Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
Magas a rezsi Törmelékek, szerszámok, létrák között küzdőm előre magam a folyosón. Most ez az emelet nemcsak a mi munkahelyünk, hanem az építőiparé is. Ráfért már erre a régi épületre a teljes felújítás. Két héttel ezelőtt végigvésték a folyosó egyik falát, beleraktak mindenféle drótokat, kábeleket. Most már vésik a másik falat. A maradék hálózat ide kerül. Amit már szépen bevakoltak, azt még nem vésték ki újra, de ami késik, nem múlik. Mindenesetre több olyan szobában festenek újra, ahol már parkettáztak, lakkoztak. A folyosó végére érve azon kapom magam, hogy dúdolok: „ront vagy javít, de nem henyél”. Volt erre régebben egy népi mondás: „Akár fejtünk, akár varrunk, azért mégiscsak dolgozunk”. A magyar ember pedig csak igy morog: „ez a rendszer mindent kibír”. Hiszen látta a tévében a Marx téri gyönyörű hidat ívetö- rött bukkanójával. Aztán látta, hogy széjjelszedik, egy-egy elemét állványra helyezik, szorgos kezek büty- kölgetik. Határidőre azért elkészül. A költségkeretet sem' lépik túl. Ügy kalkuláltak annakidején, hogy beleférjen az ilyen is. Meg • a felújítás költségeibe az újra vésés, az újra csiszolás, az újralakkozás, az újrafestés. Aztán csodálkozunk, hogy magas a rezsi, mármint a társadalmi rezsi. Van ugye üzemi általános költség, vállalati általános költség és társadalmi általános költség. Mindhármat bele kell' tenni az árba, hogy a teher térítődjön, mindenki fizessen. Persze, hogy drága, amikor a társadalom olyan nagy terheket vállalt magára a társadalmi juttatásokban, a szociálpolitikában, az esély- egyenlőség megteremtésében, a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében, a lakásellátásban, az oktatásés egészségügyben. Persze, hogy drága, amikor olyan sok elmaradt dolgot kell megcsinálnunk. Mindezt mondtam volna neki, ha nem jutott volna eszembe épületünk renoválása, a meg sem épített híd újjáépítése, a sok befejezetlen beruházás, a sok mondvacsinált be. osztás, a kényszerűségből tartott „munkavállalók” hada, a hatalmas apparátusok, a semmittevésbe belefáradok, a kihasználatlan drága gépek. Meg az is eszembe jutott, hogy milyen csodálatosan nagy a termékárak tisztajö- vedelem-tartalma. mintha a munka társadalmi termelékenysége a csillagokig érne. Közben, amikor a termék elhagyja az országot, a határon meg kell támogatni, mert a világpiac ezt a hatalmas tisztajövedelmet nem akarja elismerni. Itthon mégis kell ez az árfelpumpálás. mert ebből származik az állami költségvetés bevétele. Az ő dolga ugyanis a társadalmi rezsi nagy részét fedezni. Abból, amit beszed. Az ő dolga az ország adósságállománya után a kamatokat fizetni, a veszteséges vállalatokat támogatni, az alacsony jövedelemszintű családok elfogadható élet- színvonalát biztosítani. De mivel a költségvetés nem sokkal többet oszthat el, mint amennyit beszed, a teher térítődik a vállalatokra, a szövetkezetekre, a családokra. Nemcsak az egyes termékeknek van „rezsiviselő képességük”, hanem a társadalomnak is. Ha túl magas a rezsi, olyan érzése van az embernek, hogy valahol lyu- ‘ kas a zseb, elfolyik a pénz. Éppen az az összeg folyik el, amellyel javítani lehetne az anyagi ösztönzésen, a nép- gazdasági mérlegeken, az élets zín vona Ion. Dr. Pirityi Ottó Eredményesen dolgoztak a népi ellenőrök Csütörtökön több mint száz népi ellenőr részvételével rendezett tanácskozást az egri városi-járási NEB, értékelve az aktívák elmúlt években végzett munkáját, és meghatározták a testület jövőbeli feladatait. Gál János, a népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettese mondott bevezetőt, majd Kovács Ferenc, a városi-járási NEB elnöke szólt arról, hogyan fejlődött a népi ellenőrzés eredményessége az elmúlt évek alatt. Elmondta, hogy' a jövőben nem a vizsgálatok számának kell növekednie, hanem az erők összefogásával a munka jobb minőségére kell törekedni. Gyakrabban kell visszatérni egy-egy vizsgálat tapasztalataira, újra ellenőrizni a változásokat. Elismerően szólt a városijárási NEB munkájáról gz ülésen Csepelyi Károly, a Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke is és több javaslatot tett a jövő tennivalóira. Felszólalásában dr. Varjú Vilmos, a városi tanács vb-titkára a tanács és a NEB együttműködésének jelentőségéről beszélt. Részt vett a tanácskozáson Kovács János, a városi pártbizottság titkára, valamint a járás több vezetője is. Á nyolcvanas évek sertéstelepe Az elmúlt években kevés új nagyüzemi sertéstelep épült az országban; az állattenyésztésnek ez az ágazata ugyanis nagyon költségigényes és ráadásul viszonylag kevés olcsó építési- technológiai megoldás állt a gazdaságok rendelkezésére. Az AGROBER szakemberei több éves munkával fejlesztették ki a természetszerű tartás követélményeinek jobban megfelelő és ezért olcsóbb telepmodellt, amely várhatóan a nyolcvanas évek egyik keresett teleptípusa lesz. A szakemberek szerint a korábbi építési költségek 10—30 Százalékát takaríthatják meg a beruházók, •kik egyúttal az üzemelési költségeket is mérsékelhetik, a fűtésnél esetenként 50 százalékos megtakarítást érhetnek el, Még „Az ÁFÉSZ nyugdíjasa vagyok és Erdőtelken — megértve az idő szavát, — a felszabadulás utáni években elsőként adtuk át férjemmel üzlethelyiségünket, berendezéseinket és munkaerőnket a helyi FMSZ-nek... A családi házam mellett lévő önkiszolgáló bolthoz árut szállító teherautók nemcsak a lakásom egész hátát, hanem a csatornát és a tetőt is teljesen megrongálták. l/jjnyi repedést okoztak a mennyezettől lefelé a szobám falán is. Hiába kértem a hiba elhárítását, a kár megtérítését. Azóta talán annyi történt, hogy tavaly október táján egy kis maradék maltert kentek ide-o,da a ház hátára.” — írta özv. Sipos La- josné erdőtelki olvasónk. A látvány, ami a panaszos Fő utca 66-os számú házában fogadott, valóban elszomorító. A repedések jelzik, hogy alaposan megsüly- ■ lj»edt a ház. Kivijeitől meg idejében... úgy néz ki, mintha szélvihar tépte volna meg a tetőt, leráncigálva a csatornákat. — Régi ház már ez, és amikor 1973-ban először repedtek meg a falak arra gondoltam, hogy talán az idő okozta. Akkor 15 ezer forintba került a javítás. De azóta ismét baj van. Kevés nyugdíjból élek egyedül. nincs annyi pénzem, hogy a rongálást helyrehozzam. És különben is, miért én fizessek? Remélem, hogy egyszer már a szakemberek is elismerik, hogy a repedések mások hibájából keletkeztek, mások teszik tönkre a házam és vele az életem is. Attól tartok, hogy egyszer rámszakad az épület. Írtam már levelet az ÁFÉSZ hevesi vezetőségének. Ki is jöttek, aztán el is mentek azzal az ígérettel, hogy majd intézkednek. De már bizalmatlan vagyok, hiszen annyiszor voltak itt « »egis minden maradt a régiben, — panaszolja az idős’ asszony. Hogy mi köze az ÁFÉSZ- nek Siposné problémáihoz? A helyi ügyintézőtől megtudtuk, nagyon is sok. Az özvegyasszony házától néhány méterre egy ABC-áru- házat üzemeltet az ÁFÉSZ. Az áruval megrakott teherautók csak a ház oldala felől tudnak a bolt raktárához befordulni. Sajnos már többször is megtörtént, hogy az autók nekiütődtek a falhoz, leszakították a csatornát. Az illetékesek elismerik. hogy felelősség terheli őket, szakértők megállapították, a ház életveszélyes lett. Ígérik is, hogy április végéig _ rendbehoznak mindent, és az épület oldalától megfelelő távolságban vasgerendákat fektetnek le,, hogy védjék a lakást a tolató autóktól. Reméljük, valóban megszűnik Sipos néni gondja. De nem értjük, miért kellettek ehhez évek?! Szüle Rita Ide többé nem fagy be a szén — mutatja újításának eredményét Rónai Ernő. Maguknak újítanak Hordja a szél a szénport az adagoló mellett: hunyorítva beszélgetünk az egyik „slágerújítás” szerzőjével, Rónai Ernővé 1. — Tízéves gondon sikerült úrrá lennünk erre a télre. Az volt a baj, hogy a bunkerból lehulló lignit télen már a surrantóba is belefagyhatott —, ha pedig valami miatt leállt a blokk, egy órán belül egy merev tömbbé állt össze a kaparóláncon lévő szén. Negyven ember is kellett néha, hogy vasrudakkal szétverje a tömböt — kegyetlen munka volt! De amíg el nem végezték, nem indulhatott a blokk. Most — javaslatom alapján — a kazán 240 fokos levegőjét vezetjük át a kaparólánc szenén — ezen a télen már egyetlen ilyen jellegű üzemzavarunk sem volt. Csak a karbantartás költsége hárommillióval csökkent ezáltal — az pedig nem is számszerűsíthető, hogy mennyivel jawult az üzemElismerés és folytatás Az újítási országos versenyben első helyezést ért el a vállalat. De nemcsak a trösztnél ismerték el a Gagarin újítómozgalmának eredményességét: a hőfogyasztásmérő készülék például az 1. budapesti újítási börzén és Moszkvában, a XXVI. kongresszushoz kapcsolódó kiállításon is sikerrel mutatkozott be. Folyik a tapasztalatok átadása az ország többi erőművének, és az új ötéves tervhez is hozzáigazították már az újítási szabályzatot. Szóval: nincs megállás. „Csak” munka: egyre szervezettebb, gondosabb — és könnyebb. Kőhidi Imre .NwwSß.Gl 1981. április -Ca..«ént*k Újító sikerek Vlsontán biztonság, a termelhető többletáram mennyisége, és a munkakörülmények is jobbak lettek. Szó, ami szó, itt bizony súlyos milliók forognak — így igazinak érzem az örömet Rónai Ernő arcán. Pedig újításának értékelése még nem is zárult le, így az újítási díjnak még csak várományosa. Ma már mosolyog Gondol Miklós is, aki bizonv keményfejű ember lehet. Abból gondolom, amit mond, amit tett: — Két éve vettem fejembe, hogy feszesebbé kellene tenni a zagy- és pernyeeltá- volítás ellenőrzési rendszerét. Minden berendezés kü- lön-külön volt indítható, állítható — a kezelő bolyongott csak közöttük, de igazi hibamegelőzésre nem volt képes. Megterveztem, és egyedül kiviteleztem egy olyan vezénylőtáblát. ahonnan egyetlen kezelő felelősséggel irányíthatja ezt a munkát. Fedél alól, bolyongás nélkül. A két évért kapta a ..Kiváló Űjitó” kitüntetés bronz fokozatát. De a dolgozók is nyertek, jobb munkakörülményeket. Mint Molnár Imrévé is, aki blokkgépészként ügyeli az újjávarázsolt I. blokkot a vezénylőteremből. Nagy úr: egyetlen mozdulatára leállhat a 100 megawattnyi teljesítmény —. ami majd’ ötven villanymozdonynak mondhatna megálljt. — A mellettünk lévő II-es vezénylőtermével összehasonlítva is látszik, mennyivel egyszerűbb, áttekinthetőbb ez a műszerfal. És pontosabb is: digitális kijelzői nagyságrenddel finomabb értékelést tesznek lehetővé, és megbízhatóbbak is. A Magyar Villamos Művek Tröszt is elismeréssel fogadta megoldásainkat. Meglepő adatok láttak napvilágot a Gagarin Hőerőmű Vállalat újítási ankétjén, az 1980-as év újításainak értékelésénél. A tavalyi évben az előző esztendőhöz képest ugyanis egy- harmadával több újítást adtak be a dolgozók, amelyekből az előző évinek másfélszeresét, 126-ot hasznosított az erőmű. Az erőmű történetében a legtöbbet: 320 ezer forintot kaptak az újítók tavaly, és ennek fejében P millió 841 ezer forinttal nőtt kimutathatóan a vállalati eredmény! Még egy adat: ugyanez a szám 1979-ben alig haladta meg a kétmilliót .., Csodák és napok — Csodák nincsenek. Csak hétköznapok vannak, szisz- tematikus, egymásra épülő munkával — összegzi a látványos felfutás hátterét Füri László, műszaki vezérigazgató-helyettes. — Az volt a célunk 1980 elején, hogy új lendületet adjunk az újítómozgalomnak az erőműben. Fokozni kell a szocialista brigádok, a nők és a fiatalok ez irányú tevékenységét, határoztuk el, és ezért új szervezési forKét év munkája van a zagyforgalom vezénylőterme mögött — Debrei Jánosné ma már kényelmes körülmények között dolgozhat. Az újjávarázsolt 1. vezénylőt erem. mákkal próbálkoztunk. Így például — egy-egy nagyobb műszaki feladat kapcsán — pályázatot hirdettünk, hogy több, azonos témához kapcsolódó újítással érjünk el nagyobb hatást. Így készült el például 11 újítás összehangolásából rekordidő alaft az I. blokk vadonatúj vezénylőterme. De nagy figyelmet fordítottunk a propagandára. és az újításokhoz kapcsolódó értékelési rendszer finomítására is. A KIS? például továbbképzést tartott; az újításról 15 napon belül elkészül a szakvélemény. és 55 nap alatt sorsa végleg eldől. A hasznosítást gyorsítja, hogy a munkaigényes újításokat a karbantartókhoz programozzuk. Csak ezek a részletek együtt, ösz- szefogva hozhattak ilyen eredményt. Amelyekből talán a laaliontosabb — hiszen a jövő záloga —, hogy tavaly 220 fizikai dolgozó és 80 szellemi adott be újítási javaslatot. Szcamolc és sorsol«
