Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-31 / 76. szám
4 várbeli tórák ösvény nyomában Néprajzi érdekességek— régi népszokások Immár ötvenhatodik esztendeié vallatja ember, ásó, csákány az' egri vár köveit. Föld felett és föld alatt folyik a munka, kutatóárkok húzódnak mindenfelé, óvatosan szimatolva egy-egy betemetett kő után. hátha előbukkan a folytatása és megjelenik egy-egy ház vagy palota, vagy műhely alaprajza. ! Ha dobban a föld a lépések ! nyomán, egy vagy két emelet mélységből négyszáz esztendő lépései dobbannak vissza. Nagy halottak lépé- ■ sei. küzdve az idővel és a múlással, amit az idefent való emberek feledésnek neveznek. ' Az érdeklődőket idegenvezető-gárda tájékoztatja, de nemegyszer ’ véletlen események tesznek láthatóvá a közönség számára olyan részleteket a vár történetéből, amelyekről hallott ugyan, de nem látott. így történt, hogy le kellett bontani életveszélyes volta miatt a Dobó utca 16. számú házat, s láthatóvá lett egy kétszintes lépcsősor, .töredezett, roskatag állapotban. Legfelső szintje már csak elképzelhető. Hová vezet ez a lépcső? i Akik imerik Türk Frigyes, az első egri néprajzos írásait. eszükbe jut az a részÁ NUSZ-iskola hallgatói Egerszóláton A Magyar Újságírók Országos Szövetségének irányításával Budapesten működő Nemzetközi Újságíróképző Intézet 24 hallgatója hétfőn Heves megyébe látogatott. A vendégek Afganisztánból, Indiából, Irakból. Namíbiából, Szíriából, Grenadából. Chiléből, Tanzániából, valamint. a Palesztinái Felsza- baditási Szervezettől érkeztek. A hallgatókat elkísérte Németh Ferenc, az intézet igazgatója is. A vendégek délelőtt Egei^szólótra láto- • gattak. ahol a lúdtenyész- téséről híres Béke Termelő- szövetkezettel ismerkedtek. Dér József elnök adott tájékoztatást a közös gazdaság munkájáról és fejlesztési programjáról. Megtekintették a szövetkezet libatartó telepeit, és keltetőállomását. ahol Hegedűs Miklós üzemvezető ■ kalauzolta végig az újságíró- hailüdtókat. let, amelyben a török építkezésekről ír: „Bizony, 91 évi itt létök alatt egyebet sem építettek itt, csak börtönöket. Ha csak azon lépcsőzetes lejárót nem vesszük, amely a mai Brü- nauer-ház irányában az akkori Olasz később Német utcába, illetve a piacnak vitt lefelé.” Türk az akkori, hiányos ismeretek birtokában írt a várról, nem tudott például a barbakánról. a kapuvédő bástyáról, amelyet a törökök építettek. Valószínű azonban, hogy ismerte, láthatta a most láthatóvá lett v lépcsősort, mert a Brünauer- ház a 18. számú épület, közvetlenül a most lebontott ház mellett áll. és személyes ismerőse lehetett az öreg Brünauer ügyvéd, aki még a század elején úgy sétálgatott felhúzott vállával keskeny kabátjában, mintha mindig dideregne. Honnan tudta Türk Frigyes, hogy az ösvény „illetve a piacnak vitt lefelé”? A múlt század utolsó éveiben a várbeli laktanyában szolgált Balogh János főhadnagy. Gallérját csak két pár aranycsillag díszítette, ami nem volt nagy sarzsi, de szellemi rangja annál na— Már megint itt van, kedi'es revizor szaktárs! — csapta össze megdöbbentett kezeit a főkönyvelő, ahogy meglátott. — Világos. valami spicli van nálunk, az tett bejelentést . .. — Nem kaptunk semmiféle bejelentést, hanem ... — kezdtem. — Nem. e? Nem kapta bejelentést? Közvetlenül gyobb. ő indult először a föld alá, beomlott folyosókat. betemetett termeket keresni, egyedül, ismeretlen életveszélyben, s munkája eredményeit könyvben adta ki, száz évvel ezelőtt. Ebben a ma már alig található könyvben így ír: „A törökök az udvarban, körül 46 nagy börtönt építettek három méterre a föld színe alatt, a Domonkosok kolostorát is börtönné alakították. Ezenkívül az Ó-kapu jobb oldalán egy kis ajtót, és egy hét könyöknyi széles, lefelé vezető utat is készítettek. mindenütt a fal tövében vezetve, le, egész a ma „Nagy liter” vendéglőig, azon célból, hogy akik a piacra, vagy a városba akartak menni, ne kényteleníttessenek a főkapuhoz kerülni.” Ezt a török ösvényt a törökök elvonulása után még vagy száz esztendeig használták, ott jártak le a „Sánc” lakosai, annál is inkább, mivel nem szegte útjukat a vasútvonal., Balogh szerint: „Fuchs Ferenc érsek a várnak még épségben álló épületeit mind lehordatá. Ez alkalommal a törökök által épített, s a piacra levezető rövid út el- rontatott, és az arra nyíló kis ajtó Is berakatott”. Lé- nárt Andor kutatásai szerint nem Fuchs, hanem elődje, Eszterházy püspök „ron- tatá el” az ösvényt és ajtót a mai Dobó utcában építkezett lakosok panaszára és kérelmére, akiknek biztonságát fenyegette a rövid úton zajló forgalom. Ma a Dobó utca 22. számú ház udvarán át érhető el a török ösvény. Jóval későbbi betonlépcsők vezetnek föl egy darabig, jobb felé, közvetlenül a várfal mellett. Ma már ez a leg7 utolsó leágazás, mert a 24. számú ház mélyített udvara felé téglafal zárja el az ösvény hajdani folytatását. Akj keresztülhalad egy újabb kori kapu nyílásán, amelyik valami régi függőkertbe vezethetett, pár óvatos lépés után szembetalálja magát az Ó-kapunál befalazott kis ajtó másik oldalával, egy török ívű, félkörös záródású kapuval, amely alulról nem látható. Egyszerű, fehér szépsége a minaret erkélyének kapujára emlékeztet karcsú finomságával. Ezt a kaput az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre a Varkoch- kapu helyreállítása idején. év vége előtt nem száll ki csak úgy ok nélkül a revizor. Ne akarja nekem bemesélni, hogy nem bejelents alapján küldték le ide hozzánk. Talán azt is tudom, hogy miről tettek bejelentést. — Valóban? — Pztos az a kitöm öt' s~iírt ■ ■” k. len:' ; .ugadiiatom, hogy u kulA terhesség idejére számos jóslás ismert városon- falun egyaránt. A jóslások egy nagy csoportja tilalmakban nyilvánult meg, s a születendő gyermek egészségére vonatkozik. Például terhesség idején nem volt szabad esküt tenni, temetésen részt venni, kötél alatt átbújni. szemetet az aitó felt söpörni, mert halva születik a gyerek. N°m szabad sírba nézni, mert sápadt 'esz s gyerek, nem szabad vizes edényre ülni. mert - nagy lesz a feje. Az is íratlan szabály volt, hogy a terhes anyának nem volt szabad hosszan megcsodálnia valamit, mert eltorzul a gyermeke. vagy akármilyen jelet kan testére. Kismamaszerepfe készülő kolléganőm szívesen bámészkodik az üzletek kirakatai előtt. Mostanában egyre többször volt kénytelen rá- . csodálkozni az új árcédulákra, és gyakran fél ej tette szemét az Anjtag- és Árhiva- vatal közleményein is. Ha a néphit, a régi babona beigazolódik, már látom szegény -gyerek tele lesz titokzatos kiütésekkel, furcsa jelekkel. Az illetékesek figyelmébe ajánlom: már csak a születendő generáció miatt se kéne oly gyakran cserélgetni azokat a fránya árcédulákat. Régen a kisbíró volt a falusi közigazgatás mindenese, központi alakja. Kötelességei közé tartozott a hivatali helyiségek tisztán tartása, fűtése, a hirdetés, az új rendelkezések ismertetése, ügyiratok kézbesítése, Ö vezette le a hivatalos és magánárveréseket. Bevonták a nép- számlálásba, a választási jegyzékek előkészítésébe, összeállításába. Mi a helyzet napjainkban? Takarítónők, fűtők, hivatal- segédek, ügyintézők, főelőadók sokasága tevékenykedik egy-egy községi tanácsnál. S ha hozzávesszük, hogy a népszámlálásba még a pedagógusokat is bevonják seregestül, megállapíthatjuk : roppant nagy ész szorult, hajdanán egy-egy kis- bíróba! Munkaerő-takarékosság szempontjából nagy kár, hogy kiveszett ez a sokoldalú falusi embertípus! ★ Idézet a Kis magyar néprajz a rádióban című kötetből : „A szűr a suba mellett a magyar , parasztság — ezen belül is kizárólag a férfiak — legkedveltebb felsőruhája, volt. A szűrt vastag anyaga, szabása, elsősorban a pusz- tázó, szekerező emberek számára tette alkalmas ruhadarabbá. Olyan nagy gál- lérú köpönyegféleség volt, amelyet riém felöltve, hanem vállra? »vetve hordtak. Dolgozni tehát nem lehetett benne!” turális alapból vettük azt a majmát. Hiszen év végéig realizálnunk kellett a kulturális alapot. — Nem érkezett hozzánk bejelentés a majom miatt. —; Értem, mindent értek. Akkor a rovarirtó szerről tett bejelentést az a spicli. Hát igen, vettünk rovarirtó -port, másképp szétrágták volna a molyok a majmot. Persze az is igaz, hogy tíz dfka is elég • lett volna, de a szakszervezeti bizottság követelte, hogy költsük el azt a temérdek pénzt, ami megmaradt a kulturális alapból, hát ezért vettünk két tonna legfinomabb rovarirtó, szert a mi kis majmunknak. Éreztem én, hogy baj lesz .ebből, és tessék — itt van a revizor a központból, — Senki sem írt a rovarirtó szerről, hanem... — Talán csak nem a szállítási költségekbe kötött bele valaki? Nos, valamit felemésztett a kul- ‘urá'is alapból, hogy elvi- gyük ' - ócska-piacra a majmot. Éne azért volt Erről jut eszembe: a farmernadrág és -ruha mintájára divatba kéne hozni a szűr viseletét a munkahelyeken. Alapos felmérés alapján azok kapnának munkaruha, munkaköpeny helyett, szűrt, . akik egész nap csellengenek, lógnak, nem dolgoznak, csak a" főnökök slőtt nyüzsögnek. Igaz, kezdetben a sok szűrtől egy-egy munkahely úgy nézne ki, mint a század elején a hortobágyi hídi vásár, de csak kezdetben. Később egy másik népszokás felújításával, _ a lógósoknak kitennék a szűrét a kapu elé. Természetesen a szokást csak akkor érdemes feleleveníteni, ha benne lesznek a lógósok is. Mármint a kitett szűrben! ★ Régen a falusi tanítók szerény jövedelmük miatt kiegészítő foglalkozásokat. is kerestek maguknak. Kenyéradó gazdájuk, az egyház, viszont ellenezte a pótmunkák vállalását. „Ne járjanak vadászni, ne legyenek borbélyok, asztalosok, másféle kézművességet se űzzenek, vasárnapokon pedig ne foglalkozzanak borkiméréssel” olvashatjuk az 1597-es sze- beni zsinat végzései között. Ennyi maszekmunkát manapság nem is tudna elvállalni. Családlátogatás, szülői értekezlet, továbbképzés — s ki tudja, mivel terhelik _ még felettesei szegényt?’ Egy dologra ma is büszke lehet: szerény jövedelméről nem keringenek legendák a faluban. . ★ Érdekes népszokás volt Székelyföldön a húsvéti didergés. Húsvétvasárnapról -hétfőre virradó éjszaka a fiatalok végigjárják a falut, és bekéredzkednek azokba a házakba, ahol kibeszélni-, kicsúfolni való akad. Végighaladva a falun, kibeszélik mindazokat az ismert félrelépéseket, vétkeket, amelyek szég.vellnivalók. Tolvajoknak börtönt, részeges kántornak pálinkát, adósnak váltót., lúd- tolva.inak libát kínálnak. A fogadtatás sem marad el: az ingerkedőket vízzel, trágyalével. káposztálével locsolják nj^akon a kicsúfolt vétkesek. Lám, régebben se vették szívesen az emberek az őszinte szót, káposztalével és egyebekkel öntötték nyakon azt, aki bírálni, kritizálni merészelt. Mondani se kell, ma már más a helyzet. A véleménynyilvánításnak, a bírálatnak megvannak á megfelelő közéleti, munkahelyi fórumai. Persze továbbra is célszerű- húsvétvasárnapról -hétfőre virradó éjszaka beolvasni, hiszen ilyenkor minden valamirevaló munkahelyi fórum zárva van. Kiss György Mihály szükség. mert a födém beszakadt a rovarirtó szeres zsákok alatt, és akkor a majom is lezuhant a pincébe, ennek következtében aztán tönkre is ment. Felhozták, de ahogy kinézett... Nem volt más választásunk, mint hogy fogjuk, és elvigyük a város végére, az ócskapiacra. Persze megkérdezhetné, hogy miért kerültük a főváros, meg még másik öt város felé a bérelt teherautóval? Nos, a szakszervezeti bizottság követelte, hogy költsiik el a kulturális alapot. És erre rögtön revizort kell az emberre hívni! Ebben csak valami átkozott bajkeverő keze lehet! Nem engedett szóhoz iut.ni a főkönyvelő, különben megtudta volna, hogy a kiküldetésemhez semmi , köze serri volt holmi bejelentésnek, hanem azért küldtek le ide, erre az isten háta mögötti helyre, 'mert nem merítettük ki a .•P Uldetésl alapot. (Fordította: Bratka László) nflüsorok Kossuth rádió 8.27 Eszmék faggatása. 9.07 Népdalok, néptáncok. 9.49 Martin Frey: Kis mesék a zongorán. 10.05 MR 10—14. Iskolák— őrsök — barátok. 10.35 Galúppi: A vidéki filozófus (vígopera). 11.42 A sötétség mélyén. 12.35 Törvénykönyv. Telekhatár. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.51 „A rabság alkonyában”. 14.31 Máltai népzene. 14.40 Élő világirodalom. Finnország. 15.15 Kóruspódium. 15.28 Nyitnikék. 16.00 Útközben. 16.05 Kapaszkodók (hangjáték). "16.38 Nóták. 17.07 összefonni? Megtartani? 17.32 Eper és vér (filmzenerészlet). 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.00 Forradalmár, diplomata, tudós. 20.20 Beethoven: Nagy fúga. 20.40 Lehár operettdalaiból. 21.05 „A varázsló emlékkönyvébe”. 22.15 Sporthírek. 22.20 Amiről Amerika beszél. 22.30 Barokk kamarazene. 22.57 Metronóm. 23.17 Rimszkij-Korszakov operáiból. Petőfi rádió 8.05 Könnyűzene. 8.20 Bulgária márciusban. 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 10.25 Ifjúsági könyvespolc. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig..; 18.00 Tip-top parádé. A Baccara együttes felvételeiből. 18.33 Népdalkörök országszerte. 18.53 Operettegyüttesek. 19.20 „Bomba” — a laboratóriumban. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.23 Sl^germú- zeum. 22.21 Népi zene. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Az igazságügy fóruma. Kié a szülő nélküli gyermek? 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18,25 Lap- és műsorelőzetes. Televízió 8.25 Tévétorna. 8.30 Iskola-, tévé. 10.55 Óvodások film- műsora. Kisfilm-összeállí- tás. 11.15 Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyermekeknek. 11.35 Idesüss! Ajánlóműsor gyermekeknek. 13.55 Iskolatévé (ism.). 16.00 Mindenki iskolája 17.10 Tv-mozaik. Rövidfilm-összeállítás. 17.20 Élni, élni... A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.55 Hajónapló (riportfilm). 18.30 „Emlékszel még?” Rátonyi Róbert operettműsora. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Rendetlen ember (csehszlovák rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Játék három percben. 20.05 Névtelen csillag (szovjet tévéfilm). 21.10 Stúdió ’80. A televízió kulturális hetilapja. 22.10 Életrajz a falon. Benamy Sándor életregénye. 23.05 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 „A jó filmek akkor születnek, amikor az ember teljesen elveszett... 20.25 Testünk. Sejtek. Az adás a legkisebb „számító, gépek” milliárdjainak működésével ismertet meg. 20.50 Tv-híradó 2. 21.15—23.30 Rio Bravo (amerikai film). A vadnyugati kisváros lakói évekig rettegnek a kegyet- lenkedő és fosztogató gengszterektől. A seriff hosszú időn át kénytelen volt tétlenül nézni garázdálkodásaikat. Egy védtelen ember meggyilkolásával váratlan fordulat következik .., 1981. március 31., kedd Dr. Kapor Elemér Andrej Szkajlisz: \
