Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége SARLÓS ISTVÁN NYILATKOZATA A Hazafias Népfront- mozgalom szerepéről, tevékenységéről szinte nem eshet szó anélkül, hogy az emberek ne elemeznék a szocialista nemzeti egység kovácsolásában, a tudati tényezők kialakításában elért eredményeket. Ez a téma különösen időszerű most, hiszen a HNF március 14-én kezdődő VII. kongresszusán a küldöttek a Magyarország életében, fejlődésében oly meghatározó nemzeti egységből kiindulva, s a teendőket megvitatva vetnek számot az elmúlt fél évtized eredményeiről. E kérdéskörről Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- í ja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Mélykúti Attilának, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatot. — A nemzeti - egység az erő megsokszorozásának lehetősége, s ilyen minőségében nélkülözhetetlen minden gazdasági, településfejlesztési, kulturális program megszervezéséhez és végrehajtásához. Nyilvánvaló, hogy lehetnek és vannak olyan emberek, akiknek az egyéni, a csoportos érdekük, látószögük nem esik egybe azzal, amit az élet egy-egy területén programként meghirdettünk, feltételeztünk. Mindebből az is következik, hogy a legésszerűbbnek tűnő döntések körül is kialakulhatnak viták. Az ellentétes vélemények összecsapása önmagában is jó lehet arra, hogy például gondolkodásra késztesse azt, aki valamit állít, mond. Mi a szükségszerűséget felismerő, szabadon gondolkodó emberek társadalmát valósítjuk meg. Az önálló gondolkodás, az egészséges kétkedés az ember, a társadalom életében fontos tényező Értem ezalatt azt a gondolkodásmódot, amely kritikusan fogad mindent, ám amit magáévá tett, azt minden körülmények között támogatja és érvényesíti. — Amikor azt mondjuk, hogy nemzeti egységre törekszünk, mindig hozzátesz- szük: az alapvető politikai célok, a szocializmus céljainak elfogadását illetően ezt az egységet már létrehoztuk. Aki politikával, társadalmi kérdésekkel foglalkozik, az tudja, hogy teljes egységnek tekinthető az is, ha az alapvetően ellenkező véleményt vallók száma elenyészően csekély. A legfőbb célok elfogadása mellett vannak más, nagyon fontos kérdések is — például a ragaszkodás a hazához —. amelyekben egységnek kell lennie. Ezzel kapcsolatban, azt hiszem, mi még nem fordítottunk kellő figyelmet és gondot arra, hogy az emberekben jobban megszilárdítsuk annak tudatát: Maayarország állampolgárai. Azok magvarként, németként. románként, szerbként, s. lovakként. És ha valaki egy országnak az állampolgára, s ezt az állampolgárságát megtartja, akkor ezzel már vállalja azt a kötelezettséget, hogy az ország törvényei szerint él. Akkor egyben vállalta azt is, hogy az ország felvirágoztatásáért cselekszik, hiszen ezen múlik az ő egyéni jóléte is. Feladatunk tehát, hogy ezt a Magyarországot konkrét hazaként, a világ egy tényezőjeként fogadja el az állam polgára. Legyen erről a Magyarországról pontos és hű képe, legyen benne kötődés, erő, hogy ezt a Magyarországot akarja erősíteni. Ehhez az kell, hogy ez az ország ne egyszerűen állampolgárságot adó közigazgatási egység vagy államhatalmi tényező legyen, hanem — egymástól elválaszthatatlanul — történelmi múlt és történelmi jelen is. És ebbe a múltba nemcsak a históriakönyvekben megírt események tartoznak bele, hanem a helyi szokások, a viselkedésformák, az emlékek, a népdalok, a művészet, a népművészet alkotásai éppúgy, mint az ipar és technika fejlődése. — A mindezeket a területeket felölelő nemzeti és történelmi tudatot illetően elmaradunk néhány szocialista országtól, ahol a történelmi múlt nagyjairól sokkal többet beszélnek, mint mi, s jóval többet is tudnak. Mi a kiemelkedő személyiségekre szinte mindig évfordulóhoz kötve emlékezünk, holott például Mátyás király, Nagy Lajos. Báthory, Bethlen Gábor, Rákóczi, Petőfi és Ady, Táncsics Mihály és József Attila, számunkra mindennap a magyar történelem eszmeileg, szellemileg példamutató személyisége, akiknek a „jelenlétét” állandóan éreztetni kell. Történelmi múltúnk nagyjainak bemutatását, tetteik, elképzeléseik és gondolataik felidézését, élesztősét folyamatossá kell tenni; úgy, hogy ott legyen mellettük az őket támogató, a történelmet ténylegesen mozgató erő is, így Dózsa Györgynél — akárcsak a szobránál — az „ismeretlen paraszt”, az „ismeretlen magyar” emléke, jelentősége. A történelem így válik érdekessé, vonzóvá, értelmessé, olyanná, hogy részeseit, formálóit követni lehet. Mert a példakép azt jelenti: olyanná akarok válni, vagy azt hiszem, olyanná válhatok. Így közelítve, az persze természetes, hogy nem lehet mindenki például Bethlen Gábor. De ha Bethlen reformjainak voltak végrehajtói — prédikátorok, kézművesek, katonák. adminisztrációban dolgozó emberek —, akik azonosulni tudtak a nagy gondolkodó eszméivel, márpedig voltak, akkor vannak minden, e kor iránt érdeklődő számára ideáink, követhető példaképek. Éppen ezért tartom természetesnek, hogy az esztergályos szakmunkástanulónak a jól dolgozó, idős mester a példaképe, akitől a fogásokat elsajátítja, és nem feltétlenül valamelyik világhírű politikus vagy író. Szintén a nemzeti egységet. a nemzeti öntudatot erősítheti, ha mai életünket úgy mutatjuk be, hogy mindenki érezze: korunk is kitermeli azokat az embereket, akik a jövőben hivatkozási alapot jelenthetnek. — Sokszor elhangzott már, hoev a gazdasági fejlődés mögött elmaradt a tudati. A feszültségek milyen teendőket jelezn-k a népfront mozgalomnak? — Ha 1945-ben elém tettek volna két papírt, azt mondva, az egeikre írjam le, milyen lesz 35 év múlva a gazdasági helyzetünk, a másikra pedig, hogy milyenek lesznek az emberek, akkor most kiderülne: mind a két vonatkozásban pontatlan a ..prognózisom”. Az akkori körülmények között azt gondoltam, hogy mindenki, mindennap legalább háromszor eszik meleg ételt, és jóllalkik, és mindenkinek lesz munkaruhája és gálaruhája is, és lesz állása. Fel sem tételeztük volna, hogy a televízió, a távfűtés, a metróépítés mindennapos, megszokott kelléke lesz életünknek. Aztán 1945-ben azt is hittem, hogy harmincegyné- hány év múlva az emberek annyira becsületesek lesznek, hogy azt a fogalmat: börtön, csak régi időkre vonatkoztatva, regényekben fogják olvasni, s a kölcsönös segítés — miként az élőlénynek a levegő — társadalmi alapelv lesz. Mondtam is, hogy ha egyszer majd mindenki elvégezheti az általános iskolát, a középiskolát, akkor mindenki el is végzi azt, s önmagától törekszik a nagyobb tudás megszerzésére. A mai tények azt bizonyítják, hogy a gazdasági szintünk a vártnál sokkal magasabb, az erkölcsi-tudati viszont alacsonyabb. — Ez rögtön programot is ad. A termelési folyamatokban olyasfajta változás megy végbe, amely — az emberi agy gondolatainak realizálásaként korszerű, beprogramozott gépekkel — leegyszerűsíti és könnyíti a munkát Ugyanakkor az ilyen, látszólag — de csak látszólag — sokkal egyszerűbb feladattal megbízott embertől azt kívánjuk — s, tudjuk ő is azt szeretné —, hogy nagyobb műveltsége, magasabb kultúrája legyen. A munkafolyamat tehát látszólag egyszerűbb, az egyszerűbb munkát végző emberrel szembeni társadalmi követelmény viszont nagyobb. Az ellentmondást elemezve azonban kiderül, hogy nincs olyan nagy feszültség, hiszen — vulgarizálva a kérdést — a gomb megnyomásához is tudni kell, mi és miért indul meg a masinában, a kapcsolódó folyamatokban. Meg kell értenünk, hogy a technika fejlődése, a munka változása ki kell, hogy bővítse az ember látóterét. A gyorsuló fejlődést követve így egy másik gép kezelését is könnyebben megtanulhatja, egy másik folyamatra nagyobb törés nélkül is átallhat. —• Mindez azt erősíti, hogy gondolkodó emberekre van szükségünk. Ez az a fejleszthető képesség, amelynek révén az ember eligazodik a világ, a haza, a szükebb közösség dolgaiban. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi a megalapozott világnézet kialakítását. Nem okitanunk kell tehát, hanem beszélgetni, véleményt cserélni úgy, hogy minden résztvevő egyenrangú félnek érezze magát, és annak tartsa a másikat. Az ilyen eszmecserékre a népfrontmozgalomnak a lakóterületen szinte korlátlan a lehetősége. Ezért hívtuk életre a körzeti népfrontbizottságokat, s ezért tartjuk alapvető feladatunknak a jövőben is, hogy mind többen legyenek felkészült, tudatos résztvevői a közéletnek. — Ezekkel a fórumokkal óhatatlanul együtt iárnak a viták — az ideológiaiak is —, amelyeket sokan mintegy a nemzeti egységet cáfoló ellenérvként említenek. Erre azt mondhatom, hogy az eltérő nézeteket felvonultató eszmecserék mindenképpen csiszolják az elmét, s alkalmasak a nézetek sokoldalúi kifejtésére. Ami pedig a véseredménvt illeti: a történelmileg mindössze százéves múltra visszatekintő szocialista eszmében van az az erő. amelv a társadalmat. mindinkább az egész világot formálja. Az emberben kell lennie annyi hitnek és tudásnak, hogy védeni tudja ezt az eszmét. S ha jól képviseli, akkor teljesen világos, másra is képes hatni — mondotta befejezésül Sarlós István. (MTI) A KÖZLEKEDÉS ÉS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSE MEGYÉNKBEN Amire jut és amire nem telik pénz... Már megíörténíek az üzempróbák az egri teherforgalmat lebonyolító vasúti pályaudvaron S vajon mit ígér a hatodik ötéves terv? Mire, menynyi jut, és egyelőre mire nem telik a következő öt évben sem? Mint lapunkban röviden már beszámoltunk róla: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és megyénk vezetői a közelmúltban egyeztették Egerben a megye igényeit az ország lehetőségeivel. Pontos lista ugyan még nincs az újabb fejlesztésekről, két do. log azonban máris bizonyossá vált. Az egyik: a minisztérium ezután is megkülönböztetett figyelmet fordít — természetesen anyagiakban is a történelmi nevezetességű Egerre, valamint, hogy a Mátrában és a Bükkben az eddiginél is kulturáltabban és biztonságosabban lehessen közlekedni. A másik: i népgazdaságunk szűkösebb anyagi forrásai a közlekedési tárca lehetőségeit is számottevően csökkentették. Ezek után lássunk néhány példát arra, hogy mivel gazdagodunk az elkövetkezendő öt évben, illetve hogy egyelőre mire nem jut pénz. EGER: - ' Végig elkészül az új út Most már utólag elárulhatjuk: egy időben — nem is olyan régen — még annak a veszélye is fennállt, hogy a 25-ös számú út egri átkelési szakaszának utolsó ütemét a tervezettnél később tudják csak megépíteni. Nos, a veszélyt szerencsésen átvészelte a város és az út folyamatos építésének ma már sem anyagi, sem technikai akadályai nincsenek. Ugyancsak megértéssel fogadták a minisztérium vezetői a meéye és a város vezetőinek azt a kérését is, hogy csökkenteni kell az Eger—Budapest között közlekedő gyorsvonatok zsúfoltságát. A MÁV rövidesen utasszámlálást végez, s ennek eredményétől teszi függővé, hogy új járatot indít-e. vagy elég, ha csak a vasúti kocsik számát növeli. Jól halad az Eger—Kere- csend közötti út korszerűsítése is. Ez a beruházás terven felül készül, és az építők azt ígérik, hogy legkésőbb ez év nyarának elejére, vagy közepére befejezik az út építését. És amire egyelőre nem jut pénz: az Eger—Verpelét közötti út korszerűsítését a minisztérium egyelőre nem tudja anyagiakkal támogatni, és egy országos pályázat elbírálásától függ, hogy a MÁV-nak jut-e pénze az Eger—Felnémet közötti vasút villamosítására. HATVAN: A vasútállomásra nem, a crossbar telefonközpontra igen . .: Megyénk párt- és állami vezetői évek óta szorgalmazzák már a különböző országos szerveknél a hatvani vasúti csomópont korszerűsítését. Számos berendezés, léfesítmény korszerűtlen, elavult. az állomáson egyre rosszabb szociális körülmények között dolgoznak a vasutasok. Mindezt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetői is tudják, és megértik, ugyanakkor őszintén elmondották, hogy anyagiak hiányában a hatodik ötéves tervben nem valószínű, hogy megkezdődhetnek a rekonstrukciós munkaIs tőle, J Jó*hír, ugyanakkor a hatvaniaknak, hogy a tervidőszakban crossbar telefonközpontot kap a város. GYÖNGYÖS: Bővül a telefon- hálózat, javul a közlekedés Az elfogadott tervek között szerepel a gyöngyösi telefonközpont bővítése és a minisztérium nem zárkózik el a várost elkerülő új mátrai út megépítésének anyagi támogatásától sem. Erre a beruházásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha az útépítést a megye és Gyöngyös város is anyagiakkal támogatja majd. A minisztérium ugyanakkor nem tudja egyelőre segíteni a városi autóbusz-pályaudvar, az AFIT-szerviz és a vasútállomás rakterületének bővítését. I Füzesabonyban aluljáró, Kálban felüljáró épül Az mér egészen biztos} hogy a füzesabonyi vasútállomáson aluljárót építenek! Már készülnek a beruházás tervei, és rövidesen a munkálatok megkezdésére is sor kerül. Az aluljáró megépítő-’ sével jelentősen javul majd a közlekedés biztonsága az egyre nagyobb forgalmat .lebonyolító vasútállomáson. Valószínű, hogy teljesül á régi kívánságuk a kábáknak is. Ha a megye is támogatja a KPM tervének megvalósítását. akkor végre felépül a hatodik ötéves tervben az oly régóta várt vas-: úti felüljáró. Megyénk hatodik ötéves célkitűzései között szerepel több alsórendű közút korszerűsítése és a hírközlés további korszerűsítése is. Ez utóbbi a kékestetői új tévétorony megépítésével minden tekintetben reálisnak! látszik. Az említett beruházás ez év őszére ugyanis befejeződik. A közutak korszerűsítésének üteme azonban elsősorban attól függ, hogy mennyi telik majd a megyei forrósokból a helyi fejlesztésekre. Summa summárum tehát* jó szándék ide, jó indulat oda, egy öt évre szóló fejlesztési programmal kapcsolatosan még egy minisztérium is csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takaró ér.' Koós József | Heves megyében az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint egymilliárd-három- százmillió forintot fordítottak a közlekedés, valamint a hírközlés fejlesztésére és korszerűsítésére. Az eredeti programban egymilliárd szerepelt, így a központi „ráadás” nem kevesebb, mint háromszázmillió forint volt. összességében nem panaszkodhatunk tehát... Nem volt benne az V. ötéves terv fejlesztéseiben. Ennek ellenére, az idei nyáron elkészül az M3-as autópályát f' Heves megye székhelyét összekötő út korszerűsítése. (Fotó: Perl Márton.) 1981. március 8., vasárnap
