Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-30 / 100. szám
Ä SlXCabfllyO^lc licat^M mm ga Iüif@d®isii@Mis#fi ^e^ai«-IMIüg^cir®reM#g mezőgazdasági yzemelien Beszélgetés dr. Szemes Lajos egyetemi tanárral Noha Észak-Magyaror- szág három megyéje, különösen Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád, de Heves is az ország ipari termelésében meghatározó szerepet tölt be, az élelmiszer-termelésnek és a fagazdaságnak ugyancsak jelentős szerep jut ezen a vidéken. így ezeknek az ágazatoknak a fenntartása és fejlesztése hosszú távon is népgazdasági érdek. Ezért nemrég figyelemre méltó vizsgálatot végzett a Miskolci Akadémiai Bizottság .mezőgazdasági szakbizottsága arról, hogy az ebbe a tájkörzetbe tartozó mezőgazdasági üzemek gazdálkodása miként reagált az új szabályozórendszer változásaira. Választ kerestek arra is, hogy a szigorúbb köz- gazdasági feltételek milyen irányba terelik a tájkörzet gazdálkodásának szerkezetét. A vizsgálat vezetője dr. Szemes Lajos egyetemi tanár, a Gödöllői , Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának igazgatója volt, akivel az eredményekről, a tapasztalatokról beszélgettünk. Kedvezőtlen adottságok között I — Mi tette szükségessé ezt az elemző, feltáró munkát? — Alig másfél esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának határozata nyomán a Minisztertanács közzétette az 1980- tól életbe lépett közgazda- sági szabályozórendszert, amely a gazdaságosságot, a jövedelmezőséget helyezte előtérbe a mezőgazdasági üzemekben is. A vizsgálat eredményei is alátámasztották és az új szabályozórendszer hatásai még inkább igazolták az észak-magyarországi nagyüzemek sajátos helyzetét. Ez abból adódik, hogy ez a tájkörzet ipari jellegű és lakosságának mindössze 15 százaléka él a mezőgazdaságból. Ebből sok mindenre lehet következtetni. Az üzemekben a termelést segítő eszközök, valamint a munkaerő kevesebb, mint más körzetekben. A gazdaságok egy része a három megyében a jelenlegi termelési szerkezet mellett kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Sok a hegy- és dombvidék, az eróziónak kitett, valamint az ár- és belvizes terület. ■ Kevés a modern eszköz, valamint a jól képzett szakember ezekben az üzemekben. Ezért a gazdálkodás értékelése is sajátos és indokolt ebben a térségben. Nagyobb alkalmazkodást követelt — A szabályozórendszer hogyan hatott 1980-ban ennek a tájegységnek a mezőgazdaságára? , — Éppen a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt, Heves, Borsod és Nógrád megyék párt- és tanácsi ve- - zetői testületi üléseken és más fórumok*® is rendszer résén fogäfaSaaenak a térség élelmiszer- és fagazdasági termelésének helyzetével. Több kedvező intézkedés is született a továbbiéj lesztésre, ennek e&enére sóik még a tennivaló! A megváltozott szabályozórendszer nyomán a termelői áremelések főleg az állattenyésztési ágazatokra hatottak kedvezően. Leginkább a jahtószafcra és a tejtermelésre, ezeken kívül pedig a gabonafélék termelésére. 1980-ban ugyanis mindhárom megyében növekedett a kalászosok termőterülete, viszont csökkent a kapások, a cukorrépa, a kukorica és a burgonya vetésterülete. — Hogyan alakult a termelés és a jövedelmezőség? — A három megye mező- gazdasági üzemeiben rtem egyformán. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében például növekedett a veszteségek aránya, amihez az ár- és ii hozzájárult, főleg (A szerző felvétele) a Bodrogközben, valamint a Tisza mentén. Heves megyében viszont csökkent, Nóg- , rádban pedig 1980-ban egyetlen gazdaság sem zárt veszteséggel! Mindez az üzemek közötti -eltéréseket fokozta. Csaknem 20—30 százalékkal több lett a nyereség, mint 1979- ben, a veszteség ugyanakkor tovább növekedett! Azok a gazdaságok, amelyek a termelési szerkezetüket jobban a helyi adottságokhoz igazították, sokkal rugalmasabban alkalmazkodtak a nehezebb közgazdasági feltételekhez. Az új szabályozó- rendszer viszont nem kedvezett a gyengébbeknek, miután fokozta az alkalmazkodás követelményeit. A termelési érték a három megye mezőgazdaságában 1980- ban 18,4 százalékkal nőtt, mint egy évvel korábban, a termelési költségek ugyanakkor 18,9 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt évben csökkent az állami támogatások köre, viszont több lett az elvonás. A termelés növekedése mindhárom megye mezőgazdaságában szorosan együtt járt a termelési szerkezet változásával. Több lett a kiegészítő tevékenység, ugyanakkor fokozódott a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe a nagyüzemek irányításával. Emelkedtek a jövedelmek is, ami kevesebb létszámmal valósult meg mint korábban. A jövedelem azonban így is csak fele volt az áremelés értéknövekedésének. A tartalékok feltárásával — Melyek voltak a növekedés feltételei? v — Heves megye nagyüzemeiben a termelési szerkezet alapvetően nem változott 1980-ban. A felvásárlási árak emelése és főleg a növényi hozamokban elért növekedés hozzájárult ahhoz, hogy a termelés 14 és fél százalékkal több volt. mint 1979-ben. Az elmúlt két esztendőben jelentősebb építési beruházás nem valósult meg' j megye mezőgazdaságában, a nagyrédei hűtőház bővítésén kívül, amely viszont exportra termel. Borsodban a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt adódó hátrányok mérséklésére igyekeztek kihasználni a melléktevékenységből származó jövedelmet. Az ár- és belvíz hatására azonban ez sem tudtá pótolni a veszteségeket. Az üzemekben jelentős fejlesztéseket végeztek, főleg gépeket vásároltak és új létesítményeket építettek. Nógrád megyében tavaly öt százalékkal több beruházást végeztek és a gazdaságok a belső tartalékok felhasználásával igyekeztek ellensúlyozni a szigorúbb szabályozó- rendszer hatásait. — Mennyiben nyújtanak segítséget a vizsgálat eredményei a kedvezőtlen hatások mérséklésére? — A feszítettebb közgazdasági környezet Észak-Ma- gyarország három megyéjének mezőgazdasági üzemeire' is erős hatást gyakorolt. Olyan termelési szerkezet kialakítására kényszerítette a gazdaságokat, amelyek a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőségre, és az export érdekében a jobb minőségre ösztönöztek. Ugyan növekedett a jövedelem a gazdaságokban, viszont több lett a veszteség is. Ez arra figyelmeztet, hogy meg kell találni a módját ezek csökkentésének. A Miskolci Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottsága ezzel az elemző vizsgálattal feltárta . a jelenségek összefüggéseit és hamarosan kidolgozza azokat a gyakorlati javaslatokat és útmutatásokat, melyek elősegíthetik az eddigi kedvezőtlen hatások mérséklését, hosszabb távon pedig megszüntetését. Ezeket eljuttatják a három megye párt- és tanácsi vezetésének felhasználásra. Mentusz Károly Uj vezérigazgató a Mátravidéki Fémmüveknél At utolsó simítások: festik a bejárati feliratot Gyöngyösön Felkészülve várják a fürdőzőket Szerdán rövid ünnepségen iktatták be a Mátravidéki Fémművek új vezérigazgatóját, Németh Lászlót, aki korábban a vállalat füzesabonyi gyárának igazgatói tisztét töltötte be. A beiktatáson részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára, valamint az Ipari Minisztérium több vezetője. Molnár István, a Fémművek nyugalomba vonult vezérigazgatója munkája elismeréseképpen a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta meg, amelyet az Ipari Minisztériumban vett át. Nyári szórakozások, kikapcsolódások központjai a strandok, a vízpartok. Éppen ezárt már türelmetlenül várjuk a május 1-i nyitást, amikor is kezdetét veszi a straudszezon. Egerben, a megye legszebb fürdőjében felkészültek már a „nagyüzemre". Napokkal ezelőtt feltöltöttek a medencéket, s a fürdözők — dacolva a hideg április végi időjárással — birtokukba is vették azokat. Erre azért volt már most lehetőségük, mivel ez a strand egész évben nyitva van. — Igaz, a téli forgalom csak 10—15 százaléka a nyárinak — kaptuk a felvilágosítást a Heves megyei Vízmű Vállalat szakembereitől. — Mindössze a kertészház és a két középső termálmedence működik. Ezt a két medencét azért keresik fel sokan — még rossz időben is —, mivel kellemes, 28—32 Celsius hőfoka mellett a vize gyógyhatású. — Mit jelent a csúcsforgalom az egri strandon? — Naponta 5200—5600-an pihennek, szórakoznak a fürdőben. Egv-egy meleg vasárnapon azonban nem ritkaság. hogy 12—13 ezren is belépőt váltanak! A KÖJÁL rendszeresen ellenőrzi a víz szennyezettségét;, s az ő utasításukra cseréljük a vizet. — Milyen munkákat végeztek a holtszezonban1 — A Műemlékvédelmi Felügyelőség utasításainak megfelelően felújítottuk a már említett kertészházat 1,2 millió forint értékben. Emellett elvégeztük a szokásos karbantartási munkákat: a padok, kabinok, napozók festését, s minden egyebet, ami majd a fürdözők kényelmét szolgája. Valameny- nyivel időben elkészültünk, most már várjuk a vendégeket. Folyamatosan felújítjuk a dögönyöző környékének pihenőterületét, de ez csak szeptember után lesz véglegesen kész, mivel nem akarjuk zavarni a vendégeket. — Ezeken kívül milyen bővítések várhatók még a közeljövőben? — Ez már az anyagiak függvénye, ugyanis a terveink megvannak.- így például egy süllyesztett növényházra, miután Európa-szerte óvott növényeket ápolunk a strandon. Fejleszteni kívánjuk’ a kabinsort is. Erre lehetőséget nyújt a Hadnagy úti bejárat mellett már üzemelő kereskedelmi egység. Ezek az épületek ugyanis annak idején úgy épültek, hogy a tetejükön akár több. szintes kabinsor is létesíthető. Hogy mikorra valósulnak meg a tervek? Azt még nem tudjuk, de reméljük, minél előbb lesz rá lehetőség. — Milyen programok várhatók az idén? — Továbbra is rendszeresek lesznek az éjszakai tévénézéssel egybekötött fürdőzések. Bizonyára folytatódnak a koncertek, divatbemuCsempézik a lábmosót tatók, s egyéb, már bevált szórakozási műsorok, de erről részletesen még nem tudunk beszélni, mivel ezeket a Műsorrendező Iroda szervezi. Szólni kell a strand parkjairól is. Az Egri Csillagok Termelőszövetkezet vállalta karbantartásukat, s mint már az eddigiek is bizonyították, nem is akárhogyan végzik munkájukat. Már most is mindent elültettek, felástak, s megtisztítottak, hogy mire a főszezon első vendégei megérkeznek, újra a megszokott, kellemes környezetben pihenhessenek. S nem mellékes az sem, hogy a csúcsforgalmi idők enyhítése érdekében reggel 6-8 óráig, valamint a hét első három napján kedvezményes belépőjegyet válthatnak a fürdőzni, szórakozni, pihenni vágyó egriek, s a megye- székhelyre látogató turisták. A gyöngyösi strand is május l_től fogadja vendégeit. Mint megtudtuk, felújították a 33 méteres medencét, valamint azt a kutat, amelyik a strand vízellátását biztosítja. Bővítették a szennyvízcsatorna-hálózatot is. Mintegy 500 ezer forintot költöttek a karbantartási és rekonstrukciós munkálatokra. Itt közel sincs akkora zsúfoltság, mint a megyeszékhelyen. Ennek talán azt lehet a magyarázata, hogy míg Egerben négyfajta víz van, addig Gyöngyösön csak egy24 Celsius-fok hőmérsékletű. De azért itt sem panaszkodhatnak a' forgalomra. Tavaly összesen 78 ezren látogatták a fürdőt, csúcsidőben egy nap ala.tt mintegy kétezer vendége volt. Művészetpoütikánk időszerű kérdései Aktíva Egerben Szerdán délelőtt Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottságának székhazában művészetpolitikánk időszerű kérdéseiről tanácskoztak a megyében élő képzőművészek, zenészek iparművészek, irodalmárok, valamint a Járási és városi pártbizottságok, az állami szervek e területen illetékes munkatársai, vezetői. / A tanácskozást Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, majd Kiss Sándor, a Hewes megyei párttoi- aottság osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Az előadó és a vitában felszólalók közösen keresték azokat a válaszokat, amelyeket a művészet eszközeivel is meg kell fogalmazni napjaink felvetődő kérdéseire. Az aktíva vitájára á későbbiekben még visszatérünk. (Fotó: Szabó Sándor) Még egy strand — mát- rafiiredi — tartozik a megyében a Heves megyei Vízmű Vállalathoz, Itt csak június 1-én nyitnak, mivel hideg. vizes — 16 Celsius-fokos — fürdőről van szó. Éppen ezért tavaly nem is töltötték fel a medencét, de még így is felkeresték. Napozásra, pihenésre ugyanis temek lehetőséget biztosít gyönyörű környezete miatt. Talán ez késztette a vállalatot arra, hogy az idén újra teljes üzem lesz Mátrafüreden. A nyitásra elkészül a medence szigetelése, s ez azt jelenti, hogy újra lesz víz a lu* bickolni vágyóknak. Tervezik az öltözők átépítését, s még ebben az évben felszerelik a vízvisszaforgató berendezést, amely megoldja a vízhiány okozta gondokat. Itt is — akár csak Egerben — a szauna okozza a legtöbb kérdőjelet. Végleges üzemeltetésre műszaki problémák miatt ebben az évben egyik helyen sincs lehetőség. Hevesen — mint azt a helyi üzemeltetőktől megtudtuk — szintén felkészültek a májusi nyitásra. Talán a leglátványosabb „premiert” itt szervezték, ugyanis egy . úszóversennyel veszi kezdetét a fürdőszezon. Örömmel értesülhettünk arról, hogy egy új szivattyú felszerelésével a vízellátást biztosító kút teljesítménye 40 százalékkal növekedett, ami azt ígéri, hogy itt sem lesz vízhiány. Ez annál is inkább lényeges, mivel 80 ezer vendéget várnak ebben a szezonban. Az egyéb fürdők is május 1-től fogadják a strand szerelmeseit. Üj szezonra készül Heves megyében a parádfürdői, a bükkszéki, a tarnamérai, vagy a megye határain túli bogácsi strand, illetve a szintén közkedvelt mezőkövesdi Zsóri fürdő. Most már csak a tavalyihoz képest melegebb nyár, jobb idő szükséges. Egyelőre azonban erre még várni kell. Kis Szabó Ervin í 1981. április 30., csütörtök
