Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk uliii üessü^eai BÁR A HIVATALOS VÉGEREDMÉNYT egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, annyi bizonyos, hogy Mohammed Ali Radzsai Irán elnökének tekinthe­tő: Az, eddigi miniszterelnök megválasztásához kétség sem fűződhetett, a másik három jelölt ugyanis Rad- zsaí megválasztására buzdította a tömegeket. Így a befolyásos IKP jelöltjeként a 48 éves politikus az eddigi adatok szerint a lehetséges 14 millió szavazat­ból 12.6 milliót kapott meg, csaknem kétmillióval többet, mint amennyit 1980 januárjában Baníszadr volt elnök. A mostani Választásokkal egy újabb korszak zárult le: Iránban, Ismeretesek az előzmények: Baniszadr ellen,1 égyre izzóbb tüntetések robbantak ki, s az or­szág vallási Vezetője, Kftomeini. ajatollah végül is menesztette az elnököt. Az volt ellene a vád, hogy túl sók hatalmat, összpontosított a maga számára. Máig sem tudni .pontosán, hol rejtőzik Irán volt elnö­ke, aki az Irakkal harcoló, katonák körében nagy ro- konszenvet vívott ki magának. Az viszont tény, hogy á 'papi vezetés vele együtt a baloldai mudzsahedín népi szervezet ellen is nagyszabású kampányt indí- •tött. Jö LENNE AZT HINNI, hogy az újabb elnökvá­lasztással, Baniszadr jogfosztásával most már lecsilla­podnak a kedélyek. Erre azonban kevés a kilátás. Igaz, Radzsai személyében Khomeini elkötelezett hí­ve került a magas közjogi méltóságba. De vajon annak idején Baniszadr nem tartozott-e ugyancsak az iszlám főpap legszűkebb környezetéhez? S bizonyára folytatódik a hajsza a volt elnök és hívei után. Hiva­talosan a mudzsahedineket vádolták az IKP székhá­zának fölrobbantásával, noha erre vajmi kevés a tár­gyi bizönyíték. ' A ‘ kegyetlen megtorlás légkörében mindenesetre elterelődik a figyelem Iránban a múlt év ősze óta Irak ellen viselt háborúról, s ez újabb problémák forrásává válhat. Szembetűnő, hogy a papi vezetés az utóbbi időben ™ fenntartva az éles Amerika-ellenes irányvonalat — egyre nyíltabb szovjetellenessé vált. EBBEN A HELYZETBEN A „hithű iszlám forra­dalmár” hírében álló, korábban a légierőnél szolgált Radzsai elnökké választása nem okozott meglepetést. Ellentéte régi keletű volt a korábbi elnökkel, ami kifejezésre jutott abban is, hogy az elsők között lé­pett föl Baníszadr-ral szemben. Kérdés, hogy az isz­lám köztársaság Világi teendőit tudja majd különvá­lasztani az 1 e^házi funkcióktól. Gyapay Dénes Izrael megsértette a tűzszünetet L@0ny§d Brezsnyev és Kádár János találkozóin } (Folytatás az 1. oldalról) Megállapították, hogy az MSZMP és az SZKP között hagyományosan jó a politikai és az ideológiai együttműkö­dés. aminek mindkét párt mindig nagy' jelentőséget tu­lajdonított. Az együttműkö­dés további bővítése különö­sen fontos napjainkban mind a szocialista országok esz­méinek és eredményeinek népszerűsítéséhez, mind a kommunistaellenes kampány hatékony visszaveréséhez. Aláhúzták, hogy a magyar —szovjet gazdasági együtt­működés lendületesen fejlő­dik. Eredményes a. koo­peráció a gépjárműiparban és egy sor más ágazatban. Bővül a magyar nyersanyag­ra és szovjet energiára épü­lő timföld- és alumínium- ipari együttműködés. Jelen­tősek a növekedés lehetősé­gei az áru- és szolgáltatás­csere terén annak eredmé­nyeként, hogy a Szovjetunió­ban előirányozták a köny- nyű- és élelmiszeripar, a ke­reskedelem és a szolgáltatá­sok korszerűsítését és fej­lesztését. Kádár János és Leonyid B rezsnyev egybehangzóan megállapította, hogy a nem­zetközi politikában jelenleg a feszültség éleződésének le­küzdése. a fegyverkezési haj­sza korlátozása, illetve meg­szüntetése a központi feladat. Az Egyesült Államok kor­mánya a legfontosabb kér­désekben akadályozza a tár­gyalásokat, változatlanul ka­tonai potenciáljának növelé­sére töreksz:k és hasonló cselekvésre ösztökéli NATO- beli szövetségeseit. Az Egve- sült Államok Kína számára hozzáférhetővé teszi fegy­verarzenálját. Ez a politika a békét és a nemzetközi biz­tonságot fenyegeti. Az eddigi leszerelési tár. gyalusokon. az ENSZ lesze­relési bizottságában, a bécsi, továbbá a SALT—II. kere­tében folyt tárgyalásokon sok értékes, konstruktív elkép­zelés gvülemlett fel. Fontos, hogy ezek ne vesszenek el. ezeket felhasználva lépjünk előre és olyan gyakorlati megegyezésekre jussunk, hogy azok a felek katonai szembenállása szintjének csökkentéséhez vezessenek. A legújabb nemzetközi fejlemények ismét a figye­lem középpontjába állították a fegyveres konfliktusok megszüntetésének, a válság­gócok felszámolásának és kialakulásuk megelőzésének kérdését. A közel-keleti helyzet jelentős romlása — különösen a libanoni ese­mények — azt bizonyítják, hogy már régen meg kellett volna fékezni az izraeli ag- resszort és arra kényszeríte­ni, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit, az ENSZ alapokmányának előírásait. A közel-keleti válság igazsá­gos és átfogó rendezése ha­laszthatatlan és megkövete­li minden érdekelt fél erő­feszítését. Ez felel meg a térség államai és népei, va­lamint a nemzetközi béke érdekeinek. Kádár János és Leonyid Brezsnyev kifejezte meggyő. zödését. hogy bármely bo­nyolult nemzetközi kérdést tárgyalások útján lehet és kell rendezni. 45zt a törek­vést támogatják mindazok, akiket aggaszt a béke sorsa és ezt a célt szolgálják azok a bátor és széles körű kez­deményezések, amelyek az SZKP XXVI. kongresszusán hangzottak el. A találkozót a barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. A megbeszélésen jelen volt Konsztantyin Csernyen. ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Anatöllj Blatov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadó­ja. (MTI) A felkelés napjának évfordulóján Tömeggyűlés A Wafa hivatalos palesz­tin hírügynökség hétfőn je­lentette, hogy Izrael meg­sértette a tűzszünetet: az iz­raeliek és jobboldali liba­noni milicisták gépfegyver. tüzet nyitottak két falura Dél-Libanon középső szekto­rában. A libanoni haladó és a velük szövetséges palesz­tin érők szóvivőjének közlé­sére támaszkodó jelentés be­számol arról is, hogy az iz­raeli légierő géped hétfőn több ízben megsértették a libanoni légteret. Izrael az általa elfogadott tűzszünet ellenére továbbra is küld felderítő repülőket Libanon fölé. Begln rrünisz. terelnék ezt hétfőn, a par­lament külügyi és hadügyi bizottságában jelentetté ki, hozzátéve, hogy a berepülé­seket nem tekinti a tűzszü­net megsértésének, és erről az álláspontjáról tájékoztat­ta az Egyesült Államokat is. 1 Tömeggyűlésen emlékeztek meg vasárnap Kubában a Moncoda-laktanya ellen in­tézett támadásnak, a „Felke­lés napjának” 28. évfordu­lójáról. A központi tömeg­gyűlést a kelet-kubai me­gyei székhelyen, Las Tunas- ban rendezték meg. A város főterén már a délutáni órákban több száz­ezer, kubai nemzeti zászló­kat lobogtató ember várta a nagygyűlés kezdetét és Fidel Castro beszédét. Fidel Castro a nagygyűlés ünnepélyes megnyitása után kitüntetéseket adott át Las Tunas élenjáró dolgozóinak, majd Humberto Ortega lé­pett a szónoki emelvényre, hogy a nicaraguai kormány és a sandinista nemzeti fel- szabadítási front nevében köszöntse a nagygyűlést. Elmondotta, hogy Nicara­gua gazdasági helyzete ne­héz, az Egyesült Államok gyakorlatilag blokád alá akarja vonni az országot, és a hazaáruló burzsoázia az amerikaiakkal szövetkezve szabotálja a termelést. Ki­emelte: Nicaragua követke­zetesen küzd azért, hogy az ország békében, nyugalom­ban építhesse jövőjét. Ortega után Fidel Castro lépett a szónoki emelvény­re. Kuba gazdasági helyze­tét elemezve, elégedetten szólt arról, hogy az első fél­évben a kubai gazdaság a forradalom óta eltelt idő­szak legjobb eredményéit ér­te el. Az ipar tíz százalék­kal termelt többet] mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban, a szónok hangoztatta, hogy jó eredmények szület­tek a mezőgazdaságban is. Castro méltatta a Szovjet­unióhoz és a szocialista or­szágokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Kuba jó és kiegyensúlyozott kap­csolatokra törekszik a nyu­gati országokkal is, megem­lítette. hogy Franciaország­gal közösen hamarosan vízi­erőmű építésébe kezdenek. A kubai köztársasági el­nök kitért arra is. hogy jú­nius óta a sárgalázhoz ha­sonló tünetekkel járó trópu­si járvány terjedt el, először Havannában, majd az egész országban. Castro általános egészségügyi hadjáratot hir­detett meg a trópusi járvány megfékezésére. Az elnök ez­zel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy Washingtonban különböző, a bakteriológiai hadviseléssel kapcsolatos térvek is születtek Kuba de- stabilizálására. Ezek között szerepeltek a különböző ipa­ri létesítmények ellen inté­zendő szabotázscselekmé- nyék, terrorista merénylet­kísérletek az ország vezetői ellen. Beszámolt a legutóbbi ilyen próbálkozásokról, part­raszállási kisérletekről és szabotázstervekről. Közölte, hogy legutóbb a hónap ele­jén Matanzas tartományban öt, az Egyesült Államokból érkezett ellenséges ügynököt vettek őrizetbe. A kubai származású ellenforradalmá­rok bevallották, az Egyesült Államokban képezték ki őket. A szónok kiemelte: Wa­shington Kuba • környékén egymás után rendezi egyér­telműen provokatív hadgya­korlatait, s katonai manőve­reket hajt végre a kubai területen levő Guantanamo támaszponton. (MTI) As MSZMP küldöttsége Madridban A Spanj’pl Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn délelőtt MSZMP.küldöttség utazott Madridba, hogy részt ve­gyen a spanyol testvérpárt július 28-án kezdődő X, Kongresszusán. A delegációt Győri Imre, a Központi Bi­zottság tagja, a KB agitá- ciós_ és propaganda ös’ztá- lyjnak vezetője vezeti. A küldöttség tagja Horn Gyu­la, a KB külügyi' osztályá­nak helyettes vezetője; (MTI) MOSZKVA: Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Nagy Népi Hu- rál elnökségének elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap rövid pihenésre a Szovjet­unióba érkezett. SAN SALVADOR: Heves csatát vivtak a sal- vadori gerillák és a junta csapatai a fővárostól mint­egy 35 kilométerre keletre, egy farm környékén. Az ösz- szecsapásban a katonai ha. tóságok szombati jelentése szerint 21-en haltak meg, be­ismerésük szerint ebből nyolc volt katona. A polgári la­kosságot sújtó szélsőjobbol­dali erőszak .következtében további 23 ember vesztette életét. MELBOURNE: Hétfőn Melbourne--ben megnyílt az Ausztráliai Mun­káspárt 34. kongresszusa. LONDON: Liverpool Toxteth negye­dében a hétfőre virradó éj­jel kiújultak a zavargások. Éjféltájban .mintegy • 60—70 fiatal most újból- megtámad­ta a rendőrjárőröket, téglák­kal . és benzinespglackokkel hadakozott, de nagyobb gyújtogatás nem folyt. VARSÓ: Lengyelországban a párt­kongresszus utáni néhány napos rendet és nyugalmat a hét végén megtörte a ..Szolidaritás" újabb tiltako­zó, akcióinak kezdődő soro­zata. Szombaton a PloCki vajdaság Kutno városában szervezett a helyi „Szolida­ritás” tiltakozó menetet, hét­főn pedig a Varsótól nem messzi Lódz iparvárosban vette kezdetét a „Szolidari­tás” háromnaposra tervezett akciósorozata. A megmoz­dulások oka a szakszervezet szerint a rossz áruellátás. Két prepái a 80-as évekre Békemenot A népes menet a belga fővárosban (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Alkotás vagy rombolás? A Szovjetunió legfelsőbb törvényhozó testületé a „Vi­lág parlamentjeihez és né­peihez” szóló június 234 felszólítása ismét megerősí­tette. hogy ,a béke biztosí­tása volt és marad a Szov­jetunió külpolitikájának alapja ... A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa ünnepélye, sen kijelentette: a Szovjet­unió senkit nem fenyeget­nem törekszik konfrontáció­ra egvetíen nyugati vagy ke­leti állammal sem. A Szov­jetunió nem akart és nem akar katonai fölényre szert tenni. Nem volt és nem lesz úiabb fegyverkezési hajszá kezdéménvezője. Nincs olyan fegyverfajta, arnelvnék köl­csönös alapon történő korlá­tozásába. betiltásába ne egyezne bele más államok­i#81. jüüus 28„ kedd kai való megállapodás alap­ján”. Ezek a felelősségteljes vál­lalások ismételten bizonyít­ják. hogy a Szovjetunió kül­politikájában állhatatosan küzd a béke megszilárdítá­sáért, a háború megelőzésé­ért, a fegyverkezési hajsza csökkentéséért, a lefegyver­zésért vívott harc széles kö­rű programjának megvaló­sításáért. Ez az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott program méltán kapta a 80- as évek békeprogramja el­nevezést. Washington is meghirdet­te a maga programját a 80- as évekre. Ezt a programot C. Weinberger, az USA had­ügyminisztere fejtette ki a legteljesebben június 224 beszédében. És nem kell'ar­ra gondolni, hogy ha a fő fi­gyelmet „Amerika fegyver­zetkorszerűsítésének” szen­telte, az szakmai elhajlás. Nem. Az USA külpolitikája az elkövetkezendő évtizedre a katonai irányvonal, s ez minden mást meghatároz. Ha végigkövetjük a minisz­ter terjedelmes beszédét és összevetjük a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhívá­sának pontjaival, akkor meg­állapíthatjuk : Az USA nyíltan fenyegeti a Szovjetuniót és más szo­cialista országokat az erő alkalmazásával. Hasonló­képpen lép fel minden olyan „másképpen gondolkozó” ál­lam ellen, amely nem óhajt­ja alávetni magát világural­mi diktátumának. Az USA nyíltan konfrontációra tö­rekszik a Szovjetunióval, el­vetve az ENSZ alapelveit, az egyenrangú tárgyalásokat. Az USA alapvető célja­ként hirdette meg, hogy a közeli években katonai fö­lényre tesz szert minden vo­natkozásban, igényt tartva az uralomra a szárazföldön, a tengereken, a levegőben és a világűrben. Az USA nyíl­tan törekszik a fegyverkező, si hajsza fokozására, külö­nösen stratégiai nukleáris, haditengerészeti, szárazföldi, légi és kozmikus téren. Nincs olyan fegyverfajta, amelynek a korlátozásába vagy betiltásába az USA be­leegyezne. A programban nincs helye a más államok­kal folytatott megállapodá­soknak és egyáltalán nincs alap a lefegyverzésről foly­tatott tárgyalásokhoz, mert a program maga szétrom­bolja az ésszerű és objektíve szükséges párbeszéd alapjait. „Egyetlen célunk — a szabadság (?) feltételei kö­zötti béke és az az eltökélt­ségünk, hogy ezt a kincset megőrizzük magunknak és utódainknak, megingathatat­lan” — fejezte be beszédét az amerikai hadügyminisz­ter. De vajon a XX. század végén lehet-e igazi békét biztosítani lankadatlan erő­fitogtatással, és fenyegetés­sel? Csak a nukleáris, vala­mint a hagyományos fegy­verzet csökkentése, a meg­levő konfliktusok és válság- helyzetek rendezésével és az újabbak megelőzésével kap­csolatos tárgyalások bizto­síthatják a mindenki számá­ra oly fontos békét és az egyenlő biztonságot, amint ezt a szovjet program java­solja. Szvjatoszlűv Kozlov Az APN politikai _ szemieírója A NATO Mons melletti, európai főhadiszállása előtti tüntetéssel kezdték hétfői napjukat és egriben az utol. só belgiumi menet szakaszt a Koppenhága—Párizs nem­zetközi békemenet résztve­vői. ..Atomfegyvermentes Euró- pút” — ilyen és a középha,-i tótávolságú rakéták elhelye­zése elleni más jelszavakkal vonult a tömeg a NATO- épület elé. Noha a főhadiszállást elő­re értesítették a menet ér­kezéséről, ennek mindössze annyi hatása volt, hogy jói bezárták a kapukat. A me­net eddig több mint 100 ki­lométert tett meg. Csupán Belgiumban több mint ezren csatlakoztak a menethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom