Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
„Or belváros születik Pillanatkép egy mai belvárosi utcából (Fotó: Kőhidi Imre) Nem divat, hanem sokkal inkább a szükségszerűség mozgatja — mondhatni: már világszerte — azt az igyekezetei, amely a belvárosok, ezen belül pedig a műemléknegyedek hovatovább kriminális közlekedési helyzetének javítására irányul. Nincs másképpen Egerben •sem, ahol a feladat már húsz esztendeje megfogalmazódott, s megoldása napjainkra úgyszólván elodázhatatlanná vált. Elegendő talán, ha csupán néhány, a legutóbbi esz. téridőben szerzett i tapasztalatokra utalunk: ,a Bizományi Áruház előtt napon'.i 10 790. a líceumnál 11540 járműegység . halad átlagosan. S ez a hatalmas forgalom nemcsak az aszfalt, az épületek. hanem az ember, az itt élők vagy sétálók számára is szinte már elviselhetetlen. Nyilvánvaló az egész- ségkárosítás például a Rel- , városi Étterem térségében, ahol a levegő mírótiartalma a megengedettnél három és félszer nagyobb, ötször any- nyi az ólom és tizennyolcszor a szénmonoxid, mint amennyi esetleg lehetne, s a zajszint is a felső határ közelében van. Ä megyeszékhely kis utcácskái annak idején nyilvánvalóan nem a mostanihoz hasonló igénybevételnek épültek. Közel sem járta őket annyi gyalogos és gépkocsi, mint napjainkban. Sokkal kevesebben lakták a várost s lényegesen kisebb volt az idegenforgalom. Gondolni sem mertek volna arra. hogy a helybelieken kívül évente mintegy 1.5 millió — a főváros és a Balaton után a legtöbb — vendég is megforduljon! önmagában is riasz.tó, hogy csupán a belvárosban már 11211 embernek van otthona, s tizenötezernek munka- ' -helye, területüket tekintve pedig ide összpontosul a? 'ífflzletek csaknem kétharmada. S ha még hozzászámítjuk, hogy ezekben az utcákban látható a műemlékek nagy része is, ennélfogva ide igyekszik a kirándulók zöme. nem nehéz megállapítanunk: nagyobb ostromnak van kitéve, mint amit egykor a csaták jelentettek errefelé. Egyszóval: feltétlenül rendet kell teremteni! Méghozzá úgy. hogy a rohamosan növekvő, fejlődő Eger természetesen élhesse mai. megváltozott, korszerű életét, de miközben modernebbé válik, megőrizze bájos. kellemes, kisvárosi arculatát, hangula. tát is a helybeliek és az idegenek örömére egyaránt. Tulajdonképpen e kettős célkitűzést szolgálják a törekvések. amelyek során — nem k*r; áldozatokkal — hozzáláttak már a várost átszelő főútvonalnak a belterületről történő ..eltereléséhez’, hogy a múemléknegyedet rövidesen inkább csak a gyalogosoknak engedhessék át. A sétálóbelvárossal kapcsolatos elképzelésekről nem. egyszer írtunk már lapunkban. Lényegében az a terv, hogy új közlekedési rehd bevezetésével, május 31 —töl, a megyeszékhelynek ez a része olyan övezet legyen, amit a motorizáció nem veszélyeztet. nem rombol tovább, a főforgalmi út. a helyi jé tat is éppencsak érint, a forgalmi, gyűjtő és az úgynevezett feltáró utak a legegészségesebben kiszolgálnak. A sétálóutcákat — a Jókai utca elején már látható — „küszöbök”, s rövidesen közlekedési táblák védik majd, Az átmenő forgalom teljes kizárásával egyidejűleg szabályozzák a belvárosi célforgalmat, engedélyhez, kijelölt útvonalhoz kötik a behajtást, a járműveknél sebesség-, súly- és magasságkorlátozások lépnek életbe. A nagy forgalmú utcákon, tereken megszüntetik a személygépkocsik parkolását, s a várakozásra kijelölt területeken is csak meghatározott ideig lehet maradni, fizetés ellenében. A szabad leállásra csupán a belváros perem terű létéin biztosítanak helyet. Az intézkedések, ha szigorítják is, természetesen nem akadályozzák a kereskedelmi egységek szükséges feltöltését, a különböző szolgáltatások végzését. A mozgássérülteknek külön módot teremtenek arra, hogy a gyalogosövezetet gépkocsijaikkal rendszeresen látogathassák. S hogy az egri belváros ne csak praktikusabb, hanem szebb is legyen a mostaninál’; az épülettömbök rekonstrukcióival egyidejűleg megtörténik majd \a sétálóutcák burkolatainak kicserélése. Több megoldásra is gondoltak, s ezeket — egyelőre kísérletképpen — a Fellner Jakab utcában, a főiskola mellett, valamint a Dómus Áruháznál iparkodnak mielőbb bemutatni. Csak dicsérni lehet a tanács vezetőit, amiért a nagy vállalkozáshoz olyan körültekintően fognak, hogy országos jelentőségű intézmények, más, hasonló gondokkal foglalkozott, vagy foglalkozó települések szakembereinek véleményét is kikeriki Éppen a napokban olyan tanácskozást. konzultációt rendeztek Egerben, amelyen seregnyi hasznosítható véleményt. javaslatot kaphattak. Feltétlenül tovább erősödhet így az a meggyőződés, hogy például még határozottabban kell törekedni a belvárosba nem illő üzemek kitelepítésére, á vonzóbb lakóhely, bevásárló- és szórakozási központ kialakítására, ae épületek, közterületek csinosításáig; az utcabútorok gyarapítására ,it El lehet, gondolkodni azon is. hogy na korlátozzák a gépkocsiforgalmat, valamiképpen megoldható legyen a vásárolt nagyobb áru- mennyiség, egyes terjedelmesebb, súlyosabb, tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítása az üzletektől. Vagy a csomagokat esetleg megőr- zőhelyen lehessen tartani, amíg az ember sétálgat, beül egy-egy vendéglőbe, presszóba. Aztán mérlegelni, fontolgatni lehet, hogyha a megszüntetett korábbi parkolóhelyek pótlásával a régebbinél több személygépkocsi számára teremtenek is területet, vajon tényleg elegendő lesz-e, nem kellene-e tovább kutatni a lehetőségeket, megoldásokat? Nem kellene-e tagosabb, az a dó- buszok befogadására is alkalmasabb helyeket kijelölni a megfelelő uIcákon, tereken? Lehetne e parkó.ó- helyeket létesíteni a helyijáratú autóbuszok végállomásainak vagy megállóinak közelében, hogy ésszerű „át-, szállással” ki-ki megközelíthesse a városközpontot. S például nagyobb csoportoknak indíthatnának-e más útvonalakon is esetleg külön, i'árosi kisbuszaiét, egy_egy távolabbi parkolóból a Sétálóbelváros határáig? Nem utolsósorban pedig szóba került a fokozatosság, a türelem is, ami elengedhetetlenül szükséget; a tervezett változások bevezetéséhez, az egyébként is em- bercentriküs elképzelésekhez kell, hogy tartozzék. Dicséretes, hogy csupán áz elkerülhetetlen tllaUnakr.i gondoltok'. s az 'itt lákWii.’az itl dolgozóik, az ide kirrindulók érdekében a tanács valóban a legtöbbet kívánja tenni, akár a KRESZ módosításáért is harcol. Mi tagadás, magunk is érdeklődéssel, kíváncsian várjuk a1 változásokat, az „új” egri belváros születését. S reméljük, hogy végül is valóban mindenkinek tetszik. Gyóni Gyula Szánkó, sílécek, lecserélt. de még használható autógumik, takarítóeszközök, egyszóval minden, amit a pincében kellene tárolni. Pince ugyanis nincs: egy-kél közös helyiség kivételével az egészet bérbe vette valamelyik raktárhiánnyal küzdő vállalat, a bérleti díjból fedezik a ház- karbantartási költségeinek felét. De a folyosót eltorlaszoló bútorok azt is elárulják, hogy n nagy az a négyszer öt és fél métevps szoba, ha oda ennyi minden kényelmesen beférhet. Hiszen csak 1981. április 12., vasárnap a nagyszobából hordták ki a bútorokat, a többi tapétázását egy következő hét végére halasztják. Ezért van az, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben talán nem is volt tavasztól őszig olyan hét vége, amikor valamelyik lakásban ne tapétáztak vagy festettek volna. És három-négy évenként elölről kell kezdeni az egészet. A professzor nem is lepődik meg, amikor az ötödik emeleten kiszáll a liftből, s látja a felfordulást. Még örül is, hogy az ő folyosójukon csak tapétázzák az egyik szomszédos lakást, ez legalább csöndes munka, nem úgy mint a parkettacsiszolás, és nem csinálnak vele olyan mocskot a folyosón meg a szemétledobóban. AM, hogy melyik szélső lakásból hordták ki a búkor okát, azt persze nem tudja megállapítani, ahhoz ismerni kellene őket. a professzor pedig még soha nem járt egyik szomszédjánál sémi Csak azt látja, hogy a két szemben levő lakás ajtaja nyitva van, s a folyosón egy hosszú ebédlőasztal mellett a filmrendező ragasztót kenceficéi a méretre vágott ta- pétacsíkra. És abban a‘ pillanatban, amikor a hazaterei nyugdíjas or v as p r o fess zo r becsukja a folyosó üvegajtaját. a Váci útra néző lakásból kilép a villanyszerelő, összehajtogatja a ragacsos tapétát, és visszamegy a lakásba. Ezek szerint pedig a villanyszerelőnél tapétáznak, az ő bútorai vannak a folyosón. A villanyszerelő és a filmrendező «barátsága is csak a mai napon s éppen a tapétázás kapcsán erősödött meg annyira, hogy most, délután fél három körül már tegező viszonyban vannak. Néha még mindketten eltévesztik a megszólítást, vagy beszéd közben a személyragot, hiszen nagy erő az évtizedes megszokás és beidegződés, s ők alig másfél-két órája te- geződtok össze. Amikor az egyik fal elkészült, és már volt mit nézni az új tapétán. leültek hát egy kicsit megpihenni, s a villanyszerelő elővett a frizsiderből egy üveg cseresznyepálinkát. Persze korántsem az össze- tegeződés szándékával, hiszen a filmrendező mondta koccintás közben: — Ugyan, ne bolondozz már! Mi az, hogy egészségére, szomszéd úr?l Ha megengeded, én vagyok az öregebb! Szervusz! A villanyszerelő negyven körüli fiatalember, kispor- tolt, erős testalkatú. Dús, göndör hajával jóval fiata- labbnak látszik, mint az ötven körüli, gyűrt arcú filmrendező, de a tisztelet, vagy tartózkodás nem annyira az életkor miatt, hanem inkább abból a különbségből adódik, ami társadalmi és anyagi megbecsülés tekintetében egv gyári munkást elválaszt egy filmrendezőtől. Pedig ez a barátkozási szándék egy ideje már szóbeszéd tárgya, volt. „Barátkozunk?” — szokta kérdezni a rendező felesége, amikor hazajövet a szemben lakó szomszéd Zsigulija mellé állítják le a kocsijukat. „Aha! Legalább a kocsik kezdjék el , a barálkozást. Lesz idejük egész éjjel elbeszélgetni a gazdáikról.” Ennek a gyakran ismétlődő abszurd párbeszédnek az az előzménye, hogy még tavasszal szólt egyszer a rendező édesanyja vacsora közben : — Te Sándor, miért nem barátkoztok ezekkel a Sziget völgyiék kel? Még azt hiszik, hogy ti lenézitek őket. Pedig-a gyerekeitek égy osztályba járnak, ti itt laktól: egymással szemben, nem is olyan nagy a korkülönbség köztelek, hát csak arra gondolhatnak. hogy ti lenézitek a gyári munkásokat. Hiszen te is ott kezdied. apád meg, szegény, haláláig esztergályos volt. (Folytatjuk) TEíl^Elf I3EIO Lift-rapszódia Ezt már az. én edzet gyomrom «ein vehettp he. a faviccek olyan egvveleaé hozták össze ebben a filmben. hogv egy magát valamire tartó despola kevesebbért is lefejeztetné udvari bolondját. Liszt romantikus zenéjére (illetve inkább a müvek címére) s nevének bárgyú kifordítására épül a történet. melynek során liftekbe szállnak a sz.ereplök. hogy az .élet", vagy a „történelem” különböző „szintjein" lépjenek ki belőlük. Ettől persze akár még valamelyest elfogadható is lenne ez az egész, azonban egyetlen pillanata sem volt a négy rövidke történetnek, amely ne köszönt volna vissza valahonnan. így a „Szerelmi álmok’' szemüveges, nyámnyila alakja egy poros vicclap' legunalmasabb karikatúráiból mászott elő, nem is azért, hogy a nők. sokkal inkább, hogy a közhelyek prédája legyen. A „Mazeppa’’ főszereplője a poklot és a mennyországot járta végig: a túl- i világi visszásságokon talán még Noé sem nevetett volna. A „Haláltáncban’’ érzésem szerint magának a nagy zeneköl tőnek a körmeit vághatta le a halállal ízléstelenül kacérkodó öregasszony, hiszen a tetem láthatóan — való. műleg többször is — megfordult a koporsójában. Félre a tréfával:! a blődli, az akasztófahumor használható stíluseszköz, de mindig kötéltánc: könnyen gusztustalan lehet. Ennek a filmnek az alkotói elvétették a lépést... (gábor) Rakowski Másodszor — illetve az első interjú ismétlését beszámítva harmadszor ,— lát- hatják-hallhatják a magyar televíziónézők Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettest nyilatkozni. / Másodjára már ismerős volt az arca. Töprengő, gondok mélyítette vonásokkal kemény arc, finom, néha szinte már halk ha-ng. Százszor, talán ezerszer is megfontolt, megforgatott mondatok. Rakowski a hazájáról "beszél. Népének, nemzetének sorsáról. Szinte lélegzetvisszafojtva figyelem az újságíró miniszterelnök-helyettest, aki jelen időben írja sokakkal együtt a történelmet. Számára nem az szabatott ki, hogy utólag, tankönyvek tanulságaiból levont következtetésekkel döntse el: a kiélezett társadalmi helyzetben mi lett volna a helyes. Neki most kell dönteni. Helyesen dönteni. Rakowski beszél. Bölcsen, higgadtan, agitotívan, belső meggyőződéstől fütve, de csendesen. t Kor társamat, ha tetszik, volt kollégámat, pgyszóval az embert látom a képernyő világot áthidaló testközelségéből. Látom néha tétova t kézmozdulatait is, látom szemének okosságát, érzem a súlyt, amit elméje, lelkiismerete visel. Vágyakat, ábrándokat és lehetőségeket igyekszik reálpolitikává szintetizálni. Bonyolult mondatokat keresek, helyette nyelvemre tolakszik a legegyszerűbb: a szívemhez talált utat a megfontolt politikus. (szigethy) Charme .;: ... ennek a francia szónak a magyar jelentése az ide-' gén szavak szótára szerint, kedvesség, báj. Azokra az emberekre — nőkre és férfiakra — alkalmazzuk, akik valamilyen belső kisugárzásukkal könnyedén hódítanak és a környezetükben megfordulókat boszorkányos gyorsasággal leveszik a lábukról. Nem szépségük- . kel ejtenek rabul, hanem ezzel a megmagyarázhatatlan delejes erővel kötöznek magukhoz. Aki e ritka adottsággal jött a világra, egyszerre a szerencse fia és átkozott. Ezt bizonyította a televízió péntek esti műsora. Szeren, esés, mert vonzza az embereket, és kárhozatra ítéltetett ugyanezért, hiszen e körülötte forgó, őrült raj, zásban teljesedik be a sor. sa: Egyedül maradt. S ha fuldokol, számára pines segítség, ahogy túlvilág! találkozások sincsenek. Maradt néhány, volt ismerős, több méter celluloid,szalag, egy-két hanglemez, amely az emlékét őrzi és idézi. ö volt Dómján Edit. 1 (szilágyi) ★ A jövő hét. televíziómű- sorából a kedd esti II. programon a Tudósklub adását ajánljuk, amely s 80-as évek magyar mező- gazdaságé va l fogta I kozik. Az adás kezdete 23.10. Csütörtökön az 1. csatornán minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a külpolitikái fórum. Kezdési időpont este 8 óra. Szombaton újra szikrázik a jég. 4* I- csatornán 12 óra 55 perckor kapcsolják a jégkorong- világbajnokság helyszínét. lk.40-kor Dargay Attila rajzfilmjén találkozhatunk V uk-kal. A kettesen 15 óra 5 perckor a, Gólyavárt esték sorozatban az értelmiség változó szerepéről folyik a vita, 15 óra 55 perckor pedig az asztalitenisz vb-röl közvetít a tévé. Vasárnap 17.05-kor Dómján Edit látható a Frizsider című filmben. Jó szórakozást kívánunk! Nagy László emlékére és a bolgár állam fennállásának ik évforduló tiszteletére rendezett vers- és prózamondó verseny döntőjére tegnap délelőtt került sor a Megyei Könyvtárban. A fiatalok vetélkedőjén többek között részt vett Alckszandr Gjurov, a Bolgár Kulturális Központ titkára is, »elvételünk a döntő egyik résztvevőjéről készült (Fotó: Perl Márton)
