Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

01 ÜZLETEK - BŐVÜLŐ KAPCSOLATOK' Egri ezüstérem az AGROMASEXPÓ-n Sikerrel mutatkoztak be a MEZŐGÉP-vállalatok. A veszp­rémiek a kistermelők munkáját segítő Robi kisgépcsaládoi állították ki (Fotó: Szántó György) az anyag- és energiatakaré­kos felhasználást segítik elő, Egyebek mellett kombájn­szem veszteség-mérőt, vetés­ellenőrző monitort, fűtés - szabályozó berendezéseket, továbbá automatikus bioló­giai és kémiai elemző be­rendezéseket tanulmányoz­hattak a kiállítás résztvevői. Felkeltette a szakemberek érdeklődését az erdészeti berendezések sora, melyek között volt a Mátrai Erdő. és Fafeldolgozó Gazda® én faapritó, valamint rönkha­sitó gépe. Ez utóbbi elnyer, te a vásár ezüstérmét, ami jelentős elismerésnek szár mit ezen a rangos nemzet­közi bemutatón. A könnyű­ipari gépkmUrtás is méltán aratott sikert, különösen a festeon ültetett textil,, kon* Hogy érzi magáit a fez elnöke mostanában ? — Köszönöm, jól, — Miért? — Több oka ven. De a lé­nyeg: a korán beköszöntött és hosszan elhúzódó tél után kétségek között vártuk a ta­vaszt, Kiderült, növényeink, köztük a szőlőink is jól bír­ták a megpróbáltatást. Ezért ilyen nyugodt, ki­egyensúlyozott dr. Nyilas János, a gyöngyössolymosi Mátra Tsz elnöke. Egy meg egy brigád Ha a szövetkezet szőlőte­rületét kell meghatározni, ahhoz a kétszázötven hektár kimondása is bőven elegen­dő. Ha úgy vesszük, nem nagy terület. De a háztájit sem lehet kihagyni. A száz­harminc hektárból az egy- harmad nagyüzemi művelés­re alkalmas. Tehát pontosan ugyanúgy végeznek benne minden munkát a gépekkel, a helikopterrel, mint a kö­zösben. A tény azonban azt is jel­zi, hogy van még lehetőség a szőlős területek növelésé­re. A legújabb, harminc­hektáros táblán már csak a telepítés maradt, hátra. En­nek a munkának április kö­zepe volt a határideje. A többi szőlőben a karle- kötés és a vessző kihúzása, „eltüntetése” adHr a mun­kát. Két brigád felelős a sző- löskeri ekért. Nevük nincs, csak úgy emlegetik őket. hogy az I-es brigád, amely­nek -yén Szabó Imréné sür- gőlődáí, és a II-es brigád, aminek viszont férfi. Molnár István a vezetője^ Az meg csupán a véletlen műve. hogy az egyikben is, a másik csa­patban is összesen csak .ket­SEGfT A TUDOMÁNY A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ezüstéremmel djazott rönkhasító gépe Ma, vasárnap este zárja kapuit a kőbányai vásárvá­rosban az AGROMASEXPO ’81. Az első idei buda­pesti nemzetközi bemuta­tó néhány újdonsággal szolgált. Ezúttal ugyan­is nem csupán a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari gé­peket és műszereket állí­tották ki, hanem ezekkel egy időben műanyagokat, gumiipari termékeket, köny nyűipari gépeket, valamint a munkavédelem korszerű eszközeit is láthatták az ér­deklődők. Az egyhetes raagyssstbású kiállítás sikerrel szolgálta a rendezők célját, sikerült érzékeltetni azokat a mű­szaki erőfeszítéseket, ame­lyek az anyag- és energia- takarékos, a gazdaságos ter­melést segítik elől A kiál" Irtott szemléltető anyag hű­en mutatta, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi, gaz­dasági helyzetben, az ener­giaszegény világban még in­kább szükség van az álla­mok együttműködésére, egy­más lehetőségeinek jobb megismerésére. Ezen a seregszemTén az élenjáró, versenyképes tech­nikát^ vonultatták fel. A gé­pesítés, az automatizálás fejlődését, a hatékonyabb, az, emberi munkaerőt, az energiát takarékosabban fel­használó, Sieáue megkímélő módszereket mutatták be. A 113 kiállító — közöttük hazánk — bemutatta, hogy az évről évre zsugorodó me­zőgazdasági termőterületen a további gépesítéssel, tech­nológiai tökéletesítéssel ho­gyan növelhetők a termés­hozamok. Első alkalommá? szerepelt a kiállításon a gumiipari termékeivel és feldolgozó- gépétnél. Ezek mellett fel­vonult újdonságaival a mű­anyagipar is. Ennek sorában méltán arattak sikert a győri Graboplast ruházati és bőr­díszművel, valamint a bútorfóliái. Felkeltette a szakemberek érdeklődését a Fővárosi Műanyagipari Vál­la lat ezerliteres polietilén tartálya, amely különböző vegyszerek, növényvédő sze­rek tárolására és szállításá­ra alkalmas. A kiállítás ér­dekessége az is, hogy a ME- ZÖGÉP-vállalatok száz új típusú géppel és műszaki berendezéssel jelentkeztek. Bemutatták az első hazai cukorrépa-betakarítót, amely egy menetben két műve­letet végez.. A földből ki­szedik a répát és sorba rakják. A szakemberek vé­leménye szerint műszakilag legalább olyan jó, mint a külföldiek. A kiállítók között szerepel á Nógrád megyei Karancs- mente Termelőszövetkezet irányításával működő AG- ROFA-társulás, amely ol­csón és gazdaságosan fel­építhető épületeivel: állat­tartó-telepekkel. raktárak­kal. magtárakk*! nagy si­kert aratott. És vele együtt ott volt a TSZ­KÉR egri területi központ­ja is, amely részt vesz ezek értékesítésében a kö­vetkező években is. Az. élel­miszeripari bemutatók ér­dekességét az ÉLGÉP kül­földön is ismert konzerv- tej-, és malomipari gépei reprezentálják. Sokféle mű­szert . is népszerűsítenek a vállalatok. Ezek közös jel­lemzője, hogy valamennyi fekció-, bőr- és cipőipari gé­pek, berendezések sokasága. A magyar üzemek közül a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat például komplett ci­pőipari szalont mutatott be működés közben. Sikerrel jelentkezett a KAEV egri és gyöngyösi gyára is. Az egriek két hid­raulikus kivágógépet mu­tattak be, melyek főleg a cipő-, bőr- és műanyagipar­ban használatosak. A két kiállított hidroplatós eme­lőasztallal pedig hat méter magasságban is lehet dol­gozni. A nehéz fizikai mun­kák csökkentésében, főleg konténerek rakodásánál és elektromos szerelésnél se­gít. A gyöngyösiek egy új típusú nagy teljesítményű és könnyen kezelhető cipő­ipari szabászgéppel jelent­keztek, melynek máris van piaca. Érdeklődők főleg Angliából, Ausztriából és PoftugáMébdl jelentkeztek. Ezek mellett kiállították a tíz évvel, vagy annál régeb­ben az általuk készített ci­pőipari szabászgépek felújí­tott változatát is. Elhatároz­ták ugyanis, hogy a VI. St- éves tervben váltanák as erszágbam lévő ilyen típusú gépek •esx'fsvxwefi fetérj&á- nái, A kääWBte otfvté t>mBtr erre utalnak aaok az üzleti tárgyalások, melyeket az el­múlt héten a bemutató Ide­je alatt' tartottak, és ame­lyek közül több a jövőben is folytatódik a szerződések aláírásával. Nem beszélve a szakmai tepassáaláteseBék“ *61, amelyek áttekintést ad­tak az éteosiáeá ájebb megoW&sáteS, % mink a ha-gponiangos, már jttt Cserépkályha - csak exportra? Cserépkályha? Igen. Vallják a szakemberek, ugyanis ebben az energia- szegény időben igen gazda­ságos, jelentős energiameg­takarítás érhető el alkal­mazásával. Cserépkályha? Igen. Vallják ezt egyre többen a téli napokon is melegre vá­gyók közül. Tehát megke­resik a megye egyetlen, cse­répkályha építésével, kar­bantartásával foglalkozó céget, a Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalatot. Ott aztán előjegyzésbe ve­szik kívánságát, s míg meg nem, érkezik az építéshez szükséges, alapanyag. a csempe, addig várhat. Ha egyáltalán megérkezik. A Magyar Távirati Iroda nemrégiben kiadott egy in­formációt, ami szerint a cserépkályha a reneszán­szát éli. Mindez igaz lehet­ne, ha megfelelő lenne az országban a már említett atapanyagellátás. Nyír­egyházán, Zalaegerszegen és Esztergomban foglal­koznak ezeknek a csempe- anyagoknak a gyártásával E három helyszínről azon­ban kapacitáshiány miatt nem tudják ellátni a fel­merülő igények felét sem. A Heves megyei Tüzelés- technikai és Kéményseprő Vállalat szakemberei több megoldással is kísérleteztek, eredmény nélkül. Néha be­fut egy-két szállítmány, de ezek többszörösére lenne szükség. Az újságíró jelen­létében ismételten felhívták többek között a zalaeger­szegi gyárat, hogy hátha ... A válasz: — Már benyújtottuk a kapacitás bővítésére pályá­zatunkat, de ebből 1982— 83-nál előbb nem lesz sem­mi. Addig pedig, exportkö­telezettségünk miatt még egy darabot sem tudunk szállítani. Hm. Exportra van. itt­hon hiánycikk... (kisszabó) déi. \, pfe I' i, gépe**, kö­zöttük a kettős manfeSwal kifejlesztett, ffieáwe twuább­fejlesiztett típusok jó alapul szolgálnak az együttműkö­dés lehetőségeinek. A piac­kutató munkához, hogy honnan és iwtt szerezzünk be, jó lehetőséget nyújtott az AGROMASEXPO ’*1. Mentasz Károly ÁPRILIS VÍGÉN Egységes módszer a gépkocsikárok megállapítására m számítási módszert dol­goztak ki a karambolos gép­kocsik forgalmi értékének megállapítására az Igazság­ügyi Műszaki Szakértői In­tézetben. Az elmúlt években »gyanis sok gondot okozott, hogy egy-egy karambol után a szakvéleményt készítő igaz­ságügyi szakértők különböző módon állapították meg a gépjárművek kár utáni érté­két, még az is előfordult, hogy ugyanarról a gépkocsi­ról a szakértők teljesen elté­rő véleménnyel voltak, i Az egységes gyakorlat meg­teremtése érdekében az Ä1- ttami Biztosító fölkérésére dolgozták ki az új számítási rendszert, amelynek tártaim» módszertani levél formájában jelenik meg április végén az Igazságügyi Közlönyben. A számítási rendszert a biztosító képviselői elfogad­ták, s a jövőben már ennek figyelembevételével számít­ják ki a sérült gépjárművek forgalmi értékét. A módszertani levél segít­séget jelent majd a bírósá­goknak is a vitás esetek megítélésénél, ugyanakkor kevesebb nézeteltérésre ad majd tehetőséget a gépkocsi­tulajdonosok, a biztosító il­letve az igazságügyi szakér­tők között. Tavasz a gyfingyössolymosi határban két férfi akad. Ez aztán az igazi „nőuralom”? Aligha. Sokkal inkább annak bi­zonysága, hogy a , munka dandárja a nőknek jut a határban is. Dicséretükre szólva: helyt is állnak tisztességgel. A piac a döntő Mi legyen a Szedett sző­lővel? A válasz nagyon egy­szerű. El kell adni. Miután nincs elegendő pincéjük, a szüret után nem tudják bor­rá érlelni a bogyók levét,. — Azért van a hetven hektár csemegénk, hogy , a szedést, már korábban el­kezdhessük. Ebből rendsze­rint 40—50 vagonnal érté­kesítünk — mondta az el­nök. Hogy kinek adják el? Van a szerződés, amely „válo­gatásra”’ módot nem ad. de a piac... Ha lehet. Ahogy a borszőlőnél is. — Miután az illatos fajtá­kat keresik, csak azokat le­het aránylag jól értékesíte­ni. tehát azokat termeljük. A VI. ötéves tervben 150 hektáron telepítenek, ami­ből nyolcvan hektár lesz mus­kotály és harminc heictar a szürkebarát. A nyugati borkereskedők általában a ..saját” boraik javítására veszik ezeket az aromásabb jellegű innivaló­kat. A tej nem számit Furcsán hangzik: a soly- mosiak háromszáz szarvas- marhát js tartanak, ebből száz a tehén, de egy Hier tejet sem értékesítenek a maga valósága ban, — Addig szopik a borjú, amíg az anyjának teje van. Ugyanis mi csak a húsáért neveljük az állatokat, Évente hetven-nyolcvan hízott bikát adunk el. Amiből az is kiderül, hogy a szántóföldek hozama is az állattartásért van. A gabo­nafélék háromszáz hektáron díszlenek. A termés felét általában el tudják adni. — Valamivel jobb az ered­ményünk, mint amilyen a megyei szokott lenni. Tehát nem másodrendű terület a szántóföldi ebben a szőlős gazdaságban. Sőt! még a réteket is gondoz.z.ák. — Telepített legelőt hasz­nosítunk ötven hektáron. Évente egyszer le is kaszál­juk. Hektáronként 30—40 mázsa szénát tudunk be­gyűjteni. Ezek a számok nagyon fi­gyelemre méltóak. Még anv- nyit kell említeni, hogy az idén további ‘harminc hek­táron alakítanak ki inten­zív legelőt. Kiderül: megéri, meghálálja a gondoskodást a „másra nem hasznosítha­tó” terület. Jó pénzt hoz. Szívesen megfogadják Egysíkú függöny, keteíkú föggöny: nem az ablakra rakják ezeket. Az új, ha úgy tetszik: a legújabb sző­lőművelési módok essek, A teastajten meg naea»ekr-pe­pecselni” a gazdák, ott a kétsíkú függöny dívik. A kö­zösben már nemcsak a szü­retre kell gondolni, hanem a metszéskor levágott vessző kihúzására is. Ezért ott az egysíkú függöny a jobb meg­oldás. Nem maguktól találták ki ezt, ahogyan azt sem, hogy a hatvan hektárnyi gyümöl­csösükben jó volna valami­féle olyan szert használni, amely a virágzáskor elősegí­tené a kötést, A cseresznyé­hez a veszprémi egyetem ké­mikusai adtak ötletet, de ta­nácskoznak más vegyészek­kel is. Ahogy azon is törik a fe­jüket, mit kezdjenek azzal a rengeteg száraz vesszővel a metszés után. Elégetni a táb­lák közti úton?1 És ebből mi a hasznuk? összevágni és otthagyni a sorok között, , hogy a belőlük oldható anyag visszajusson a talajba? Ez már sokkal jobb. de még nem találtak hozzá kifogás­talan megoldást. — Arra gondoltunk, hogy a szalmához hasonlóan ezt is bálázni kellene és akkor el lehetne égetni va­lami olyan kazánban, ami a hőt adná a műhelyeinkhez, más épületeinkhez. Mert a fűtőolaj nekünk nem kettő- hetvenbe kerül. Az elnök szavai azt bi- . zonygaiják, hogy még nem jutottak el a megnyugtató módszerhez. A vesszőbálázó gép körvonalai is csak ara­nyiból állnak, hogy olyas­fajtának kellene lennie, mint a szalmabálázőé, de hát at­tól jóval erősebb megépítés­ben, Maguk vállalkoznak a „kísérleti példány” kialakí­tására. A tudomány szerint Az előbb már említettünk két szakmai tanácsadót, akik a gyümölcsösben kínálnak célravezető megoldásokat. De lehetne sorolni a töb­bit is. A Debreceni Agrártu­dományi Egyetemet, a Gyön­gyös—domoszlói Szőlőter­mesztési Rendszert, a kutató- intézeteket és a közeid fel­sőfokú tanintézményeket: a szakemberek tudását a gyön- gyössolymosiak hasznosít­ják. Nem akarnak feltalálni már ismert 'módszereket, de azt is hangoztatják, hogy a valamikori gazdaemberek hagyományokra épülő ta­pasztalatai mára már keve­set adnának a mindennapok eljárásaihoz. Mára már jó­val nagyobbak a követelmé­nyek. És nemcsak a mázsáké rakra, a literekre, hanem a — hatékonyságra is. Mit, mennyiért? Két. kér­dés csupán. A két legsú­lyosabb kérdés, Gj'öngyö*- »oly mosson «. G. »olnár Faién« MMMSj® M*L üttríik ÍZ-, vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom