Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-10 / 160. szám
Termelő és fogyasztó közös érdeke Húszezren már új lakásba költöztek Folytatják a régi cselédlakások felszámolását Tóth Mihály Verpelétre látogatóit ARRA MÁR MINDENKI rájött, hogy a világpiaci ár_ változások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, előbb-utóbb olyan feszültségeket teremtenek, amit itthon csak a termelői, majd a fogyasztói áremelésekkel lehet feloldani. Sem a fogyasztónak, sem a felhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszer- helyzetben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással Az ár egy része azonban a akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvényesíteni az árban, tehát automatikusan áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hisz az árképzési előírások az áremelések ellen irányulnak.) Az ár egy része azonban maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszínvonal-politikai tervekkel összhangban lévő áremeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik felderítésével és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — finonian fogalmazva — az ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árát. Például a dohány, az alkohol drágulása, bár sok embert érint, a fogyasztóknak korántsem jelent akkora gondot, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszeren. Ezek köre 1981_ ben más, mint ami például 1951-ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő körét az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmazni, hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek áremelésére ne szisszenne fel a közvélemény. A húsáremelésnek komoly gazdasági okai, vannak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelői, a felvásárlói árakat általában mintegy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mezőgazdasági termelők viselték az áremelkedések egy részének terheit. A DRÁGULÓ TAKARMÁNY- és energiaárak miatt azért, hogy a termelőknek érdemes legyen hústermeléssel foglalkozniuk, korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ekkor társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embereket is érdekeltté kellett tenni a hústermelésben, hiszen a sertésállomány fele a háztáji és ház körüli gazdaságokban van, s ezek rendkívül érzékenyek a piaci viszonyokra. Ha tehát nem gazdaságos a sertéstartás, abbahagyják. Olyannyira, hogy még saját húsellátásukról — ne feledjük: családok százezreiről van szó! — is központilag kell gondoskodni. De ha csak a felvásárlási árat növelik, s a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfizetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága sertésből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak tűnik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kell a fogyasztói árakat. A termejH'i érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. Ez csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik: a vasárnapi rántott szelet és a népgazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell — és a piaci lehetőségek biztatóak —a dollárelszámolású vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét. És most jön a ..vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul lassul a húsfogyasztás növekedése, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkoekáztatása — még ha átlagról is van szó —& hogy nem alapvető sond. ha a 73 kilogrammos évi húsfogvasz. tásunk nem nő gvors iram. han. hanem csak lassabb ütemben éri el a 80 kilogrammot. HANGSÚLYOZNI KELL, a húsáremeléssel nem szűnik meg, csak csökken a húsfogyasztás állami támogatása és nem csökken, hanem lassul a húsfogyasztás növekedési üteme. Ettől persze a ténvek nem változnak. de talán könnyebb elfogadni őket. Az idén megközelítően 800 volt uradalmi cselédlakásból költözhetnek új. korszerű otthonokba a lakók. A MEDOSZ által öt évvel ezelőtt indított országos akció keretében a jelenlegi állami gazdasági majorságokhoz tartozó elavult, régi házakban élő családok kedvezményes lakásépítési kölcsönt kap. nak, s ugyanakkor saját forrásaikból a gazdaságok is támogatják az építkezőket. Az állam eddig összesen 80 millió forinttal, az idén pedig további 15 millió forinttal segítette, illetve segíti az akciót. A kivitelezést a legtöbb helyen a gazdaságok saját építőbrigádjai oldják meg. A költségek csökkentésére a lerombolt cselédházak haszAz utóbbi években a kínálat javulása, s nem utolsósorban az árváltozások „visszaszoktatták” a háziasszonyokat a zöldség és gyümölcs téli eltevésére. A házi konzerválás fellendülése tavaly területenként és időnként gondot is okozott, például a befőttesüveg-ellá- tásban. Miután a jelek szerint a befőzési kedv nem csökken, az Amfora Üvért Kereskedelmi Vállalat a tapasztalatokon okulva az idén biztonságos ellátásra kés*ült fel. A vállalat a tavaly fór. Balomba került 700 ezerrel szemben 1 millió 184 ezer beföttesüvegre kötött megállapodást a Sajószentpéte- ri Üveggyárral, amely 1,1 milliót már le is szállított. Az Amfora a szezon kezdetére feltöltötte a kiskereskedelmi hálózatot, s megállapodott a megyei kiskereskedelmi vállalatokkal, az áruházakkal, szövetkezetekkel abban. hogy amint fogytán a készlet azonnal rendelnek. Befőttesüveg tehát van bőségesen, megfelelő a választék is, s az utánpótlás az üzletek igényeinek megfelelően folyamatos. nálható elemeit is beépítik az új lakásokba. Néhány gazdaságban, mint például Mezőhegyesen és Szigetváron, összefüggő lakótelep épült, s emeletes panelházakban jutottak új otthonhoz a hajdani cselédházak lakói. Eddig együttesen. több mint húszezer volt cselédházból költöztek új otthonba, de a nyilvántartások szerint még mindig 2400 cselédház vár felszámolásra. A többségük Pest, Fejér. Komárom és Békés megyében található. Ezek „leváltását” megnehezíti az. hogy a lakóik olyan idős emberek, akik már nem kívánkoznak új környezetbe, vagy olyanok, akik időközben munkahelyet változtattak, s így az állami gazdaságtól nem kaphatnak támogatást. A téli eltevéshez az üvegeken kívül minden egyéb tartozék a háziasszonyok rendelkezésére áll. A legfontosabb házi konzerválószerek, a szalicil, a borkősav, a oitromsav mind megtalálható, részben az élelmiszerüzletekben, részben a gyógyszertárakban. Cukorból. ecetből minden igényt kielégítő mennyiség kerül forgalomba, s az üvegek lezárásához van elegendő celofán, pergamen, kötöző- zsineg és beföttesgumi. Tóth Mihály, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. a megyei TESZÖV elnöke tegnap, csütörtökön Verpelétre látogatott. A szépen fejlődő nagyközség életéről, gazdasági, társadalmi fejlődéséről a végrehajtó bizottság tagját Soós Endre, a nagyközségi pártvezetőség titkára és Polgár József tanácselnök tájékoztatta. Ezt követően Tóth Mihály a helyi termelőszövetkezetet kereste fel. ahol Búza József, a közös gazdaság elnö„Kihelyezett” ülést tartott a Mátraalji Szénbányák Tho- rez bányaüzemében tegnap, csütörtökön délelőtt a KISZ Heves megyei Bizottsága. A Mlinkó László első titkár vezetésével megtartott tanácskozáson a résztvevők először a megyei küldött- gyűlésen. valamint az ifjúsági szervezet X. kongresz- szusán hozott határozatokból Megkezdték a keleti Mecsekben feltárt magas föld- pát tartalmú homok ipari hasznosítását. A Pannontenger üledékéből keletkezett pécsváradi homokot tisztítás után a Finomke. rámia Ipari Művek hódmezővásárhelyi, kőbányai és pécsi gyáraiban dolgozzák fel. ke az időszerű mezőgazdaság gi munkák helyzetéről, vala. mint a gazdaság célkitűzéseiről adott tájékoztatást. A termelőszövetkezet meglátogatása után a megyei párt- végrehajtóbizoftsás tagja megismerkedett ? Fénycső- ipari Szövetkeze4 munkájával is, Sashegyi László a szövetkezet elnöke bemutatta a verpeléti egység tevékenységet. beszámol* a fedő. dés lehetőségeiről Tóth Mihály elégedetten vélekedett a nagyközség és a szövetkezet fejlődéséről. adódó feladatokat, az ezek végrehajtására vonatkozó javaslatot vitatták meg és fogadták el. Ezután a testület tagjai a megyei KTSZ-bi- zottság mellett működő munkabizottságok elkövetkező időszakra szóló munka- és ülésterveit beszélték meg. Az ülést követően a jelenlevők bányalátogatáson vettek részt. A technológiát tovább to-' kéletesítve korszerű mágneses szeparáló berendezéssel is felszerelik az üzemet, amelynek termelése fedezi majd a hazai finomkerámia- ipar szükségleteit és termékét üvegipari célokra is felhasználhatják. (B. P.) Országos tanácskozás Hatvanban Teljes „gőzzel" Befőzési szezon „Visszaszoktak"' a háziasszonyok A megyei KISZ-bizottság ülésén A kongresszus utáni feladatokról Feldolgozzák a Pannon-tenger kincsét lUcapirenden <i eigőnygyermekek jövője Harmadik esztendeje rendeznek Hatvanban nyári köz. művelődési tábort a hátrányos helyzetben levő cigánygyerekek részére. Jelenleg harminc 13—14 éves fiatal élvezi a Delelő úti tábor otthonmelegét, tartalmas és tanulságos programjait, a jövő héten pedig érkezik a váltás, a Heves megye különböző városaiból, falvaiból toborzott második csoport, amelyet hasonló tíznapos el_ foglaltság vár. E társadalmi akcióval összefüggésben egész napos. tanácskozásra is sor került a Delelő úton. Az országos és a megyei koordinációs bizottság szervezésében tizennégy megye azon küldöttei találkoztak. akik függetlenített titkárként munkálkodnak területükön a kü. lönböző cigányügyi gondok megoldása érdekében. A vál lalkozás célja: közelebbről megismerni az országosan jó példa, a helyi közművelődési tábor életét, munkáját, hogy majdnem mindenütt hasznosuljanak az itt tapasztaltak. Bevezetésként a Megyei Művelődési Központ munkatársa, Váradi Anna mondotta el a tábor megteremtésével. kialakításával kapcsolatos tudnivalókat, a megyék titkárai később találkoztak a táborlakókkal, majd saját tevékenységükről, tennivalóikról számoltak be. A tanácskozáson részt vett Kozák, Istvánná, a Minisztertanács mellett működő cigányügyi koordinációs bizottság titkára is. akivel alkalmunk volt beszélgetni az öt esztendeje meglevő testület, a megyei titkár csoport működéséről, eredményeiről. Elmondta, hogy sikerként könyvelhetjük el például a cigány kisgyermekek óvodába irányítását. Ma már tizenötezren járnak ezekbe az intézményekbe, .ami az óvodáskorúak ötven százalékának felel meg. Az utóbbi években sikerült a legtöbb cigánycsaládot kiemelni a putrikból is. A titkárok gondosságát tanúsítja a hatvani-- hoz hasonló néhány további közművelődési tábor létre-; jötte, s az sem lebecsülendő, hogy az idén már három és fél ezer cigányfiatal járt szakmunkásképzőbe általános iskoláinak elvégzése után. Fontos szerepet töltenek be a függetlenített megyei munkatársak a cigányok társadalmi beilleszkedésének elősegítésében, továbbá feladatukból eredően rendszeresen tartanak előadást a nem cigány lakosság körében a különböző előítéletek megszüntetése végett. A hatvani táborélettel kapcsolatban megjegyezte Kozák Istvánná, hogy speciális programja olyan indítást ad az itt lakóknak, ami hatással van további életük alakulására, illetve pótolja az otthoni nevelés gyengéit. A látottak, a hallottak hatására egyébként több megye, így Komárom, Fejér és Csongrád titkárai nyilatkoztak. hogy a következő esztendőtől saját területükön is meghosonítják a közműve’" dési táborok rendszerét. (ró. gy ) 3461 hektáron vetettek gabonát á hatvani Lenin Termelőszövetkezetben az idén.' A májusra várt 50 millimé-’ ternyi csapadék helyett csak 12 milliméternyi esett a kalászosokra. Az aratási munkálatokban részt vevő kombájnok eddig mégis- 43 mázsát takarítottak be árpából hektáronként, kenyérgabonából nedig 45 mázsát Ä néhol bizony sűrűn dőlt kalászok terméséből nem érték’ el ígv sem a tervezett meny- nyiséaet. 1 A betakarítási munkálatokat július végére szeretnék befejezni a csehszlovák kombájnosok segít-' ségével. (Fotó: Szabó Sándor)" ' ■ július W„ péntek f
