Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

fi II. lvilägtiäborü bélyegfegyverei Elfuserált birodalom Külföldi sajtó jelentések szerint egy New York-i ár­verésen igen magasra verték fel az árát azoknak a pro­pagandabélyegeknek, ame­lyeket a második világhábo­rúban a nyugati hatalmak nyomtattak és juttattak el Németországba. Ezek a bé­lyegek történelmi doku­mentumok is a háborús fe­lek lélektani hadviseléséről. Mert természetesen ezzel m eszközzel a németek is éltek. A bélyegháború tulajdon­képpen még a második világ­háború kitörése előtt kezdő­dött. Luxemburgban 1935-ben 15 címletű sort bocsátottak ki a náci birodalomból el­menekült értelmiségiek meg­segítésére. A. németeket na­gyon felbosszantotta a sor megjelenése, és szigorúan megtiltották gyűjtését, de még katalógusokba történő felvételét is. Nem sokkal Hitler hata­lomra kerülése után Angliá­ból nagy mennyiségű bélye­get csempésztek Németor­szágba, amely egy áldozatát ütlegelő SS-t ábrázolt, előre­vetítve egy brutális, terroris­ta állam képét. A nácik ha­sonló fegyverrel lőttek visz- sza: Angliába juttattak Churchill és Chamberlain ka­rikatúráját ábrázoló bélyege­ket ezzel a szöveggel: Egy pennyt se ér! A bélyeghá­borút ők is tovább folytat­ták, mert — emlékiratok szerint — Hitler maga jelen­tette ki, hogy pszichológiai hadviselésre is szükség van. Az intellektuális fegyverek is a háború eszközéi — han­goztatta. . Ezért helyeselte, hogy az angol és amerikai bankjegyeket hamisító mű­helyekben bélyegeket is gyártsanak. Amikor a nácik sorra igáz- ták le az európai államokat, biztos volt. hogy Francia- országra Is sor kerül, Ang­lia és Franciaország között államszövetség létesítésének gondolata merült fel. Ennek dokumentálására olyan bé­lyegeket akartak kiadni, amelyeken az angol király és a francia köztársasági el­nök arcképe szerepelt volna. A tervrajz elkészült, de már nem nyomtatták ki, mert addigra Franciaországot is meghódították a német ha­dak. A Pearl Harbor-i orvtá­madás után a japánok sorra foglalták el a csendes-óceáni és a távol-keleti amerikai, illetve angol szigeteket, gyar­matokat. Ez adott ösztönzést a náciknak, hogy az angol uralkodó arcképét ábrázoló forgalmi bélyegeket hamisít­sanak és azt „A Birodalom likvidálása” felülnyomással lássák el, feltühtetve egy-egy elesett sziget nevét. A Szovjetunió elleni há­borúban. a váratlan rajta­ütés kezdeti sikerei után, a németeket egyik vereség • ér­te a másik után. Már arra sem volt módjuk, hogy ka­tonáikat rendesen felöltöz­tessék, ezért úgynevezett téli segélyakciókat indítottak pénz és ruházati cikkek gyűj­tésére. Ezt karikírozta ki egy angol bélyegh'amisítvány, amely Himmlert, a Gestapo legfőbb, rettegett vezérét áb­rázolta, amint perselyezve ’gyűjt. Amint a győztes szov­jet hadsereg feltartóztatha­tatlan előrenyomulása bebi­zonyította, hogy a nácik el­GEHÄNGT AM $, AU Felakasztották 1944. augusztus 8-án veszítették a háborút, a nyu­gati hatalmak olyan levele­zőlapokat juttattak Német­országba, amelyeken 12 Pfenniges bélyeg Hitler ké­pét, mint halálfejet ábrázol­ta, FUTSCHES REICH (el­fuserált birodalom) szöveg­gel. Franklin D. Roosevelt ame­rikai elnök szenvedélyes fi- latélista volt. Amikor halála után gyűjteményét aukcióra bocsátották, nemcsak a nyu­gati hatalmak hamisított bé­lyegeinek több példánya volt benne, de W. H. Donovan, a stratégiai hivatal igazgató­jának levele is. amelynek kíséretében a bélyegeket az elnöknek megküldte. Ahogy a háború elhúzó­dott, a bombázástól sokat szenvedett olasz népre is igyekeztek lélektani hadvi­selési eszközökkel hatni. Azt az olasz bélyeget, amelyet 1941-ben adtak ki Hitler és Mussolini arcképével, Due Popoli, una Guerre (Két nép, egy háború) szöveggel, így változtatták mec: Due Popoli, unó Führer (Két néo. egy vezér). Ezzel akarták megmutatni az. olaszoknak alárendelt, kiszolgáltatott helyzetüket. A francia ellenállási moz­galom is hamisított bélyege­ket. részben hogy propagan­dairatait a kollaboránsok- nak megküldve, ezeket hasz­nálják fel bérmentesítésül, részben pedig olyanokat ké­szítettek. amelyeken De Gaulle tábornok arcképe sze­repelt. A nyomólemezeket a háború után a párizsi hadi múzeumban helyezték el, majd később Párizsban és Brüsszelben kiállításon mu­tatták be. A lemezek lenyo­matával készült bélyegek áb­rájával emléklapot is adtak ki. Az 1944. július 20-1 Hitler elleni bombamerényletet kö­vető példátlan véres megtor­lásnak egyik áldozata volt Witzleben tábornok, akinek arcképével szintén kiadtak bélyegeket, ezzel a szöveg­gel: Felakasztották 1944. au­gusztus 8-án. Alatta pedig: És ti mégis győztetek Vagy­is az összeesküvés az egész világ előtt feltárta a náci bi­rodalom belső bomlását. A bélyeggyártás a háború végéig tartott. Mint beszá­molók Írják. Hitler dühbe gurult, amikor meglátta azo­kat a bélyegeket, amelyekén arcképe helyett Göring bi­rodalmi marsallé szerepelt, később pedig Himmler és más náci vezérek portréját ábrázoló bélyegeket. A nyu­gati hatalmak ezzel is mé- lviteni akarták a szakadékot Hitler és alvezérei között, mutatva, hogy ezek már ma­gukat tekintik führernek. Hajdú Endre Münchhausen báró újra közöttünk Jelenet a filmből A régi mesehősök rene­szánszát éljük tagadhatatla­nul. Hogy ez afféle kézzel fogható nosztalgia elveszett gyermekkorunk . után, vagy egyszerűen csak a mai fil­mesek ‘ fantáziaszegénysége — azt talán most ne firtas­suk. Tény, hogy soha annyi Andersen-, Grimm-. Puskin- mese nem kelt új életre a mozivásznon — mint ma­napság. tgy szinte biztos volt. hogy a híres, nevezetes, a ló- dítás világbajnoka, báró Münchhausen is visszatér közénk a könyvek lapjairól, hogy mint rajzfilmhős dobog­tassa meg újra sz.ívünket annyi évtized után. Ezúttal a valamikori Hajdú Imre, jelenleg Jean Image néven forgató francia rendező volt az. aki felébresztette — a műfaj nyelvén szólva — Csipkerózsika-álmából Kari Friedrich Hieronymust, (mert valójában ez volt az 1720—1797 között élt kato­natiszt neve. aki részt vett az. orosz hadseregnek a tö­rök ellen folytatott hadjára­tában 1740-ben, s rendkívüli kalandjai közzététele nyomán vált egyszerre a legendák hősévé...) Jean Image — nem isme­retlen a hazai rajzfilmked­velők táborában, hiszen ked­venc hősével, a kis Joe-val már találkozhattunk, nem­csak a moziban, de a képer­nyőn is. Legutóbb az Alad­din és a csodalámpa című produkciót láthattuk. A haj­dani iparművészeti főiskolás Hajdú Berlinben, Reimann iskolájában tanult, s 1932- ben költözött a francia fő­városba. • disz.letf esteként, majd reklám tervezőként ke­reste kenyérét, s innen veze­tett. útja a filmszakmába. A Saturnus-rapszódia című 1946-os filmjével lett egv csapásra világhírű, amely modern látásmódjával, új­szerű hatásaival, eredeti stí­lusával hívta fel magára ' a figyelmet. Több tévésorozat, elsősorban La Fontaine me­séinek feldolgozása mellett egész estés rajzfilmet is készített, többek közt a ve­lencei nagydíjas Jeanottt L’ Intrépide című produkciót. A Münchhausen báró ka­landjai legújabb alkotását 1978-ban mutatták be Pá­rizsban. „Érdekes módon a rajz- filmesek eddig nem érdek­lődtek a rendkívüli hős tör­ténete iránt .— nyilatkozta a rendező, tervező, s egy­ben a forgatókönyv írója is —. pedig ez a megközelítés tűnik számomra az egyetlen lehetséges útnak a münchhau- seni világ hű megeleveníté- séhez”. Image négy évet töl­tött a film tervezésével, s csak aztán kezdődött meg a forgatáshoz szükséges tőke felhajtása. Végül is 150 kü­lönböző díszletben, kétszáz­ezernyi képben követhetjük 'nyomon a hazudós kiválóság históriáját. A báró ezúttal is fantasz­tikus történeteivel szórakoz. tatja vendégeit, amikor ké­nyes megbízatással távozik: személyesen kell eljuttatni Trukesban urának, a nagy pasának a királyi ajándékot. Útközben, mint az lenni szo­kott, csodálatos képességű barátokra bukkan: a lová­nál is sebesebb Cavattóra, a hegyeket emelő Herkulesre, Nemrodra, akinek szeme élesebb a sasnál és még sok más érdekes figurára. Ter­mészetesen a rendkívüli cimborák mindvégig kitar­tanak a báró mellett, s még a gonosz útonállók közbelé­pése sem árthat a minden­re elszánt Münchhausennek. Az ideális rajzfilm témát — Jean Image szerint — ideális munkatársi gárda se­gítségéve] örökítrtette meg, többek közt éppen a mi Pan­nónia Filmstúdiónk kollektí­vájának közreműködésével. A zeneszerző pedig a sok pompás slágerrel tündöklő, híres Michel Legrand. Vagy­is minden együtt van a si­kerhez. (n. gy.) Vaszja barátom hétfőn le­targikus álomba merült. Hogy mi is az a letargikus álom. i következőképpen tudnám megmagyarázni: ledől az zmber, hogy egy-két órát szunyókáljon, és aztán al­szik öt-hat napig vagy akár egy évig is. Vaszja is fölkelt’ az ágy­ból hétfő reggel, de a más­naposságtól a szemét sem tudta kinyitni. — Egyre csak alhatnák, ilhatnék. Ügy látszik, letar­gikus 4lova ereszkedett rám. És hortyogott tovább. Két napig hortyogott. Akkor a felesépe elrohant az orvos­am és « rendőrség körzeti megbízottjához, és kihívta őket. Megjött a rendőr, Melnyi- kov törzsőrmester, egy pil­lantást vetett Vaszjára, majd ezt mondta: — Ez részegebbnek tetteti magát, mint amilyen valójá­ban. — De a fiatal, csinos doktornő reszketni kezdett a megilletődéstöl: — Ugyan már. hogy lenne részeg, leírtak már ilyen ese­teket. A letargikus álom ti­pikus példája. — Ugyan, berúgott ez — mondta a törzsőrmester —. már hét éve ismerjem őkel- métj — Mit ért maga ehhez"! AH, komoly eset! Ah, beszá­molok róla a tudományos konferencián! Ah, cikket is írok róla! — És meddig lesz rajta ez az izé? — kérdezte Vaszja felesége. — Minél tovább, annál jobb — suttogta fellelkesül­ten a doktornő. — Broten olyan esetet írt le, amikor húsz évig aludt valaki. És mi mennyivel vagyunk rosz- szabbak az angoloknál? — Brown biztos aggle-. gényt irt le — mondta Vasz­ja felesége. — De nekünk nem való ez a dolog, hiszen mégiscsak ő tartja el a családot. A szom- ■ szádok is kinevetnek ben­nünket. Hamarosan Vaszja üzemé­ből is jött egy delegáció: egy ember a szakszervezettől, meg az igazgató. Körbejár­ták az alvó Vaszját, és köz­ben a fejüket csóválták. — Éppen ki akarták dob­ni — mondta a szakszervezet képviselője. — örökösen iga­zolatlanul hiányzik. De ezek után már nem lehet elbocsá­tani: egy alvótv Maid rend­szeresen kap prémiumot, ha már ilyen fordulatot vett a dolog, Meg lakóit is kap, hadd aludjon ideális körül­mények közt. Hát igen. min­dennap találkozik az ember valakivel, de nem is sejti, hogy milyen képességek rej­teznek benne ... Fordítsák már át. nehogy elfeküdje az oldalát! — Biztosíthatom önt. — mondta az igazgató Vaszja feleségének —, hogy az üze­mi kollektíva mindent meg­. tesz, hogy Zaburev elvtárs • zavartalanul alhassa letargi­kus álmát. Már csak azért is, mert nem szabad lema­radnunk4 Brown embere mö­gött. Mindent világszínvona­lon kell csinálni! Nos, aludj, kedves barátom!... Elmenőben odasúgta ne­kem az igazgató: — Azonnal jelentsék, ha ébredezik! Újból el kell al­tatni. Mit kezdjünk ezzel a na&apóval, így legalább di­csőséget szerez. Azután dísztáviratok jöt­tek, majd újságírók, fotóri­porterek, aztán megérkeztek a tévések. Ök a heti riport - műsorban akarták bemutat­ni Vaszját. .Amikor végre mindenki eltűnt, bementem Vaszjához. Egy üveg vodka volt nálam, gondoltam, eliddogálok alvó barátom társaságában. Alig kottyant meg az üveg, meg- tekeredett Vaszja orra. aztán kinyílt a szeme is. Nagyon megörültem, ezt mondtam neki: — Hé, Vaszja, kelj tsak fel, ketten maradtunk! Hogy érzed magad? Bírod? — Sok a szöveg! Inkább az üveget add ide! Igaz, a munkahelyemen most el­rendeződött a dolog, de nem hittem volna, hogy így meg­úszom. Hiába várják tőlem, nem érem utol az angolt, aki huszonnégy évig aludt... Nem megy ez olyan könnyen, meg kell ezért dolgozni. — Most már nincs vissza­út — mondtam. — Csak rosz- szabb lesz. Hány embert csapsz be? Na és a lakás, amelyet az alvásért ígértek? Aludnod kell! — Hát igen, akár aka­rom, akár nem, aludnom kell. — Sóhajtott, jól meg­húzta az üveget. Hogy is végződött a do­log? — kérdezhetné bárki. Sehogy, még mindig alszik Vaszja. (Fordította: Bratka Lásstá) MAI műsorok; RADIO Kossuth rádió 8.27 Ketyeg-e még a bio­lógiai pokolgép? 8.57 Nép­dalcsokor. 9.44 Fauré: Dol­ly. 10.05 MR 10—14. Isko­lák — őrsök — barátok. 10.35 Zenekari muzsika. 11.40 A sötétség mélyén. (Rádiójáték). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A Rádió dalszínháza. Egy éj Velencében (Rádió- változat). 14.24 Fúvósok. 14.40 Élő világirodalom. 15.10 A borsodi bányamun­kásság zenei élete. 15.28 Visszapillantó. ■ Látogató­ban La Fontaine-nél. 16.05 A hamu alatt (Novella). 16.31 Népi zene. 17.07 Fog­fájás (Novella). 17.29 Film­zene. 17.45 A Szabó csa­lád. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Operaáriák. 19.40 Jogilag megalapozott! 20.10 Népi zene. 21.04 Tu­domány és gyakorlat. Ku­tatás és korszerűség. 21.34 Szimfonikus zene. 22.15 Sporthírek. 22.20 Amiről Amerika beszél. 22.30 Mad- , rigálok. 22.50 Késő est&j ? Lelki egészségvédelem^ 23.00 A századforduló ka­marazenéjéből. Petőfi rádió 9.05 Juanita csókja (Ope­rett). 8.20 Vonzások és változások. 8.33 Társalgó, Másfél óra irodalomked­velőknek. 10.00 Zenedél- előtt. 12.25 Ifjúsági köny­vespolc. 12.33 Melódiakok­tél. 13.27 Concertino Prá­ga ’80. 14.00 Kettőtől ha­tig. .. 18.00 Tip-top pará­dé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nóták. 19.23 Az új születése. 19.33 Csak fia­taloknak! 20.33 Tizenkét szék (Folytatásos rádiójá­ték). 20.58 Magángyűjte­mény. 22.00 Zeneközeiben a hallgató. Ami elhangzott és ami még nem. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. 17.45 Egészségünk védelmében. A vesebetegségekr(5l. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. 18.25 Lap- és műsor­előzetes. .. T 8.55 Tévétorna. 9.00 Isko­latévé. 9.20 Szünidei ma­tiné. Kisfilm-összedllitás. 1. Mozdonnyal •szárazon és vizen. 2. Tízen túliak tár­sasága. 3. Kacat-tanyaj 10.55 Óvodások filmműso­ra. 15.45 Iskolatévé. 16.00 Mindenki iskolája. 17.10 Sakk-matt. 17.35 Reflek­torfényben. Osztrák zenés film. 18.05 Kertünk — ud­varunk. Riportfilm. 18.30 Dél-alföldi krónika. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Játék három percben. 20.05 Madame Bovary (Angol tévéfilmsorozat). A házas­ság. 21.00 Beszélgetés Mié. czyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyetessel. 21.30 Stúdió ’81. A Tele­vízió kulturális hetilapja. 22.30 Gustáv Wagner, a halál angyala (Dok.film). Kb. 23.05 Tv-hfradó 3. 2. műsor 20.61 T. Ifjúság. Mozgalmi eszközök a termelésben — Volt csövesek alapszerve­zete — A feláldozott sza­bad idő — összeállítás a rockdal-pályázat legjobb dalaiból — Gondolatok a kongresszusi levélről; szem­besítés a valósággal. 21.20 Tv-híradó. 21.40 A szín­padon a W’ho együttes. Közvetítés az esseni Rock­palotában március 28-án rendezett koncertről. 1981. április T., kedtt __

Next

/
Oldalképek
Tartalom