Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

I TELEVÍZIÓ Mérkőzés Új magyar film Az ötvenes évek, a sze­mélyi kultusz, s ki tudja még milyen néven nevezzük történelmi félmúltunknak azt a korszakát, amikor — ma már tény — nélkülözhetet­len gazdasági és politikai lépésekkel kiépült a szocia­lista társadalom struktúrájá­nak számos meghatározó alapkonstrukciója, s amikor kivégezték Rajk Lászlót, amikor az új társadalmi rend reményével és kíváná­sával együtt félelem is köl­tözött az emberi szívekbe, ■asvakba. Dobozy Imre így töpreng egv helvütt erről a korszak­ról: „Meg kell már egyszer írni a Rajk-ügyet. A kon. cevciós pereket. A so' mil­liónyi ölbe tett kezet. Az önkény előestéjét.'’ Fekete Sándor pedig egye­nesen ezt mondja: „Fel kell tárni a konstrukciós perek teljes mechanizmusát, az ön­rágalmazások fizikai és pszichikai kikényszerítésé­nek módszertanát. Majd így folytatja: ez. a korszak nem pusztán morális és jogi ta­gadást. valamint jóvátételt követel (erre már sor ke­rült), hanem ennél sokkal többet, történelmi, politikai és lélektani magyarázatot”. A kissé hossz,ada!masnak tűnő idézetek csupán arra szolgáltak. hogy egyrészt valamelyest is érzékeltetni lehessen azt a kort, amelyet sokan ma már csak a tan­könyvek többnyire semmit­mondó sablonaiból ismer­nek. másrészt pedig hogy Kása Ferenc legújabb film­jének, a Mérkőzésnek pon­tosabban értelmezhessük szándékát. Ez a szándék egyértelmű­en tiszteletet parancsoló és Olyan törekvés, amely elis­merésre méltó. Nemzeti ön­ismeretünk egyik nagy adós­ságának lerovása vezérelte a szerzőt. A adósság azon­ban adósság marad Kosa filmjének megtekintése után is. A film. amely 1956 nya" ..rán • játszódik és egy min- .dienható vidéki rendőr, va- llgmint az igazságért, a tör- .fényességért hadakozó fő­szerkesztő összecsapását ál­lítja a cselekmény központ­jába. félsiker. De inkább fél — félbemaradt, következe­tesen végig nem vitt, felemás alkotás. A felemásság elsősorban arra értendő, hogy az. alkotó, A film főszereplői: Aliéi ja Jachievvicz, Kozák András, Szi­lágyi Tibor a rendező egyrészt a szó szoros értelmében vett fé­lelmetes pontossággal vil­lantja elénk remekbe sza­bott jelenetekkel az. ötvenes évek „szűk” levegőjét, an­nak minden jellegzetes — már-már túlzottan is jelleg­zetes — alakjait, rendezvé­nyeit. szórakozási módjait, beszélgetési fordulatait, ám ebből a teljesen korhű össz­képből gyakran „kibeszél­nek” a szereplők. Kiszól­nak, kikacsintanak a mára. Direkten, funkciótlanul „ak­tualizálnak”. S ezzel nem azt érik el. hogy felmutas­sák a már letűnt korszak­nak azt a veszélyét, hogy bizonyos fenyegetettsé­gek általános érvényűek, a mának is szólnak, hanem azt, hogy korhűtlenné vál­nak, s így éppenhogy hite­lüket vesztik. Talán éppen ezek az ap­róságok erősítik meg végül a gyanút, hogy túlságosan kitalált az egész történet. Hogy végül is azt érzem, moziban ülök és tudom, hogy remekül játszó film­színészeket látok, nem félek eléggé Rigótól, a rendőrtől, nem dobog fel kellően a szívem Bállá főszerkesztő meghurcoltatásának izgal­mas pillanataiban. Az az érzésem, hogy előre megfo­galmazott tételeket igazol­nak vissza a dialógusok, a szereplők sorsai. Nem könnyű arról a kor­szakról beszélni. amelyet Kósa választott, Nem köny­nyű úgy beszélni, hogy az egy történelmi korszakkal mérve elmúlt pillanatról pontos diagnózist, reveláció- val felérő önmagukra is­merést, helyes értékítéletet olvasszon eggyé a műalkotás kohójában. Kósa beszél ró­la. Helyenként dadogva, he­lyenként bizonytalanul, nem­egyszer erőltetetten, de be­szél. Nem éltek egyet a sok­szor felületes történet-ese- lekménykezelési móddal, nem értek egyet, hogy a két főszereplő konfliktusát mint­egy külsődleges beavatko­zással, igazi drámai megol­dás nélkül vágja ketté. Nem értek egvet azzal a didakti­kus végső kicsengéssel — amikor, a főszerkesztő fia szinte ' félreértésből válik gyilkossá —, hogy az erő­szak erőszakot szül, hogy a filmben ábrázolt sóiét kor­szakból csak sötét, értelmet­len gyilkos megoldás szüle­tik. Kósa filmje — a Fekete Sánd.or-idézethez visszaka­nyarodva — nem ad az ed­digieknél sokkal többet. Nem ad a korszakról, a cselek­mények végső mozgatórugói­ról pontos történelmi, politi­kai és lélektani magyaráza­tot. De beszél. Olyan dolgok­ról. amelyekről beszélni kell. Alkotásának minden hibája ellenére ezért végül is csak azt mondhatom: ilyen mér­kőzésekre. még inkább job­bakra, szükség van. Szigethy András Egerben jefeni meg Új történelmi könyv A szakirodalombah eled­dig merőben nélkülözött munka hagyta el a közeli napokban a sajtót. A MA­GYAR TÖRTÉNELMI FO. GALOMGYÜJTEMÉNY két vaskos kötete a Heves me­gyei Levéltár és a Heves megyei Tanács V. B. Mű­velődésügyi Osztálya kiadásá­ban megielent. két kötet 1064 oldalon ábécérendszer­ben tartalmazza mindazok­nak a történelmi fogalmak­nak a szakszerű magyaráza­tát, mely a magyar történe­lemmel kapcsolatos. Az. egyes szócikkek a legújabb tudo­mányos megállapítások, ku­tatások eredményeit tükrö­zik. A nagy hozzáértéssel megirt mű szerzői a Heves megyei Levéltár munkatár­sai: Bán Péter, Havassy Pé­ter, Nemes Lajos és végül A. Varga László. A szer­kesztés felelősségteljes mun­káját Bán Péter végezte. A levéltár szükségletet kí­ván a munka megjelenteté­sével kielégíteni, de közvet­lenül nem a tanulók számá­ra. A gazdag eimszóválasz- ték összeállításában, kidol­gozásában olyan szemléleti és stílusbeli elveket érvé­nyesítettek a szerzők, melyek természetszerűen feltéte­lezik. megkívánják az olvasó történelmi alapképzettségét. A Magyar Történelmi Foga­lomgyűjtemény két kötete ennélfogva mindenekelőtt az általános és középiskolai ta­nárok, s nem kevésbé az egyetemi és főiskolai hall­gatók segítségére ki.ván len­ni, Ez a szerintünk is he­lyesen megválasztott törek­vés azonban semmiképpen sem zárja ki, hogy ne hasz­nálja, ne forgassa azt nagy haszonnal történelmünk iránt érdeklődő közönség is. Nem elhanyagolható funkciót fog betölteni kulturális életünk egyéb területein, a könyvtá­rakban. a művelődési házak­ban, a múzeumokban, a levél­tárakban. A rendkívül hasznos két kötet nehezen hozzáférhető lexikonok és sxakkönyvék. szakcikkek; légiójának meg­szerzését teszi fölöslegessé. A művet a Heves megyei Levéltár hozza forgalomba. (S. I.) 47. — Ne hülyéskedj már, Jóska — pirul el mérgében a tanárnő —, hát nagyon jól tudod, hogy nem erről van szó! Nehogy megsértődj már a proletariátus helyett! Per­sze. hogy pont úgy vannak igényei, mint az értelmisé­gieknek. vagy a paraszt­ságnak. vagy mit tudom én kinek, csak éppen mások ezek az igények, mint a tie­id! Mert mondjuk telekre gyűjt, ami neked ingyen se kellene, meg családi házat épít, ami megint nem kel­lene. vagy kocsira gyűjt, ami neked már megvan. Esetleg lakásra, és én attól tartok, hogy ezek vannak többen, mert egyelőre albérletben lakik, vagy a szüleinél la­kik. és szeretne családot ala­pítani, gyerekeket csinálni, QSvmsőg 1981. május 10., vasárnap és azokat normális körűimé, nyék között felnevelni! Ne­ked meg már ez is megvan. Hát csak erről van szó! — Bn se ingyen-kaptam a lakásomat! Nagyon sokat spóroltunk, és ráadásul még a kezdő mérnök; meg jog­gyakornoki fizetésünkből, hogy vissza tudjuk fizetni a kölcsönöket! — Persze! Mindenki így csinálta! De mast hogy már nem akarsz ilyen dolgokat, venni, ki tudsz fizetn; évi hét-nyolcezer forintot a tát­rai kirándulásra, és húszez­ret a jugoszláviai tengerpart­ra! Ha a melósnak megvan a lakása. kocsija, esetleg a telke is. akkor talán neki is igénye támad egy kis síel- getésre. Szóval ezt jelenti az igények különbözősége, nem pedig az én lenéző, úri allűr­jeimből fakad. — Van itt pénz! — vágja el a vitát a házigazda. — Ide figyeljetek, hogy micsoda pénzek forognak ebben az országban! Nézzétek meg a mai Népszabadság lakáshir­detéseit! Pedig gondolom, hogy az MSZMP központi lapjában csak a szemérme­sebbek hirdetnek. Csak tud­nám. hogy kik ezek?! „Gellértnél távfűtéses, reprezentatív, száz négyzet- méter öröklakásomat és Sza­badság-hegy tetején önálló egyszoba-összkomfortos. fűt­hető, kiskertes nyaralómat elcserélném önálló budai villára. Minden megoldás érdekel.” — Szegénykém! önálló bu­dai villára támadt igénye! És meg is fogja kapni. De azért ez nem a munkásosz­tály, nem az uralkodó osztály tagja! Vagy: „XII. kér. Gaál József utcában 120 nm-es. 2 szintes luxus öröklakás, be­épített berendezéssel, garázs- zsal eladó.” — Így röviden, eladó. Mert már nem akár lakni, mi?! Ugyan már! En­nek van még legalább két lakása. — Tudod, mennyi egy ilyennek az ára? Pontosan kétmillió! Készpénzben. És ha egy hét múlva felhívod, már eladta! Mert van. aki­nek van kétmillió forint készpénze. Azt pedig nem lehet a fizetésekből össze­spórolni. — Apropó, lakás! A szom­szédaink költöznek. Kaptak egy három és fél szobás la­kást a Pozsonyi úton. — Az ikresek? — Igen. Ábrabámék.' És a tanár részletesen el­meséli az egész históriát, la. ká-sügyi előadóstul, párttit­károstul együtt. Hatásos be­fejezésként pedig az öntu­datos munkáskáder kínosan csengő mondatát: a gyerekei már nem egy ilyen proli­környezetben nőnek tel. — Na. mérnök elvtárs, munkásőr elvtárs — kaján­kodik a fotós —, mit szólsz a munkásosztály fejlődésé­hez? ' A tanárnő Ábrahám István védelmére kel. — Pedig higgyétek el. nem hülye a fickó, és még vala­mi régi munkásöntudat is van benne. Két-három hó­napja, amikor az ikrek szü­lettek. valamiért bekopogott hozzánk. A déri i t kereste, hogy a Tériké üzent neki va­lamit a kórházból. Persze hát, behívtuk, gratuláltunk neki. volt otthon egy üveg pezsgő is. Aztán úgy beszél­getés közben elmesélte, ho­gyan jött ő fel negyvenöt után a falujából, hogyan lett ipari tanuló. szakmunkás, művezető, végül üzemmér­nök. És az egészben volt va. lami furcsa, anakronisztikus lelkesedés, vagv nosztalgia. Ahogy a gyárról beszélt. És hogy ő már nem tapasztalja ezt a beosztottainál, a fia- talabbakban. Csak követel­nek. meg elégedetlenkednek, de amikor le kéne valamit tenni az asztalra, akkor nem nagyon legénvkednek. In­kább panaszkodnak a K1SZ- ben, meg a szakszervezetben, hogy az 'Ábrateám ilyen szi­gorú. meg olyan szigorú, nem engedem el őket munkaidő­ben a KlSZ-g.vűlésre, vagy énekkarba, a népitáncba — csinálnának ezek mindent, csak dolgozni ne kelljen! Hát ezért állunk így gazda­ságilag. mert már minden fontosabb, mint a termelés! Mi is jártunk annak idején a DISZ-be. meg szeminári­umra, meg taggyűlésre még többet is. mint ezek, de mun­kaidő után. Hát hogyne! A dumából nem lehet megélni! (Folytatjuk) Átdolgozások Vannak, akik konokul ta­gadják azt, hogy egy ország-, vagy világszerte ismert re­gényből jó filmet, tévéjáté­kot lehet készíteni. Érveik figyelemre méltóak: féltik a remekbe mintázott jelleme­ket. a müvek eredeti hangu­latát, művészi leírásait, pár­beszédeit. Még sincs igazuk, mert a tűmnek és a televíziónak — nemcsak nálunk. hanem másutt is — közművelődési szerepkört is kell. sőt köte­lező vállalnia. Nem lehet le­mondani arról a nagyszerű lehetőségről, hogy így köz- kinccsé tehetők a világiro­dalom remekei. Az átdolgozás, igaz. buk­tatók sorával járó feladat. Legutóbb láttuk a képer­nyőn a Madame Rovar yt, Flaubert alkotásának tévévál­tozatát. Ez az elriasztó példa. Giles Cooper adaptálás köz­ben a regény tartalmi érté­keit nyirbálta meg. Olyany- nyira, hogy- a* függetlenségre vágyó, az érzelmileg gazdag nőből ledér asszonyt formált, aki az egyik férfi ágyából mindenféle gátlás nélkül re­pül a másikéba. Radney Bennett rendező és munka­társai tévútra siklottak, mil­lióknak okozva ezzel mély­séges csalódást, majdhogy megkérdőjelezve előttük az író nagyságát. (pécsi) Bűn Nem szívesen vállalkoztam soha ítészi szerepre, különö­sen akkor, ha valakit egy­értelműen el kellett marasz­talni. Nem kényelemszere­tetből. vagy valamiféle féle­lemtől vezéreltetve. Sokkal inkább azért, mert ha mást nem is, de annyit azért leg­alábbis sejtek az élet dolgai­ról, hogy azok ritkán egyér­telműek. t Mast mégis egyértelmű ítéletet mondok — természe­tesen fönntartva, hogy téve­dek. Á Bűn című' televíziós sorozat e hétén véget 'ért adásával kapcsolatban a ri­porter kollégával kapcsolat­ban, pontosabban róla, ma: gatartásáról. Nem tudom ugyanis, hogy nekünk, újságíróknak med­dig van jogunk — nem az etikai kódexünkben megha­tározottról van szó, hanem emberi jogunkról — védte­lenné. kiszolgáltatottá tenni embereket. A Bűn-sorozat adásában ugyanis ez történt. A megér­demelt büntetését töltő anyá­nak a riporter lejátszott egy telefonbeszélgetést magnó­járól. amelyből a riportalany döbbenetes dolgokat tudott meg odakintről. Többek kö­zött azt, hogy valószínű sor ha nem lesz ismét anya-gye­rek kapcsolat közte és lánya között. Az apa külföldre köl­tözött gyerekükkel. Egy ijesztő, ősi rémülettel összeszűkülő szemet láttam, már-már nem emberi, elfúló, gyötrődő zokogást hallottam és közben tudtam, hogy ez a nő még három hónapig be lesz zárva a tudomására ho­zott rettenettel együtt a bör­tönbe. Tudom, nincs ilyen jogi ki­fejezés. Mégis azt mondom, nincs semmilyen felhatalma­zásunk arra. hogy előre megfontolt szándékkal sú­lyos. talán gyógyíthatatlan lelki sértést kövessünk el bárki ellen. A börtönben sem! Itt ugyanis ez történt. (siigethy) Terülj, terülj asztalkám. .. Gurmanok. ínyencek, akik már élvezhették a kínai Szombattól május 17-ig .láthatók az 54. művészeti képaukción árverésre kerü­lő alkotások a MOM Sza- kasits Árpád Művelődési Központban. Az aukciót má­jus 19-én és 20-án rendezik meg a kuitúrháztMB. Össze* konyhák ízes ódáit, mesélik, hogy ezekben az éttermek­ben egv forgóasztalt ül körbe a vendég. Rajta a leg­változatosabb falatok, a tá­rolj ország szakácsainak bravúrjai. Mindenki kedvére válogathat és próbára teheti házigazdájának türelmét ... A mesebeli „terülj asztal­ka” e huszadik századi utóda jutott eszembe kedden este, amikor a televízió kulturális hetilapjának, a Stúdió 'tl- nek műsorát figyeltem. A készítők , valóban a legszíne­sebb „étkeket” tálalták fel ezen az estén. Barangolhat­tunk Szentendre utcáin, a kisvárost elözönlő művészeti főiskolásokat kerülgetve, okos véleményeket hallhattunk a pszichoanalízis atyjának, Sigmund Freudnak „utóéle­téről”, megismerkedhettünk egy „absztrakt” festővel, so­kak találkozhattak rég nem látott kedvencükkel. Haran­gozó Terivel és így tovább. Győrffy Miklós pedig a már emlegelett kínai" vendéglők házigazdáihoz méltó bölcses­séggel. vendég iránti kellő alázattal kínálta a Stúdió 81 legelső májusi számának csemegéit. Nem volt oly régen, hogy ne emlékeznénk arra, ho­gyan is indult a „Stúdió”. Nehézkesen, mesterkélten, színtelenül... Sokan meg­kérdőjelezték létjogosultsá­gát és további életét. A heti­lap szerkesztősége azonban nem adta fel. Nekik volt igazuk. (szilágyi) Értelmiség, ellentmondások Mit jelent ma hazánkban értelmiséginek (enni? Bizony a fogalom jelentését alapo­san megtépázta az idő. Sok tényező következtében ala­kult így: megnőtt a réteg nagysága, megváltozott ösz- szetétele. helye, szerepe. Nem mindig a legszerencsésebben alakultak , körülményen Eb­ben elhibázott döntések, irányzatok, is. közrejátszottak, amelyek súlyát még mindig viseljük. Kevéssé jelent ér­tékmegtartó és -továbbadó közeget mint régebben, pe­dig az ez. irányú követelmé­nyek nagyobbak mint valaha, Erről beszélgetett Huszár Tibor szociológus Possgay Imre művelődési miniszter­rel. A műsor címe: Értelmi­ség és közművelődés — nem fedte pontosan tartalmát: Legalábbis jelenlegi szóhasz­nálatunk szerint. Ugyanis á közművelődés fogalmát itt tágabban értelmezték, kiter­jesztették a kultúra egészére, hiszen a legfontosabb társa­dalmunk számára, hogy min­denki túl tudjon látni szúk körén. Ehhez kell a „müveit emberfő” példamutatása. Saj­nos jelenlegi érdekeltségi viszonyaink rendkívül ellent­mondásosak: a fiátal diplo­mások jó része rákényszerül erői szétforgácsolására, ' az. idősebbek egy részét pedig már kevés az, ami ösztönzi. Az elhangzottak tanulsá­gát és lényegét Pozsgay Im­re fogalmazta meg: talán túlságosan is legyökerezett szemléletünk jelenlegi fel- épitettségünkön belül, pedig a jövőre is figyelni kell: az egyéni kezdeményezőkészség kibontása, a műveltség ter­jesztése társadalmunkban na­gyobb kötetlenséget eredmé­nyezhet, s az osztályok és rét egek közötti különbségéit elmosódását is jelentheti. (gábor) sen !07 festményt kínálnak eladásra, csaknem négy és fél millió forintos kikiáltási áron. A kiállítás naponta 10—18 óra között tekinthető meg Budapesten, a XII. Csörsz utca it. nam alatt. (MTI) Májusi képaukció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom