Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
,NwüsM€% ía&L JúnúK u* NEMCSAK MOZIJEGY átalakult az egri és a gyöngyi sí nyomda A nyomdához kapcsolódó megszokások általában a forró ólom szagát, a betűöntő gépek zakatolását, a végtelen hosszúságú átfutási időket és a sanyarú munka- körülményeket idézik fel. S jóllehet, a Révai Nyomda Egri Gyáregysége bejáratánál a látogatót egy valódi Gutenberg-sajtó gépmatuzsáleme fogadja, odabent már minden egészen másként van ... Folyamatos beruházás Nem könnyű leckét kaptak a Révai Nyomda szakemberei. amikor 1977 január elsejével átvették a volt Heves megyei Nyomda Vállalatot,. Igaz, ' alig egyéves üzemcsarnokot, tehát jelentős termelőterületet kaptak a szűkös budapesti lehetőségek bővítésére, ám azon belül: semmi jót. Elavult technológia és technika, alacsony képzettségű szakemberek jellemezték az ország egyetlen jegynyomdáiát. Minden hatodik gép 100 forintos. eszmei értéken került az akkori nyilvántartásba. A megyei követelmények azonosak maradtak az egri és gyöngyösi üzemegységgel szemben. Továbbra is biztosítani kellett a lakossági és ügyviteli nyomtatványok el- beaziteset, -a Népújság napi megjelenését — a minőség jelentős javításával. S noha ez ma sem mindig sikerül még, amellett — a Révai Nyomda saját céljainak megfelelően — meg kellett oil dani új termékek gyártását is. Ide tartozott a műszakitudományos folyóiratok nyomása, a könyvgyártás és az ofszet technológia bővítése. Mindez csak jelentős — ötvenmillió« — beruházással volt megoldható. Ma már látható, megállapítható, hogy a beruházás csaknem kész. A magasnyomás gépeinek cseréje befejeződött. Az ofszet technológia vadonátúj gépei jelentős minőségjavulást eredményeztek. (Mindezt bárki ellenőrizheti a „fütyülős barack” díszdobozán, az Országházat, illetve a MüRénét, Krétát, Tróját be. mutató fotóalbumokban, a kézi gyártású finomüvegeket rendszerező művészeti könyvben, a Corvina kiadásában megielent éremkatalógusban • és így tovább. (Olyan minőségű nyomtatványok készülnek ma Egerben ofszetnyomással. amelyek korábban csak mélynyomással voltak elképzelhetők. A fejlesztések eredményeként a korábbi 600 helyett 1100 tonna nyomtatvány készül az idén — közöttük 40 tonna mozijegy! — es a tenpelési érték 30 milÉlelmiszer Európa-dijat kapott az AGROBER Az AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat elnyerte a neves Editorial Office madridi mező- gazdasági szakkönyv- és folyóiratkiadó vállalat által alapított élelmiszer Európa- díjat. A márványból és bronzból készült trófeát Las Paimasban ünnepélyes külsőségek között adták át az AGROBER képviselőinek. A díjat, amelyet magyar vállalat először érdemelt ki, olyan vállalatok munkájának elismerésére alapították, amelyek kimagasló teljesítménnyel járulnak hozzá a fejlődő országok élelmiszer- termelésének fokozásához, illetve élen járnak a korszerű mezőgazdasági és élelmiszer- ipari technológiák kimunkálásában és elterjesztésében. Ez már az ofszel technológia része: Kolacskovszky Tibor és Vizi Marianna a repró-üzemrészben lióról, két év alatt. 63 mii* lióra emelkedett. Javult a határidőbiztonság, illetve az átfutási idő is. Bár e területen a helyzet még nem kifogástalan, a legigényesebb termékek — színes gyermekkönyvek, fotóalbumok is — átlagosan egy negyedév alatt átfutnak a nyomdán. Rendszeresen időben készül el 44 havi folyóirat. A beruházásból még hátra maradt a sűrített levegővel működő papírhulladékeltávolító rendszer, melyet Antal Géza műszaki vezető tervezett — a következő hónapokban kerül a helyére. Ezzel, valamint a várva várt, és a napokban érkezett ofszet lapnyomó géppel az egri és a gyöngyösi üzemegységek rekonstrukciója ’ befejeződik. Megújuló szakembergárda A beruházásokkal együtt nőtt a műszaki színvonal, és szaktudás. Amíg 1976-ban mindössze egy, addig ma hat felsőfokú végzettségű nyomdász szakember dolgozik az üzemben. Az utánpótlásra is nagy gondot fordítanak: a háromszáz dolgozóhoz viszonyítva rendkívül sok, 78 szakmunkástanuló tanulja a gyakorlati ismereteket a „Révaiban”. A régi dolgozók, ra hármas teher nehezedett: a termelőmunka mellett végezték az átképző, továbbképző tanfolyamokat és ők vezették be a nyomdászmunka rejtelmeibe a szakmunkástanulókat is. Érthető, ha megbecsülésük is nőtt: az elmúlt három évben csaknem 35 százalékkal javult a bérszínvonal, az éves átlagjövedelem ma már 40 ezer forint körül jár. Szükség is van a szakértelemre. Hiszen volt olyan masina — a COMPOSER mágnesszalagos szedőgép —, amely két nap alatt úgy került Egerbe Budapestről, hogy a harmadik napon már dolgoztak is rajta! És ahhoz a SCENNER lézeres színbontóhoz, amelyen a nyomást az anyagyárban elő. készítik, itt is csatlakozniuk kellett a feladatra felkészült szakembereknek. Nem zavartalan persze ez a dinamikus fejlődés sem. A fiatal szakembergárda — több mint kétszázan harminc éven aluliak — velejárója, hogy sokan mennek gyermekgondozási segélyre és sokan tanulnak ma is. Mégis: ők a jövő. Kőhitfi Imre OiDüikristáEy exportra Az Üvegipari Művek Budapesti Ampullagyárában a gyógyszerészeti üvegek mellett különböző ólomkristály termékeket is készítenek. Az ízléses, dísz- és használati tárgyak kilencven százalékát külföldön értékesítik. A különböző ólomkristály termékeket szigorú követelmények szerint ellenőrzik a csomagolás előtt (Fenti képünk) Az Üvegipari Művek Budapesti Ampullagyárában évente ötszázmillió ampulla készül. (Jobbra) (MTI Fotó: Tóth Bálint felvétele — KS) T©rirték©ny légkör ÍRÁSUNK címe szinte MAR KÖZHELLYÉ VÁLT, s el is felejtünk utánagondolni, mennyire meghökkentően újszerűén hathatott valamikor ez a kifejezés, amikor még nem kopott meg a köznaoi használatban. Eredeti jelentésük alapján ugyanis e szavak nem köny- nyen illenek egymáshoz; a légkör nem szaporodik, a légkör nem biológiai egység, még csak nem is termőföld. A légkörnek van csillagászati, meteorológiai, élettani és még sok más tudományos és gyakorlati vonatkozása, de a termékenységét nyilvánvalóan nem arra a térj;e értjük, amelyet levegő tölt ki. A termékeny légkör fogalmát kifejezetten emberi, munkahelyi közösségekre vonatkoztatjuk. Többé-kevés- bé mindenki tapasztalja, hogy a légkör termékenységét a „termésén”, az emberi közösség produktumán, az eredményeken lehet a leginkább mérni. Tehát minél inkább hat termékenyítőén a közösség légköre, annál gazdagabb gyümölcsöket hoznak a termőfák, annál gazdagabb lesz a betakarítás — hogy a hasonlatnál maradjunk. A KÉRDÉS SOKKAL INKÁBB AZ, hogy mi kell a légkör termékennyé tételéhez? Melyek azok a feltételek. amelyek közt a munkahelyi közösségek a legsikeresebben tudnak megfelelni funkcióiknak? Valószínűleg látszik, hogy ma, nálunk a munkahelyek termékeny légkörének létrehozásában vagy megőrzésében erősen motiváló tényező: miként védik, terjesztik, részesítik előnyben a tudást. Hogy mekkora presztízst, anyagi és erkölcsi megbecsülést kap az igazi hozzáértés. Voltak idők, amikor nagyobb lehetett és nagyobb is volt a lelkesedés szerepe a mainál, olykor átmeneti időre talán pótolni is tudta a tudást, de ma már látnunk kell, hogy a társadalom, s ezen belül minden munkahely előtt álló magasabb követelményeknek csupán jeleskedéssel nem lehet megfelelni. De azért a tudásnak nem éppen a lelkesedés az ellenpólusa, sokkal inkább: a nemtudás. Tehát amikor ma a termékeny légkör egyik fő ismertetőjeleként a tudás tisztességének növelését tartjuk, akkor ez nem a lelke- sedők ellen szól, hanem azok ellen, akik nem törekszenek a tudásra, akik nem értik, hogy az ismeretanyag rendkívüli növekedése és gyors kopása miatt a szüntelen továbbképzés, a tanulás, a világ újabb és újabb tényei- nek megismerése mindenkire jóval nagyobb terheket ró. mint azelőtt. A fentiekhez kapcsolódik, hogy a tudás tisztességén kívül mekkora a tisztessége a készségnek. Tehát a kezdeményezésnek. a változtatni akarásnak, a sokat emlegetett kockázatvállalásnak, az aktivitásnak. Annak a mentalitásnak, amely nem azt mondja: „Fogjuk meg és vigyétek!”, hanem azt: „Fogjátok meg ti is, és vigyük!” A tettrekészség, az ambíció, az alkotás vágya nem életkori sajátosság kérdése. Ezt nem árt legalább néhány mondattal hangsúlyozni, mert olykor a közösség ilyesfajta hiányosságait egyszerű, csaknem adminisztratív módon, tehát úgy kívánják módosítani, hogy fiatalítanak, vagy ahogy finorhabban mondják, csökkentik az átlagéletkort. Természetesen nem lehet és nem is szabad elvitatni azt a többletet, amit az ifjúság energiában, új látásmódban hozhat és hoz is minden társadalom vagy közösség életébe, de nagyon jól tudjuk, hogy vannak öreg fiatalok és fiatal öregek. És amikor azt emlegetjük, hogy nem árt a közösségekben közkinccsé tenni az idős emberek tapasztaltságát, akkor a tapasztalatokon belül arra is gondolnunk kell, hogy ők — történelmi mércével is nehéz évtizedek után — arra vonatkozóan is rendelkeznek ismeretekkel, hogy nehéz, bonyolult, gyors és látványos sikerrel nem kecsegtető időkben miként őrizhetjük meg optimizmusunkat és tenni akarásunkat, tehát: a szóban forgó készség' „előállításának” módját is jól ismerhetik. FI sem képzelhető termékeny légkör a kritika szellemének kizárásával. Ahol a jelenlévőhöz, az adotthoz, esetleg az örökölthöz való viszony nem lehet kritikai, nem lehet változtatni akaró. s ahol ez az akarat nem juthat nyilvánosságra, ott ez az akarat másfajta megnyilvánulási formákat keres vagy egyszerűen kialszik: mindkét eset a jelentős társadalmi károk közé sorolható. Különösen a fiataloknál kell tudomásul vennünk —s ebben minden induló nemzedék teljesen azonos — hogy csak a módosítás szándékával tud integrálódni ahhoz a világhoz, amelybe született. És ez így van icl. Ennek hiánya a fejlődés egyik lényeges garanciájának az elvesztését jelentené. A FOLYAMATOS KRITIKAI LÉGKÖR nem egyszerűen egyének vagy közönségek hibáinak kijavítását teszi lehetővé, hanem ezáltal fenntartani segíti a közösségben a munkára, az eredményre való koncentrálás szellemét és állapotát. Ezáltal tehát a szó valódi értelmében is termékennyé teszi annak légkörét. Végül: minden közösség produktivitása szempontjából meghatárezé, hogy menynyire kap benne teret a személyiség a maga sajátos értékeinek kibontakoztatására. Mennyire tudja a közösség úgy egységbe, a tettek kohéziójába vonni tagjait, hogy azok mint egyének is, a maguk sajátos képességeik. adottságaik, ambícióik szerint érezhessék önmaguk megvalósítását munkájuk, közösségi • létezésük által. Képességekben, magatartásjegyekben, a problémák és tennivalók megközelítési módjában minél többféle színt és változatot „bír el" a közösség, illetve „hagy” élni és érvényesülni, annál boldogabbak lesznek a tagjai, annál termékenyebb lesz a légkör. S minél több merev szabállyal, felesleges előírással, egyenmércével, terheli meg tagjait a közösség. annál nagyobb veszély fenyegeti a légkör termékenységét. AZT A FAJTA TERMÉKENYSÉGET, amely persze nem öncélú. Hiszen a légkör termékenysége nem merül ki a „termék”-ben, az eredményben. Mert az eredmény, a siker visszahat a légkörre: örömtelibbé teszi, s így alkalmasabbá arra, amire való. Vagyis az egyén és a közösség életének gazdagítására. Cserhalmi Imre ÖSSZEHANGOLT ADATBÁZIS Információ és államigazgatás A Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal információellátó intézményei (Pénzügyi Számítástechnikai Intézet, OT Számítástechnikai Központja, MŰM Számítástechnikai Intézet és a KSH Számítóközpontja) szerződést írtak alá „államigazgatási informatikai fejlesztési társaság” létrehozásáról. Az alapító szerződésben a tagok elhatározták, hogy közös fejlesztéssel olyan összehangolt adatbázisrendszert hoznak létre, amely lényegesen csökkenti, hosszabb távon megszüntetheti az adatgyűjtési, adattárolási párhuzamosságokat, és a jelenleginél hatékonyabb támogatást nyújt a népgazdasági döntéshozatalhoz. A fejlesztés első lépése az egymástól független számít tógépeken kezelt adatállományok tartalmi, logikai összehangolása, az adatok kölcsönös átadásának további támogatása, amit második lépésként még a VI. ötéves terv során az információrendszereknek távadat-fel- dolgozás útján történő ösz- szekapcsolása, az államigazgatási adatbázis-hálózat létrehozása követ. A társaság saját személyi állománnyal nem rendelke-- zik. Az egyes feladatok vég-; rehajtására a tagintézmények saját szakembereiket delegálják. A társaság élén az intézmények igazgatóiból alakult igazgató tanács áll. (MTI)
