Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

4 várbeli tórák ösvény nyomában Néprajzi érdekességek— régi népszokások Immár ötvenhatodik esz­tendeié vallatja ember, ásó, csákány az' egri vár köveit. Föld felett és föld alatt fo­lyik a munka, kutatóárkok húzódnak mindenfelé, óva­tosan szimatolva egy-egy be­temetett kő után. hátha elő­bukkan a folytatása és meg­jelenik egy-egy ház vagy pa­lota, vagy műhely alaprajza. ! Ha dobban a föld a lépések ! nyomán, egy vagy két eme­let mélységből négyszáz esz­tendő lépései dobbannak vissza. Nagy halottak lépé- ■ sei. küzdve az idővel és a múlással, amit az idefent való emberek feledésnek ne­veznek. ' Az érdeklődőket idegenve­zető-gárda tájékoztatja, de nemegyszer ’ véletlen esemé­nyek tesznek láthatóvá a közönség számára olyan rész­leteket a vár történetéből, amelyekről hallott ugyan, de nem látott. így történt, hogy le kellett bontani életveszé­lyes volta miatt a Dobó ut­ca 16. számú házat, s látha­tóvá lett egy kétszintes lép­csősor, .töredezett, roskatag állapotban. Legfelső szintje már csak elképzelhető. Hová vezet ez a lépcső? i Akik imerik Türk Frigyes, az első egri néprajzos írá­sait. eszükbe jut az a rész­Á NUSZ-iskola hallgatói Egerszóláton A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének irányí­tásával Budapesten működő Nemzetközi Újságíróképző Intézet 24 hallgatója hétfőn Heves megyébe látogatott. A vendégek Afganisztánból, Indiából, Irakból. Namíbiá­ból, Szíriából, Grenadából. Chiléből, Tanzániából, vala­mint. a Palesztinái Felsza- baditási Szervezettől érkez­tek. A hallgatókat elkísérte Németh Ferenc, az intézet igazgatója is. A vendégek délelőtt Egei^szólótra láto- • gattak. ahol a lúdtenyész- téséről híres Béke Termelő- szövetkezettel ismerkedtek. Dér József elnök adott tá­jékoztatást a közös gazda­ság munkájáról és fejlesz­tési programjáról. Megte­kintették a szövetkezet li­batartó telepeit, és keltető­állomását. ahol Hegedűs Miklós üzemvezető ■ kalau­zolta végig az újságíró- hailüdtókat. let, amelyben a török épít­kezésekről ír: „Bizony, 91 évi itt létök alatt egyebet sem építettek itt, csak börtönöket. Ha csak azon lépcsőzetes lejárót nem vesszük, amely a mai Brü- nauer-ház irányában az ak­kori Olasz később Német ut­cába, illetve a piacnak vitt lefelé.” Türk az akkori, hiányos ismeretek birtokában írt a várról, nem tudott például a barbakánról. a kapuvédő bástyáról, amelyet a törökök építettek. Valószínű azon­ban, hogy ismerte, láthatta a most láthatóvá lett v lép­csősort, mert a Brünauer- ház a 18. számú épület, köz­vetlenül a most lebontott ház mellett áll. és személyes ismerőse lehetett az öreg Brünauer ügyvéd, aki még a század elején úgy sétálga­tott felhúzott vállával kes­keny kabátjában, mintha mindig dideregne. Honnan tudta Türk Fri­gyes, hogy az ösvény „illet­ve a piacnak vitt lefelé”? A múlt század utolsó évei­ben a várbeli laktanyában szolgált Balogh János főhad­nagy. Gallérját csak két pár aranycsillag díszítette, ami nem volt nagy sarzsi, de szellemi rangja annál na­— Már megint itt van, kedi'es revizor szaktárs! — csapta össze megdöbben­tett kezeit a főkönyvelő, ahogy meglátott. — Vilá­gos. valami spicli van ná­lunk, az tett bejelen­tést . .. — Nem kaptunk sem­miféle bejelentést, hanem ... — kezdtem. — Nem. e? Nem kapta bejelentést? Közvetlenül gyobb. ő indult először a föld alá, beomlott folyosó­kat. betemetett termeket ke­resni, egyedül, ismeretlen életveszélyben, s munkája eredményeit könyvben adta ki, száz évvel ezelőtt. Ebben a ma már alig található könyvben így ír: „A törökök az udvarban, körül 46 nagy börtönt épí­tettek három méterre a föld színe alatt, a Domonkosok kolostorát is börtönné alakí­tották. Ezenkívül az Ó-kapu jobb oldalán egy kis ajtót, és egy hét könyöknyi széles, lefelé vezető utat is készí­tettek. mindenütt a fal tövé­ben vezetve, le, egész a ma „Nagy liter” vendéglőig, azon célból, hogy akik a piacra, vagy a városba akartak menni, ne kényteleníttessenek a főkapuhoz kerülni.” Ezt a török ösvényt a tö­rökök elvonulása után még vagy száz esztendeig hasz­nálták, ott jártak le a „Sánc” lakosai, annál is inkább, mivel nem szegte útjukat a vasútvonal., Balogh szerint: „Fuchs Ferenc érsek a várnak még épségben álló épületeit mind lehordatá. Ez alkalommal a törökök által épített, s a piacra levezető rövid út el- rontatott, és az arra nyíló kis ajtó Is berakatott”. Lé- nárt Andor kutatásai sze­rint nem Fuchs, hanem előd­je, Eszterházy püspök „ron- tatá el” az ösvényt és ajtót a mai Dobó utcában építke­zett lakosok panaszára és kérelmére, akiknek bizton­ságát fenyegette a rövid úton zajló forgalom. Ma a Dobó utca 22. szá­mú ház udvarán át érhető el a török ösvény. Jóval későbbi betonlépcsők vezet­nek föl egy darabig, jobb felé, közvetlenül a várfal mellett. Ma már ez a leg7 utolsó leágazás, mert a 24. számú ház mélyített udvara felé téglafal zárja el az ös­vény hajdani folytatását. Akj keresztülhalad egy újabb kori kapu nyílásán, amelyik valami régi függő­kertbe vezethetett, pár óva­tos lépés után szembetalál­ja magát az Ó-kapunál be­falazott kis ajtó másik ol­dalával, egy török ívű, fél­körös záródású kapuval, amely alulról nem látható. Egyszerű, fehér szépsége a minaret erkélyének kapujára emlékeztet karcsú finomsá­gával. Ezt a kaput az Országos Műemléki Felügyelőség ál­líttatta helyre a Varkoch- kapu helyreállítása idején. év vége előtt nem száll ki csak úgy ok nélkül a re­vizor. Ne akarja nekem bemesélni, hogy nem be­jelents alapján küldték le ide hozzánk. Talán azt is tudom, hogy miről tettek bejelentést. — Valóban? — Pztos az a kitöm öt' s~iírt ■ ■” k. len:' ; .ugadiiatom, hogy u kul­A terhesség idejére szá­mos jóslás ismert városon- falun egyaránt. A jóslások egy nagy csoportja tilalmak­ban nyilvánult meg, s a szü­letendő gyermek egészségé­re vonatkozik. Például ter­hesség idején nem volt sza­bad esküt tenni, temetésen részt venni, kötél alatt át­bújni. szemetet az aitó felt söpörni, mert halva születik a gyerek. N°m szabad sírba nézni, mert sápadt 'esz s gyerek, nem szabad vizes edényre ülni. mert - nagy lesz a feje. Az is íratlan szabály volt, hogy a terhes anyának nem volt szabad hosszan megcsodálnia vala­mit, mert eltorzul a gyerme­ke. vagy akármilyen jelet kan testére. Kismamaszerepfe készülő kolléganőm szívesen bámész­kodik az üzletek kirakatai előtt. Mostanában egyre többször volt kénytelen rá- . csodálkozni az új árcédulák­ra, és gyakran fél ej tette sze­mét az Anjtag- és Árhiva- vatal közleményein is. Ha a néphit, a régi babona be­igazolódik, már látom sze­gény -gyerek tele lesz titok­zatos kiütésekkel, furcsa je­lekkel. Az illetékesek figyel­mébe ajánlom: már csak a születendő generáció miatt se kéne oly gyakran cserél­getni azokat a fránya árcé­dulákat. Régen a kisbíró volt a fa­lusi közigazgatás mindenese, központi alakja. Kötelessé­gei közé tartozott a hivatali helyiségek tisztán tartása, fűtése, a hirdetés, az új ren­delkezések ismertetése, ügy­iratok kézbesítése, Ö vezet­te le a hivatalos és magán­árveréseket. Bevonták a nép- számlálásba, a választási jegyzékek előkészítésébe, összeállításába. Mi a helyzet napjainkban? Takarítónők, fűtők, hivatal- segédek, ügyintézők, főelő­adók sokasága tevékenyke­dik egy-egy községi tanács­nál. S ha hozzávesszük, hogy a népszámlálásba még a pedagógusokat is bevon­ják seregestül, megállapíthat­juk : roppant nagy ész szo­rult, hajdanán egy-egy kis- bíróba! Munkaerő-takaré­kosság szempontjából nagy kár, hogy kiveszett ez a sok­oldalú falusi embertípus! ★ Idézet a Kis magyar nép­rajz a rádióban című kötet­ből : „A szűr a suba mellett a magyar , parasztság — ezen belül is kizárólag a férfiak — legkedveltebb felsőruhája, volt. A szűrt vastag anyaga, szabása, elsősorban a pusz- tázó, szekerező emberek számára tette alkalmas ru­hadarabbá. Olyan nagy gál- lérú köpönyegféleség volt, amelyet riém felöltve, hanem vállra? »vetve hordtak. Dol­gozni tehát nem lehetett benne!” turális alapból vettük azt a majmát. Hiszen év vé­géig realizálnunk kellett a kulturális alapot. — Nem érkezett hoz­zánk bejelentés a majom miatt. —; Értem, mindent ér­tek. Akkor a rovarirtó szerről tett bejelentést az a spicli. Hát igen, vettünk rovarirtó -port, másképp szétrágták volna a molyok a majmot. Persze az is igaz, hogy tíz dfka is elég • lett volna, de a szakszer­vezeti bizottság követelte, hogy költsük el azt a te­mérdek pénzt, ami megma­radt a kulturális alapból, hát ezért vettünk két ton­na legfinomabb rovarirtó, szert a mi kis maj­munknak. Éreztem én, hogy baj lesz .ebből, és tessék — itt van a revizor a központból, — Senki sem írt a ro­varirtó szerről, hanem... — Talán csak nem a szállítási költségekbe kö­tött bele valaki? Nos, va­lamit felemésztett a kul- ‘urá'is alapból, hogy elvi- gyük ' - ócska-piacra a majmot. Éne azért volt Erről jut eszembe: a far­mernadrág és -ruha mintá­jára divatba kéne hozni a szűr viseletét a munkahelye­ken. Alapos felmérés alap­ján azok kapnának munka­ruha, munkaköpeny helyett, szűrt, . akik egész nap csel­lengenek, lógnak, nem dol­goznak, csak a" főnökök slőtt nyüzsögnek. Igaz, kez­detben a sok szűrtől egy-egy munkahely úgy nézne ki, mint a század elején a horto­bágyi hídi vásár, de csak kez­detben. Később egy másik népszokás felújításával, _ a lógósoknak kitennék a szűrét a kapu elé. Természetesen a szokást csak akkor érde­mes feleleveníteni, ha ben­ne lesznek a lógósok is. Mármint a kitett szűrben! ★ Régen a falusi tanítók szerény jövedelmük miatt ki­egészítő foglalkozásokat. is kerestek maguknak. Kenyér­adó gazdájuk, az egyház, vi­szont ellenezte a pótmunkák vállalását. „Ne járjanak va­dászni, ne legyenek borbé­lyok, asztalosok, másféle kézművességet se űzzenek, vasárnapokon pedig ne fog­lalkozzanak borkiméréssel” olvashatjuk az 1597-es sze- beni zsinat végzései között. Ennyi maszekmunkát ma­napság nem is tudna elvál­lalni. Családlátogatás, szülői értekezlet, továbbképzés — s ki tudja, mivel terhelik _ még felettesei szegényt?’ Egy dologra ma is büszke lehet: szerény jövedelméről nem keringenek legendák a faluban. . ★ Érdekes népszokás volt Székelyföldön a húsvéti di­dergés. Húsvétvasárnapról -hétfőre virradó éjszaka a fiatalok végigjárják a falut, és bekéredzkednek azokba a házakba, ahol kibeszélni-, kicsúfolni való akad. Végig­haladva a falun, kibeszélik mindazokat az ismert félre­lépéseket, vétkeket, amelyek szég.vellnivalók. Tolvajoknak börtönt, részeges kántornak pálinkát, adósnak váltót., lúd- tolva.inak libát kínálnak. A fogadtatás sem marad el: az ingerkedőket vízzel, trágya­lével. káposztálével locsol­ják nj^akon a kicsúfolt vét­kesek. Lám, régebben se vették szívesen az emberek az őszin­te szót, káposztalével és egyebekkel öntötték nyakon azt, aki bírálni, kritizálni merészelt. Mondani se kell, ma már más a helyzet. A vé­leménynyilvánításnak, a bí­rálatnak megvannak á meg­felelő közéleti, munkahelyi fórumai. Persze továbbra is célszerű- húsvétvasárnapról -hétfőre virradó éjszaka be­olvasni, hiszen ilyenkor min­den valamirevaló munkahe­lyi fórum zárva van. Kiss György Mihály szükség. mert a födém beszakadt a rovarirtó sze­res zsákok alatt, és akkor a majom is lezuhant a pincébe, ennek következ­tében aztán tönkre is ment. Felhozták, de ahogy kinézett... Nem volt más választásunk, mint hogy fogjuk, és elvigyük a vá­ros végére, az ócskapiac­ra. Persze megkérdezhet­né, hogy miért kerültük a főváros, meg még másik öt város felé a bérelt teher­autóval? Nos, a szakszer­vezeti bizottság követelte, hogy költsiik el a kulturá­lis alapot. És erre rögtön revizort kell az emberre hívni! Ebben csak valami átkozott bajkeverő keze lehet! Nem engedett szóhoz iut.ni a főkönyvelő, külön­ben megtudta volna, hogy a kiküldetésemhez semmi , köze serri volt holmi beje­lentésnek, hanem azért küldtek le ide, erre az is­ten háta mögötti helyre, 'mert nem merítettük ki a .•P Uldetésl alapot. (Fordította: Bratka László) nflüsorok Kossuth rádió 8.27 Eszmék faggatása. 9.07 Népdalok, néptáncok. 9.49 Martin Frey: Kis mesék a zongorán. 10.05 MR 10—14. Iskolák— őrsök — barátok. 10.35 Galúppi: A vidéki fi­lozófus (vígopera). 11.42 A sötétség mélyén. 12.35 Tör­vénykönyv. Telekhatár. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.51 „A rabság alkonyá­ban”. 14.31 Máltai népzene. 14.40 Élő világirodalom. Finnország. 15.15 Kóruspó­dium. 15.28 Nyitnikék. 16.00 Útközben. 16.05 Ka­paszkodók (hangjáték). "16.38 Nóták. 17.07 össze­fonni? Megtartani? 17.32 Eper és vér (filmzenerész­let). 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 19.15 Mindenki ze­neiskolája. 20.00 Forradal­már, diplomata, tudós. 20.20 Beethoven: Nagy fúga. 20.40 Lehár operettdalaiból. 21.05 „A varázsló emlék­könyvébe”. 22.15 Sporthírek. 22.20 Amiről Amerika be­szél. 22.30 Barokk kama­razene. 22.57 Metronóm. 23.17 Rimszkij-Korszakov operáiból. Petőfi rádió 8.05 Könnyűzene. 8.20 Bul­gária márciusban. 8.33 Tár­salgó. 10.33 Zenedélelőtt. 10.25 Ifjúsági könyvespolc. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig..; 18.00 Tip-top parádé. A Baccara együt­tes felvételeiből. 18.33 Népdalkörök országszerte. 18.53 Operettegyüttesek. 19.20 „Bomba” — a labora­tóriumban. 19.30 Csak fia­taloknak! 20.33 Kíváncsiak klubja. 21.23 Sl^germú- zeum. 22.21 Népi zene. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Az igazságügy fóruma. Kié a szülő nélküli gyermek? 18.00 Észak-magyarorszá­gi krónika. 18,25 Lap- és műsorelőzetes. Televízió 8.25 Tévétorna. 8.30 Iskola-, tévé. 10.55 Óvodások film- műsora. Kisfilm-összeállí- tás. 11.15 Csata fekete-fe­hérben. Sakkműsor gyer­mekeknek. 11.35 Idesüss! Ajánlóműsor gyermekek­nek. 13.55 Iskolatévé (ism.). 16.00 Mindenki iskolája 17.10 Tv-mozaik. Rövid­film-összeállítás. 17.20 Él­ni, élni... A szegedi kör­zeti stúdió műsora. 17.55 Hajónapló (riportfilm). 18.30 „Emlékszel még?” Rátonyi Róbert operettmű­sora. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Rendetlen em­ber (csehszlovák rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Já­ték három percben. 20.05 Névtelen csillag (szovjet tévéfilm). 21.10 Stúdió ’80. A televízió kulturális heti­lapja. 22.10 Életrajz a fa­lon. Benamy Sándor élet­regénye. 23.05 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 „A jó filmek akkor születnek, amikor az em­ber teljesen elveszett... 20.25 Testünk. Sejtek. Az adás a legkisebb „számító, gépek” milliárdjainak mű­ködésével ismertet meg. 20.50 Tv-híradó 2. 21.15—23.30 Rio Bravo (amerikai film). A vadnyugati kisváros lakói évekig rettegnek a kegyet- lenkedő és fosztogató geng­szterektől. A seriff hosszú időn át kénytelen volt tét­lenül nézni garázdálkodá­saikat. Egy védtelen ember meggyilkolásával váratlan fordulat következik .., 1981. március 31., kedd Dr. Kapor Elemér Andrej Szkajlisz: \

Next

/
Oldalképek
Tartalom