Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
ZENE - VERS Az április 4-1 gynngyöspalai megyei ünnepségen fellépett többek között a gyöngyösi Vidróczki táncegyüttes is. (Fotó: Szántó György) Ballagás Magyar film Idillel kezdődik, botrányok sorozatába torkoll, s andalító happy enddel zárul. Ez a tömör megállapítás minden hatásvadászó szándéktól fogant filmre vonatkozik. Abba a népes családba sorolható a Ballagás című magyar produkció is. Egészen más kérdés viszont az, hogy valóra vált-e a forgatókönyvírók es a rendező óhaja. Ázt el kell ismernünk, hogy ennek érdekeben mindent megtettek. A legtöbbször azt is, hógy teljesen megfeledkez. ték az ezerszinű és öntörvényei szerint formálódó valóságról. Az sem zavarta őket, hogy sértik a több mint százezres pedagógustábor — tessék elhinni, mert tények regimentje igazolja, hogy a tanítók, tanárok zöme hivatásérzettől vezérelve tevékenykedik, készen a folytonos ismeretgyarápításra, az állandó megújulásra — jogos önérzetét. Nagy András és Almást Tamás mindenesetre megtelem tétté a IV. G-t. Termé- saetesén budapesti színhely- lyél, azt gondolván — milyen sovány flaszterfilozófia —, hogy, ha valahol történik valami, az csak a főváros lehet. Alakjaikkal a szalagavató bálon találkozunk. Mindjárt azzal tűnnek ki, hogy nem bírják elviselni az elégedett, a meghatott szülők és a jólfésült gyerekek látványát. Csömörüket egy hirtelen szervezett buli hámorával akarják feloldani, ám vállalkozásuk nem dobja fel őket kellőképpen, ezért visszaáramlanak a már csendes suliba. Itt aztán olyannyira feltalálják magukat, hogy — micsoda intellektuális szintű szórakozás! —törnek, zúznak, pusztítanak. A következő forduló suta tanmese egy nem létező, csák a forgatókönyvírók fantáziájával életre keltett táh testűiét akaratgyen geségéről, szakmai felkészületlenségéről, megmosolyogtató téhetetlenségéről. Ez a nevelői gárda nem képes arra, hogy megtalálja a felbujtókat, ez a szánandó kollektíva tűri azt, hogy a megsértett fiatalok ellenzékbe vonuljanak, s elhagyják az iskolát. Annyira tutyimutyikká válnak, hogy meghallgatják a diákköveteléseket tartalmazó tizenkét pontot, olyan gyámóltalanók, hogy a béke kedvéért készek engedni, s azt az abszurd ötletet is elfogadni, hogy az órák egy részét a tanulók tartsák. Végül persze mégis felülkerekednek. mert ahogy telnek a hetek, a hónapok, az „ellenállók” egysége megbomlik, már mindenki egyéni érdekét nézi. Más szóvál a renitensek épp olyan szolid bárányként ballagnak, mint a többiek. Emlegethetnénk a cselekmény vérszegénységét, a teljesen jellegtelen szereplőket, a hivatásos és nem hivatásos szereplők csetlését-botlását, a lagymatag, az unalomig bőkezűen fűszerezett ritmust. Elszomorító ez a terjedelmes hibalista, de mindennél sokkal bántóbb a gondolati, az eszmei megalapozatlanság. amely a rombolást, a lázadást, a pusztítást valamiféle nagy dolognak, követendő példának tartja, amolyan közösségi tettnek, amelyért érdemes kiállni. Sajnálatos a stáb pedagógiai járatlansága, teljes gyakorlati tájékozatlansága. Ha húzódoztak a késtégkívül időt igénylő felkészüléstől, akkor szakértőktől kérhettek volna tanácsot. Így viszont magukról állítottak ki nem éppen hízelgő bizonyítványt, megkérdőjelezve jó szándékúnak ígérkező vállalkozásuk hitelét is. Az se szívderítő, hogy ennyire idegen tőlük a hétköznapok világa, minden valamire való érték forrása. Ezt kell meglátni, ezt illene eszközökkel megjeleníteni. Természetesen fe- lélősségtudattól vezérelv’, s a tanulságnyújtás igényével. Milyen kár, hogy az ilyesféle törekvéseknek még a nyomát sem fedezhettük fel... A múlt héten mutatták be Szörényi Rezső Boldog születésnapot, Marilyn című filmjét is. Pécsi István A hatvani Szokolay-estrőE A Hatvani Galériában vasárnap rendezték meg Szo- kolay Sándor Kossuth-dfjas zeneszerzőnk, a Vérnász és Hamlet című operák zeneköltőjének szerzői estjét. A szerzői est anyaga csak a fellépő zeneszerző alkotásaiból kötött csokor szokott lenni Szokolay azonban tévés egyéniség is. Lebilincselő közvetlenséggel vezeti elő azokat a színes összekötőszövegeket, amelyek nemcsak bevezetik, de indokolják -is mindazt, amit az alkotások az ő életéből, teremtő munkájából közönsége elé akarnak tárni. így kalauzolt el abba a régi családba, ahonnan ő mint gyermek kinőtt, s abba is, ahogyan a köréje sereglett öt gyermek között — mert öt gyermek apja — családtagnak érzi magát. És főként abban a harmadik értelemben is. ahogyan a család által megült és megtartott ünnepeket, jeles napokat, a karácsonyt, a szilvesztert, az. újévet, a hús- vétot, tehát az örömet, és t pozíció megírásakor feltámadt a szerzőben. Naiv báj és jókedv tükröződött a s;' ités_ és névnapi köszöntóoen, a Kiolvasókban, ahogyan azokat Faragó Laura előadta; ugyancsak ő mutatta be az Újévi kántát is. amely az élet múlandóságát és el-elvetélő jobbulási szándékunkat rögzítette bennünk. Az is a családi összetartozás és szeretet igen erős, napjaink érzelemszegény világában eléggé nem dicsérendő érzését és értékét növelte, hogy a szerzői esten a zeneszerző bátyja, Szokolay Károly és fia. a Móricz-ösz- tondíjas Szokolay Zoltán verseit adta elő Monori Zoltán. A szerzői est meglepetése volt az a két középkori ballada. amit Faragó Laura énekelt el. a tragikus és vágyódó szerelem felhangjait hangsúlyozva. Mintha ez a szám is voksolt volna abban a vitában, ami ma folyik országszerte á szakmában: hogyan is kell előadni az Faragó Laura Szokolay-számokat ad elő. A kíséretben a szerző fia, Szokolay Balázs is közreműködik (Fotóz Szabó Sándor) az ünnepek diadalmas drámáját, zenéjében, mondókéiban, derűs, vagy áhitatos hanghordozással örökíti meg. A zeneszerző bizonyítási tételei szívhez szólóak. Rögtön azzal kezdte a műsort, hogy fiát, Balázst, a zongoraművészt leültette a zongorához, és s gyerekkorában írt számokból adatott elő vele. Ezek idézték a fénnyel átszőtt éveket, amikor még nem volt nehéz munka boldognak lenni. A Zongora-szonatina már a zeneszerző egyéniségére, azokra a bizonyos karakterjegyekre utalt, amelyek nála a formanyelv alapjait is jelentik egyben. A Csivitelő, a Zenélő óra, a viharos vo- natrobogást., a ránk törő és tőlünk távolodó dübörgést utánzó szám is szinte láttatta az emléket, amely a komigazán népi foganta fás ú dalokat? A zeneszerző mintha csak erezte , volna, hogy ezek a megszólaltatott és formátumához képest mégiscsak zenei apróságok nem adják ki a profilt, amit a mai zenei életben ő jelent, elénekeltette Faragó Laurával a Glóriát, a hit és az áhítat patetikus, erőteljes himnuszát, ahol a liturgikus latin szöveg az ő sajátos dallamvilágát, az apró részletekben is kimutatható drámai hevületét kapta ékességül. A Hatvani Galériát dicséret illeti, hogy fürge figyelemmel fedezte fel azt a lehetőséget, amely akár a jubilánsnak, akár inkább az operaszerzőnek szólt, Szokolay Sándort elhívta a hatvani publikum elé. Farkas András Szürke Katonafotók . Szeretem a dokumentuipfilmeket — a jókat, amelyek hitelesek és igazak. Az egyik ilyen volt tavaly a pécsi Körzeti Tv-S#túdió alkotása, a Katonalevelek. A Don-kanyarból hazaérkezett írásokat és a kusza betűkön keresztül felvillanó sorokat dolgozták fel a celluloidszalagon, megrázó, erővel. Amikor egy héttel ezelőtt a televízió műsorai között felfedeztem, hogy újra jelentkeznek a témával, nagy lett a kíváncsiságom, .vajon mi újat mondanak el az akkori eseményekről. Érzésemet csak tovább táplálta a rendező nyilatkozata, amely szerint a vidám fényképezéstől a döbbent borzalomig eljutó alkalmi fotósok belső változásait akarja feltárni 45 perces müvében. Hittem neki, hiába... Azt mondanám, hogy a „fotók” csak megkésett és halovány illusztrációi lettek az egy évvel előbbi frontleveleknek — mondanám, ha nem élne bennem a tisztelet azok iránt, akik végül is a film kockáin vallottak drámai élményeikről —, s mégis mondom, mert más kalaplevéve tisztelegni öelőt- tük, és más egy nem sikerült, utánérzésekkel teli film előtt. Szeretem a dokumentumfilmeket, a jókat, a hitele-i seket és az igazakat. (szilágyi) A nürnbergi per Az elmúlt1 héten a televízió kettes műsorában vetítették A nürnbergi per című francia dokumentumfilmet. Üj információt alig adhatott azoknak, akik a második világháborút személyes, gyötrő, soha nem feledhető tapasztalatokból, vagy akár a bőséges szakirodalomból ismerik. A film puritán eszközeivel — ahogyan a nürnbergi pártnapoktól, a Wermacht- csizmák félelmetes ünnepi felvonulásain, a haláltábo-’ rok iszonyatán keresztül vezetett a tárgyalóteremig — úira megfogalmazta a döntő kérdést; a soha el nem évülő morális felelősség kér3 dését. Az antifasiszta koa-, líció bírái előtt ugyanis Her4 mann Göringtől kezdve Rib- bentropig Hitler minden társa vétlennék érezte magát Európa és a világ fél évtizedig vívott haláltusájának okiban. A film érdeme is, hogy a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság nem a győztesek bosszúálló eszközrendszerévé, hanem a történelem ítélőszékévé vált. Világosan megfogalmazva, hogy az emberiség ellen elkövet tett bűnökért előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlenül felelni kell. (szigethy) Az a szép fényes nap Nem véletlenül került az ünnep estéjén képernyőre ez a film. A magyarság nagy történelmi sorsfordulóit gyakorta hasonlítják a honfoglaláshoz: S valóban, a határhelyzetekben ugyanaz a vissza-visszatérö kérdés: elpusztulni vagy megmaradni. Ezeket kutatva írta meg Szabó Magda ezt a művét, önmagában módszere nem új. Főszereplőit, akik legközelebb állnak a „tűzhöz”, belegyömöszöli egy túlontúl is egyszerű képletbe. Három nemzedéket, három különböző típust láthattunk, s közülük természetesen a legéletrevalóbb győz. A történet lényege: Vajk megke- resztelkedett — lett belőle I. vagy Szent István — mi, magyarok, több-kevesebb sikerrel „átevickéltünk” néhány évszázadon. Amíg ez a folyamat zajlott a szemünk előtt, nem volt izgalmas a história. Inkább valamiféle eljátszott történelemórára emlékeztetett. Az is maradt volna, ha a kínosan unalmas, bár hullákban bővelkedő cselekmény nem ér el- 20. Csak ezt hallottam, aztán gyorsan el is mentek, mert hogy jön a körzeti orvos. Na tényleg, hát azóta meg nem láttam. Talán az orvos adott be neki valamit, injekciót, vagy mit, aztán attól biztos jobban lett és elaludt. Mert hogy egész éjjel nem aludtak egy szemet sem, azt mondja Hankóczyné. Jaj, de az az asszony is milyen rosz- szul néz ám ki! Ekkor, 10 óra 25 perckor a ház kapu ián kilép a gondnok, pontosabban a gond- | nakBŐ bajé, keaebe» egyéor tócsomagtartóval, és kezdi fölszerelni a fehér Ladára. Az asszonyok most ezt figyelik, mégis valami kis mozgás van a ház előtt, s megfeledkeznek Andreáról és Hankóczyméról. — Na, úgy 'látszik,, hogy ezek már a költözködésre készülnék — int a gondnok felé a dédi. — Költözködésre? Elköltöznek a házmesterék? Hát mikor jöttek ezek ide, három éve talán? — El hát, nem is hallotta Tériké? Fölépült a szép, nagy házuk Alsógödön, azt' lióba került, de legalább másfél milliót megér, oda fognak kiköltözni. — Úristen, több mint egymillió?! Hát honnan van ezeknek ennyi pénzük? Mert hogy a csőszerelői fizetésből meg az asszony gondnoki kétezer-kettős zázából nem, az biztos! — Jaj szegény, hét honnan, honnan?! Hát a kötésből! Azt mondják, hogy ez a kis asszony harmincezer forintot is összeköt egy hónapban! Hogy a vásározók alig győzik elszállítani a kardigánokat, pulóvereket, annyit dolgozik. Már ketten is bedolgoznak neki a házból, a másodikról az a kis begves szőke nő, meg az ötödikről a filmrendező felesége, azok az összeállítók. A házmestemő csak köt, de egész nap zakatol a gép a pincében. Bele is betegedne, azt mondja, ha nem lenne ennyi munkája. Így aztán összejön a pénz. Számolja csak ki. egy évben több mint háromszázezer, három év alatt pont egymillió! Hát hogyne! — Na de akkor is, azt mindet félre tudják tenni? Élni is kell. és nekik is van két gyerekük. Az se fillérekbe kerül. — Na persze, Teri kém, de «Et, hagy a sondnoknő kétezer-kétszázas fizetése se annyit ér ám! Mert ők ezenkívül ingyen Jaknak, nem fizetnek közös költséget, nem fizetnek a gázért, vízért, fűtésért, villanyért, telefonért, ezt mindet a mi közös költségünkből fedezi a lakásszövetkezet, ahogy a fizetését is. Ha ezt összeadja, akkor az a kétezerkétszáz már legalább négyezerötöt ér! Hát gondolja csak el! Nem olyan rossz állás ez! Na és mennyi áramot fogyaszt az a kötőgép egész nap? Ha azt nekik kellene fizetni! — Ez igaz. És hát ha elköltöznek, ki lesz a gondnok? Az megvan már? — Hó, hó, de még menynyire hogy megvan, nagyon ügyes emberek laknak itt a házban, magá azt nem is gondolná, hogy mennyire ügyesek! Na most ide figyeljen! Van itt a másodikon az a bajuszos fekete fiatalember, akinek az a fehér Moszkvicsa van. Az már megegyezett a szövetkezeti közgyűléssel, hogy a felesége otthagyja a technikusi állását, elvállalja a házmesterséget. és beköltöznek a gondnoki lakásba. (Folytatjuk) I egy párbeszédig, amely »élé mindent jóvátett. Ha más nem is hangzott volna el,1 csak Géza és Vajk összecsapása, már érdemes lett volna a tévé elé ülnünk. Itt valóban egyenlő erők mérkőztek, s a figurák elvesztették papírízüket; esendő emberekké váltak, vonzó, s távoli időkben is visszahangzó féligazságaikkal. Inkább a szereplőkön múlott, hogy Géza felé billent a mérleg* Koncz Gábor kitűnő "alakításában a/, ideológia és a valóság különbségeiré figyelő reélpolitikus „nyerte még a csatát”. A feltűnően csúnyán beszélő, halványabb Kovács Titusz nem hitette el Vajk országépítő megszállottságát. A többi szereplő nemigen tudta élettel megtölteni a nagyon is egysíkúan megírt figurákat; Sinkovits Imre vagy Polgár Géza, az óhit és a „revanspolitika” képviselői nem válhattak valóban méltó ellenfelekké. Égy biztos: a részletek hitelesebbek, de az összkép csalóka. (gábor) Felhívjuk a televíziónézők figyelmét, hogy a kiadott műsortól eltérőén ma,, kedden este kilenc órakor az egyes csatornán Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettessel láthatnak interjút. Szerdán, szintén az egyes csatornán este kilenc órai kezdettel Alfonshow címmel vetítik kiváló művészünk parádés alakításainak csokrát. Ugyanaznap a kettes műsoron a cannes-i filmfesztivál szédítő forgatagába vezet el bennünket Képes András riporter este nyolckor, majd a San Francisco utcáin nyomoznak régi detektív ismerőseink. Csütörtökön este nyolckor a IV. előtdóművész-feszti- válom találkozhatunk a magyar előadói gárdával, szombat délután az egyesen 17.25-kor a Videoton—Újpest meccsen szurkolhatnak. a focirajongók, este háromnegyed tízkor a magyar siker sportág, a bif-í kózás Európa-bajnokságát ról közvetít a kettes. Végül vasárnap az érzelmi sodrásával magával ragadó „Az élet dolgai" cimd filmet láthatják 20 óra 4 pereket.
