Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

Külpolitikai összefoglalónk A HÉT 3 KÉRDÉSE Giscard d'Estainc hivatalosan is bejelentette, hogy indulni kíván az április vesén esedékes francia elnökválasztásokon. Képünkön: a lraneia politikus tv-nyilatkozatban ismerteti döntését — mellette felesége. Anne Aymone. 1. Mit jelent a rekord-ha- ilifeöltségvetés keresz- tülbajszolása az Egyesült Államokban? Egy ország költségvetési tervezete a következő pénz­ügyi esztendőre általában belpolitikái téma. az illető állam belső ügye. Az ame­rikai büdzsé előtárgyalásai azonban nem maradhattak meg e keretek között: Wa­shingtonban ugyanis az Egyesült Államok történeté­nek eddigi legmagasabb ha­diköltsége áll elfogadás előtt. Előreláthatólag meghaladja majd a 230 milliárd dollárt, s menet közben minden bi­zottság csak megtoldja. Nem­sokára tehát napi 650 millió dollárt tesznek ki az ameri­kai katonai kiadások. Caspar Weinbeiger had­ügyminiszter, aki a korábbi republikánus kormányok­ban mindig a „nagy lefara­gó” hírében állt, s a sajtó­ban ezért kapta a Bicska Gáspár gúnynevet, most szinte futószalagon gyártatja az új fegyverkezési progra­mokat. Többek között új tí­pusú harckocsik, bombázó­gépek, rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárók és ugyancsak nukleáris meg­hajtású repülögép-anyahajók szerepeinek a kívánságlistá­kon, ez utóbbiak egy-egy példánya nem kevesebb, mint hárommilliárd dollárba kerül. Mindez érthetően túlnő egy ország belpolitikáján, akár biztonsági meggondolá­sain: az egyensúly megbon­tására telt kísérletek, az egyoldalú előnyszerzésre tett próbálkozások komolyan növelik a nemzetközi fe­szültséget veszélyeztetik a kialakult kapcsolatrendszert. Korunk alaptörvénye a ke­let—nyugati, vagy atomszin­ten a szovjet—amerikai ha­dászati egyensúly, amelyet nem tudtak és nem tudnak megmásítani. Az újabb tiz- milliárdok bevetésevei azon­ban még költségesebbé és veszélyesebbé válik a fegy­verkezési verseny; a katonai enyhülés elmaradása további visszaesésre ítélheti az eny­hülés általános folyamatát: s a fegyverkezési gépezet Margaret Thatcher brit és Vigdts i imibogadottir izlandi minisz­terelnök után február eleje óta Európában harmadikként ke­rült nö a kormányfői székbe: Gro Harlem Brundtland szo­ciáldemokrata orvosnő vette at 3 norvég kormány irányí­tását. A Norvég Munkáspárt tö­megei számára már jó ideje nem volt kétséges, hogy az egészségi okokból vissza­lépő 53 éves Odvar Nordli ■posztját Gro Harlem Brundt- landnak kell átvennie. A : hónapokkal korábban a parttagság körében végzett • közvélemenyku tatás jelez­te népszerűségét; 54 százalé­kot kapott, miközben az öt második helyen követő Han­©jmm 1331. március 8., vaaarnap felpergetéséve] „kész hely­zetet” igyekeznek teremteni, hogy lehetetlenné váljanak a már aláirt, de még nem ra­tifikált (lásd SALT), vala­mint a tárgyalás alatt álló korlátozó megállapodások. Az amerikai magatartás különösen visszatetsző lehet annak fényében, hogy Moszkvából, az SZKP XXVI. kongresszusának szószéké­ről nyolc újabb, jelentős in­dítvány hangzott el a kato­nai enyhülés előmozdítására. Reális, igen gyakorlatias, a nyugati érveket eleve figye­lembe vevő javaslatok, ame­lyek elfogadása kimozdíthat­na a jelenlegi holtpontról. Megoldhatnák például az eurorakéták ügyét, szabá­lyozhatnák az atomtenger- alattjáró-versenyt, s kiter­jeszthetnék a bizalomépítő intézkedéseket, köztük a hadgyakorlatok és csapat- mozgások bejelentését, egész Európára. A konkrét kezde­ményezésekkel párhuzamo­san elhangzott Brezsnyev felhívása egy csúcstalálkozó­ra is. Nyugati részről sem tagadhatták Moszkva építő szándékait, az amerikai nyi­latkozatok egyelőre az idő­nyerő kitérés taktikáját al­kalmazzák. Csakhogy ezzel a fegyverkezési .sebességfo­kozattal, ha nem is válik le­hetetlenné, de megnehezül a tárgyalás. 2. Van-e kilátás közeli tűz­szünetre Irak és Irán között? Nemsokára fél éve már annak, hogy kirobbant az öböltérség két olajországnak egymást pusztító, kölcsönö­sen sok kárt és szenvedést okozó háborúja. Közvetíté­sekben eddig sem volt hi­ány, az elmúlt napokban azonban az iszlám konferen­cia kilenctagú bizottsága próbált eredményre jutni, olyan nagy tekintélyű sze­mélyiségek részvételével, mint állam- és kormányfők, s a PFSZ elnöke. Felhívá­suk arra szólított, hogy már­cius 12-ig. tehát csütörtökig hallgassanak el a fegyverek, de aligha valószínű ennek megvalósulása. NORVÉGIA sen munkaügyi miniszter mindössze nyolc százalékot. A párt felső vezetésében nem volt ily egyértelmű a választás. Többen a norvég szociáldemokrata hagyo­mányokkal összeegyeztet­hetetlennek tartották, hogy ilyen fiatal — mindössze 42 éves — asszony kerüljön a kormány és áprilisban elő­reláthatólag a párt élere. Odvar Nordli és Thor Hal­versen, a párt jelenlegi ve­zetője szemére veti továb­bá, hogy „nincs elég szak- szervezeti gyakorlata”. A fiatal orvosnő koráb­ban az Oslói Egészségügyi Hivatalban dolgozott. 1975- ben kerületi pártszervezete ajánlása alapján választot­ták meg a pártelnök helyet­tesének. Népszerűsége már akkor kiterjedt az egész or­szágra. „A mi nyelvünkön beszél — mondták az embe­rek —, és igyekszik kérdé­seinkre válaszolni”. Nem véletlen, hogy a nor­vég szociáldemokrácia „nagy öregje”, Trygve Bratteii Brundtland asszony egyik legfőbb szószólója volt. A Brundtland név egyébként is jól hangzik a norvég szo­ciáldemokraták körében. Családja szorosan kötődött a mozgalomhoz. Édesapja Norvégia német fasiszta megszállása után csatlako­zott az ellenállási mozga­lomhoz — leányát pedig Svédországba menekítette. Az idősb Brundtland a fel- szabadulás után szociális, maid védelmi miniszter lett A viták három kérdés kö­rül kristályosodnak ki. Elő­ször: a tűzszünet után mi­ként és mennyi idő alatt, tör­ténjék meg az iráni terüle­ten állomásozó iraki erők visszavonása. Másodszor: a határfolyó feletti fennható­ság és más határterületek ügyében melyik szerződés legyen mérvadó: miután öt egyezményt kötöttek a tör­ténelem folyamán, s mind­egyik esetében az éppen adott erőviszonyok érvényesültek. Harmadszor: Teheránnak van egy olyan követelése is, hogy ítéljék el Bagdadot, mint az agresszió végrehaj­tóját. Irak viszont Irán szer­ződésszegésére hivatkozik. Ügy tűnik tehát, a közve­títő tevékenység egyik for­mája sem lehet „csodaszer”. Ugyanakkor lényeges moz­zanat. mert amennyiben mindkét részről fennáll a tárgyalási hajlam, esetleg kölcsönös kifáradás jelent­kezik. a közvetítés megköny- nvíti a presztízsszempontok­tól nem befolyásolt párbe­szédet. A javaslatokat egye­lőre nem fogadták el. iraki részről óvatosabban nyilat­koztak. iráni részről határo­zott visszautasítás látszik. A háború végére még egy ide­ig várni kell — mondják a borúlátók, az első állásfog­lalások még nem véglege­sek. inkább a későbbi alku­hoz kívánnak jobb feltétele­ket biztosítani — így a de­rűlátók. Kinek lesz igaza, az idő döntheti csak el... 3. Milyen új fejlemények játszódnak Salvadorban? A Salvadort alapkéolet tu­lajdonképpen változatlan. Az ország számos pontján fegy­veres harcok folynak a ge- rillaerök és a junta csapatai Bratteii kormányában. Édes­anyja a pártközpontban dol­gozott. Gro már hétéves ko­rában tagja a „Fiatal sa­sokénak, az ifjú szociálde­mokraták mozgalmának. Trygve Bratteii 1974-ben környezetvédelmi minisz­ternek bevette kormányába. Az akkor 34 éves fiatalasz- szony friss levegőt vitt az oslói vezetésbe. Harcot in­dított egy liberális abortusz- törvény és a fokozott gyer­mekgondozás érdekében. Igyekezett meggátolni az ipar természetszennyezését. 1979 őszén látva pártjának gyenge választási eredmé­nyét, megvált miniszteri tár­cájától. hogy teljes erejével a párt- és a parlamenti munkának szentelje magát. A pártban egyesek a sze­mére vetik, hogy politikai pályafutásában hétéves hé­zag van. Erre így yálaszol: „Ezt azért mondják, mert asszony vagyok. Négy gyer­mekem közül hármat 1965 és 1972 között hoztam a vi­lágra. És közben befejeztem tanulmányaimat”. Az 1977-es parlamenti vá­lasztás óta erősen visszaesett a Munkáspárt. A közvéle- ménvkutatás szerint a ko­rábbi 42 százalék helyett ma a választóknak csak 30 szá­zaléka szavazott rá. A leg­nagyobb ellenzéki párt, a nagytőkét képviselő konzer­vatív Höjre-párt ugyanak­kor 24 százalékról 30 száza­ikra rukkolt. A 155 tagú Stortiugban a szoeialdemok­köíött. ha ezek mérete nem is éri el a januári nagy of- .fenzíva idejében végbement , összecsapásokat. A junta egyrészt erős kezet próbál mutatni, másrészt különböző reformígéretekkel állt elő. Ebben alighanem szerepe van a baloldal erejének, va­lamint a baloldal iránt meg­nyilvánuló nemzetközi ro- konszenvnek. Közismert pél­dául. hogy a salvadori ter­rort több nyugat-európai or­szág kormánypártjai, s a szo­cialista internacionálé is el­ítélte. Ugyanakkor puecshíresz- telések érkeztek, szélsőjobb- oldali katonai csoportok nyíltan államcsínyre készü­lődnek. Washington pedig, amely Salvador ügyét, a rea­litásokat mellőzve, a nem­zetközi viták középpontjába állította, érthető dilemmába került. Természetesen szíve­sen venne egy szalonképe­sebb szövetségest Közép- Amerikában. de a tapaszta­latok alapján tart tőle. hogy egy erjedés nehezen állítha­tó meg. így azután igyek­szik egyszerre két vasat tűz­ben tartani: a juntát, vala­mint a még reakciósabb tar­talék erőket. A héten megtartott egyik szenátusi vizsgálatot az szí­nesítette Washingtonban, hogy Napoleon Duarte, a junta feje telefonon tett „tanúvallomást”, és kijelen­tette: nem kér több amerikai szakértőt. Nyilván azt akar­ta sugallni, hogy minden rendben, s az Egyesült Álla­mokat nem fenyegeti egy újabb Vietnam. Ám minden jel szerint korántsem biztos, hogy az odairányított ame­rikaiak számáról ö dönthet... Réti Ervin rátáknak csupán, egyetlen szavazattöbbségük van. Meg­figyelők szerint; ha most tartanának választást, a pol­gári pártok többségbe ke­rülnének. Brundtland asszony olyan ország kormányát vette át. amely az Északi-tenger ola­ja révén néhány éven belül Európa leggazdagabb or­szága lehet. Útja mégsem problémamentes. A Munkás­pártban ellentétek vannak a NATO-hoz való viszony és általában a katonapolitika kérdésében. Sokallják a ka­tonai célokra előirányzott idei kétmilliárd dollárt. Különben nem kifogásolják, hogy a parlament jóváhagy­ta a katonai kiadások évi háromszázalékos növelését. Széleskörű vita tárgya az amerikai hadianyag norvé­gjai raktározása. Attól tarta­nak, hogy egy váratlan konfliktus automatikusan háborúba sodorhatja a fjor- dok országát. Gro Harlem Brundtland kormányzásától azt várják, hogy kompromisszumokkal áthidalja az ellentéteket, s hogy a NATO-h őségen túl fenntartja a kelet-nyugati jó kapcsolatok folytatását célzó eddigi külpolitikát. Pártja pedig abban bízik, hogy a miniszterelnök-asz- szony intelligenciája, tár­gyalóképessége mozgósító é- egyesítő erővel hat, s az őszi választásokon győzelemre ve­zeti a Munkáspártot. Gáti látván Orvosnő a kormányrúdnál Reagan befelé fordul? WASHINGTON Ronald Reagan pénteki sajtóértekezletén nem tett említést a XVI. szovjet párt- kongresszuson elhangzott indítványokról. Ez csak részben magyarázható az új amerikai kormányzat és a közvélemény befelé fordulá­sával. Az elnök korábban „a legnagyobb érdeklődéssel” fogadta Leonyid Brezsnyev javaslatait, Haig külügymi­niszter pedig felismerte a bennük rejlő „új elemeket”. Washington a jelek sze­rint a maga nehezen formá­lódó és egyelőre más vágá­nyokra terelt külpolitikájá­ban nehezen tudja elhelyez­ni például a csúcstalálkozó gondolatát. Washington hely­zetét a szocialista világ nemzetközi pozícióinak ká­rára szeretné javítani. Pakisztáni hisztéria ISLAMABAD A pakisztáni tömegtájé­koztatási eszközök a ható­ságok ösztönzésére változat­lanul hisztériát keltenek a Kabulba térített repülőgép elrablása kapcsán, s arra használják fel az ügyet, hogy: újább kampányt indít­sanak Afganisztán ellen. A Pakistan Times és más la­pok szenzációhajhász cí­mekkel adnak hírt a gép egyik utasának haláláról. Ezzel egy időben a sajtó nyilvánosságra _ hozta a pa­kisztáni hatóságok nyilatko­zatát, amely megpróbálja Afganisztán kormányára há­rítani a felelősséget a tragi­kus eseményért. Ugyanak­kor a hatóságok nem adnak választ arra a követelésre, hogy bocsássák szabadon a Pakisztánban bebörtönzött politikai foglyokat. Vádemelés Moczulski ellen VARSÓ A varsói vajdasági ügyész­ség benyújtotta a vádiratot a varsói vajdasági bíróság­hoz Leszek Moczulski és há­rom társa ellen. / Mint az ügyészség szóvi­vője közölte, a vádlottak 1979 szeptemberében létre­hozták a „Független Len­gyelország Szövetsége” nevű szervezetet s abban vezető szerepet töltöttek be. A cso­portot olyan külföldi köz­pontok pénzelték, amelyek a Lengyel Népköztársaság és szövetségesei ellen irá­nyuló tevékenységet folytat­nak. A vádlottak, akik kép­zettségüket tekintve jogá­szok. illetve történészek, a többi között úgy működnek együtt ezekkel a központok­kal, hogy információkat sZol­Irak Iránt Az A1 Thaurah -című iraki kormánylap szombaton teljes egészében Iránra hárította a felelősséget a nemzetközi békeközvetítő kísérletek ku­darcáért. Mint már beszá­moltunk róla. az iráni leg­felsőbb nemzetvédelmi ta­nács a napokban elutasította az iszlám konferencia jószol­gálati küldöttségének tűz- szüneti és rendezési tervét. A közvetítési kísérlet irá­ni elutasítására hivatkozott Szaddam Husszein iraki el­nök is. amikor hangsúlyozta; „Irak addig harcol, amíg Te­gáltattak ki az ország hely­zetéről, ezért cserében anya­gi-műszaki segítséget és szervezkedésükhöz szüksé­ges útmutatásokat kaptak. Az úgynevezett „Független Lengyelország Szövetségé­nek” programja, a szervezet tevékenysége arra irányult, hogy erőszakkal megdöntsék a Lengyel Népköztársaság alkotmányos rendjét, gyen­gítsék az ország védelmi képességét és aláássák a szo­cialista országokkal fenntar­tott szövetségesi kapcsolato­kat. Leszek Monczulski és tár­sai ellen mindezek alapján a Lengyel Népköztársaság alapvető politikai érdekei elleni tevékenység címén emelnek vádat — közölte a szóvivő. hibáztatja herán el nem ismeri törvé­nyes jogait”. Mint a PARS iráni hírügy­nökség jelentette, szombaton az iraki erők rakétatáma­dást intéztek Dizful iráni helyőrségi város ellen. A tá­madás következtében a PARS szerint több polgári létesítmény megrongálódott. Az áldozatok számáról még nem érkezett jelentés. Ugyancsak a PARS közölte, hogy az iraki tüzérség szom­batra virradóra iráni kato­nai állásokat és poleári lé­tesítményeket -lőtt Khuzisz- tán dél-iráni tartományban! ll F I G Y E L E M ! m Ú J LAKOSSÁGI H sz OLGÁLTATÁS Hl H E V E S E N. AZ ÁFÉSZ HEVESI ÁRUHÁZÁBAN 1981. március 9-töl % BEVEZETJÜK H A MINTA UTÁNI ÉRTÉKESÍTÉST. Hl Nagy választékkal Hl állunk rendelkezésére H kedves vásárlóinknak! HŰTŐGÉPEK, MOSÓGÉPEK, CENTRIFUGÁK és TELEVÍZIÓK. H A megvásárolt árut az áfész műkö- Hl dési területén házhoz szállítjuk, la- H kásán üzembe helyezzük. Postán küldött megrendeléseket is H elfogadunk. Hevesi ÁFÉSZ. VASVILL Kereskedelmi Vállalat Heves megyei kirendeltsége, EGER

Next

/
Oldalképek
Tartalom