gyártmány- fejlesztői munka minősítése. Több ennél: a vállalatok műszaki, kereskedelmi, egyszóval gazdálkodási tevé- lienv.cScfpock mec "allebbez- hetstleri rvaci értékítélete. Mely íták 'rp persze — persze? — sajátságos módon reagáltak a gépiparban: a termékek korátlaga, a vizsgált időszakban, szolid becslések szerint is 10—14 év. Legöregebbek a fémtömeg- cikkioar gyártmányai, gyors öregedés tapasztalható a hír- adási pa’ban és a villamosipari s°nek gyártásánál. S A7, ELMÚLT HÁROM évben — teh"* amikor valóban. és mindennél fontosabb jelszóvá vált a termékstruktúra korszerűsítése —, alig- alig, úgyszólván semennyire nem változott a helyzet. S emiatt nemcsak a vállalatok hibáztathatok. A szakszervezet elemzői ugyanis megpróbálkoztak az oknyomozással is, s mindenekelőtt megállapították: a mai bérszabályozás nem kedvez a termék- struktúrát megújító vállalatoknak. Például: a termék- szerkezet korszerűsítése szempontjából sem utolsó Medicor a bértömegnek mindössze 1,6 százalékos növekedésével számolhatott az elmúlt évben, míg a nem kis gondokkal bajlódó Egyesült Izzó kereken öt százalékkal növelhette a felhasználható bértömeget. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy e furcsának tűnő paradoxon végül is miféle bérszabályozási lehetetlenségekre vezethető vissza, ám a tény — megcáfolhatatlan. Továbbá: a vizsgálat során megállapíthatták, hogy a vállalatvezetők személyes anyagi érdekeltsége gyakorlatilag független a termék- szerkezet korszerűsítésétől. Mellesleg: a megkérdezettek közül legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy jelentősebb beruházás nélkül nincs struktúraváltás. S ez megint, egy furcsaság. Ugyanis: az elmúlt években a gépipar nem szűkölködött beruházási lehetőségekben, s termékstruktúrája mégis olyan, amilyen. Feltehetően azért is — mondják a vasasszakszervezetben —, mert a beruházási hitelt nyújtó bank, és a beruházást eihatározó vállalat nem képes olyan előrelátással prognosztizálni a világpiaci változásokat, amennyi idő alatt nálunk egy-egy beruházás megvalósul. S e megállapítás még a központi fejlesztési programok módszereivel gyorsított beruházásokra is érvényes, amelyek egyébként is csak átmenetileg javíthatják a szóban forgó üzem gyártmányválasztékát. A program befejeztével ugyanis a vállalat önerőből nem képes tartani az indításkor jellemző fejlesztési tempót. A központi segítséggel feljavított termékszerkezet tehát néhány év múlva ismét gyorsan öregszik. S végül: a termékszerkezet é.s a munkaerő-struktúra összefüggései. Az alkalmazott munkaerő szakmai összetétele ugyanis kétségtelenül lassítja a struktúraváltást. Még nagyobb gond, hogy a vállalatok ez ügyben nem számíthatnak az iskolarendszerre: ha pedig saját maguk próbálkoznak az át-, illetve a továbbképzéssel, akkor a szakmai kvalifikáció növekedését nem képesek követni a bérekkel. S EZZEL VISSZAKANYARODTUNK a bérszabályozás és a termékstruktúra alakításának összefüggéseihez. A vasasszakszervezet munkatársai úgy tapasztalták, hogy a megkérdezett vezetők többsége — ebben az összefüggésben — nemcsak bírálta a jelenleg érvényes bérszabályozást de elismerte: még nem találták meg a szabályokhoz igazodó legcélszerűbb belső ösztönzési rendszert. S e beismerés azt is jelenti, hogy a sokat bírált bérszabályozás még sok kihasználatlan lehetőséget reit masában. Vértes Csaba Ar MNB elnöke az exportbővítő hitelkeret és a vállalati hitelkamatok emeléséről A Minisztertanács, az Állami Tervbizottság javaslatára — 3 közelmúltban — a szabályozó rendszer korrekciója keretében olyan intézkedéseket hozott, amelyek a Magyar Nemzeti Bank feladatait is érintik. Ezekről Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a következő tájékoztatást adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Az első félév eredményeiről rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a termelés volumene — bár a tervhez viszonyítva némi lemaradás van — 1981 első felében az 1980. évi stagnálás után növekvő tendenciát mutat. A növekedés mellett — a szelektív fejlesztési politika eredményeként — minőségi javulás is tapasztalható a termelés szerkezetében és hatékonyságában. Ennek köszönhető, hogy külgazdaságunk egyensúlya az I. félévben a tervezettnél valamivel kedvezőbb. A külgazdasági egyensúly, javulása annak ellenére következett be. hogy a tőkés világgazdaságban jelentkező — a korábban vártnál erőteljesebb és makacsabb — gazdasági visszaesés egyes területeken rontotta értékesítési lehetőségeinket. Főként, a nagy értéket képviselő feketefém- és alumíniumkohászati termékek kivitele csökkent, Ezt azonban más termékek piaci lehetőségeinek jobb kihasználásával ellensúlyozni lehetett. Tavalyhoz képest a tőkés külkereskedelmi cserearányunk javult. Mindez újólag ráirányította a figyelmet a rugalmasság és alkalmazkodóképesség fontosságára a gazdálkodás terén. A nemzetközi pénz- és hitelpiac — mint ismeretes — nem mentes a feszültségektől, sőt ezek ma erőteljesebben jelentkeznek, mint egy évvel ezelőtt. A nemzetközi pénzpiaci kamatokat az infláció elleni harc jegyében rekordszintre emelték, nagyarányú árfolyamváltozások következtek be. A nemzetközi vatntapsae a vezető tőkés valuták között jelentős arányeltolódást mutatott. Az USA-dollár megerősödésével szemben a többi nyugati valuta árfolyama csökkent. Ez a külkereskedelmi tevékenységet olykor bonyolult helyzet elé állította. Az ismertetet^, körülmények olyan intézkedéseket indokoltak, amelyek lehetővé teszik az exportbővítő beruházások növelését és emellett a vállalatokat hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodásra ösztönzik. A bank javasolta az Állami Tervbizottságnak, illetve a kormánynak, hogy kerüljön felemelésre az exportbővítő hitelkeret. Javasoltuk továbbá, hogy emelkedjenek a vállalatok és szövetkezetek körében a hitelkamatok és egyidejűleg a betéti kamatok is. Ezek alapján a Miniszter- tanács 1 milliárd forinttal megemelte azt a hitelkeretet, amelyből a minden piacon gazdaságosan értékesíthető. exportárualapokat bővítő beruházásokat finanszírozzuk. A hitelkeret más források átcsoportosításával is emelhető. A megemelt hitellehetőségből az exportot növelő, gyorsan megtérülő és kedvező devizahozamot ígérő fejlesztéseket támogatjuk. A kormány felhatalmazást adott a Magyar Nemzeti Banknak, hogy szeptember 1-ével 1 százalékkal növelje a beruházási és forgóeszköz- hitelek kamatlábát. Ennek értelmében növekszik a szeptember 1.'után folyósításra kerülő beruházási és forgóeszköz-hitelek, valamint az állami kölcsönök kamata. Általában, emelkedik továbbá az említett napon fennálló forgóeszközhitel-tartozások után felszámított kamat is. Nem nő viszont a forgóalappótló hitelek, az export-céghiteleket refinanszírozó hitelek, valamint egyes speciális konstrukciók keretében folyósított hitelek kamata. Mivel a belső kamatok elszakadtak a nemzetközi pénzpiac magas költségeitől, s még ezzel az emeléssel is jóval alatta maradunk a nemzetközi szintnek, a jövőben is szükségessé válik a kamatok változása. » Mindez alaposabb mérlegelésre kell hogy késztesse a vállalatokat beruházási döntéseikben, és takarékosabb készletgazdálkodásra ösztönöz. Egyidejűleg emelkedik a vállalati betétek kamata is. Ezáltal növekszik a megtakarítási érdek és a felgyülemlő források koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása. A forint árfolyama a többi valutákkal szemben átlagában nem változott, de az egyes valutákkal szemben — követve a nemzetközi pénzpiacon végbement arányváltozásokat — rendszeresen kiigazításra került.’ A világpiacon az árfolyam folyamatosan változik. Mi-, vei ezek a változások korábban kisebb méretűek voltak, a bank a devizaárfolyamokat csak havonként módosította. A nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyarányú változások miatt most gyakoribb , árfo- lyéffnmódosítást vettünk' tervbe. Erre a vállalatok piacérzékenységének fokozása érdekében szükség van. A Magyar Nemzeti Bank elnöke végül rámutatott,1 hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása érdekében növelni kell az erőfeszítéseket. A külső körülmények — a VI. ötéves terv által alapul vett helyzettel szemben — nem javultak. hanem inkább romlottak, ezért tovább kell folytatni a piacot fokozottan figyelembe vevő gazdaságpolitikát és idejében olyan Intézkedéseket kell tenni, amelyek a hatékonyság további növelésére ösztönöznek. Nehéz körülmények Egercsehiben Egy front két „szárnyán” Nincs irigylésre méltó helyzetben az Április 4. szocialista brigád Egercsehiben. A rossz geológiai viszonyok és a lerobbant gépek nehezítik ezekben a hetekben az itt dolgozó bányászok munkáját. Nem a legjobb hangulatban találtuk így Varga Géza brigád vezetőt, aki ezzel fogadott bennünket: — Hol a vetővel, hol a géppel gyűlik meg a bajunk. A sok „kis” apróság veszi el tőlünk az energiát. Amikor két éve először indítottuk a pajzsot, mindannyian fellélegeztünk: most már végre könnyebb lesz. Alig telt el fél év és ismét visszatértünk a hagyományos bányászkodásra. Nem segített rajtunk a modem gép, sőt inkább hátráltatott a munkánkban. A pajzs többet állt, mint dolgozott. Beleuntunk a sok kínlódásba és inkább megváltunk tőle. — A geológiai viszonyok nem javultak és a riolit kőzet nehezíti a gép előrehaladását. Ezen a szárnyon a közelmúltban csaknem egyméteres vető jelentkezett, ami elég tekintélyes szakaszon kísér el bennünket. Mondanom sem kell, hogy ez milyen mértékben rongálja a gépeket, a szállítóberendezéseket. Volt, amit már mi sem a legjobb állapotban kaptuk közülük, így bizony sűrűn javításra szorulnak. — A már említett rossz körülmények miatt —mondja Varga Géza — csak az első hónappal lehetünk maradéktalanul elégedettek, a többivel kevésbé. Az éves tervünk a vállalással együtt 150 ezer tonna és az első.ne- gyedévben teljesítményünk még meghaladta a 100 százalékot. Ez volt a legjobb „Évek óta nem kegyes a sor?, az egercsebi bányászokhoz” — mondja Varga Géza a 90 tagú Április 4. szocialista brigád vezetője. időszakunk, több mint 30 ezer tonna szenet küldtünk ez idő alatt a felszínre. Tíz éve alakult az Április 4. szocialista brigád. Jelenleg 90-en dolgoznak a kollektívában. A brigádvezető több mint három évtizede bányász, és azoh kevesek közé tartozik, aki egvben mór negyedszázada csapat- vezető is. Varga Géza az idén Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. (T. L.j Ketten a kilencvcnböl: Varga István és Lipták Lajos vájárok. (Fotó: Temesi László) Mezög izdasógunk sikeresen bemutatkozott Díjazott magyar termékek „Rendeltetése: harisnyanadrág” A Német Demokratikus Köztársaságban rendezett AGRA ’81 mezőgazdasági kiállításon az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szegedi szalámigyárának PICK-sza- lámija. a Söripari Vállalatok Trösztjének „Gyöngy” üdítőital-családja, valamint az Állami Gazdaságok Kereskedelmi KFT-jén-ek ..Nektár” üdítőital-családja aranyérmet nyert. A kiállítás diplomáját nyerte el az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete hibridkukoricájáért, továbbá kiváló termelési eredményeiért a Nádudvari Kukorica és Ipa- rí növény Termelési Együttműködés, a Füzesgyarmati Lucerna- és Szálastakar- mány-termesztési és Juhte- nyésztési társulás, valamint az Iparszerű Hústermelést Szervező lyjzös Vállalat, — Tessék mondani — szólt rám egy idős nénike a minap. az egri Centrumban. — Én is csak vásárló vaf yok — fordultam felé. — liben segíthetek? — Csak egy fekete négyes harisnyanadrágot keresek. — Sajnálom, én sem találok magamra valót. Fehér sincs — mondtam, mintegy vigaszképpen. Erre lett volna szükségem. Tavaly áprilisban 10—15 százalékkal leszállították a szintetikus harisnyanadrágok. zoknik árát. De nem számoltak a vásárlók ezt kö_ vető rohamával. Néhány hónap múlva kiürültek az áruházak polcai. Elvétve akadt ni, s a divatos színek is hiányoztak. Szegényes választék. S amit kapni lehet, nemegyszer hibás, selejtes. Gyorsan pótolni? Ha lett volna miből! A magyar gyártmányú, a célnak eddig jól megfelelt harisnyanadrá. gok eltűntek.. így a gyengébb minőségű külföldit is hamar elkapkodják. Főleg, hogy szalad a szem, bomlik — több kell belőle! Statisztika: míg 1975-ben a nők évi négy harisnyanadrágot hordtak el, tavaly már tizenkel- tőre volt szükségük. A lábakban a hiba? Aligha! Az egriI Centrum Áruházban jóformán-ccsak importárukat találni, amit a vásárlók nem szívesen vesznek. Tavaly 35 ez.er harisnyanadrágot adtak ei, ez a szám feltehetően az" idén sem emelkedik. § mindég miért? Mert hajdán csökkent az ár; megfelelő készletek nélkül. A hazai gyártók nem tudnak annyit termelni, amennyire szükség volna. ígérik: 1983- ban javul a kínálat. S addig: Mi nők, hordjuk, amit kapunké Még jó. hogy ott a csoirfágöláson a felirat: „Rendeltetése: harisnyanadrág”. Igaz, csak 'egyszeri használatra. (T. A.) iMMmM€) 1981. augusztus 16., vasárnap g§ak női e& permek terdzok- kŐté§, UltefVg rajta & Ijaík> Exportnövelésre több hitelt adnak
