Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 148. szám ÁRA: 1,4« FORINT 1981. június 2fi., péntek A költségvetés és a tanácsok 1976-80. évi pénzügyi tervének végrehajtása Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai' Bizottságának más tagjai, a KB Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Mementóként idézte a hitleri fasiszta Németország Szovjetunió elleni támadását, annak 40. évfordulóját. A Magyar Népköztársaság, miként eddig ;s tette, a jövőben is részt vállal az ilyen kezdeményezésekben és kész hozzájárulni megvalósításukhoz. Az országgyűlés válaszüzenetet intéz a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához, s ehhez az ülésszak résztvevői egyhangúlag megadták a hozzájárulásukat. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, a napirend: 1. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; 3. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzftgymmiszéer tartotta meg expozéját. Hetényi István expozéja A Parlamentben csütörtökön megkezdődött az országgyűlés Könyvek és kapuk Jól emlékszem azokra az időkre, midőn egy nagy vállalat könyvtárának kezelőjeként olvasókat vadásztam az üzemek csarnokaiban. Sikertelenségem, nek — mert azok lettek ki. sérleteim — valószínűleg voltak személyemben keresendő okai is, de kudarcaim java részét nem en- 1 nek köszönhetem. Az ér- ! dektelenséggel naponta meg i kell birkóznia azoknak, [ akik a munkájukat szeretnék a lehető legjobban elvégezni és a gondjaikra bízott olvasnivalókat minél többekhez eljuttatni. Bizony ez a szándék nem mindig érvényesül. Számtalan buktatója van, amelyek leküzdése hihetetlen energiát és türelmet igényel. És ha mór ezeken túl is jutottunk, eltaláltunk az olvasóhoz, ő adja vissza a kötetet, mondván, nincs erre ideje, fáradt, ott a tévé. egyébként is hagyjuk őt dolgozni, ne zavarjuk ilyen haszontalansággal. Nem akarom borúsabbra festeni az eget, mint amilyen. De üzemi könyvtáros ismerőseimtől tudom, hogy 1 nagyobbik részük ugyanígy vagy nagyon hasonlóan vélekedik. A gyárban, szövetkezetekben felhalmozott kiadványok bizony nem oly kihasználtak, ahogy azt megérdemelnék. Ezért örültem meg any- nyira a múltkoriban, amikor az egyik nagy egri vállalat vezetője arról beszélt, hogy újítást szeretnének bevezetni: szép és gazdag könyvtárukat meg akarják nyitni a környék lakossága előtt. Ezentúl majd nem hevernek a parlagon a kötetek! — mond- ! fa igazgató ismerősöm. Parlagon. Ez a szó megütötte a fülemet. Eddig csak a műveletlen földekkel és a használaton kívüli munkagépekkel, no meg az egyes helyekén csellengő munkaerővel kapcsolatban hallottam emlegetni. De a : könyvek esetében?! Pedig így van. Ha egy | jó szemű közgazdász kiszámolná, hogy milyen összegre rúgnak az üzemekben I elfekvő, parlagon heverő, 1 használaton kívüli művek, j bizony lenne min csodál- 3 koznunk. Arról már nem t is kell szólni: milyen fo- } rintban kifejezhetetlen er- t kölcsi kár éri a KÖNYV-et j és az OLVASÓ EMBER-t. 2. Zárjak be és számoljuk fel 1 akkor ezeket a kis biblioté- ' kákát? Szó sem lehet róla! Azt kell elérnünk, és azért kell dolgoznunk, hogy jobban működjenek. Ennek pedig egyik lehetősége, ha a gyárat környező házak, otthonok lakói is kölcsönözhetnek a polcokról, í Hány öreg vehetne olvas- í nivalót a kezébe, vagy hány gyesen levő kismama : szaladhatna át egy-egv jó : regényért, novellás gyűjteményért,. Sokan persze most azt kérdezik joggal f ezt ki szervezi majd meg. ki lesz a felelős. Nem tudom. Erre igazgató ismerősöm sem tudott válaszolni Csak annyit mondott, keresik a jelentkezőt, hogy végre kinyíljanak a könyvek és a — kapuk. Szilágyi Andor — » * — — ** ** Amikor a kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1980. évi költségvetésről és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, nem csupán az országgyűléstől jóváhagyott előirányzatokkal való sáfárkodásról számolunk be. hanem egy hosszabb távon ható gazdaságpolitikai irányvonal érvényesülését és a kormányzati munka gyakorlatát tekintjük át — kezdte expozéját Hetényi István. 1980-ban azt az — MSZMP XII. kongresszusén megerősített — irányvonalat követtük, amely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állította, ösz- szekötve azt az életszínvonal megszilárdításával, az életkörülmények javításával. Az 1979-es év az egyensúlyi helyzet javításában már érzékelhető eredményeket hozott. Az 1980-as év további lépést jelez a nehéz, de szükségszerű és a távlati érdekeket szolgáló úton. A külkereskedelmi egyensúly tovább javult. A lakosság fogyasztása — ha szerény mértékben -is — de nőtt: 1980 folyamán a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növekedése egymással megf^'e'ő arónvban alakult. Az áruellátás egészében kielégítő volt. a beruházások terén a kínálat é.s a kereslet, viszonya valamelyest kedvezőbbé vált. E kedvező jelenségek azonban nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az egyensúly javulása nem a tervezett, hanem annál alacsonyabb termelés mellett valósult meg. Az ipari termeién csökkent, a mezőgazdaságban — elsősorban a gabonafélék kedvező terméseredményei következtéden — a termelés az előző évihez képest több mint 3 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csökkent. Az egyensúly javításában így nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása a tervezettnél kisebb volt; ösz- szehasonlító áron számítva 2 százalékkal alatta maradt az 1979. évinek. A tervezettnél jobban csökkent a beruházás volumene és kisebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb jövedelem arra mutat, hogy a tovább nehezedő külgazdasági feltételek mellett az 1980. évi munkánk színvonala a decemberben elfogadott ötéves terv megvalósításához még kevés, jobb teljesítményeket kell nyújtani. Az 1980-as év a gazdaság- irányításban kiemelkedő jelentőségű — és remélhetőleg egyre kedvezőbb hatású — változást hozott. Lényegesen megváltoztattuk, a reális feltételekhez közelítettük és fő feladataink szolgálatába állítottuk a gazdasági szabályozást. Az átállás az ezzel óhatatlanul együtt járó gondok mellett megtörtént. Az 1980. évi állami költségvetés végrehajtása alapjában tervszerű volt. A bevételek és kiadások összesé- gükben az előirányzottnak megfelelően alakultak. A 423 millárd forintos bevétel és a 427,5 milliárd forintot kitevő kiadás egyaránt csaknem 3 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetési hiány azonban Hetényi István pénzügyminiszter expozéját mondja nyári ülésszaka. sajnos az 1979. évinél nagyobb, bár megfelel a tervezettnek, de ahhoz képest nem sikerült csökkenteni. A vállalatoktól, szövetkezetektől, mezőgazdasági nagyüzemektől származó költségvetési befizetések összege forgalmiadó-befize- tés nélkül 278 milliárd forint, a tervezettnél valamivel több, ugyanennek a körnek a támogatása a fogyasztói árkiegészítések nélkül 78 milliárd forint volt, ami megfelel a tervezett színvonalnak. Az 1979. évi költség- vetéssel összehasonlítva a folyó támogatások 11 százalékkal csökkentek. A társadalombiztosítási kiadások és a költségvetési szervek kiadásai 197 milliárd forintot tettek ki. A tervezett fogyasztói árszínvonal csak úgy volt betartható, hogy a költségvetés a tervezettnél több milliárd forinttal kevesebb forgalmi adót szedett be, illetve a fogyasztói ártámogatás .Hőit.. Kedvező. hogy számos olyan vállajat van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivivitelét. Összességében azonban nem megnyugtató feldolgozó- iparunk, ezen belül főként gépiparunk számos üzemének teljesítménye a külső piacokon. Ez annak tudható be. hogy kínálatunk és termékeink jelentős hányadának minősége nem eléggé versenyképes. A termelési költségek továbbra is magasak. Igen kényes kérdés volt az energiafelhasználás. A népgazdaság, a termelés fajlagos energiaigénye nem csökkent. Azt sem tekinthetjük normálisnak, hogy az ál- lami támogatást, élvező energiaracionalizálási célú beruházási javaslatok . túlnyomó része nem energiamegtakarítást, hanem • egyik energia- hordozó másikkal történő helyettesítését tekinti feladatának. Hasonló a helyzet a másodlagos anyagokkal, hulladékokkal való gazdálkodással is. A gépiparban például a hulladékok növekvő értéke ellenére csökkent a hasznosításukból származó megtérülés. Kedvező viszont, hogy a mezőgazdaságban az 1979. évinél lényegesen nagyobb termelést 3 százalékkal kevesebb energiafelhasználással érték el. A vállalatok tettek lépéseket a munka- és üzemszervezés, a korszerű bérezési, ösztönzési rendszerek alkalmazására. A fő ösztönző ebben sok helyütt elsősorban a munkaerőhiány volt. Ma ez a tényező gyengül, illetve részterületekre szorul vissza. A munka- és üzemszervezés szélesebben értelmezve: a vállalat; belső szervezet és érdekeltségi rendszer javítása a jövőben a fokozódó .nyereségérdekeltség a lapján’kéllj hogy kibontakozzék. , Az 1989. évi beruházási tevékenység elfogadhatóan igazodott a népgazdaság rendelkezésére álló lehetőségekhez.- A szocialista szektor beruházásainak volumene a tervezett 4—5-százalékkal szemben 8 százalékkal csökkent. Mérséklődött a befejezetlen beruházások állományának növekedése. Az ered-' menyek egyelőre nem any- nyira a befejezések felgyorsulásának. inkább a kevesebb induló beruházásnak köszönhetők. * A vállalati beruházásokat a korábbinál átgondoltabb kötelezettségvállalás, nagyobb megfontoltság jellemzi. Örvendetes, hogy nőtt á viszonylag gyorsan megvalósuló beruházások aránya.' De nem örvendetes, hogy a beruházási források korábbinál 4 százalékponttal nagyobb hányadát fordították énítésre. a gépbeszerzések értéke arányoson csökkenti Az. 1989-as hitelfolyósítás a tervezett 21 é.s fel milliárd forinttól kissé elmaradt.; a konvertálható export árualapok növelését szolgáló — a teljes kontingens mintegy felét kitevő hitelek iránt az érdeklődés a vártnál kisebb volt. Az állami költségvetés 1989-ban is sokirányúan és jelentős mértékben járult az életszínvonal megszilárdításához. A társadalmi közkiadások 14 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási kiadások 17 százalékkal növekedtek. A nyugdíjakra fordított kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1989. közepén emeltük a három- és több- gyermekesek családi pótlékát. így a gyermeknevelés^ hez kapcsolódó társadalom- biztosítási juttatások több; mint 19 százalékkal emelkedtek. . (Folytatás a X oldatom# J Fárt- és állami vezetők az ülésteremben
