Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

fllAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam. 175. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. július 28., kedd Uenyiá Brmnysv Kádár János találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására vasárnap rövid pihenésre a Szovjetunióba utazott. Kádár János héttőn a Krímben találkozott Leonyid Brezsnyevvel. a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­kével. A találkozó során tájékoz­tatták egymást országaik belső helyzetéről, áttekintet­ték a magyar—sízovjet kap­csolatokat, és véleménycse­rét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. (Folytatás a 2. oldalon1 Példamutató fesztivál I gazából csak akkor döbbentünk rá, hogy mit is jelentett valameny- nyiünknek ez a néhány együtt eltöltött nap, ami­kor a búcsúzás utolsó per­ce is elérkezett. Látszott, ha nem szégyellenénk, sza­bad folyást engednénk könnyeinknek. Eképpen vallott érzéseiről az ei- múlt héten megyénkben járt csuvas ifjúsági delegá­ciót kísérő magyar csoport egyik tagja, rögtön bará­taink elutazása után. S mennyire igaza volt! Mert: vajon lehet-e el­feledni ezeket az órákat? Puszta tényként beszélni azokról a kedves szavak­ról, az ajándékok tömke­legéről, a szeretet más ap­ró megnyilvánulásairól, amelyekkel szovjet vendé­geink viszonozták vendég­látóik szívességét? Az el­múlásnak átadni a vidám hangulatú baráti találko­zókat. a jó kedélyt s tré­fát sem nélkülöző beszél­getéseket mindennapos dol­gainkról? De nemcsak emiatt marad örökre em­lékezetes ez a háromszor huszonnégy óra, hanem azért is, mert a tájékozta­tókban, tapasztalatcserék­ben t is bővelkedő esemé­nyeivel nagyszerűen szol­gálta a közös célt: még jobban megismerni egymás életét, újabb és újabb le­hetőségek megteremtésé­vel tovább, építeni a ba­rátság hídját. Ahogy Hu- zanga.i csuvas költő írta egyik versében: „a szívek és lelkek hídját. mely erő­sebb a betonnál is... ” . Ennek pilléreit hat éve, 1975-ben alkotta meg a két nép ifjúsága, két esztendő­vel később Leningrádban erősítette meg, most pedig már nem csupán a fiata­lok e híd építői. Öröm volt látni-tapasztalni amilyen szeretettel, gondossággal középkorúak és idősebbe« fogadták csuvas barátain­kat. Gondoljunk csak a vállalatoknál, üzemekben, szövetkezetekben tett lá­togatások szívélyes baráti légkörére, a vendégeinket megyeszerte kísért nagy érdeklődésre. A szűkebb hazánkban történték természetesen csak kis részét jelentették a két ország fiatalsága ta­lálkozójának. Abban azon­ban bizonyosak lehetünk, hogy ha a más megyék­ben megfordult testvérkül­döttségek tagjait kérdez­zük“ “még. ők is hasonló élményekről számolnak be. Valóban helytálló tehát a III. magyar—szovjet bá­ré tságf es ztivál első értéke­léseként a zárónapon el­hangzott megállapítás: a két nép közötti barátság az egész társadalom ügyévé vált. S ebben mutatott újabb jó példát a jövőnek az elmúlt hét eseményso­ra! Szalay Zoltán Hallgatók 12 országból — Hol tart a képzőművészeti helyreállítás — Örvendetes szakosodás — Több szemléltetés Megnyílt Egerben a műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetem Az ünnepséget hétfőn dél­után 4 órai kezdettel tartot­ták a Hámán Kató Megyei Üttörőházban. A tudósítást író újságíró jóval hamarabb érkezett, s máris telt házra lelt. Bármerre tekintett, mindenütt ismerősökkel ta­lálkozott. Köztük olyanok­kal is, ak'k már hosszú évek óta rendszeres hallgatói a műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetemnek. Néhányan már ott voltak a tizenegy év előtti zászlóbontásnál is. Most közösen örülhettünk annak, hogy az egykori, kez­deményezés nemcsak életké­pessé vált, hanem Európa határain túl is számon tart­ják. Erre utal az is, hogy az idén több mint száztízen ér­keztek, közülük 81 a külföl­di hallgató. Dr. Szilvási hajós docens, a nyári egyetem titkára az elkövetkező másfél hét prog­ramsorozatáról a következő­ket mondta: — Egy újabb ötesztendős szakaszt kezdünk, Ennek jellegzetessége az. hogy min­den év tematikáját előre körvonalaztuk, méghozzá egészen pontosan. Ügy is fogalmazhatnék, hogy szako­sodtunk: a jövő fél évtized során sok olyan kérdés ke­rül terítékre, amelyről ko­rábban.már szó volt, de csak érintőlegesen, s nem olyan mélységében taglalva, mint ahogy a holnapok Sorgn tesszük. 1985-ig beszélünk majd a természet, a környe­zet és a múlt hagyatékának 'kapcsolatáról, az agrár- és iparj relikviák védelméről, a tömbrekonstrukció eredmé­nyeiről — itt az egri példá­kat emeljük majd ki —, a népi építészet emlékeinek óvásáról. Ezzel függ össze az is, hogy a felnőtt diákok körében — ez a folyamat már régebbet! megkezdődött — erőteljesen növekedett a szakemberek száma. Más Dr. Szilvási Lajos a másfél hetes programot beszéli meg a hallgatókkal (Fotó: Perl Márton) szóval, olyanok jöttek ide, akiket minden előadás iz­gat. akik számos megoldat­lan problémára szeretnének választ kapni. Mi arra tö­rekedtünk, hogy az egykori tapasztalatokat kamatoztas­suk. Ezekre alapozva gyara­pítottuk a bemutató, szem­léltető jellegű városnéző sé­tákat, és a tanulmányi ki­rándulások számát. Elég csak arra utalni, hogy a résztvevők megtekintik Fel- debrő, Tarnaszentmária, Gyöngyöspata, Bélapátfalva, Szilvásvárad nevezetessége­it, vagyis a gyakorlatban láthatják azokat az eredmé­nyeket, amelyekre az elő­adásokon utaltak. A megnyitón megjelent és az elnökségben helyet fog­lalt Ki-.s Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Jenei Jenő, a TIT főtit­kárhelyettese, Búzás Lajos, a megyei művelődésügyi osz­tály vezetője, dr. Végh Mik­lós. a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke. Először dr. Vasas Joachim, az egri városi pártbizottság titkára tartott előadást A vendéglátó város címmel, majd dr. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója emlékezett meg az intézményes magyar műemlékvédelem 100 éves évfordulójáról, az 1881 óta megtett út főbb állomásai­ról, a jelenlegi sikerekről és gondokról. Végül műemlékvédelmi té­májú filmeket vetítettek. Ma előadásokkal folytatódik a rendezvénysorozat. (pécsi) Háromnapos konferencia a megyeszékhelyen Fiatalok a műszaki Részlet a tanácskozás alkalmából rendezett kiállításról Közismert, hogy hazánk­ban — a világhírű svéd Mecman céggel kötött együttműködés alapján — az egri Finom szerel vény gyár az első számú gyártója ét forgalmazója a különbőz típusú pneumatikus elemek­nek. és vezető szerepet ka pott a vállalat a pótlólago automatizálásban is. Az egriek 1967-es vállal­kozását ma már a szakma is teljes sikernek tartja. A fi" nomszerelvénygyárisk ter­mékei iránt évről évre foko­zódik a hazai és a külföld érdeklődés, több gyártmá­nyuk a legfejlettebb tőkés országokban is stabil pia-- cokkal rendelkezik. És biztatóak az újabb le­hetőségek is. A hazai és a külföldi ipar is egyre több modern pneumatikát, kér a gyártól, és a _jmár meglévő gépek korszerűsítése is elő­térbe került világszerte. Mindezek szellemiében ké­szítették el VI. ötéves ter­vüket az egriek, amelynek megvalósítása nagymérték­ben függ majd azoknak a fiataloknak a munkájától, akik egyrészt védnökséget (Fotó: Szántó György) vállaltak a pneumatikái program teljesítése fötött, másrészt tudásuk, szellemi értékeik kamatoztatásával nap mint nap részt '■ vesz­nek a tervezésben, a gyár­tásban. és a forgalmazásban egyaránt. Az eredményekről és a tennivalókról sok szó esik majd azon a hárorpnapos országos tanácskozáson, amely a gyár KISZ-bizott* sásának szervezésében kez­dődött meg tegnap Egerben, a Gép- és Műszeripari Szak1 középiskolában. A tanácskozás résztvevőit — több mint ötvet» ;hazai vállalat. intézmény. . gyár , fiatal műszaki: szakembereit, valamint Heves megye és Eger város párt- és állami szervezetéinek képviselőit — Farkas József, áz. egri Finomszerei vé'nygyar KISZ- bizottságának titkára üdvö­zölte, majd Gazsó László, a KISZ Heves megyei Bizott­ságának titkára köszöntötte a fiatal szakembereket. A háromnapos program keretében ma több szakmai előadás hangzik el. szerdán pedig az egri Finomszerei. vénygyárba látogatnak. Új iskola Egerben Országszerte javulnak az oktatás tárgyi feltételei A következő tanévben kez­di meg iskolai tanulmányait az utóbbi évtized legnépe­sebb korosztálya. Az általá­nos iskolások száma 1 millió 2X5 ezer lesz, 53 ezerrel töblj. mint amennyi a legutóbbi tanévben volt. A tanácsok a tanulók számának nagyará­nyú gyarapodására számítva ebben az évben nagymér­tékben' bővítik az iskola- hálózatot: 1330 tantermet adnak át — zömmel új épü­letben. Az 1981—82-es tan­évben 38 200 tanteremben oktatnak. Űj iskolákat, tantermeket, építenek országszerte, s szá­mos más módon is készül­nek a gyerekek fogadására — erről adnak számot az MTI tudósítói: Miskolcon a Tanácsköz­társaság városnegyedben 20. az. a vasi városrészben 16 tantermes iskolát avatnak a szeptember l_i tanévnyitó ünnepségen. Sátoraljaújhe­lyen a szlovák nemzetiségű tanulók 8 tantermes új isko­lát vehetnek birtokba. Jö­vőre kollégium, ebédlő és konyha készül ezen iskola mellett. Borsod megyében összesen több mint száz tan­teremmel növelik az iskolák befogadóképességét. Nem gond a tanulók elhe­lyezése Békés megyében sem, bár csaknem ezerrel több lesz csupán az első osz­tályos. mint amennyi a múlt tanévben volt. Békéscsabán a Szabó Béla téren 24, az Irányi utcában • 12. Békésen 16, Békésszentandráson és Gárdoson 8—8 tantermes iskolát építettek. Pest me­gyében a tanév kezdeteié 120. az év végéig még 18 újabb tantermet kapnak a tanulók. Azokban a városokban, főleg lakótelepeken, ahol a nagyarányú oktatási beru­házások is kevésnek bizo­nyulnak, az iskolák ideigle­nesen — amíg a szükséges tantermek elkészülnek — a közeli művelődési vagy más intézmények helyiségeit ve­szik igénybe. Csongrád me­gyében például a művelődé­si házak, könyvtárak helyi­ségeiben, úttörő-szobákban .— összesen 140 „idegen” he­lyiségben — is tanítanak majd. Szeged felsővárosi ré­szén az új lakónegyedekből, ahol különösen sok az isko­lás, a tanulók csoportjait külön buszokkal szállítják a régi városrészek kevésbé né­pes iskoláiba. Szabolcs-Szatmár megyé­ben — az ország egyik leg­népesebb területén — 64 új tanterem lesz. Nagykállón és Ti szavas váron 12, Ibrány- bán. Ajakon és Kótajban 8 tantermes új iskola épült. Nyíregyháza néhány új la­kónegyedében azonban „köl­csön” veszik a köz.eli épüle­tek néhány termét. Több ideiglenes tantermet hasz­nálnak Győrben is. A 30 lakosú Ady Endre város­részben — ahol a legtelítet- tebbek az iskolák —a Móra Ferenc iskola szomszédságá­ban levő építőipari felvonu­lási épületet alakítják tan­termekké. A kék iskola ud­varán előregyártott elemek­ből Forfa típusú házat sze­relnek össze, a piros iskola számára pedig a • közeli MHSZ_székház ad két tan­termet. A Kun Béla lakóte­lepen elkészült a 24 tanter­mes iskola. Ennek tágas aulájában közművelődési rendez'/én veket is tartanak. Szombathelyen a Derko- vits-városrészben szeptem­ber 1-ig berendezik, g 20 tan­termes1 ú i1 iskolát, s oskar Óla városnegyedben viszont néhány osztály az MHSZ termeiben tanul majd. A kőszegi Kossuth és a sárvá­ri Gárdonyi iskola szintén ideiglenes otthonban „üze­mel”, amíg épületét felújít­ják, mert a nyári szünetet nem lehet meghosszabbítani, az oktatás helyet követel. A Heves megyeiek számá­ra jó hír az, hogy a megye- székhely egyik lakónegyedé­ben, a Lajosvárosban szep­tember elején a fiatalok egy olyan 16 tantermes általános iskolát vehetnek birtokukba, amely közművelődési fel­adatokat is ellát. Detken a komplex közmű­velődési intézmény tárgyi teltételei javulnak azzal, hogy a meglevő oktatási in­tézményt négy tanteremmel bővítik. A nagyrédei fiatalok és nevelők az új négyhelyi­séges napközi épületnek örülhetnek majd. Korom Mihály Fejer megyében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn Fejér megyébe látogatott. Székesfehérvárott a megyei pártbizottság szék­hazában Boór Ferén&, az MSZMP Fejér megyei bi­zottságának titkára és Zá- vodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke fogadta a ven­dégeket. kiknek útja — rö­vid tájékoztató meghallgatá­sa után — a Sárszentm-ihályi Állami Gazdaság bodakaj. tori üzemegységébe vezetett. Korom Mihály a tájékoz­tató után megtekintette a három éve 25 millió forint költséggel létesített ifjúsági építőtábort. Elutazott a Komszomoí delegációia Vasárnap elutazott ha­zánkból a Lenini Komszo- mol küldöttsége, amely Dmitrij Filipovnak, a Kom. szomol KB titkárának a ve­zetésével részt vett a III. magyar—szovjet ifjúsági ba­rátság-fesztivál egyhetes eseménysorozatán. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom