Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

Mapjaink uexetője LEHET MAR VAGY MÁSFÉL ÉVTIZEDE, hogy az országot járva nagy vi­tám volt az egyik megyében a fogyasztási szövetkezet el­nökével, arról: mi egy áfész- boltvezetö legfontosabb tu­lajdonsága, képessége? Part­nerem így érvelt: a leglé­nyegesebb a politikai érzék és megbízhatóság. Hiszen, ha a különféle hiánycikkek miatt a vásárlók reklamál­nak, meg kell tudnia ma­gyarázni, mi, miért nincs. Az érvelés — önmagában — logikusnak tetszett, még­is annak a vélekedésemnek adtam kifejezést, hogy jobb lenne a szakmai hozzáértést részesíteni előnyben, s ez esetben netán kevesebb len­ne a hiány, több az elégedett vevő, vagyis a boltvezetők inkább kereskednének, sem­mint magyarázkodnának. Nos, kétségtelen, az 50-es évek végén, a 60-as évtized elején még a politikai kész. ség volt a legfontosabb tu­lajdonság a vezetők megíté­lésében. Később mindinkább előtérbe került a szakmai hozzáértés is. Majd a 70-es években nélkülözhetetlenné vált mindaz, amit korszerű vezetői ismereteknek neve­zünk. Ami nem jelenti azt, hogy az előbbi kettőre már nincs szükség. Inkább úgy mondanám: a politikai el­kötelezettség és a szakmai biztonság olyan magától ér­tetődő alapkövetelmény, mint a diáknak az írás-ol­vasás, vagy az egyszeregy elsajátítása. A SOKAT EMLEGETETT vezetői hármas követelmény közül áz első kettő az alap, ami nélkül szóba se jöhet egy vezető rátermettsége, s a harmadik milyensége dönti el, hogy különféle felada­tokra alkalmas-e az illető. Napjainkban ugyanis már korántsem elég az, hogy pél­dául megfontolt, széles látó­körű, az emberi kapcsolato­kat teremteni képes, megfe­lelő mérlegelés után határo­zott döntésre kész legyen egy vezető. Az irányító posz­tokon olyan személyiségekre van szükség, akik gyorsan felismerik a problémát, al­kalmazkodni képesek a kö­rülmények hirtelen változá­saihoz, s nem fogynak ki az ötletekből, a legváratlanabb helyzetben is támadnak si­kerre vivő elgondolásaik, divatos Sizóval: kreatív el­mék. Külföldi kísérletek bizo­nyították, hogy egy-egy vál­lalat — gazdasági egység — eredményességét nemcsak az alkalmazott műszaki meg­oldások (termelési, szállítá­si, csomagolási stb. technoló­giai, a piackutatás és a fej­lesztés összehangolása, a dol­gozók szakképzettség sze­rinti összetétele, a gazdálko­dási módszerek milyensége jellemzi, hanem legalább 40 —60 százalékban a vezetők kvalitása, rátermettsége. Ma, amikor szűkében vagyunk a pénzügyi lehetőségeknek, korlátozott beruházási esz­közeink, takarékoskodnunk kell anyaggal, energiával, s ráadásul kvalifikált munka­erőben sem dúskálunk, egy­re sürgetőbb a személyzeti és kádermunka tartalékai­nak kiaknázása. Kétségtelenül megnőtt a személyzeti munka, a veze­tőképzés becsülete, rangja. Nem véletlen, hogy ma már nagyvállalatainknál több­nyire a személyzeti és szo­ciális igazgató hatáskörébe tartozik a vezető beosztású­ak kiválasztása és felkészí­tése. A Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala hároméven­ként továbbképzést szervez a tanácsi apparátus vezető beosztású dolgozóinak. Az iparban közismert és nem jelentéktelen hagyománya van az Országos Vezetőkép­ző Központ különféle tanfo­lyamainak, rendezvényeinek. Több nagyvállalatnál — há­zon belül — úgynevezett vezetői készséget fejlesztő foglalkozások látogatására kötelezik vezető beosztású munkatársaikat. Ezeken a munkahelyi élet körülmé­nyeit utánzó, de valójában mesterségesen felépített. szi­tuációkkal, esettanulmányok megoldásával és egymás vi­selkedésének, magatartásá­nak sokoldalú, őszinte elem­zésével igyekeznek lefarag­ni a résztvevők negatív tu­lajdonságait, kifejleszteni a hasznos emberi és vezetői képességeket. A MÉM Mérnök- és Ve­zetőképző Intézete a koráb­bi komplex vezetőképzés he­lyett szakmai eéltamfolya- mokat indított. Az idén az energiatakarékos növényter­mesztési és a talajerő-gaz­dálkodás ezeknek a sajátos mezőgazdasági témákra ori­entált tanfolyamoknak a két változata, a következő okta­tási évadban már 15 félét terveznek. Egyszóval az ál­lami, a gazdasági, a társa­dalmi élet legkülönbözőbb területein sokféle kezdemé­nyezés tapasztalható, ame­lyek más-más. módszerekkel ugyan, de egy célt szolgál­nak: a mai fokozott követel­mények közepette helytálló vezetői típus felkészítését. A VEZETŐKÉPZÉS — bármilyen fokon — nálunk ma még nem jár diplomá­val. Talán azért is okoz gon­dot sok esetben, hogy olyan embert bíznak meg egy-egy inmzmény, hivatal, vállalat vezetésével, aki a saját szakmájában kiváló, esetleg magas tudományos fokozat tulajdonosa, de vezetőd judí- eium, kedv és alkalmasság híján jobb lett volna, ha hagyják kutatói, konstruktő­ri munkát végezni, mert mint vezető előbb-utóbb le­hetetlenné válik, megbukik. Nem általános még az a gyakorlat is, hogy a gazdál­kodó egységek átfogó káder­fejlesztési terv szerint gon­doskodnának a folyamatos vezetői utánpótlásiról. Valljuk be, sok vezető még a nyugdíjhatár küszö­bén sem adja át feladatait annak, aki nyomába lép. (Nem beszélve arról az is­mert jelenségről, amikor né­mely igazgatónak, osztályve­zetőnek egyéb gondja sincs, csak az, nehogy nála maga­sabb képzettségű, tájékozot­tabb, rátermettebb legyen valamelyik közvetlen mun­katársa, mert ez „veszélyez­teti” saját pozícióját.) A VEZETÉS IRÁNTI KÖ­VETELMÉNYEKKEL, tehát úgy általában tisztában va­gyunk, a vezetői munkának — a fokozott önállóság, a változó gazdasági körülmé­nyek, a társadalmi és üzemi demokrácia érvényesüléséből fakadó — növekvő jelentő­ségével mindenki egyetért. A személyzeti munka min­dennapi gyakorlatában azonban jócskán vannak még tennivalók. Vajda János Energiatakarékos technológia Ölesé istálléfípus Az állattartás gazdaságos­ságának fokozására energia- takarékos technológiát és olcsó istállótípust fejlesztett ki partnereinek az Iparsze­rű Sertéstartó Termelőszö­vetkezetek Közös Vállalko­zása. Jelenleg 25 üzemben már az új típusú istállóban tartják a sertést. Az új technológia kialakí­tói a korábbinál körültekin­tőbben vették figyelembe az állat biológiai adottságait. Bebizonyosodott, hogy a ser­tés csupán növendék-korban, a 30 kilogrammos súly el­éréséig igényli a fűtött is­tállót, márpedig eddig a hiz­laldát — ahol a korosabb állatokat tartják — fűtötték, lényegében feleslegesen. Az ISV — ahová a nagyüzemi sertéstartók kétharmada t,ar. tozik — új típusú hizlaló is­tállójában már nincs fűtés. Az idén az ISV szakmai irányításával mintegy 80 üzem tér át az olcsóbb tar­tásra, s alakítja ki az ener­giatakarékos istállókat. Az energiatakarékos tech­nológia iránt külföldről is érdeklődnek. (MTI) , Nagy András a csövek hidegliajlítása közben A Budapesti Hőerőmű Vál_ Ialatnál csaknem tíz éve üzemeltek kifogástalanul a szovjet gyártmányú PTVM— 50 típusú kazánok. Az idő azonban nem kímélte meg a berendezéseket, megérettek a felújításra. A fővárosi megrendelő a CSŐSZER Vállalat selypi gyárát kérte fel nyolc darab komplett kazáncsőfal legyártására. A feladatot három hónap alatt oldották meg a dolgozók, más sürgős munkák mellett. (Szabó Sándor képriportja) Gyors és szervezett munkával Befejeződött a búza aratása Heves meavében Dányi Imre mesterhegesztő „alkotásával” Az utolsó hektárokon... (Fotó: Perl Márton) A múlt hét eleji esőzések csupán egy-két napi kény­szerszünetet jelentettek az aratóknak, miután a hét többi részén a már napos, száraz idő jól segítette a munkát. A közös gazdasá­gok megyeszerte gyorsan és nagy szervezettséggel dol­goztak, s ennek eredménye­ként a hét végén befejező­dött a búza aratása Heves megyében. Ezzel egyidőben a tavaszi árpa később kezdett betaka­rítása is túljutott a felén. Már csak öi-hatezer hektár­nyi van hátra, amit 2—3 nap alatt befejeznek az üze­mek, így július utolsó nap­jaira 64 813 hektáron vé­geznek az aratással me­gyénkben. Mindez azt bizonyítja, hogy az üzemek többségé­ben az eddigi legrövidebb idő, 14—16 nap alatt befe­jezték a nagy nyári munkát. Ebben 45 hazai kombájn vett részt, további hetvenet a szomszédos csehszlovákiai üzemek küldtek segítségül. A gazdaságok mindvégig elégedettek voltak a szlo­vák kombájnosok munkájá­val. Zavartalan az átvétel a Heves megyei Gabonaforgal- md- és Malomipari Vállalat telepein. Eddig 100 ezer ton­na búza került a magtárak­ba. A kenyérnekvaló minő­ségével nincs gond, hiszen a hektolitersúlya eléri a nyolcvanat, ami felülmúlja a múlt évit. A felvásárlás az aratás befejezése után is folytatódik, miután a gaz­daságok egy része még ez­után szállít gabonát. A jól szervezett aratást követő folyamatos szalma­betakarítás az üzemekben, a nyári talajmunkáknak pedig több mint a felét már el­végezték. A másodvetések­kel is jól haladnak, hiszen az eddigieknél háromszor nagyobb területen, 1300 hek­táron juttatták földbe a magvakat. A korán lekerült gabona után csaknem min­denütt rövid tenyészidejű Változó idő, változó társadalom Hasonlítgatásaink UTAZÁSAINK SORÁN sok élményben van részünk: megismerünk új tájakat, városokat, embereket, igyek­szünk bepillantani más or­szágok életébe. Érdekelnek bennünket a kirakatok, ter­mészetesen az árak is, és gyakran megpróbálunk ösz- szehasoniítást tenni. Azon­ban ma már mindenki tud­ja, hogy csak a fogyasztói árak egyedül nem fejezik ki a megélhetési lehetősé­gek. az életkörülmények kü­lönbözőségeit. Európa néhány országá­nak. valamint az USA-nak és Japánnak fontosabb ada­tait tartalmazza a KSH Magyarország 1981. című ki­adványa. Ha ebben talló­zunk, a valóságnak jobban megfelelő összehasonlításra nyílik lehetőség. A teljesség igénye nélkül nézzünk né-, hány jellemző adatot: 1979-ben hazánk lakossá­gának 42,3 százaléka dolgo­zott az ipar és az építőipar területén, míg a mező_ és erdőgazdálkodásban dolgo­zók aránya 20,3 százalék volt. A mienkhez közel ha­sonló a lakosság népgazda-. sági ágak szerinti megosz­lása a Szovjetunióban és Bulgáriában. Az iparban foglalkoztatottak aránya az legmagasabb az NDK-ban, ahol 51,1 százalék, ezt kö­veti Csehszlovákia 48, majd az NSZK 43,9 százalékkal. A nyugat-európai tőkés or­szágokban a mező- és erdő- gazdaságban dolgozók ará­nya többnyire a szocialista országokénál lényegesen ala­csonyabb. Igv 1978-ban Ang­liában 2,5 százalék, Belgium, bán 2,9 százalék volt Az USA-ban ez az arány 3,6 százalék. (Ezek az adatok nem tartalmazzák az élel­miszer-feldolgozásban és -for­galmazásban dolgozókat.) Ha az országok gazdasági fejlődését egyetlen adattal akarják jellemezni, akkor a nemzeti jövedelem gyarapo­dását közlik. Néhány szo­cialista ország nemzeti jö­vedelmének átlagos növeke­dése 1971—1979 között szá­zalékban a következőképpen alakult: Románia 10.2 százalék, Bulgária 7,1 százalék, Jugoszlávia 6 százalék, Magyarország 3.6 százalék. Szovjetunió 5,2 százalék, NDK 4,7 százalék, Csehszlovákia 4,5 százalék. A számokból látszik, hogy itt a középmezőnyben he­lyezkedünk el, ami mutatja, hogy tovább kell erősíteni a megindult kedvező folyama­tot, a termelés hatékonyab­bá tételét, a kedvezőbb áron eladható, keresett termékek gyártását és értékesítését. Az egy lakosra jutó villa- mósenergia-termelésben vi­szont Európában az utolsó helyen állunk. Az NDK csaknem két és félszeresét, az NSZK mintegy három­szorosát állítja elő az egy lakosra jutó villamos ener­giának. Miután a termelés feltételei adottak, a kapaci­tások csak hosszabb idő alatt és nagy költséggel bő­víthetők, itt nem elsősorban a termelés növelése, hanem az előállított villamos ener­gia ésszerű, takarékos fel- használása kívánatos. Örömmel tölthet el ben­nünket mezőgazdaságunk eredménye. A gabonafélék közül az egy lakosra jutó 1132 kilogrammal, tehát több mint esz -tonnával elsők va­takarmánynövényeket veteti tek, amelyekből silót készí­tenek az állatok téli ellátá-i sara. A határ továbbra is néj pes, miután a megye kerté­szeteiben szedik a sárga- -és görögdinnyét, a paprikát és a paradicsomot. Görögdiny- nyóből kimagasló eredmény­re számítanak a gazdasá­gok, a tavalyinál több jut belőle exportra is! Ameny- nyiben az időjárás továbbra is napfényes marad, a hét végére a konzervparadicsom is beérik. Heves megye mindkét törj ténelmi borvidékén — Eger környékén és a Mátraalján — a szőlőkben folyamato. san permeteznek: óvják a fürtöket a peronoszpórátok és kötözik a hajtásokat A bogyók képződése befejező­dött, így a szőlők fejlődése csaknem két héttel előbbrq tart, mint tavaly ilyenkor. A napos időjárás eddig jő hatással volt a dohány, a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica fejlődésére. Mindez azt eredményezte; hogy kapásokból és takar­mánynövényekből megye­szerte megbízhatóak, a tér- méskilá tások. gyünk Európában. Hasonló á helyezésünk hústermelésben is. Bennünket Bulgária kö­vet gabonatermesztésben 928 kilogrammal. A nyugat-: európai országok közül' a gabonafélék termelésére kedvező adottságokkal ős termelési hagyománnyal ren­delkező Franciaországban 818 kilogramm az egy la­kosra jutó gabonafélék téré mesztése. Gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fon­tos mutató a lakásépítés alakulása. Bár a lakásra vá­rók tízezreit kevésbé vigasza talja, mégis érdemes meg-- jegyezni, hogy a szocialista országok közül az első he­lyen álló NDK mögött ha­zánk a második az ezer la­kosra jutó évi 8,3 lakás épí­tésével. Ugyanez az adat Olaszországban 2,4, Angliá­ban 4,6 lakás évente ezer la­kosra számítva. AZ ITT ISMERTETETT ADATOKKAL nem akartuk bizonygatni, hogy már elér­kezett hozzánk a Kánaán; de olykor egy s másban ta­nulságokkal szolgálhatnak’ hasonlítgatásaink. Gyertyános Zoltán Memwfo J98L jMUts SÄ* kedd Több h — RiTtotóak az őszi terméskilátások . .‘.y.-//.'.-.'. ......................... A selypiek készítették

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom