Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
Kölcsönös bizalommal A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Központi Bizottságának március 26—i ülésének egyik napirendi pontja belpolitikai helyzetünk értékelése, feladataink megfogalmazása volt. A párt vezető testületének ülésén joggal állapíthatták meg azt, amit hazánk valamennyi becsületes dolgozója érzékel és értékel, hogy a XII. kongresszus értékelése ma is érvényes, hogy államunk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, hogy a párt vezető szerepe a szocializmus építésében érvényesül,, bogy a munkáshatalom szilárd. Mindez nagymértékben, sőt alapvetően annak az eredménye, hogy pártunk politikája helyes, következetes, kiállja évtizedek óta az élet próbáit, megfelel a dolgozó nép alapvető érdekeinek, a szocializmus építése elveinek és céljainak. Ez a politika megalapozta a magyar nép, a hazánkban folyó építőmunka eredményeit, ezek értékét és elismertségét a, szocialista közösségen éppen úgy, mint a nagyvilágban. Belpolitikai helyzetünk szilárdságának ugyancsak meghatározója, hogy pártunk szövetségi politikája meghozza a maga gyümölcsét. E hazában életkorra, világnézeti hovatartozásra, foglalkozásra való tekintet nélkül népi, nemzeti egység jött létre, a becsületes' dolgozó emberek aktív részvételével a szocializmus igenlése alapján. Ez az egység az alapja azoknak a társadalmigazdasági eredményeknek, amelyeket az utóbbi évtizedben hazánk elért, s amelyek nyomán népünk élet- színvonala jelentős mértékben emelkedett.' UGYANAKKOR NYILVÁNVALÓ,. hogy belső helyzetünkre —. az ország gazdasági sajátosságaiból következően is — hatással lehet mindaz, ami korunkban. sőt napjainkban á világban végbemegy. Vonatkozik ez azokra a jelenségekre, amelyek az enyhülés, a lenini békés egymás mellett élés elvének gyakorlati megvalósulását veszélyeztetik. És vonatkozik ez azokra a veszélyekre is, amelyek a külgazdaságban végbemenő folyamatokból, a világgazdaság, a piaci helyzet kedvezőtlen alakulásából következnek. Ezek között a körülmények között különösen előtérbe kerül annak a fontossága, ami egyébként is következik pártunk munkastílusából, őszinteségéből, nyíltságából, hogy az új meg új jelenségekre minél gyorsabban és pontosabban reagálva tárjuk fel mindazt, ami feszültséget, gondot okoz, tehát amiket feltétlenül mérlegelni kell tennivalóink meghatározásakor és elvégzésekor. Ügy tűnik, hogy a szocialista építőmunka feltételei — rajtunk kívülálló okok miatt — a közeljövőben nem javulnak, reálisan és őszintén szembe kell néznünk azzal a lehetőséggel, hogy újabb nehézségek keletkezhetnek nemzetközi méretekben, gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt. Ezért nagyobb erővel kell munkálkodnunk, hogy erősödjenek azok a kedvező folyamatok, amelyek az utóbbi egy-két évben hazánkban kibontakoztak. A szigorúbbá váló feltételek természetesen nem maradhatnak hatás nélkül a mi munkánkra, életkörülményeinkre és belpolitikai életünkre sem. Éppen ezért fontos hogy a téma időben való napirendre tűzésével és tárgyalásával pártunk Központi Bizottsága ugyanazt az egész népért tanúsított felelősségérzetet juttatta kifejezésre. amely eddigi politikáját is jellemezte és jellemzi. Egyben ismét demonstrálódott, hogy a párt a nép kölcsönös bizalma alapján körültekintően elemzi hazánk életének, fejlődésének aktuális kérdéseit, széles körű véleménycserére alapozva hozza meg határozatait, és a kommunisták példamutatására építve vezeti a küzdelmet azok végrehajtásáért. A TENNIVALÓK KÖZT ma a legfontosabbak egyike. hogy tudatosabban, következetesebben munkálkodjunk a belpolitikai életben is, a hazai gazdasági életben is a mi munkánkban meglevő hibák kijavításáért, fogyaPAMfROZOTT CSIRKECOMB ÉS TÁRSAI Bővíti a feldolgozott termékek választékát a baromfiipar A baromfiipar, amely öt év alatt, ötödével növelte a termelést és mintegy 500 mezőgazdasági nagyüzemmel alakított ki kapcsolatot, az elkövetkező években — kihasználva a változatlan színvonalú alapanyag-ellátást — űj termékkel gazdagítja a választékot. A VI. ötéves terv előirányzata szerint 1985-ben több száz tonna baromfihúsból készített töltelékárut állítanak majd elő az OMFB támogatásával beszerzett, nagy teljesítményű, korszerű gépekkel —1 erről tájékoztatta az MTI munkatársát Sebestyén György, a Baromfiipari Vállalat Trösztjének műszaki igazgatója. Az OMFB 15 millió forinttal segítette az orosházi baromfifeldolgozó új üzemrészének berendezését, felszerelését; ehhez az ösz- szeghez további 15 millió forinttal járult hozzá a baromfiipar. A rendelkezésre álló összegből kidolgozták a technológiát, gépsorokat vásároltak; amelyeknek indítására rövidesen sor kerül. A gépekkel a hazánkban csak alig ismert baromfihús-töltelékárut készítenek; egyebek között baromfivirslit, mortadellát és kolbászt. Ugyan a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet baromfifeldolgozó üzemében gvártanak már ba- fomfivirslit, ez a termék azonban egyelőre csak viszonylag kevés üzletbe jut el. , Az állami ipar új üzemének indítása lehetővé teszi a fehérjében gazdag baromfifelvágottak választékának és mennyiségének bő- k yítését Az új gépekkel évente egyelőre 100 tonna virslit és más baromfifelvágott-félét állítanak elő. Az ipar azonban — amennyiben a vásárlók megkedvelik a külföldön már ismert készítményeket — 1985-ig akár 500 —800 tonna gyártására is vállalkozik. A törökszentmiklósi üzemben, amelynek rekonstrukciós munkálatait két évvel ezelőtt fejlesztési alapok időszakos hiánya> miatt félbeszakították, újra indítják a munkálatokat. Itt is a továbbfeldolgozott termékek gyártására készülnek fel. Az üzemben rövidesen megkezdik az új hűtőház építését. A létesítményt az év végén adják át. a következő lépés lesz a panírozott baromfihús gyártásának előkészítése. Fagyasztott állapotban .hozzák majd forgalomba-. 1982. után várható a baromfi-hamburger gyártásának megindítása. Ezeket a készítményeket a fejlett b'aromfiiparra! rendelkező országokban is csak kevés helven gyártiák. Fő*- ként az Egyesült Államokban ismerik a baromfi-töltelékárukat. amelyeket ott — az étkezési hagyományoknak megfelelően — főként pulykából készítőnek. Nvugat- Európában többfelé gyártanak már baromfivirslit é« mortadellát. A magyar baromfiipar, amelv termelésé* tekintve a világon az első helyek között áll. most megteremti a műszaki lehetőséget. arra, hogy a feldolgozott termékek terén is versenyképes lesrven. . (MTI) tékosságaink kiküszöböléséért. elfogadott döntéseink és elhatározásaink céltudatosabb, gyorsabb végrehajtásáért. A hangsúly ezúttal a gyorsaságon is van. ami természetesen nem je'- lent egyet a kapkodással, amire semmi okunk. De az intenzívebb, a körülményekhez rugalmasabban alkalmazkodó. a tartalékokat bátrabban kiaknázó, a fegyelemben és morajban magasabb szintre emelt munka önmagában is gyorsíthatja a célunk felé való haladást. Nem téveszthetjük szem elöl — amint erre Kádár elvtárs is utalt a Hazafias Népfront országos kongresz- szusán mondott beszédében —. hogy akadnak, akik nehézségeink túlhangsúlyozásával, vagy azok rosszhiszemű keze'ésével olyan el-' veket hirdetnek, olyan zavart keltő tevékenységre készek. amelyek nem gondjaink megoldása, nem a konstruktív erőfeszítések, nem a nép valóságos érdekeinek az irányában hatnak. De-pártunknak, népünknek eltökélt szándéka annak az egységnek és bizalomnak megőrzése, amelynek alapján népünk a szocializmus elvei és gyakorlata mögött felzárkózik. Annak a tenni akarásnak fejlesztése, szervezése és gyümölcsöztetése, amely biztos záloga annak, hogy megőrizzük elért vívmányainkat, a párt és a nép egységét, nemzetünk szocia- •lizmus iránti elkötelezettségét. E TEVÉKENYSÉGHEZ az egész .nép által támogatott legfőbb iránytű: pártunk XII. kongresszusának határozatai, állásfoglalásai, amelyek az építés, a társadalmi élet, a politika minden területén pontosan megszabiak teendőinket. Mindehhez nagy segítség az, amit a Szovjetunió Kommunista Pártjá. nak XXVI. kongresszusa nyújtott az egész nemzetközi munkásmozgalomnak, benne a mi pártunknak és népünknek is, öntudatosan támogatva a béke, a haladás ügyét, és megerősítve a mi pártunk és népünk legjobb törekvéseit is. E törekvések az egyik legfőbb biztosítékai annak, hogy hazánk belpolitikai életét a jövőben is a szilárdság és a stabilitás jellemezzék, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a munka, a szocialista fejlődés, a társadalmi haladás számára. Rügvfakadás, bimbóbomlás. záporzó fények. Szellők fuvallamok. meg a selymes Tisza tükre. Azaz: Tavasz. S zer elmek. forrada i mák, neki hév ülések. meg ú j u iások és megszületések. Olvadások sarjadások. feszülések. Madárfüttyök, fecsegések. Ablakok, tócsák, belvizek: tükrök a napnak, elvakító villanásnak. Halálos . feltámadásainknak. Tavasz, tavasz. A vegyesboltban kenyér, kenőmájas illata keveredik köiniillat mosópor- meg müanyagszgggR]. Süt a nap. Sarudon a* most ébredő tavasznak ezekben az óráiban mégis inkább hideg van. elkel a kabát, kendő, kalap, meleg holmi, a meszes meg kimondottan fázik. Viharkabátban ül viharvert, sátras szekere bakján, s hol megállítja, ho! indulásra inti Reményt és Csillagot, az Szidi néni birodalma: zsuptetős tiszta istálló előtt lármás baromfihad egyik jó, másik lusta lovat. — Meszet! Meszel vegyenek! Megszokásból, meg kötelességből olykor-olykor kiált egyet a meszes. Ügy hívják, hogy Balogi Lajos, cserépfalui. Sáros és dagályos ma a Tisza, s álnókul úgy töri tízezerre a napot, akárha nyár lenne. Balogit azonban be nem tudja csapni: lila és száraz -a szája, s lila a keze a gyeplőn. Ágak, vesszők, riadó! Munkában a metszőolló nuk nincsen már, csak arra jók — emlékeztetőnek. — Tudják-e, mire vittük: volt ügy, hogy kilenc kapásunk volt, és az apjuk persze, mindig ment velük. Én meg süttem nekik kenyeret, kalácsot a kemencében, meg ködmönujját, az olyan, mint a beigli, gazdagon mákkal, na, ez mind bele a kasba és vittem utánuk, mert rátarti volt ez az én emberem, meg nem engedte volna, hogy tarisznyázza- nak, még a stampedlit is együtt itták, és persze hogy is ő fizette. Fent az égen egy nagy nyaláb napsugár könnyedén félrecsúsztat egy felhőt, s- fénybe vonja a rügyezni induló fát, meg az egykori gazdát, aki ma már tsz- nyugdijas. És a régi jó metszőolló a kezében, és ahogy elindul a megmetszendő fákhoz.., — Gyí, Csillag, gyi, Remény. — Apám és anyám együtt jártak a mésszel, a szekeret, a lovat, meg a mesterséget tőlük örököltem. > Tízéves koromtól jártam a világot, most 52 vagyok, és amikor így, mint most, előkerülök, tudhatják az emberek, akik látnak, hogy itt a tavasz. Két legény áll a túloldalon, a járdán. Egyikük rákérdez, hangja vérbő: — Van-e mesze eladó? — Van — feleli Balogi rekedten, i — Akkor nem kell. És röhög a tréfán a két sarud! legény. A meszes meg se rezzen, .ráhuhukol fagyos^ kezeire, .majd kopott kucsmáján ’igazít, s mintha köszönne, int. Oeeka ponyva alatt kezére huhog a meszesember (Fotó; Perl Márton) Tilcsik Gáspárt kicsalta az udvarra a tavasz. Szép háza udvarán metszőollóval fenyegeti a fákat. — Nahiszen, attól bajuk nem lesz, attól csak jobb lesz,* nem ártok én nekik, értem a módját. Beleszület- tem. négy kisholddal kezdtem. ha ugyan tudják még, hogy mi az. — Három köblös — segít megérteni a felesége, aki lány korában Kovács Szidónia volt, s kettejük szorgalmával szépen gyarapodtak. — Hogy összekerültünk, mindjárt béreltünk felesbe, haszonba, már csak úgy, mint illik kisemberekhez. És ökrökkel foglalkoztunk, azt látni kellett volna, mennyi jószág volt itt. Most fehér tollú aprómarhák lármáznak körülötte, amint néhány erőteljes mozdulattal végighúzza a földön a seprűt. Később visszakerül, megmutatja,' egy-egy darab megmaradt még a régi jármokból, hasz. — Jó napot. — Adj isten. Juhász András, a takar- mányos karikázik a ház előtt. Fején madzaggal bebiztosított kalap. Most leszáll a ház előtt, s megigazítja. újra köti álla alatt a madzagot. — Lesz-e már tavasz? — Csak legyen, úgy a, jó. — Mihez kell a kalap a madzaggal? — A takarmányaiba, mert most ott vagyok. Amúgy — 22 éve, megalakulása óta a tsz-ben. Ami munka * van, azt csinálom, szántás, vetés, miegyéb. Most takavmányos. Gyalogmunkás — biciklin. Meg a kalap azzal a madzaggal. Ha nem lenne igaz, ki kéne találni. Ilyen is csak így lehetséges, tréfás-tavaszon. Nem is csuda, hogy tó- % tágast áll a nap a szeles Tiszában. Közben a biciklista elmegy. Oda a kalap, meg a madzag. Mar 3d Gáspár bácsi a metszőollójával. — Ritka szép neve van a feleségének: Szidónia. Hogy tetszik hívni? — Én-e? — anyjukom... A fa felett, a ház, az udvar. a falu meg a Tisza felett tündöklőén tiszta ég. Kinyílni kész a világ. B. Kun Tibor UßniiLtSo. 1981. április 1., szerda Tükifroserepeic tcmciszi tispnak
