Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

/

Nem múlékony divathóbort

f — Tiszavirág életű dolog

— jósolgatták a hatvanas évek elején, amikor fellobbant a népi hagyományok, eszközök iránti érdeklődés, Akkoriban ugyanis mindenki azt gondolta, nem hiányozhat a lakás díszéi közül a régi rokka, vagy szuszék. esetleg a dédmama hímzett törülközője. Igaz, ina már nemigen mászkál senki ódon házak padlásain, köcsögök . után kutatva — nem is igen ! találni már —, de a nép- ] művészet iránti érdéklő- ' dés nem csökkent. De meg- változott, megtisztult a dí- [ vatsallangoktól, új értelmet kapott, hagyományaink ápo- ! lásának egyik módszere lett. { Szerves része a honismereti munkának, és ízlésformáló I hatása sem lebecsülendő, hl.

: szén a régi motívumok fel- í kutatásával egyidőben egyre ! szélesebb körben hódít azok I felhasználása, s a mai igé- [ nyéknek megfelelő módon I történő alkalmazása, újratér- | yezése.

f Csak a mi megyénkben [ több ezerre tehető azoknak a I száma, akik a megye hatvan ! szakkörében, hozzáértő emberek vezetésével ismerkednek a különböző tájegységek népművészeti alkotásaival, s I ezzel együtt a régi népszoká.

! sokkal, hagyományokkal. S ! hógy mindezt nem kezdő fo_

I kon teszik, mi sem bizonyít- ' ja jobban, mint az. hogy az I elmúlt évben is három új I mesterét avatták a népi ipar.

| művészetnek.

I A hagyományfcutató s azo.

! kát felhasználó asszonyoknak | köszönhető, hogy a különbö- f ző országos kiállításokon I rangot szerzett magának szű.

I kebb hazánk palóc népművé.

| szete, a hagyományos piros- | kék hímzés, a recski vagda- | lásos, a boldogi fehérhimzés, f s nem utolsósorban a szőt- [ tes.

| A kézimunka, a hímzés, a I szövés önmagában is hasznos I időtöltés a lakáskultúra szoL I gálatában, de hiba lenne, ha ( a szakkörök munkáját csak f az „öltögetésekre” szűkite- f nénk le. A résztvevők ugyan, f is nem csupán az új motí- | vumokkal ismerkednek, ha- | nem közben, szinte é6zrevét.

I lenül gyarapítják egyéb is- ! méreteiket is. Gyakoriak a

helytörténi előadások, a népi hagyományok, szokások ismertetése, de legalább eny„ nyi helyet kap az időszerű kül. és belpolitikai helyzet ismertetése. Arra is volt már nem egy példa, hogy a községek vezetői a szakkörök meghívására a község napi gondjairól beszélgettek az asszonyokkal.

Általában elmondható, hogy a Hazafias Népfront he. lyi szervei szerencsés módon

A jelen eredményei szépek — alkotó továbbfejlesztését jelentik a hagyományoknak. De ezzel egyidőben felmerül, vajon az utódainknak átmentett értékek tovább élnek-e? Ügy tűnik: igen. Egy fecske ugyan — mint mondják — nem csinál nyarat, mégis bizakodásra ad okot, hogy a kiállítók, között ott volt egy tizenkét éves recski kislány — Borgos Gyöngyi — is. Bízni lehet

Részlet a nyíregyházi kiállítás anyagából

kapcsolják Ö6sze a hagyományok ápolását és a napi élet problémáinak ismertetését Talán egy kissé furcsán is hangzik, de a szakkörök — jó vezetés mellett — közéle. tiségre nevelik az asszonyokat. Mivel néhány üzemi szakkört leszámítva általa bán a háziasszonyok vesznek részt e munkában, így olyan réteghez is eljut az ismeret- terjesztés, amelynek képviselői egyébként nem nagyon vesznek részt a közös gondok megvitatásában.

A népművészeti hagyományok ápolását jelentő munka minőségét jelzi az is, hogy alig akad olyan kiállítás, ahonnan ne hoznának el díjakat. Legutóbb az egy évtizedes múltra visszatekintő, s a napokban Nyíregyházán megrendezett, Gránátalma nevet viselő országos kiállításon Eiben Imréné népi iparművész egri keres ztszé- mes motívumokból tervezett térítőjét jutalmazták ezüst- plakettel.

'„Ajándékcsomag” szeptemberre

OrSmhir a diákoknak

T Talán csak a lurkóknak ' kedvez, de annál több bosszúságot okoz a szülőknek és a tanároknak a minden esztendőben akadozó tankönyvhiány. Ha lehetne osztályozni, hogy az elmúlt időkben milyen eredmény, nyel dolgoztak ezen a terü- 1 léten az illetékesek, bizony az ellenőrzőkben ott. virítana a kampó — az elégtelen.

Ügy látszik, 1981-re még- 1 unták a sok noszogatást a tankönyvellátók, és ezért most majd egy jobb bizonyítványt tölthetünk ki részükre. Az egri Bornemissza

Gergely Könyvesboltba a

megrendelt „okosító” kötetek 75 százaléka már megérkezett, mintegy 700 ezer forint értékben. Ez azt jelenti, hogy kellő időben megkezdhetik a kiszállítást a járás és a város iskoláiba, és szeptemberre minden tanulni vágyó kis- és nagydiák padján hiánytalanul ott lesznek a „kékruhások”.

Bízunk a további eredményes „szereplésben” is és ezért a pedagógusok gyakorlatával élve, megelőlegezzük az ösztönző, jobb je. gyet.

Az NSZK-ba utazott a Vidróczki

Fontban éjfélkor indult az autóbusz tegnap Gyöngyösről, a városi művelődési központtól, hogy a Vid- róczki Néptáncegyüttest a Német Szövetségi Köztársaságba vigye. A Határországok találkozója elnevezésű folklórfesztiválra kaptak meghívást a gyöngyösiek, Most az áfész színeit képQjj&tiw%

1981. július 10., péntek

viselik a SZÖVOSZ-tól kapott megbízatás alapján. A turnén Patinszki Alajos, a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ osztályvezetője a csoportvezető.

A tervek szerint ma, pénteken délután érkezik a külön busz Bitburgba. Itt 14-ig maradnak és szerepelnek a fesztivál rendezvényein. A következő állomás Schessel, ahol 15-től tartózkodnak öt napon át. Ez a város ad helyet a IV. nemzetközi béke népviseleti fesztiválnak,

amelynek egyik résztvevője a Vidróczki lesz.

abban, hogy példáján nagyobb kedvvel nyúlnak a hímzötű után korosztályának többi tagjai is, hiszen a ma végzett munka csak úgy lehet teljes, ha felnevelődnek követői is.

Deák Rózsi

Hatodik erifcalommat

Munkásfiatalok verses prózamondó versenye

Hatodik alkalommal rendezik meg — október és a jövő. év áprilisa között — a munkásfiatalok országos vers. és prózamondó versenyét. A rendezvényre július 31-ig a munkahelyi szakszervezeti bizottságoknál jelentkezhetnek az előadói készség get érző munkásfiatalok.

A verseny célja ezúttal is a munkásfiatalok irodalmi ízlésének, beszéd, és versmondó kultúrájának fejlesztése, bemutatkozási lehetősé, gének biztosítása. A vetélkedőn 30 éven aluli fiatalok — szakmunkások, üzemek, vállalatok, intézmények fizikai állományú dolgozói és közvetlen termelésirányítók vehetnek részt. A verseny, zők kötelező feladatként egy SZOT-díjas szerző versét vagy prózai alkotását adják elő, és egy szabadon választott művet tolmácsolnak.

Az első fordulóban a jelentkezők üzemi, vállalati, intézményi, megyei, budapesti válogatón és területi középdöntőn mérik össze tudásukat. Az országos versenyre az ötven legjobban szereplő kap meghívást. A döntőt április 16. és 18. között. Salgótarjánban rende_ zik meg. A legsikeresebbeket arany-, ezüst- és bronzdiplomával tüntetik ki. s odaítélik a rendező szervek és Salgótarján város társadalmi szervezeteinek és üzemeinek díjait is.

Mammutrejtvény

ötvenezer négyzetrácsból és 18 ezer kérdésből áll a világ eddigi legnagyobb kereszt- rejtvénye, amelyet két francia keresztrejtvény-szerkesztő állított össze. Egyikük, Guy Brouty, a Le Monde című tekintélyes párizsi napilap munkatársa. Az öt méter hosszú és 3 méter széles keresztrejtvényóriás fekete kockáit úgy állították ösz_ sze, hogy azok értelmes szöveget: ismert személyiségek szállóigéit alkotják. A rnonst. rumot több részletben bocsátják a keresztrejtvény- fejtők rendelkezésére.

Lajcsi

Kellemesen hűvös a nyári este. Langyos szél bújkál a toronyhazak között, és lassan-lassan elcsitulnak az utcáról felhallatszó zajok.

Beszélgetünk Lajossal és Évával, a feleségével. A téma, mint annyiszor máskor, a gyerek, az egy szem csemete, aki az idén érettségizett.

Éva szomorú. Lajos egymás után nyomkodja el a ha- muzóban a cigarettavégeket.

— Baj van a Lajcsival.

— Az érettségi?

— Igen! Megbukott!

— Remélem, a nyarat tanulással tölti?

— A fenét! — ugrik fel Lajos mérgesen. — Lassan már aludni sem jár haza. Mikor itthon van, délben kel fel, aztán morogva, rosszkedvűen eltűnik. Mi meg csak várjuk, lessük az utcát, mikor tűnik fel végre valahol. A múltkor bejelentette, hogy falura megy, Jolán nénihez, ott a csendben jobban megy a tanulás. Egy hétig nyugodtak voltunk. Tudtuk, hogy Jolán néni gondjaiba veszi, semmiben sem lesz hiánya. Mikor hazaérkezett, szótlan volt és annyit mondott, hogy Jolán néni egészséges és csókoltat mindkettőnket. Aztán ugyanezen a napon még a postás is bekopogtatott. Levél jött Jolán nénitől. Elpartaszolta, hogy ugyan miért nem küldjük le már néhány napra azt a szegény gyereket, hiszen mennyire kifáradhatott a tanulásban ...

Hallgattunk. Lajos most gyújtott rá a hatodik cigarettára, kéri Évát, főzzön kávét. Éva tiltakozik, de Lajos ingerült lesz.

— Főzz csak bátran. Így sem, meg úgy sem tudok aludni.’

Kint csapódik az ajtó. A szülők fellélegeznek.

— Megjött Lajcsi — mondja Éva úgy, mintha valami távoli expedícióból érkezett volna haza.

— Szia — hallom az előszobából a rekedt, kamaszhangot.'

— Elnézést kérve magamra hagynak és bemennek mindketten a szomszéd szobába. Talán negyedóra telik el, amikor ismét fordul a kulcs a zárban.

— Elment Lajcsi. Elutazik a barátaival a Dúna-kanyar- ba ...

Az erkélyre ülünk. Lajos barátom vad, erős szilvapálinkát hoz, Éva is szétönti a megfőzött kávét.

— Olyan, mintha nem is a mi fiunk lenne, — szólt

Lajos.

— Éppen hogy elvisel minket. A ruhán, a zsebpénzen,’ meg az ennivalón kívül úgyszólván semmi kapcsolat köztünk. Egyszer, amikor beszélgetni akartam vele, a jövőjét Illetően, azt vágta a fejemhez:

— Ez az én ügyem. Ezt te úgysem értheted meg, papa.'

Vontatottan, nehezen ballag az idő. Nagyokat hallgatunk, mint mindig, amikor bánatos, és szomorú az ember.

— Adtál neki pénzt?

— Kétszázat, — felelte Éva.

— Miért nem szóltál? Én is a zsebébe csúsztattam hármat'

Döbbenten néztem rájuk, majd megkérdeztem:

— Ügy gondoljátok, megérdemelte?

— Nem! — felelték szinte egyszerre,

— Akkor jó lenne, ha elgondolkodnátok arról, hogy ugyan ki a hibás abban, hogy így alakult a gyerekkel való kapcsolat és hogy ugyan miért nem tanul a fiatok?

— Igen! Mondtam már Évának, hogy alighanem elkényeztettük ezt a gyereket.. í

Szalay István

Hazánk, Kelet-Európa (5.)

Sorsfordító kongresszus

195« ELEJÉNEK kiemelkedő történelmi jelentőségű eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 14—26. között megtartott XX. kongresszusa.

A nemzetközi helyzet értékelése kapcsán a kongresszus nagy fontosságú elvi megállapításokat tett. Így rámutatott arra, hogy a szocialista tábor erőinek gyors növekedése következtében a • harmadik világháború elkerülhető (az 1952-ben tartott XIX. kongresszuson még csak elodázhatónak vélték); a termonukleáris katasztrófával szemben az egyetlen reális alternatíva a békés egymás mellett élés politikája. A világhelyzet kedve- Tő változásai új megvilágításba helyezték a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kérdését is. A tőkés országokban a szocializmusra való áttérés polgárháború nélkül is lehetségessé vált — szögezte le a kongresszus. A meglevő demokratikus intézményeket is felhasználva, a kommunista pártok által vezetett dolgozók szövetsége viszonylag békés úton — az egyes országok nemzeti sajátosságainak megfelelően — szerezheti meg a hatalmat. Rámutattak a gyarmati rendszer egyre gyorsuló bomlásának rendkívüli jelentőségére a világ helyzetének hosszú távú alakuláséban.

A két ellentétes társadalmi-gazdasági berendezkedésű világrendszer küzdelmében a XX. kongresszus — a békés egymás mellett élés koncepciójának logikus következményeként — a gazdasági versenyt helyezte előtérbe. Ennek jegyében fogadták el az 1956—60*ra szóló hatodik ötéves terv irányelveit. A terv a népgazdaság további arányos fejlesztését irányozta elő, küUxnöß hangsúlyt helyezve a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelésére.

A kongresszus végén N.

Sz. Hruscsov zárt ülésen négyórás beszámolót terjesztett elő „A személyi kultuszról és következményeiről” címmel. A beszámoló a sztálini időszak első átfogó értékelése volt. Hruscsov részletesen bírálta Sztálint az elkövetett törvénytelenségek miatt, beszámolt a rehabilitációs folyamatról. Ugyanakkor nem feledkezett el az SZKP korábbi vezetőjének érdemeiről sem. Rámutatott a személyi kultusz néhány különösen elvtelen megnyilvánulására js (például a Sztálinról elnevezett tucatnyi város stb.).

Kétségtelen, hogy az SZKP vezetése bizonyos kockázatot vállalt a problémakör részletes és terjedelmes tárgyalásával. s ezt a nyugati propaganda igyekezett is a maga céljaira kihasználni. A hosszú távú érdekek azonban vitathatatlanul szükségessé tették a szembenézést Sikerült olyan légkört kialakítani, amely biztosítékot nyújtott arra, hogy a múltbeli hibák és torzulások nem ismétlődnek meg.

A kongresszus kötelezte a Központi Bizottságot, hogy folytassa a személyi kultusz maradványai elleni harcot, tegye meg a szükséges intézkedéseket a személyi kultusz következményeinek megszüntetésére a párt és az állam tevékenységében, az ideológia területén. Ennek megfelelően az SZKP Központi Bizottsága júniusban külön ülést tartott e kérdés részletes elemzése és megtárgyalása céljából, és elfogadta a „személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről” szóló határozatot, amely feltárta a Sztálin által kialakított személyi kultusz objektív és szubjektív körülményeit.

A XX. kongresszus bírálta az ideológiai munka hiányosságait. különösen a szocialista építés valódi problémáitól való elszakadást, a dogma tizm üst.

Az SZKP XX. kongresz- szusának újszerű elméleti és gyakorlati állásfoglalásai, őszinte kritikus szelleme, a további fejlődés útját kijelölő határozatai természetszerűleg nagy hatást gyakoroltak a kelet-, közép-európai szocialista országokra is.

A térség kommunista pártjait a XX. kongresszus eredményei több szempontból váratlanul érték. A pártokon belül átmenetileg — amint erről már szó volt — ismét megerősödtek a szektás-dogmatikus erők, néha éppen a revizionista csoportokkal kötött elvtelen kompromisszumok árán. Mégis, a korábbi hibák és torzulások kö-' vetkeztében kialakult —bár az 1953 utáni korrekciók következtében esetenként enyhült — ellentmondások teljes felszámolása, a nemzetközi helyzet új jelenségei, saját országuk specifikus szükségletei egyaránt azt kívánták, hogy a kelet-, közép-európai szocialista országok is lépjenek rá kommunista pártjaik vezetésével az SZKP XX. kongresszusa állal kijelölt útra.

A kongresszus tanulságaival a pártok központi bizottsági üléseken foglalkoztak, ahol a Moszkvából hazatért küldöttek beszámolóit is meghallgatták. Űjból áttekintették az 1949—56 közötti saját tevékenységüket. Megállapították, hogy nem kevés lépést tettek a „helyesbített irányban” való haladás érdekében, de ezek sok szempontból nem hoztak kielégítő eredményt. Űjabb intézkedéseket dolgoztak ki a gazdaságfejlesztés üteme és az ágazati struktúra módosítására, az életszínvonal javítására, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a pártegység és a kollektív vezetés megszilárdítására, a dogmatikus és revizionista irányzatok visszaszorítására.

Bár a kelet", közép-európai szocialista országok kommunista pártjai teljes egyetértésüket fejezték ki az SZKP XX. kongresszusán kidolgozott kül- és belpolitikai irányvonallal, számos párt- és állami vezető nem tudott szakítani a korábbi munka- módszerekkel és vezetési stílussal, nem volt hajlandó őszinte és valódi önbírálatra. Mindez természetesen károsan befolyásolta a meghozott határozatok eredményes yégrehajtását. Különösen állt ez az Enver Hodzsa által vezetett Albán Munkapártra, mert formálisan ugyan szintén kifejezték egyetértésüket az új politikával, de a valóságban nem tettek lépéseket korábbi tevékenységük felülvizsgálására. a személyi kultusz, a szektás-dogmatikus nézeték felszámolására. (Sőt. 1956- ban még újabb törvénytelen kivégzések is voltak.)

A NEMZETKÖZI KOM" MUNISTA MOZGALOM tragikus szakadását, helyesbítő lépés volt 1956 nyarán, hogy a szovjet és a többi kelet-, közép-európai kommunista párt helyreállította kapcsolatait a jugoszláv' párttal.

(F-m tat juk)

,. Molnár Tamás

*

4