Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

■ Ai intézet csakis végső megoldás lehet! — mondja Fodor Lajos, az egri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója TeEawíziö Zenei ismeretterjesztés ? — Tudom, hogy magukat, újságírókat elsősorban a sztorik érdeklik. Mi, a mun­kánk során valóban megszá- molhatatlanul sok elszomo­rító. de tanulságos sorssal, történettel találkozunk. Per­sze, szükség van ezek bemu­tatására is. De nem elég CSAK feltárni a jelensége­ket! — hárítja el az aján­lott témát Fodor Lajos, az egri Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet igazgatója. — Háttérként többnyire a már elcsépelt okokat szok­tak emlegetni... — Sejtem, mire gondol: az iszákos szülőkre, a rossz környezetre. Nos, az én vé­leményem, hogy ez igaz is, de ezeknek az okoknak is megvan a .háttere. Az utób­bi években bekövetkezett fejlődés egy sor olyan prob­lémát hozott magával, ame­lyek az emberek közötti kapcsolatrendszerben új helyzetet teremtettek. — Nevezetesen, melyek ezek? — Az urbanizációnak, an­nak, hogy az emberek anya­gi jólétre törekszenek, bi­zony megvannak az ártalmai is. S azok éppen a család addig megszokott együttélé­si módjára hatottak kedve­zőtlenül. Miről is van szó? A faluról a városokba be­vándorlók beilleszkedési ne­hézségeiről. Arról, hogy min­denki igyekszik a legjobb körülményeket megteremte­ni gyermekeinek, hajt a jobbért, a még többért — gyakran a család rovására. Kevesebb idejük marad a törődésre, hogy valóban szü­lőként foglalkozzanak nevelt­jükkel. De említhetem a ci­gánykérdést is Annál is in­kább, mivel az állam, gon­dozottak 58 százaléka közü­lük kerül ki. — Mondana példát is? :— Hogyne. Egy hétgyer­mekes cigánycsalád Eger környékén kedvezménnyel családi házat vásárolt. Egy év után eladták, persze, nem fizettek rá. Beköltöztek egy olyan lakásba, amelyet rö­vid időn belül lebontottak. A kicsiket állami gondozás­ba vették, a szülők pedig a Gsebokszári-lakótelepen kap­tak lakást. Nemsokára azon is túladtak, s ma megint a város szélén egy viskóban élnek. Közben azt kérték, szüntessük meg a gyerekek állami gondozását. Most máp szükség volna rájuk. — Térjünk vissza arra a sablonos megállapításra-: rossz társaságba keveredett a gyerek. — Kétségkívül, a fő fele­lősség ezért a szülőké. De szerepük van ebben egyes pedagógusok rossz nevelési módszereinek is. Nem tud­ják megérteni, hogy nem elég csupán ismeretanyagot nyújtani az órákon, vagy tekintély teremtés céljából megtörni a gyereket. Ehe­lyett inkább hagyni kellene kibontakozni, ebben egyen­getni az útját! Az iskolai kudarcok ugyancsak nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy úgymond anti­szociális személyiséggé vál­jon valaki. De itt a másik oldal: a hozzánk került egyik fiúnak hét osztály elvégzé­séről volt bizonyítványa, so­hasem bukott meg. Megkér­tem. hogy írja le nekem az életét. Képzelje, csak a nevét tudta leírni! Később kiderült, hogy olvasni is alig tud. Azt mondta, a tanárai örültek, ha nincs bajuk vele, ezért mindig megadták neki a kettest. Higgye el. sokan vannak az idekerülök között, akik negyedikes koruk után is szinte teljesen analfabé­ták! — Így valóban nem csoda, ha szabadabb közö'-ségbe kí­vánkoznak. Például a csöve­sek közé... — Pedig nem lehet és nem is szabad félvállról venni őket! Rendkívül veszélyes jelenség. A magukat csöve­sekhez soroló fiatalok elsza­kadnak a szülőktől, az isko­lától, végeredményben az egész társadalomtól. Külön ideológiájuk van. ami zava­ros és ártalmas. Ez az elfer­dült normarendszer egész életükre meghatározó lehet. ím® egy adalék az eszméik­ről Kétoldalt teleírt papírla­pot vesz elő, amelyre az in­tézetbe nemrég behozott 15 éves lány írta le gondolata­it. Az írás címe: A világ szakadtjai. S néhány részlet belőle: „Csöves lehet az. aki egyetért a csövesek világá­val, nézeteivel. eszméivel. Aki hívő, s mivel Jézusnak is hosszú haja van. ezért kö­veti ebben őt... Aki vállal­ja a lázadást a parfümtől bűzlő kispolgárok ellen, aki lezser cuccokban jár. s nem érdekli, mit .mondanak a .fényesre nyalt hajúak... A csövesek szegényebb család­ból származnak, nincs nyolc­ezret kereső apucikájuk. htb. anyucikájuk _Akik lázad­n ak a háború, az atombom­ba, az USA hatalma ellen... Akik utálják a tanárok zsar­nokságát. a kivételezést, az egész rokkant XX. századot! .. .Akik szeretik egymást, és i őseikhez híven vérszerződés­sel pecsételik meg egymás iránti szeretetüket.. — Láthatja — kommentál­ja a sorokat —, ellentmon­dások tömege, zagyvaság jel­lemzi őket. Éppen ezért rendkívül kártékony! Mégis, ez a lány nagy sikerélményt jelent számomra, mert meg tudtam nyerni a bizalmát. — Ezzel eljutottunk a gyermekvédők feladataihoz. A statisztikák szerint mint­egy 200 ezerre tehető a hát­rányos és veszélyeztetett helyzetű gyermek hazánkban. Közülük azonban csak 33 ezer van állami gondozás­ban. Mi a helyzet megyénk­ben? — Ha a férőhelyek szá­mát nézzük, bizony a sor végén kullogunk. Megoldat­lan például a 14—18 év kö­zötti lányok elhelyezése, •Ugyanígy a • gyógypedagógiás állami gondozat laké. De ha •jól meggondoljuk, a gyer­mekvédelem lényege a meg­előzés. a veszélyeztető okok megszüntetése. Az állami gondozásba vétel tehát csak­is végső megoldás lehet! Hi­szen radikális beavatkozás­röl van szó, olyanról, amely mindent eldönthet az életbe induló emberke számára. — S az intézetben dolgo­zók? :— Nézze ezeket az akta­csomókat — mutat, az asz­talára —.mind-mind egv- egy intézetbe került gyer­mek élettörténetét, a vele kapcsolatos hivatalos papí­rokat tartalmazza. Évente 22 ezer ügyirat alá írom le a n'évemet, mint intézeti gyám.... Sajnos, kevesen jönnek ide dolgozni. Most fel tudnék' venni több neve­lőt, a pótlékkal együtt az átlagosnál nagyobb kereset­tel! Aki viszont jönne, az sokszor nem alkalmas. Pe­dagógusokra van szüksé­günk. olyanokra, akik nem csupán ugródeszkának tekin­tik intézetünket. Ezt a mun­kát ugyanis csak szívvel-lé- lekkel lehet és kell végezni! — Persze, nem hivatáso­sak is segítenek a gyermek- védelemben. .. — Nem is szabad megfe­ledkezni róluk. Még nekünk, intézetben dolgozóknak is van mit tanulni tőlük. A nevelőszülőktől. Elmondok két példát. Egy gyermekte­len család háromévesen vitt ki egy cigány kislányt, aki most érettségizett. Az álta­lános és a középiskolában végig, kitűnő tanuló volt. Amint nagykorú lett, bejött hozzánk a nevelőmama az­zal, hogy örökbe fogadnák a lányt. Igen ám. de időköz­ben ők elváltak. Mindketten nagyon megszerették, ezért még arra is hajlandók vol­tak, hogy bár névlegesen, de újból házasságot kössenek. Vagy a másik: annakidején egy idősebb, egyedülálló nő­höz helyeztünk el egy lányt. Most már ő gondoskodik ne­velőszülőjéről. A családhoz, vagy valakihez kerülő, gye­rekek túlnyomó többségének sikerült jól beilleszkednie az életbe, a társadalomba. S a gyermekvédelem igaz; pró­bája mi más, ha nem ez!? Szalay Zoltán .7. Körülbelül ugyanabban az időben, a másik féltekén, Kari Rosenbaum. a német- országi és franciaországi pa­rasztháborúk egyik legkivá­lóbb szakértője, más néven Pani-Pa gyapjúkereskedő, felkelést szított a muriszi parasztok között, rohammal elfoglalt két várost, és egy nyílvesszőtől pusztult. el. amikor a fosztogatásnak próbált véget vetni. Még élt, amikor helikopteren érte jöttek, de beszélni nem tu­dott. s csak bűntudatosan és értetlenül bámult. Nemsokára Rumata érke­zése előtt pedig a kajszani zsarnok remekül álcázott, bizalmas barátja (Jeremy Touhnut. földreformszakér­tő) hirtelen palotaforradal­mat hajtott végre, magához ragadta a hatalmat, és két hónapon át próbálta megte­1981. augusztus 2.. vasárnap remteni az Aranykort, ma­kacsul válasz nélkül hagyta szomszédai es a Föld dühödt felelősségre vonását. Nyolc merényletet szerencsésén át­vészelt. s végül az 1 ntézet munkatársainak mentőosz.ta- ga rabol la el, tengeralatt já­rón a Déli-sark melletti szi­get bázisra szállította... — Ha meggondoljuk — díymyögte Rumata —, hogy az egész Föld mindmáig azt képzeli, hogv a legbonyolul­tabb problémákkal a nulla­fizika .foglalkozik.., Don Kondor felemelte a fejét. — No. végre! — mondta halkan. Lódobogás hallatszott, erős irukan akcentusú, heves szitkozódás hallatszott. Az ajtóban megjelent dón Gug, az irukani herceg fő háló­szoba-felügyelője, kövér, pi- rosoozsgás férfi hetykén ki­pödört bajusszal. S Rumata megint olyan mozdulatot tett. mintha oda akarna..ro­hanni. ho?v átölelje, mert hiszen ez Paska ; volt. dón Gug azonban hirtelen össze­szedte magát, pufók ábráza­tán mézesmázosság jelent meg. könnyedén meghajolt, kalapját melléhez szorította. Rumata futó pillantást ve­tett Alekszandr Vasziljevics- re. De Alekszandr Vaszilje- vics eltűnt. A padoji a Fő­bíró és a Nagy Pecsétek Őre ült szétvetett lábbal. — Nagyon elkésett, dón Gug — mondta szemrehá­nyón. — Ezer bocsánat! — kiál­tott fel dón Gug, miközben könnyed járással közeledett az asztalhoz. — Négyszer feltartóztatott az arkanari király őfelségének járőre, kétszer valamilyen ripőkök- kel verekedtem. Igaz js, ne­mes donok: kinek a helikop­tere van a ház mögött? — Az én helikopterem — felelte zsémbesen dón Kon­dor. — Nekem nincs időm arra, hogy útközben vereked­jem. Don Gug kellemesen el­mosolyodott. lovaglóit lésben a padra telepedett, s így szólt: — Tehát, nemes donok, kénytelenek vagyunk megál­lapítani, hogy a nagy tudo- mányú Budah dolctor titok­zatos módon eltűnt. Kabani atva hirtelen for­golódni kezdett. — Don Reba — szólt öb­lös hangon, félálomban. — Budahot bízza rám — mondta kétségbeesetten Ru_ matá —. és próbáljon mégis megérteni. .. Rumata felnvHotta a-sze­mét. Már napDal volt. Az. ablakok előtt botrányos je­lenet folvt az utcán. Valaki ordítozott: „G-gaz-z-ember! Felnvalod ezt a mocskot! Ku-uss!. .. Szent M:ka há­tára estrnsvöm. k'bnzol a sod­romból'” F"«v másik durva és rekedt hang azt dörmög- te. ho°v ezen az. utcán az embernek a lába elé kel! néznie, . n««eel 'áit kis eső vo't az utcát nedig. maga js tn'Ha. mikor kövezték...” . Ne. verjen, nemes dón...” — dörmögte valaki orfalent. : Ismerős hang. Ugyan ki lehet? Alighanem dón Ta- meo. Még ma visszanyeretem vele a hamahari gebet. Kí­váncsi vagyok, érteni fogok-e valaha is a lovakhoz? Igaz, mi, Észtori Rumaták, ősidő óta néni értünk a lovakhoz; a harci tevék szakértői va­gyunk. Rumata fejpárnája mellett kitapogatta a selyem­zsinórt, és néhányszor meg­rántotta. A ház legmélyén csengettyűk szójtak. A kö­lyök persze a botrányt bá­mulja, gondolta Rumata. Az ablakok előtt hsllat.szó szit- kozódásra fülelt. Micsoda ki­fejező erejű nyelv! Csak le ne kaszabol ja dón Tameo... Pocsék dolog, ha a nap dón Tameóval kezdődik.. . Rumata felült, és a paplan alatt átkulcsolta a térdét. A Uilátástalanság érzése nehe­zedik rá, szeretne azon tó > rengeni, mennyire gyengék vagyunk a Uörülményeiíkei szemben... A Földön eszünk be sem jut ilyesmi. Ott egészséges legények vagyunk, akik átestünk a pszichológi­ai kondicionáláson, és min­denre készen állunk. Kitű­nők az idegeink, szemrebbe­nés nélkül végignézzük, amint ütlegelnek és kivé­geznek másokat. Nagy sze- mélytelenítők vagyunk, még álmunkban sem beszélünk a Föld nyelvein. Kifogástalan fegyverünk van: a feudaliz­mus báziséi mélete, amelyet dolgozószobák és laborató­riumok i csendjében, poros ásatásgödrükben, higgadt vi­ták során dolgoztak ki. .. Csak az. a kár. hogy dón Rebának fogalma sincs er­ről az. elméletről. Csak az kár, hogy a lélektani előké­szítés úgy lekopik rólunk, akár a nyárt lesülés, szélső­ségekbe esünk, kénytelenek vagyunk szüntelenül edzői magunkat. ..Szorítsd össze a fogadat, és ne feledd, hegv álcázott isten vagy.” » ~ (Folytatjuk) A- irodalomkedvelők. azt már rég tudják, hogy Bárá­nyi Ferenc valaha a legjobb, a legtehetségesebb költők so, rába tartozott. Az sem titok előttük, hogy az utóbbi idő­ben nemcsak termékenysége csapnant meg. hanem írásai­nak művészei értéke is csök­kent: versei szokványosokká -váltak, ellaposodtak. 'Valaha azért is elismerés­sel adóztunk neki, hogy a tévében nem egv küldetést vállalt, s többek között a ze­nei ismeretterjesztés szolgá­latába állt, felváltva a ha­sonlóan tiszteletre méltó in­dulattól sarkallt Abody Bé­lát. Vártuk és figyeltük mű­sorait, de nem azt kaptunk, amit reméltünk. Legutóbbi jelentkezése a Rossiniról ké­szített kétrészes életrajzi já­ték okozta — múlt hét szom­bat és vasárnap estéjén vetí_ tették — a legnagyobb csa­lódást. Köztudomású, hogy a tévé tagadva-elismerve is milliók iskolája, s i 11 kated­rára lépni nagy erőpróbát, je lent. Nos, a poéta nemcsak az összekötő szöveget' írta, hanem szerepet is vállalt, ő beszélgetett a képernyőn életre keltett zseniális zene­szerzővel. Nemcsak szerény­ségből nem vizsgázott jeles­re. hanem szerzőként sem boldogult. Jelenetei elnagyol, tak, felületesen megformál­tak, unalommal megspékel­tek lettek. Nem is szólva a bántó terjen gőssésről. Ez ezvik oka annak is. hogy operanéoszerűsítési kísérlete — ezt túlzás nélkül íPói.uk — teljes kudarcba fulladt. Attól ugyanis senki nem lesz műértővé, hogv gasztronómi­ai érdekességekbe avatják, s meghallgathatta —. hogy csak egy példát hozzunk — a Tolvaj szarka egvébként valóban kitűnő nyitányát’. Nincs szerencséje Bárányt,; nak. ugvanis ebben a műfaj, bán Mihályi András, az Ál­lami Opieraház alapos felké­szültségű igazgatója utánoz- hatatlanul nagyszerűt nyúj­tott, amikor az átlagművelt- séaű. vagy annál képzetle­nebb nézőkkel is felfedeztet­te Verdi Aidájának szépségeit, Előbb részeire bontva, majd újból egésszé ötvözve a mo­zaikokat. Ügy is fogalmaz­hatnánk, hogy a mester ki­jelölte az egyetlen járható utat. Valljuk meg: az élet­rajzi játék írója ezen bizony csak botladozott.. i (pécsi) Közveszélyes Ángyai Angyal az elmúlt hét vé­gén már két részben hozta rám a nyavalyatörést. Ügy látszik, egy részbe már nem lehet belezsúfolni azt a tö­ménytelen bárgy óságot, ame­lyet a sorozat „alkotói” el szándékoznak m'indani. Szóval, ami sok. az sok Angyal beül szuperkor,si jába. hogy utolérje a marseilles-i kikötőbe tartó szuper nőt, aki keresi jogos tulajdonát, a szuperjachtot, amit volt fér­je vásárolt neki. Közben »zu. perbanditák egy elhagyott, magányos tanyán, ingová­nyost (sás, nád, mocsár stb.) közepiette egy felbőszült bi­kával rémisztgetik halálra a szép keblű özvegyet, de An­gyal természetesen megta­lálja az isten háta mögötti tanyát, természetesen pon- 1 an akitor érkezik, amikor a bika már-már keresztül­döfi szarva hegyével a véd­telen nőt, természetesen udva­riasan megkérdi, hogy sza- ba 1 megmenteni az életét és meg is menti. Na, ebből elég — gondoltam magam­ban,,aztán mégis.sak meg­néztem mind a két részt. Mert közben rájöttem, hogy Angyal veszélyes! Mi több: közveszélyes! Angyallal mos. sák az Agyamat. Tessék csak utánagondolni. Szupierférfi. szupernő, szu­pierjacht. Akárhová mennek, szuperszálloda, civilizáció, kényelem, még álarcosbál is, szupierestélyi ruhákkal. Igen, ez már interkontinentális szupergiccs, amely azt hiva­tott az idiótán primitív,tör­ténet el) e. vagy éppen azáltal az agyunkba préselni, hogy lám-lám, ilyen a nyu­gati civilizációban élő polgá. rok élete. Bárhová utaznak, mindenütt otthon vannak, mindig van pénzünk szállo­dára, nem számít ha egy­két autócsoda tönkremegy, ráérnek estélyi ruhában vagy fürdőruhában pezsgőzni, köz. ben aranytömbökkel játsza­doznak a bársonyos tengeren, mindenki elnyeri méltó bün­tetését és jutalmát, az em­berek pedig legyenek nyu­godtak. mert vagyonuk fölött a Lloyd biztosító a világ­egyelem határain túl is őr­ködik. . És itt közveszélyes Angyal. Mert ezt a műsort sokan né zik. többen, mintha egy pol­gári filozófus vagy szocio­lógus nvílt lehetőséget kap­na a Magyar Televízióban, hogy a nyugati világnak csi­náljon kétrészes reklámmü- sort. Nézőtársaim, vigyázat! Ma­nipulálva vagyunk a pénz Angyala által. (szigethy) Egri nyári egyetem Előadások, viták, tanulmányi A műemlékvédelmi tago­zatú egri nyári egyelem hallgatói a mai napot pine- nőssel, stlandolással töltik Hétfőn folytatódik az el­adások sorozata. Görbe Ka­talin festő-restaurátor a képzőművészeti helyreállítás dokumentációs követelmé­nyeiről tájékoztatja az ér­deklődőket. Dr. Entz Géza, a művészettörténeti tudo­mányok doktora, a ma­gyarországi resta urá torkép­zés helyzetéről számol be. Szabó Zoltán vegyész arról beszél, hogy a kémia mi­lyen szerepet tölt be a ké­kirándulás pék. a szobrok újjávarázs- lásában.' Kedden a felnőtt hallgatók tanulmányi ki­ránduláson vesznek részt, megismerkednek Noszvaj. Bélapátfalva, Szilvásvárad műemléki nevezetességeivel. A szakszerű kalauzolást Kerner Gábor, az Országos Műemléki Felügyelőség mun­katársa biztosítja. Szerdán tartják a zárást és a diplomaosztást. A ta­pasztalatokat Hokkyné Sál® lay Marianne művészettől ténész, az OMF tudományos osztályvezetője összegzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom