Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
A jövőben kapjon többet a falu Beszélgetés Jantner Antal miniszterhelyettessel Markazí körte, rédei málna Naponta 200 tonna zöldség a megyéből Család a rédei málnásban. Nagy Erika és édesanyja a már megszedett vödrökkel (Fotó: Szabó Sándor) A Minisztertanács egyik legutóbbi ülésén elfogadták a településfejlesztési koncep. ció módosításáról szóló előterjesztést. Arról, hogy mi tette szükségessé a változtatást, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettestől kértünk nyilatkozatot: . — Tíz éve lépett életbe a településfejlesztési koncepció. Mi indokolta ennek felülvizsgálatát? — Éppen az, hogy egy évtized alatt sok minden változott, igen nagyot fejlődött az ország. Ezekben az években lényegében befejeződött a szocialista iparosítás ex- tenziv szakasza, az ezzel együtt járó ipartelepítés, aminek viszont óriási hatása volt a településfejlesztésre. Korábban teljesen vagy nagyobb részben mezőgazdasági jellegű helységek iparosodtak. s ez sok tekintetben új helyzetet jelent. Ugyancsak hatással volt a településfejlesztésre a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a korábbi kis szövetkezetek egyesülése, összegezve tehát elmondhatjuk, hogy egy évtized alatt a makroszerkezet stabilizálódott, ezért is át kellett tekinteni a településhálózat-fejlesztési elképzeléseket és teendőket. — Igazolta-e az élet a tíz év előtti elképzeléseket? — Éppen ezt vizsgáltuk; mielőtt a Minisztertanács elé terjesztettük a módosításokat. Természetes, hogy hosz- szú távra csak nagy vonalakban lehet tervezni, a részletekbe beleszól a mindennapi gyakorlat. Fontos célja volt a településhálózat-fejlesztési koncepciónak a város és falu közti különbségek csökkentése. Most megállapíthattuk, hogy ezek a különbségek valóban csökkentek — ami az átlagot illeti. Voltak és vannak azonban helyek, ahol a különbség tovább nőtt. Célul tűztük azt is, hogy Budapest „egyeduralkodó” szerepét mind jobban ellensúlyozzák az ország más nagyvárosai, elsősorban az úgynevezett kiemelt felsőfokú központok, a megyei városok. Ez nagyrészt valóra vált, bár a szelők, tizenhármon A nagycsarnokban éppen csend van. Nemhiába beszélnek itt méterekben és mázsákban a munkadarabokról, egyébként a zaj is ehhez illő. A fém nehezen tűri. hogy szerkezetébe, alakjába beleavatkozzanak. Ellenáll. Ez a „párharc” mérhető itt decibelekkel. — Ide. bizony, ember kell, nem is akármilyen — bólint Komjáti István brigádvezető. Itt vagyunk a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemében, a Rakéta brigád munkahelyén. A Népköztársaság kiváló brigádja cím tulajdonosai ők. Mindnyájon helyeselték — Miért Rakéta a Rakéta? — Amikor nevet választottunk. többféle szóba jött. A kis Rácz Pista egyszer- csak azt mondta, legyen Rakéta. Megtetszett ez a név mindnyájunknak. Csakugyan, ahogy a rakéta sebesen halad a célja felé, menjünk mi is úgy. — Természetesnek tartottak tehát, hogy elnyerték az lemi élet még mindig túlságosan centralizálódik a fővárosban. Hozzátehetem: ezzel szinte egyedül állunk Európában, minden más országban nagyobb súlyuk van a szellemi életben is a vidéki városoknak. — Mennyiben halott a településfejlesztési koncepció az aprófalvak elnéptelenedésére? — Divatos téma lett ez mostanában, sokat olvasunk, hallunk a falvak elnéptelenedéséről. méghozzá úgy. mintha ez valami magyar sajátosság lenne. Pedig ilyen mindenütt volt, a legtöbb európai országban korábban zajlott le. Ügy is mondhatjuk: ez törvényszerű, de nálunk a mezőgazdaság átszervezésével nagyjából egy időben zajlott le. A fiatalabb korosztályok * városba költözésének elsőrendű oka az, hogy ott több és jobb munkaalkalmat lehet találni, s egyáltalán nem a település- fejlesztési koncepció hatott így. Annál kevésbé, mert a koncepció gyakorlatilag az ötödik ötéves terv időszakában kezdett hatni, a falusiak nagymértékű városba költözése pedig ennél jóval korábban elkezdődött. — Mégis: gyakori és jogos panasz, hogy a kisközségek nemcsak hogy nem kapnak, hanem szinte „mindent elvisznek” belőlük. — A tendencia kétségtelenül az, hogy a városoknak, nagyobb településeknek többet kell kapniuk központi és megyei erőforrásokból is. A koncepció módosításában azonban szerepel az is, hogy ezentúl többet kell kapnia a falunak, de anélkül, hogy az arányt megfordítanánk. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alapvető ellátási szintet a legkisebb falvakban is biztosítani kell. Tehát legyen mindenütt villany, víz. napi áruszükségleteket kielégítő bolt, továbbá az alapellátást adó egészségügyi, oktatási in. tézmény és megfelelő út, olyan közlekedési lehetőséggel. hogy könnyen elérhessék a kis falvak lakói a legközelebbi nagyközséget, várost. Hiba volt eddig, hogy a településfejlesztési koncepcióban szereplő „központi sze. idén ezt a magas kitünte. test? — Hogy is mondjam? Tudtuk, éreztük, hogy jól dolgozunk, a mi kis kollektívánkra mindig, mindenben lehet számítani. Bíztunk abban. hogy ezt megfelelően értékelik is majd, de, hogy pont ilyen kitüntetésben ré. szesüljünk. az váratlanul ért bennünket. Erre nem gondoltunk. De jólesett. — A többi brigád is elismeri az eredményeiket? — Ügy gondolom, igen. Nemcsak a munkánk után. Közülünk lett Rácz István diszpécser, majd alapszervezeti párttitkár. Marcsik Sándor főbizalmi, Kelemen Sándor csoportvezető a geo. üzemben. A fiatalok közül Gelb Ottó olyan most. mint az előbb mondott idősebbek voltak nálunk: mindig azt nézi, mit tehet, mit segíthet. Az a tény, hogy az előterjesztést a munkahelyi brigádvezetői testületnek kell jóváhagynia. Mármint azt, hogy kaphassanak kitüntetést.. Hogy kapnak-e és milyet. azt ..fent” döntik el. A vezérigazgatóságnál, a rmrepkör nélküli település” meghatározásból sok helyen önkényesen elhagyták a ..központi” szót. tehát egyszerűen „szerepkör nélküli lelepülés"-nek tekintettek egyes községeket, ebből indultak ki, elvonták tőlük a helyben képződött eszközöket, s ezek egy részét városfejlesztési célokra használták fel. Ez viszont a falu és város közti különbségek növekedéséhez vezetett. — Milyen változások várhatók a módosítás nyomán? — Például a magasabb településhálózati szerepkör eléréséért mesterségesen duzzasztották fel egyes városok népességszámát és ezért nem tudott lépést tartani a városok népességnövekedésével az infrastruktúra fejlesztése. Ezentúl nem orientálhat a népességszám ilven fejlesztésekre, ezért várhatóan gyorsabban javul majd a városok ellátottságának helyzete. Változás az is. hogy a jövőben a településeket nem önmagukban vizsgáljuk és tervezzük, hanem településcsoportonként, ha úgy tetszik: a vonzásközpontot vonzás- körzetével együtt. Ismét nemzetközi tendenciára hivatkozom: sok város számára előnyös lehet, ha nem saját területén, hanem a szomszédos, közeli községekben lesznek az új lakóépületek. — Ugyancsak a kormány által elfogadott módosításban olvasható, hogy „az agglomerációk összefüggő városias térségekként fejleszten- dők”. Mi tette szükségessé ezt? — Egyre erősebb — csakúgy, mint világszerte — az agglomerálódási tendencia, vagyis a különböző településekről, kis falvakból elköltözők mindinkább a nagyvárosok. elsősorban Budapest közvetlen környékén telepszenek le. Ez teljesen érthető, hiszen ott még megtarthatják bizonyos mértékig falusi szokásaikat, kevésbé kell megváltoztatniuk életmódjukat, mint a városokban, esetleg lakótelepeken. Emiatt egyes nagyváros környéki települések lélekszáma sokkal gyorsabban nő, mint a városoké, ezzel pedig nem tud lépést tartani az infra. msztériumban. a kormány- szerveknél. Attól függően... Úgy jött vissza — Engem Kelemen Sándor helyére választottak meg annak idején, ö műhelybizottsági titkár lett, nem maradhatott a brigád élén. Ha többiek is úgy akarták. jó okuk lehetett rá, hogy éppen Komjáti Istvánra szavaztak. Pedig ő úgy „tért meg” egy kis kanyar után. Pestről jött vissza Gyöngyösre. — Hiányzott ez a vidék. Gyöngyöshalászon lakik. Kis kert is tartozik a családi házhoz. A felesége az Izzó gyöngyösi gyárában dolgozik A nagy fiú most mondott búcsút az általános iskolának, és miután síző, biatlonista, sportiskolába megy. Pestre. A kislány még csak ötéves, — Előfordul, hogy otthon „hallgathatok”: már megint társadalmi munka, de a családod, a gyerekek... De hát, hol nincs ilyen? — Ha már szóba jött, mire szokott vállalkozni a Rakéta? — Például e+wál láttuk a hasznait geo-lemeaek iávástruktúra fejlődése. A településfejlesztési koncepció módosítása most ezen a helyzeten kíván változtatni az agglomerációk fokozottabb, városihoz hasonló fejlesztésével a közművesítésben, szociális-kulturális ellátásban. általában az infrastruktúrában. Az összefüggő városias térség azt is jelenti, hogy az agglomerációba tartozó településeket egy összefüggő. nagy fejlesztési egységnek kell tekinteni, ahol a regionális létesítmények kialakítását kell az egyedi megoldásokkal szemben előtérbe helyezni. A közös létesítmények kialakítása, fenntartása megköveteli az agglomerációba tartozó tanácsok szoros együttműködését. — A határozat hangsúlyozza. hogy nagyobb mértékben kell törekedni „az egyes települések természeti, demográfiai, gazdasági erőforrásainak alapulvételével az öntevékenység kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések támogatására”. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Igen sok lehetőség van még. amit nem aknáznak ki kellően a helyi lakosok, csak a központi támogatásra várnak. Például: a balatoni idegenforgalomba bekapcsolódhatnának zalai, bakonyi falvak is, s ez ugyanúgy áll más vidékek községeinek ma még kihasználatlan lehetőségeire. Ilyen helyeken a megyei eszközöket annak arányában fogják szétosztani, amennyire maguk a helybeliek mozgósítják erőiket. Vonatkozik ez a helyi erőből történő kisebb építésekre éppúgy, mint a társadalmi munka igénybevételére. Másrészt: mindenütt szükség van nyílt településpolitikára, a lakosság bevonására a tervek elkészítésébe és jóváhagyásába. Ahol így készítik el a terveket, ahol a lakosságot bevoriják a tervezésbe és a kivitelezésbe egyaránt — ott a helybeliek jobban vigyáznak a megteremtett értékekre. mert valóban sajátjuknak érzik — mondotta befejezésül Jantner Antal miniszter- helyettes. Várkonyi Endre Nógatását. Ezek vagonban érkeznek vissza. Nem volt rá ember, aki kirakja, megnézze, melyik használható még. Mehetett volna az olvasztóba. Pedig tízezreket lehet megtakarítani a válogatás révén Mi két-három délután bent maradunk, és kész. Még egy adat. ötleteik alapján mintegy félmilliós hasznot hajtottak az üzemnek. Újításaik száma is kiemelkedő a többi brigádhoz képest. Egy évben nyolcán A brigád több mint tizenöt. éve alakult meg. Akkor tizenkettőn voltak, ma tizenhármán tartoznak a csapathoz. — Eleinte olyanok Is voltak közöttünk, akiknek még az általánosuk sem volt meg. Azt mondtuk: mi komolyan vesszük a hármas jelszót. Tessék tanulni. Egyetlen évben. 1977-ben nyolcán érettségiztek a brigádból. Ma mór olyanok is vannak köztünk, akik elvégezték a marxista esti egyetemet. — Milyenek a fiatalok? — Boros Vince, Bodzási Jenő, Tóth János itt tanultak, itt is maradtak nálunk. Van köztük olyan, aki a mi brigádunkba kéri magát, van aki átmegy a Kossuth. ba. — És aki kilép? Olyan nincs? — De igen. Nehéz munka a miénk. Súlyos öntvényeket, síneket kell mozgatni, ugyanakkor tudni kell a rajMegélénkült a betakarítás Heve6 megye zöldségtermelő körzeteiben. Az ország egyik legfontosabb kertvidékéről csütörtökön már mintegy 200 tonna zöldségfélét vásárolt fel és küldött piacra a Heves megyei ZÖLDÉRT- Vállalat. Mind kevesebb a primőráru, s a napos, száraz idő hatására mindenütt előtérbe kerül a szántóföldi termés. Uborkából naponta mintegy 60 tonnát, főzőtökből és zöldbabból 2—2 tonnát értékesítenek. A fejes káposzta és újburgonya is teherautós zóm kerül a piacokra. Hogy élénkül a zöldségpiac, azt az is példázza, hogy a elmúlt héthez viszonyítva csaknem megduplázódott a felvásárolt termékek mennyisége, s szembetűnő, hogy a múlt év hasonló időszakához képest az zot olvasni és a kézi köszörűkkel olyan pontosan dolgozni, hogy a tűrés csak egy milliméter lehet. Nem rossz a kereset az üzemünkben, de aki nem bírja ezt a terhelést ... Olyan is van, aki elmegy, és kis idő múlva visszatér. — Megkérdeztem tőle. miért gondolta meg magát. Azt válaszolta, ilyen kollektíva, mint itt, a kitérőgyárban, sehol nincs máshol. Ez hiányzott neki. Pedig csapatmunka Órabért és teljesítményt is számolnak. Előfordul, hogy valakinek nem megy úgy, mint kellene, akkor a többiek besegítenek neki. Ezt természetesnek tartják és nem szólnak ellene, hogy a bérnél nincs nagy különbség. — Negyedévenként szoktuk összeállítani a teljesítményünket. Általában 112 és 118 százalékot érünk el. Annak idején úgy került az üzembe a mostani brigádvezető. hogy futballozott. — Minek tették ezt ide? Kérdezték a többiek kertelés nélkül. Most majd dolgozhatunk helyette is. No, akkor én azt mondtam magamban. majd megmutatom. Valahogy így vagyunk ezzel mostanában is mindnyájan. Meg akarjuk mutatni, hogy a mi brigádunk... szóval: érti ? Nem állhattam meg, hogy Kelemen Árpádtól, az igazgatótól. meg ne kérdezzem: — Mi része oan abban, idén sokkal gazdagabbak á piacok. A mátraalji termőtájon beérett, a korai körte. A piac kedvelt csemegéje, az úgynevezett markazi körte mellett a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben is szedik a híres málnatermést. A munka során ügyelnek, hogy minél több elsői osztályú gyümölcs kerüljön a szövetkezet, hűtőházába, s majd onnan exportra is. Üjdonságként a szokottnál is korábban jelent meg a hevesi sárgadinnye a piacokon. Az ízletes gyümölcsből a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet még mindössze mintegy fél tonnát adott át, de a hét folyamán már jóval több kerül a boltokba. örvendetes, hogy érik már a földeken a paradicsom és a jövő héten már nagyobb tételt értékesítenek.' hogy a Rakéta ilyen kitüni tetést kapott? — Hogy valamilyen kitűnj tetést kapjon, előbb az üzemi négyszögnek kellett döntenie, De, hogy pont ezt... ? Abba sem nekem, sem itt senkinek beleszólása nem volt. Az igaz, hogy láttam; láttuk, ezt a brigádot lehet „terhelni”. Igyekeztünk tehát megfelelő feladatokat bízni rájuk. Mindig többet,' mindig fontosabbat. — És mi haszna van abi ból az üzemnek, hogy egy ilyen kitüntetett brigád is dolgozik itt? — Húzóerő. Már jött hoz* zám egy műszaki brigád.' Mit szólnék, ha egyesülnének a Rakétával? Azok a műhelyben, ők az előkészítésben . .. mennyivel lehetne nagyobb eredményeket elérniük! Mondhatnám a többi brigádot is, amelyek mind-mind azt kérik, hogy ők is kapjanak olyan félj adatokat, mint a Rakéta. Nekem úgy tetszik, mint; ha ezt a részét, a kitüntetett vonzó példáját ritkábban gondolnák végig. Persze ahhoz, hogy követésre méltóak) legyenek, valóban követésre méltóaknak is kell lenniük. Mint amilyen a .óakétá. G. Molnár Ferenc 1981. július 3« péntek Mindig számíthattak rájuk
