Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

% Szervezett betakarítás több búza Csehi szövetkeiet Magnó* ős ragasztószalagok n a szalagon F.gy éve gyártanak orsós magnószalagokat — mintegy 280 ezret — a Polimer Ipari Szövetkezet egercsehi telepén. Dé emellett különböző rendeltetésű műanyag ragasztó- és szigetelőszalagokat is készítenek itt. Cserélésre készíti elő Kiss Ferencné a BASF alapanyagú Szalagrendszerben csomagolják a készterméket szalagokat . (Fotó: Szántó György)' Féldeci rum — négyezer forintért és a jogosítványért Helyszíni tárgyalás—tanulságokkal GYAKRAN MONDJUK, hogy ezekben a hetekben dől el az ország kenyerének sor­sa. A vetésterület nagysága, az áttelelt vetések minősége többé-kevésbé meghatározza ugyan a várható termést, de hogy végül is mennyi kerül a magtárakba, az az aratá­son múlik. Egy-egy azonos időben érő búzafajta optimális betaka-x ritási ideje a teljes érést megelőző és azt követő 2—3 nap, tehát átlagosan öt nap. A teljes érést követően a bú­za naponta egy, esős időjá­rás esetén csaknem két szá­zalékot veszít ezer szem sú­lyából. azaz ennyivel csök­ken a betakarítható termés. Ötnapos betakarításra per­sze senki sem gondol, de a jelenleg termesztett fajtákat figyelembe véve egy-egy nagyüzemi gazdaságban leg­kevesebb 12 nap alatt be kell (kellene) fejezni a búza aratását. Nem véletlen a fel* tételes mód használata. Or­szágos nagyüzemi átlagban ugyanis a búza aratása el­tart 17—18 napig. (Az összes kalászos gabona betakarítá­sa pedig 23—24 napig is el­húzódik.) A már említett ötnapos betakarítási optimum és az aratásra fordított közel há­rom hét közötti időkülönbség több mint tíz százalékkal csökkentheti a tárolóba ke­rülő — tehát megtermett — búza mennyiségét. S akkor még nem is beszéltünk a „lá- bonállás” egyéb következmé­nyeiről: a pergési veszteség­ről, a madárkárokról, az idő­járás viszontagságairól. Természetes, hogy teljesen veszteségmentes betakarítás nincs. Mert optimális körül­mények között — ha a túl­élésből adódó biológiai ter­méskieséstől el is tekintünk — az előzetes pergési veszte­ség és a vágőszerkezet okoz­ta veszteség körülbelül 1,5 százalékra tehető. Hasonló nagyságú a megengedett cséplési veszteség. Mindent összevetve, ideális feltételek mellett háromszázalékos be­takarítási veszteséggel lehet számolni. Ha a tavalyi hozamokat vesszük alapul, a búza ve­tésterületének körülbelül 20 százalékán 35 mázsa alatt, 60 százalékán 35—50 mázsa kö­zött, további 20 százalékán pedig 50 mázsa felett volt a hektáronkénti termés. A kombájnok teljesítmény sze­rinti összetételének nagyjá­ból ezeket az arányokat kél- lene tükröznie, de a valósá­gos helyzet pontosan fordí­tott: az 5, a 6—8 és a 10—12 kg sec teljesítményű kom­bájnok jelenlegi aránya 61, 28, 11 százalék a teljes gép­parkon belül. A MÉM Műszaki Fejlesz­tési Intézetének időelemzési adatai szerint a kombájnok az aratási időszaknak csak felét töltik ténylegesen ara­tással. A kísérleti megfigye­lésbe vont öt géptípus kö­zött akadtak olyanok, ame­lyek még ennyi hasznos jdőt sem értek el. Egyesült erővel Feltétlenül helyes gyakor­lat az államigazgatási mun­kában, hogy a tanácstagok már hosszabb ideje csopor­tosan is osztoznak a válasz­tópolgárokat szolgáló köz­életi munkán. Mert — mint a mondás tartja — több szem többet lát. Együtt könnyebb mérlegelni a kö­rülményeket. biztosabb a döntés számos kérdésben, valószínűbb az eredmény. Keveset tudunk ezekről a testületekről — pedig minden bizonnyal nemcsak fontos, hanem érdekes is. amit vé­geznek A megyei tanácstagok eg­ri járási csoportjának elnö­ke, Zachar Gábor szavai beszélgetésünk során igazol­ni látszanak feltételezésün­ket. — Valóban színes, mozgal* más, ha fogalmazhatok igys ÉS ITT ENGEDTESSÉK meg egy kis kitérő. A már említett intézet 201 nagy tel­jesítményű Claas Dominator kombájn teljesítménye meg­haladja a 16 tonna szemes­gabonát. Ezzel szemben a 201 gép tényleges óránkénti átlagos teljesítménye nem érté el a 4 tonnát sem. A vizsgáit kombájnok 25 szá­zalékos „kihasználása” egy­értelműen a betakarítás szer­vezetlenségének. a műszaki ellátás gyengeségeinek szám­lájára írható. Nem kell kombájnvezető­nek lenni ahhoz, hogy tud­juk, a betakarítás nemcsak a búza levágásából és csép- léséből áll. Á kombájn for­dul, kiüríti a magtartályát, időnként elromlik, az embe­rek sincsenek a kormányhoz nőve stb. Egyszóval techni­kai képtelenség lenne reg­geltől estig megállás nélkül aratni. De a kombájnok tény­leges üzemi kihasználása még az adott lehetőségektől is messze van. A kísérleti felmérések adatai szerint, az összes munkaidőt 100 százaléknak véve, a kombájnok „órarend­je” így alakult: a produktív idő 60, a műszaki kiszolgá­lás ideje 11, a javítási idő 11, az egyéb időveszteség pedig 18 százalék volt. Az aratás komoly szerve­ző munkát igényel, beleért­ve például a levágott, ki­csépelt gabona szállításának megszervezését. És, hogy mennyi még a tennivaló, az kitűnik abból, hogy a kom­bájnok üzemi idejüknek kb egytizedét a teherautók, il­letve a vontatók mellett vá­rakozással töltik. A gazdasá­gok többségében ugyanis ma még nem tudják megoldani, hogy a mozgó, arató kombájn a mellette haladó szállító eszközbe ürítse a kicsépelt gabonát. Ha viszont ez ál­talánossá válna, ami jórészt csak a gépkocsivezetők gya­korlottságán múlik, 6—8 szá­zalékkal nőhetne a kombáj­nok teljesítménye. AZ ARATÄS GYORSÍTÁ­SÁT szolgálják olyan, zöm­mel ugyancsak szervezési feladatok is, mint például a készenlétben álló tartalékve­zető, a mozgó javítószolgálat, a tartalékalkatrész, a hiány­talan szerszámkészlet, az al­katrészkatalógus, a kéznél levő kiegészítő berendezések (például kalászemelő), stb! Nagyrészt szervezés kér­dése az is, hogy ősszel a kü­lönféle fajták „keverésével” úgy vessék a búzát, hogy a kombájnoknak ne kelljen a táblák között sokat közleked­niük. Minden szervezési tartalé­kot összeszámolva — a technológiai lehetőségeket most nem is említve — a kombájnok jelenlegi teljesít­ményét 15—20 százalékkal lehetne növelni. Országos méretekben ilyen teljesít­ménynövekedés 2—3 nappal is megrövidíthetné az ara­tást és ez a néhány nap 100 —150 ezer tonnával több bú­zát eredményezne. (B. P.) meglehetősen izgalmas a tevé­kenységünk — mondja. — Jóllehet eléggé ritkán ülünk együtt asztalhoz, általában csak negyedévenként tanács­kozunk testületileg. Félévek­re szóló munkatervünk, ami bizonyos fokig a megyei ta­nács programjához igazodik, természetesen nem csak az ülésekre ad tennivalót. Ki­tölti a köztük lévő időt is, mert minden egyes találko­zásunkra fel kell készülni, s ez alaposabb körültékin- tést, elmélyültebb elemzést kíván valamennyiünktől. El­sősorban azokkal a témák­kal foglalkozunk, amelyek a végrehajtó bizottság vagy a tanács elé kerülnek. Ada­tokat gyűjtünk, véleményt, javaslatot formálunk: egy­szóval előkészítjük itt, a já­rásban az érdemi, eredmé­— A szomszédos faluban van a szőlőm. Odamentem reggel dolgozni... Valami­vel dél után akartam vissza­jönni, de észrevettem, hogy lapos az autóm egyik kere­ke. .. Kerítettem egy szere­lőt, s miután megcsinálta, meghívtam a. presszóba. Persze, én kávét ittam. Csakhát... tudják, rum nélkül én nem tudom meg­inni a feketét. Egy felest kértem bele ... Ezután in­dultam tovább. Nem sokkal a falunk előtt két rendőrt pillantottam meg. Megijed­tem, hát megálltam, s oda­mentem hozzájuk. Megszon­dáztattak, annak a színe meg barna lett.. . Elisme­rem. valóban megittam azt a féldecit, tehát megszegtem a közlekedési szabályokat... Az iméntieket B. K. val­lotta a helyszíni tárgyalá­son a szabálysértési hatóság előtt. Tisztában volt vele, semmiképpen sem kerülheti el a szigorú felelősségre vo­nást. Annál is inkább, mivel már nem volt ismeretlen „bírájának”: először éppen egy esztendeje találkoztak hasonló okok miatt. Akkor B. K.-nak kétezer forintja és három hónapig vezetői engedélve bánta. Nem sok foganatja volt azonban a büntetésnek, néhány hónap­pal később ismét alkoholt mutatott ki a szonda egy váratlan ellenőrzéskor. Alig több. mint egy év alatt te­hát a mostani volt a harma­dik eset! — Közlekedési szabálysér­nyes megyei munkát. Ugyan­ekkor. természetesen sok más is szóba kerül megbe­széléseinken, a legkisebbek­től a legnagyobbakig előjön­nek a problémák, tenniva­lók, amelyek további felada­tokat szabnak. Ha éppenség­gel hajba nem kapunk, azért vitatkozunk, olykor egé­szen keményen. Miután — érthetően — ki-ki legfőkép­pen a szűkebb választói kör­zetet iparkodik képviselni, ezért harcol, lelkesedik. S így bizony nem könnyű rangsorolni a szükséges in­tézkedéseket. A tanácstagi csoport — mint kiderült — csupán az esetek egy részében ülése­zik a járási hivatalnál, más­kor kihelyezett” értekezle­ten tárgyal erről vagy ar­ról a témáról. Így például tés miatt — hangzott a val­lomás után rövidesen a ha­tározat — négyezer forint pénzbírság megfizetésére kö­telezem, a jogosítványát pe­dig öthavi időtartamra visz- szavonom. Súlyosbító körül­ményként vettem figyelem­be, hogy előzőleg már két­szer volt büntetve hasonló cselekményért. Felhívom a figyelmét, hogy e határozat ellen fellebbezéssel élhet. Megértette, amit mondtam? — Megértettem. A bírsá­got, kérem, befizetem, de az az öt hónap nagyon hosszú idő. Beteg a lábam, nehe­zemre esik a járás, ezért is van a kocsi. Egészségügyi okok miatt kérem a bevonás mértékének csökkentését. Az ügynek ez a része te­hát még folytatódik. •k Maradt még időnk a má­sik ügy tárgyalásáig, ezt használtuk ki értékelő, elem­ző beszélgetésre. Kása Jó­zsef rendőr főhadnagy, sza­bálysértési előadó kérésemre már sorolta is az adatokat: — Az elmúlt évben a me­gyeszékhelyen és az eari já­rásban együttesen 72.9 sze­rnél)/ ellen indítottunk sza­bó, lysértési eljárást ittas ve­zetés miatt. Átlagosan 2300 forint volt a bírság, ötven- heten kényszerültek rövi- debb-hosszabb ideig nélkü­lözni a vezetői engedélyüket. Egyébként. a jogosítvány visszavonása érinti érzéke­nyebben az embereket, a bír­nem túlságosan régen a Mát- ravidéki Fémmüveknél vé­geztek helyszíni tájékozódást, s szereztek máshonnan is tapasztalatokat a munkás- osztály helyzetéről, hogy a megyei tanácsülés anyagát egy sor észrevétellel, meg­jegyzéssel ’ kiegészíthessék. Legutóbb az V. ötéves terv végrehajtása és a VI. ötéves tervjavaslat került szóba a testületi ülésen. Különösen ez utóbbi hozta ismét jobban tűzbe a tanács­tagokat. mivel valamennyi­en többet szeretnének, mint, amire ez alkalommal mód adódhat. Számos helyen len. ne szükség útjavításra vagy útépítésre. középület-fej­lesztésre. de sajnos: a pénz­ügyi keretek véaesek. Ki­emeltebb támogatást a két városkörnyéki településen túl mindössze öt község kaphat. s ez nem elég. Jobbára csak társadalmi munkák szerve­zésével lehet előbbre lépni. — Valamit javít a hely­zeten — magyarázza a cso­portelnök —, hogy a tanács­tagok évente 50 ezer forin­tos keret fölött rend&lkez­ságot nem nagyon bánják. Volt rá példa, amikor meg­mondtam, hogy ötezer forin­tos, tehát a legnagyobb ösz- szegű bírságot szabtam ki rá, az illető nyúlt is a zsebé­be a pénzért. Utána meg majdnem könyörgött azért, hogy ne vegyük el az enge­délyét. Üjabb összesítés került elő a dossziéból, ebben már az idei esetek szerepeltek. Az év első felében 46 má­morosán vezető „pilótát." fü­leltek le Eger és járása köz­útjain a rendőrök. Kettő hí­ján mind megkapták méltó büntetésüket, — Átlagosan tpbb mint háromszáz forinttal volt ma­gasabb a bírság. — folytat­ta a rendőr főhadnagy. — Huszonhét embertől vontuk be egy időre a jogosítványt. Ez azt bizonyítja, hogy a bírság nem eléggé vissza­tartó hatású, tehát gvakrab- ban kell a másik büntetési eszközhöz nyúlni. Akkor iga­zán hatásos az engedélyt el­venni, ha az egy évet eléri. Ez esetben ugyanis újra kell vizsgázni. Különösen a visz- szaesőknek fájó ez. Egy fia­talkorú egri fiú például márciusban került elénk. Akkor öt hónapra vettem el a jogosítványát, nemrégen megint megszegte a szabá­lyokat. Augusztusban járt volna le az előző büntetése, így viszont összesen — a mostani nyolccal — már ti­zenhárom hónapra vonjuk be a jogosítványát, tehát új­ból vizsgázhat. A beszélgetés közben az is kiderült, hogy az ittas ve­zetés a közlekedési szabály- sértéseknek a 13—14 százalé­kát teszi ki. Bizony ez na­gyobb szám, mint a két-há- rom esztendővel ezelőttieké Azt viszont már a következő ügy tárgyalása bizonyította, hogy a szabálysértési előadó­nak az emberiesség is jel­lemzője kell, hogy legyen. + j Pedig Z. L. a helybeli tér-- melőszövetkezet traktorosa ugyancsak- belezavarodott vallomásába, amely éppen el­lenkezője volt annak a nyi­latkozatnak, amit az intéz­kedő rendőröknek tett. Mun­kagépet vezetett, italosán. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy utólag tudta meg: még aznap Egerbe kell mennie. Űj ember lévén nem merte bevallani, hogy már megivott egy rumos kávét... Büntetésül háromezer fo­rintot kell majd lerónia, ve­zetői engedélyét viszont nem vonta vissza a hatóság. Eny­hítő körülményként vette figyelembe, hogy először for­dult elő ilyen eset vele, s három kiskorú gyermek el­tartásáról kell gondoskod­nia. A tanulságot remélhetőleg Z. L. is levonja magának, csakúgy. mint mindazok, akik alkohol elfogyasztása után ülnek motorra, vagy a volán mögé.' Szalay Zoltán nek, s ezt az összeget, amo. lyan „pluszként” tehetik ah­hoz a pénzhez, amely a kép­viselt község legégetőbb gondjain hívatott envhíteni. Tudjuk, hogy ez nem túlsá­gosan sok, ezért például ta­valy már közös megegvezés- sel több tanácstag keretét összevontuk, s nagyobb fel­adat megoldását segítettük vele a legszükségesebb eset­ben. S így terveztük a ké­sőbbieket is. de utóbb vala­hogy a türelmetlenség kere­kedett felül. A tanácstagok attól tartottak, hogv esetleg soká kerül sor a falujukra, s a választópolgárok elége­detlenkednek. Így az idén úcy határoztunk, hogy ismét ki- ki csak közvetlen körzeté­ben kamatoztatja a nénzt. Jómagam például Bélapát­falván: úténítést támogatok. Nyilvánvalóan korántsem jelenti ez azt, hogy teljesen lemondtunk az erőforrások összegyűjtéséről. Annál is inkább, mivel sok még a ké­rés, a haladás érdekében például nem csak Bátor, ha­nem a jobban ellátott Bél­apátfalva is nagyobb patró­náidat igényel. ■ur«wi« Van hát mit tenni! S a csoportmunka korántsem az egyetlen tanácstagi elfoglalt, ság. Ahogyan az elnök sorol­ja : évente négy megyei ta­nácsülésen, ugyanennyi ta­nácsi állandó bizottsági ülé­sen. kéthavonta községi ta­nácsülésen, s esetenként a bélapátfalvi végrehajtó bi. zottság munkájában is részt vesz. Ezenkívül fogadónapo­kat tart, s évente egyszer a bélapátfalvi tanácsnak be-, számol munkájáról. Persze, napi gazdasági munkája mellett. Jelen eset­ben azon túl, hogy az ezer­nél több dolgozót foglalkoz­tató, s ért 1,2 milliárd fo­rintos forgalmú Eger és Vi­déke Körzeti Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Sző. vetkezet elnöki tisztét* is be­tölti. (Gy. Gy.) r ,Nmism,€í 1981. julins szerda Tanácstagok csoportjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom