Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-12 / 109. szám
8öY MÖDOSITOn TÖRVÉNY NYOMÁN Bírósagok — az älEamigazgatäsert A honatyák az országgyűlés idei első, tavaszi ülésszakán az állampolgárokat régóta foglalkoztató fontos kérdésben hoztak döntést. Szavazataikkal a majdnem negyedszázadot megélt, korszerűtlenné vált államigaz" gatási eljárási törvényt módosították. A megújult jogszabály a lakosság hatóságok előtti ügyeinek elintézésében a gyorsaságot, az egyszerűbb államigazgatási munkát teszi majd lehetővé. A korábbitól eltérő szabályozás többek között érinti a tanácsi szervek határozatainak bírói felülvizsgálatát is. Ennek a gyakorlatbeli jelentőségéről, lehetőségeiről beszélgettünk ár. Kovács Pállal, az Egri Megyei Bíróság elnökével. — Arra kérem, összegezze, hogy miben látja az új törvény jövőbeni fontosságát és hatását a bírói ítélkezésre? — E jogszabály megalkotása szerves része annak a kodifikációs folyamatnak, amely az állami szervek megfelelőbb működtetése, az állampolgárok jogainak fokozott biztosítása útján a szocialista demokrácia ki- szélesítésére irányul. Minden bizonnyal a korszerűbbé tett szabályok hosszabb időre megmaradnak, mert előremutató jellegűek. Jogunk ugyanis már egyre jobban képes ilyen funkciót betölteni. Ezért — amint az az országgyűlési vitában is elhangzott — továbbra is bátorítani kell az államigaz- gátási-hatósági munkát korszerűsítő javaslatokat. Az új szabályozás keretet ad a jobb államigazgatási munkához. Tartalommal csak akkor leszünk képesek megtölteni, ha. az ezen a területen munkálkodók, hivatástudata, embersége növekszik az ügyintézésben. A törvény lényegét természetesen meg keli ismertetnünk az állampolgárokkal is. Mégpedig arra híva 'fel figyelmüket, hogy jogaik bővülésével felelősségük is megnő. Például nyilatkozataik hitelességében pontosságában, a hatóságokkal való együttműködésben. A most elfogadott jogszabályban rögzített elvek, követelmények a bíróságokra is érvényesek. Nő a hatáskörük, s ezzel együtt az ő felelősségük is. — Korábban is lehetőség volt arra, hogy az ügyfél meghatározott körben bírósági döntést kérjen, ha sérelmesnek találta az igazgatási szerv határozatát. Mi tulajdonképpen az élti alapja a bírói felülvizsgálatnak? — E szervek a szakigazgatás igen széles skáláján járnak el és hoznak döntéseket. Ezek nagy része jogi hatásokat is kivált. A bírói felülvizsgálat arra az esetre szóló jogorvoslás, amikor államigazgatási úton már nincs lehetőség a határozat megváltoztatására. Egyúttal a szocialista törvényesség biztosításának igen hatékony, elismert eszköze. Mindez, persze nem jelenti azt, hogy az igazgatási szervek a bíróságnak lennének alárendelve, tőle függenének, vagy közösen oldanák meg a különböző feladatokat. De nem pótolhatja a hatóságok kötelezettségét sem a törvényesség fenntartásában. A fő cél e jogintézménnyel az, hogy mintegy visszajelzés legyen. Mi annak örülünk, ha minél kevesebbszer kérnek tőlünk felülvizsgálatot. Persze, szükség van rá, a tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a bíróság elé Táblásítják a háztáji szőlőművelést megyénkben Heves megye történelmi borvidékein, a termelőszövetkezeti termeléshez hasonlóan, nagyüzemi művelésre alakítják át folvamatosan a háztáji szőlőterületeket. Ez az átszervezés messzemenően megegyezik a tsz-tagok egyetértésével, ugyanakkor a népgazdaság száméra is előnyös. A nagyüzemi -művelésre történő átalakítás ' már a hetvenes években megkezdődött és a hatodik ötéves tervben várhatóan be is fejeződik. Ez azért is jelentős, mert Heves megyében mintegy két és fel ezer hektárnyi szőlőterület van háztáji művelésben. Ennek a területnek mostanáig több mint 50 százalékát nagyüzemi művelésre alakították át. Ez úgy történik, hogy a kistermelők számára kijelölt területeken 5—10 hektáros, esetenként 20—30 hektáros nagyüzemi művelésre és gépesítésre alkalmas szőlőtáblákat telepítenek és ebben a táblában minden tsz- tagnak külön-külön meg van jelölve \ ci saját területe. Az új telepítéshez a termelőszövetkezeti gazdák állami támogatásban részesülnek, a költségek' további részét pedig az Országos Takarék- pénztár, illetve a takarék- szövetkezet hitelezi a számukra, amelynek visszatérítését csak a szőlő termőre fordulása után írják elő. A háztáji szőlőültetvények táblákba telepítése azért is nagyon előnyös, mert a termelőszövetkezet annak védelmi és ápolási munkái gépi eszközökkel elvégzi amelyért a tsz-tagok megfelelő térítést fizetnek. A kistermelőkre ebben a művelésben csak azok a munka- folyamatok hárulnak, amelyek kézi munkaerőt igényelnek: a metszés és a szüretelés. Ez utóbbi munkálatokat a tsz-tagok saját területükön családjukkal együtt végzik el. A termelőszövetkezet a szőlő, illetve bor értékesítésében is segítségükre van a kistermelőknek. Tőlük felvásárolja a szőlőt, de a szövetkezeti tagoknak módjukban van saját maguknak is feldolgozni a termést és azt borként értékesíteni. A háztáji gazdaságok nagyüzemi átszervezésének előnyé az is, hogy a korábbi szórvány és vegyes szőlőültetvényekkel szemben most a nagyüzemi művelésre leginkább alkalmas fajták közül jelölhetik ki saját ültetvényükön a művelésre szánt egy vagy két szőlőfajtát. A háztáji ültetvények nagy táblákba telepítése már eddig is beigazolta, hogy a kistermelők lényegesen nagyobb jövedelemhez jutnak. Éppen ezért a legtöbb szőlőtermelő közös gazdaságban olyan döntés született, hogy a hatodik ötéves tervben valamennyi szórvány telepítést megszüntetnek és helyette közös nagyüzemi táblákba telepítik a háztáji szőlőt. A markazi Mátravölgye Termelőszövetkezetben például 240 termelőszövetkezeti tag háztáji ültetvényét integrálták mintegy 55 hektáron. A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben 35 hektár háztáji szőlő telepítését kez.dték meg az idén nagyüzemi táblákon. A detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben 20 hektárt, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezetben pedig 10 hektárt telepítenek az idén a háztáji gazdaságok együttes művelésére. (k. ai vihető ügyekben az államigazgatási szervek munkájának színvonala lényegesen magasabb, ezekben jogszabályt sértő határozat csak kis számban, fordult elő. — A bírói felülvizsgálatot tehát nem az orvoslásra szoruló jogesetek száma igazolja. A szocialista államokban folytatott gyakorlat viszont az, hogy igyekeznek szélesebb körre kiterjeszteni ezt a lehetőséget. Nincs ebben ellentmondás? — Nem látok ellentmondást, ugyanis e lehetőség bővítése a szocialista demokrácia fejlesztésének logikus következménye. Sok vita is folyik erről: Az egyik tábor — főképpen a jogtudomány képviselői — a bírói út általánossá tételét szorgalmazta. Azzal érveltek, hogy minél több a lehetőség a törvénysértések megszüntetésére. annál demokratikusabb és hatásosabb a jogorvoslati rendszer. Ez olyan túlzott követelés, amelyre nincs szükség! A bürokratikus jelenségek elburjánzásához vezethet. Itt mondom el, hogy az eljárási törvény egyszerűsítési megoldásai is csak addig terjednek, amíg az nem válik egyenlővé a törvényesség sérelmével. Min■denki által érthető ■és várt követelmény, hogy nemcsak gyorsan, hanem, jól is kell dönteni az államigazgatási határozatokban. — Az országgyűlésen elfogadott új törvény hogyan változtatta, meg a bírói felülvizsgálat szabályozását? — A korábbi jogszabály felsorolta azokat az ügyfajtákat, amelyekben lehetőség van a bírói felülvizsgálatra. Vagyis azt, hogy milyen államigazgatási határozatot lehet bíróság előtt perelni. Az új törvény az ügyek változatainak tételes felsorolása helyett egy általános, keretjellegű szabályban rögzíti, hogy milyen hatósági döntés támadható meg a bíróság előtt. Ezek az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó, vagy korlátozó, iletve ilyen kötelezettséget megállapító államigaz-gatási határozatok lehetnek. A továbbiakban majd minisztertanácsi rendelet szól a felülvizsgálat eseteiről. Ez még a jövő feladata, ezért mintegy jóslásként csak azt mondhatom, hogy szaporodni fog az előttünk megtámadható, perelhető ügyfajták száma. Szalay Zoltán BÉREMELÉS U1AN Egyenlcsdi fölfelé A béremelés mindig nagy esemény. Vitatkoznak róla előtte és utána. Így van ez a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyárában is Legfeljebb abban kivétel, hogy az idei béremelésekről már az elmúlt év decemberében döntöttek. Veréb József igazgató szerint azért tehették, mert a nagyvállalati központ idejében közölte, hogy minden egymillió forint többletnyereség után 140 ezer forinttal emelhetik a béreket. Ennek megfelelően a fizikai munkások 50 fillértől három forintig, a havidíjasok 150—500 forintos béremelésben részesültek. Hamarosan tisztázódott, hogy noha a szabályzók szigorodtak, az idei béremelés összege jelentős. A vállalat vezetői, a kisüzemi négyszögek' (így nevezik a művezetőből, a párt-, a szakszervezet és a KISZ megbízottjából álló bizottságot) egyetértett azzal, hogy a nagyobb összegből nagyobb lehetőség nyílik a fokozott differenciálásra, vagyis az kapjon nagyobb összegű béremelést, aki többet és jobban dolgozik. Aki fegyelmezetlen, aki sok selejtet gyárt és ezzel kárt ókoz, az nem érdemel több fizetést. Elvben ezt is elfogadták, de többen szóvá teszik, hogy nem mindig tudják megállapítani, vajon ki gyártotta a selejtet, figyelmetlenség, vagy anyaghiba okozta és mennyi a kár? Jó munka, több bér Pogonyi József munkaügyi vezető ezzel a megjegyzéssel adta át a régi és az új bértételeket tartalmazó kimutatást. A hegesztőknél olvasható, hogy Aranyosi István elmúlt évi alapbére 17 forint volt.,, most 18 ,forint. De Majoros Lajos bérét 21-ről 22,40-re emelték. Azért, mert Majoros Lajos nágy szakmai gyakorlattal rendelkező hegesztő, szakvizsgával rendelkezik. A jól képzett és jó munkát végző, hegesztők korábban havonta 200 forint személyi pótlékot kaptak, ezt az idén 500 forintra emelték. A gyárnak négy-öt minősített, jó hegesztőre van szüksége, erre kiemelt ösztönzést adott. Az alkatrészgyártó műhelyben, a lakatosok között nerr találunk olyan ■ differencia tást, mint a hegesztők vágj az esztergályosok közötl Jakab Ernő nem régi szak munkás, bérét 13 forintró 13,70-re emelték, Tóth Mik lósét 19,50-ről 20,70-re, Antal László brigád vezetőét 21,50- ről 23 forintra. Ez a különbség a szakmai gyakorlatot, a végzett munka minőségét és értékét tükrözi. De alig-alig találunk olyat, aki ne kapott volna béremelést, legfeljebb a kilépettek között és- súlyos fegyelmi vétség esetén. Vajon azt vették figyelembe, hogy mindenki a piacról él, ha emelkednek az árak, valamennyi béremelés mindenkit megillett? Téves önértékelés Keskeny István művezető állítja, hogy a gyárban jelenleg legalább tíz jó forgácsoló szakmunkásra lenne szükség. De az idén csak négyet tudtak felvenni. Eredményként említette, hogy az idén viszont senki sem ment el tőlük. Ezt úgy lehetett elérni, hogy az esztergályosoknak, különösen a nagy gépen dolgozó jó szakmunkásoknak az átlagosnál több béremelést adtak. Meg is kérdez' tem, hogy kit tart a műhely legjobb esztergályosának. Szabó Józsefet említette, de ő most beteg, nem régen jött ki a kórházból. Az ő bérét 21 forintról 24-re emelték. De megbecsült, jó esztergályosként mutatta be Boldizsár Lászlót. Vele arról váltottunk szót, hogy elégedett volt, amikor a 21-ről 23,50- re béremelési határozatot megkapta. De szerinte ő is megérdemelt volna annyit mint a társa, aki 50 fillérrel többet kapott. Az új besorolások ellen senki sem adott be fellebezést, Boldizsár László sem. Hacsak Váradi János nem; aki azt emlegeti, hogy az igazgatóhoz' megy panaszra. Azt kérdezi, hogy meddig kell neki még bizonyítani. Igaz, 19 forintról 20,80-ra emelték a bérét, de szerinte ő megérdemel any- nyit mint Molnár Lajos, akinek viszont miért adtak 23,50-et? Az igazgatótól és a művezetőtől azt hallottam, hogy Váradi János a Mezőgéptől nárom éve viszonylag alacsony fizetéssel iött át. Azóta kapott máskor is fizetésemelést, de súlyos fegyelmezetlenséget is elkövetett, Ezt figyelembe kell venni, meg azt is, hogy az igazán jó esztergályosok a rajz szerint mindig pontosan dolgoznak. Gondolkodva dolgoznak, a leglényegesebb, a legfinomabb munkát is kifogástalanul elvégzik, nem kell utánuk köszörülni. Az egyenlősdi akkor is veszélyes és káros, ha fölfelé akarják érvényesíteni. Differenciálás, ösztönzés A Német Demokratikus Köztársaságból nagy teljesítményű BFK—150 típusú fúró-, marógépet, Csehszlovákiából WHN fúró-, marógépeket szereztek be. Gonda Pál esztergályos, marós éppen egy új 6005/40 cipőipari kivágógép hídját emelte a gépre. Gonda Pál esztergályos, marós, de egy személyben targoncás és darukezelő is. A több mint hatmillió forint értékű, nagy teljesítményű gépeket három műszakban, a lehető legjobban ki kell használni. Aki több szakmával rendelkezik,p többet és jobban dolgozik, az többet keressen. Megnéztük a KAEV három munkásának 1981. első negyedévi átlagkeresetét. Boldizsár László túlórák nélkül átlagosan 7 233, Bóta György 5 755, Für József 5 239 forintot keresett. Tudjuk, hogy a fogyasztói árak körülbelül a béremelésekkel egyenlő mértékben emelkednek és nem differenciálják számottevően a bérek reálértékét. Szükség van-e a bérek differenciálására, .az egyén és a népgazdaság szempontjából szükséges-e az ösztönzés? Feltétlenül igen, mert az egyén jobb munkával javíthat anyagi helyzetén és enélkül nem lehetne a hatékonyság olyan mértékű növelését elérni, amely az átlagos reálbérek szinten tartásához szükséges feltételeket megteremti. Fazekas László Asszony, hűséggel (Fotó: Perl Márton) Ügy hívják, Pataki Ferenc, né. Megfontolt, komoly, s közben derűre, jókedvre köny- nven kapható. — Így igaz. de nincs benne semmi különös, sok más akad. aki természetben ilyen — És az a bizonyos hűség? Nevetve felel: — Nem esik nehezemre. Nem — és ez látszik is rajta, első pillanatra meglátszik. — Nem kérkedni való dolog ez, és ha úgy vesszük, ezen a szép képen folt is akad ... — Folt...? — szinte hi- hetelen. — Igen, mert végül is a második munkahelyem ez már — mondja, és mint általában, ha csak alkalom nyílik rá,' mosolyog. Bizalmat ébreszt a mosolya. — Bizony, ez már a második munkahelyem. Tizenegy évvel, ezelőtt, 1970 áprilisában kerültem ide, a Fi- nomszerelvénygyárba, pontosabban: az egri nagy gyár. ba, mert akkor még be kellett járni, hogy mire itt beindul az új gyár, megtanuljuk a szakmát. * ' — Hol itt a hűtlenség? — Ott, hogy korábban kerek kilenc évig a Rákóczi Tsz-ben dolgoztam, és tulaj, donképpen ott sem volt rossz helyem. De valahol, a lelkem mélyén én mindig üzemben szerettem volna dolgozni. Kaptam is rajta, amikor verbuválni kezdtek, hívták a munkásokat az új gyárba. Már aznsrp este. hogy meghallottam, szóltam a férjemnek: Te, ide figyelj, én elmegyek ... — Tizenegy hónapon keresztül kellett bejárni busz- szal. — Bizony, pontosan. Ráadásul: nem bírom a buszt — és Patakiné arcárí újra mosoly bujkál az emlékek hatása alatt —, szegény vezetők, de sokszor kellett útközben megállniuk szegényeknek. Ha sok nehézség árán, de valahogy mégis eltelt az a szűköcske esztendő, a hevesi „kisbervában” is megkezdődött a munka. — Igen, és így már sokkal jobb volt, A szakmát én gyorsan megtanultam, csak gyors kéz kell hozzá, semmi más, a többi már figyelem, és gyakorlat kérdése. Nekem szerencsés a helyzetem, mert ami művelet a szalagon van, azt mindet tudom, de ezt nem azért mondom, mintha dicsekedni akarnék. Nem is igen lehetne vele, mert nemcsak az én érdemem, hanem azoké is, akik akkor megtanítottak. Mert kedvesek, rendesek és türelmesek voltak hozzánk Egerben, így aki akarta, könnyen megtanulhatta a szakmát. Pataki Ferencnének ez jól sikerült. Jó munkája elismeréseként mér 1971-ben vezérigazgatói dicséretben részesült. és a vállalati kiváló dolgozó címre sem kellett többet várakoznia három esztendőnél. A teljesség ked. véért arról sem feledkezhetünk meg, hogy időközben a KGM kiváló dolgozója címet is kiérdemelte, majd újabb vállalati kitüntetés következett, a szocialista brigád, amelyjiek vezetője, már négyszeres bronz- és kétsze_ rés ezüstjelvényes. — Na, ezzel ugyan nem dicsekedhetünk, az arany nem jött össze ... — De a hűség azért marad. ..? — Biztosan. Anyira, hogy négy évvel ezelőtt mondtam a férjemnek, jó helyez, jöjjön, dolgozzon itt, a gyárban. Jött is, és így könnyebb, de nemcsak a hűség, hanem a helyzetünk is. — Visszatérve a sok jutalomra, elismerésre: hogy sikerült? Mosolyog, mélyről, belülről fakadó mosolygással: — Nevetni fog, de fogalmam sincs ... Ha azonban úgy jól belegondolok, akkor azt mondhatom, hogy amit rám bíztak, azt igyekeztem jól elvégezni, és a 24 tagú brigádunk is jó csapat, nincs egy szem bajunk sem egymással, hát valahogy így boldogulunk, mindőnk örömére. B. Kun Tibor 1981. május-12„ kedd jj£
