Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

Közlemény ci MagyarSzocialista Munkáspárt Bizottságának 1981.március üléséről A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoz­tatót; — Óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a belpolitikai élet időszerű kérdéseiről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseit, párt- es államközi kapcsolataink alakulását. Megálla­pította: a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az eny­hülés eredményeinek megvédése, a feszült­ség csökkentése az emberiség egyetemes ér­deke. A világ békéjére növekvő veszélyt jelen­tenek a két világrendszer között fennálló ka­tonai erőegyensúly megbontására, a fegyver­kezési hajsza fokozására irányuló imperialis­ta törekvések. A szélsőséges imperialista kö­rök durva és ellenséges propagandakampá­nya mérgezi a nemzetközi légkört, rombolja a bizalmát, s ezzel nehezíti a legfontosabb világpolitikai problémák, konfliktusok közös erőfeszítésekkel történő megoldását. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ezért elengedhe­tetlennek tartja minden békeszerető erő, fe­lelős politikai tényező cselekvő fellépését a katonai szembenállás, csökkentése, az enyhü­lés vívmányainak megőrzése érdekében. I A Központi Bizottság meghallgatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresz- szusán részt vett magyar pártküldöttség munkájáról szóló tájékoztatót. A küldöttség részt vett a kongresszus tanácskozásain; Ká­dár János elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára megbeszélést folyta­tott Léonyid. Iljics Brezsnyev élvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. A küldöttség elláto­gatott Moszkva zelenográdi kerületébe és Minszkbe. ahol nagygyűlésen találkozott a szovjet dolgozókkal; továbbá találkozóra ke­rült sor a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel, aktivistáival. A Központi Bizott­ság jóváhagyta a küldöttség tevékenységét.. A kongresszus nagy horderejű tanácsko­zását méltán kísérte figyelemmel az egész világ. A magyar kommunisták, a magyar nép a béke és a szocializmus minden hívével együtt elismeréssel adóznak a szovjet nép eredményeinek, amelyet lenini pártja ve-, zelésével a XXV. kongresszus határozatait megvalósítva elért. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szov­jet nép sikerre, viszi a XXVI. kongresszus nagyszabású gazdasági és társadalomépítő programját, eredményesen oldja meg a fejlő­dés során jelentkező új feladatokat. A szovjet kommunisták tanácskozásán meggyőzően kifejezésre jutott, hogy a szo­cializmus és a béke ügye elválaszthatatlan. A kongresszuson jóváhagyott javaslatok, a legfontosabb világpolitikai problémák megol­dását célzó kezdeményezések a Szovjetunió őszinte békeakaratát, nemzetközi politikájá­nak építő jellegét, elvi szilárdsággal párosuló rugalmasságát tanúsítják.. A szovjet kommunisták kongresszusának nemzetközi irányvonala egybeesik a szocia­lista országok, a békeszerető népek, a ma­gyar nép érdekeivel, törekvéseivel. ■ Ebből kiindulva a Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság helyesli és támo­gatja azokat, a javaslatokat, amelyek a fe­szültség csökkentésére, a leszerelés ügyének előmozdítására, a helyi tűzfészkek kioltására, s mindezek érdekében a szovjet—amerikai viszony javítására, a szocialista és a tőkés országok közötti párbeszéd fenntartására, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésé­re irányulnak. A Központi Bizottság kife­jezte reményét, hogy minden érintett or­szág kormánya konstruktív szellemben; cse­lekvő szándékkal válaszol e .fontos kezde­ményezésekre. Az SZKP XXVI. kongresszusának állás­foglalásai újólag igazolták, hogy a Szovjet­unió mint a szocialista közösség legfőbb ere­je szilárd támasza a társadalmi . haladásért, a nemzeti függetlenségért, az imperializmus ellen küzdő minden erőnek. Történelmi út­jának gazdag tapasztalatai felbecsülhetetlen jelentőségűek a kommunista pártok, forra­dalmi mozgalmak számára. A kongresszus állásfoglalásai megmutat­ták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió kommunista pártja között teljes a nézetazonosság minden lénveges po­litikai és ideológiai kérdésben. A szovjet kommunisták tanácskozásának eredményei újabb lendületet adnak a közös elveken és célokon alapuló, az élet minden területére kiterjedő magyar—szovjet kapcsolatok fej­lesztésének, barátságunk erősödésének. Pártunk, a magyar nép azt kívánja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja sikeresen váltsa valóra a XXVI. kongresszus határo­zatait, a szovjet nép haladjon töretlenül előre a kommunizmus építésének útján. •> A Központi Bizottság megállapította, hogy párt- és államközi kapcsolataink az el­múlt időszakban is hazánk, népünk érdekeit, a szocialista közösség erősítését, a társadal­mi haladás és a nemzeti függetlenség, a bé­ke ügyét szolgálták. Hazánk és a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Ro­mán . Szocialista Köztársaság képviselőivel a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta létre­jött találkozások erősítették kapcsolatainkat, együttműködésünket. Pártküldöttségünk rész­vétele a Kubai Kommunista Párt kongresszu­sán szorosabbra fűzte szolidaritásunkat az amerikai földrész első szocialista országával, a kubai nép'pel. A Központi Bizottság meghallgatta a tá­jékoztatást Kádár János elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárának és Stanislaw Kanta elvtársnák, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának budapesti találkozójáról. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar nép aggodalommal figyeli a Lengyel- országban kialakult bonyolult és súlyos hely­zetet, amely veszélyezteti a lengyel nép vív­mányait, a szocialista rendszer alapintézmé­nyeit. Pártunk, népünk bízik abban, hogy a kommunisták, a szocializmus lengyel hívei, az igaz lengyel hazafiak elég erővel rendel­keznek ahhoz, hogy legyőzzék az ellenséges és anarchikus erők egyre nyíltabb támadá­sát, biztosítsák a rend helyreállítását, a szocialista irányú kibontakozást. Pártkapcsolatainkat mélyítette Ausztria Kommunista Pártja elnökének, valamint az Egyesült Államok Kommunista Pártja fő­titkárának hazánkban tett látogatása, küldött­ségünk részvétele az osztrák, az izraeli és a mexikói testvérpárt kongresszusán, pártkül­döttségünk tárgyalása Finnországban és Svédországban. Az. imperializmus ellen, a nemzeti függet­lenségért és a társadalmi haladásért küzdő erőkkel vállalt szolidaritásunk és együtt­működési készségünk jutott kifejezésre azo­kon a tárgyalásokon, amelyeket hazánkban folytattunk a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Szíriái Arab Üjjászülétés Szo­cialista Pártja és az Algériai Nemzeti Fel­szabadítási Front, képviselőivel, valamint Ni­caragua párt- és állami küldöttségével. Jól szolgálta a két ország kapcsolatainak fejlesztését az iraki köztársaság kormánykül­döttségének magyarországi látogatása. 3 A Központi Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a madridi találkozón olyan megállapodások szülessenek, amelyek a Helsinkiben megkezdett folyamat megőrzését és továbbvitelét szolgálják. A Magyar Nép- köztársaság abban érdekelt, hogy a 35 részt­vevő állam képviselői az európai biztonság és együttműködés erősítését ténylegesen elő­mozdító javaslatokat fogadjanak el. Kiemel­kedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy mielőbb összehívják az európai katonai eny­hüléssel, a leszereléssel, a bizalomerősítő in­tézkedések kidolgozásával foglalkozó konfe­renciát. A Magyar Népköztársaság a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek és ajánlások szel­lemében építi kapcsolatait a tőkés országok­kal. A jövőben is arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek alapján bővítse a politikai kapcsolatokat, az együtt­működést gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken. II. A Központi Bizottság áttekintette belpoli­tikai életünk időszerű kérdéseit. Megállapí­totta, hogy a XII. kongresszus értékelése ma is érvényes; hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, a párt és a tömegek viszo­nyát a kölcsönös bizalom jellemzi. Mindez kedvező feltételeket biztosít a szocialista épí­tőmunkához, a párt és a kormány netnzet-, közi tevékenységéhez. I Belpolitikai életünk középpontjában a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása áll. A kongresszust követően olyan fontoá eseményekre került sor, mint az országgyű­lési és tanácsi választások, a kormány ötéves munkaprogramjának jóváhagyása az ország­gyűlésben. a VI. ötéves terv kidolgozása, szé­les körű társadalmi vitája és elfogadása, a szakszervezetek, valamint a Hazafias Nép­front kongresszusa. Nagy hazai és nemzetközi figyelem kísérte a magyar szakszervezetek múlt év decembe­rében tartott XXIV. kongresszusát. Ezen egy_ értelműén kifejezésre jutott, hogy a szakszer­vezeti mozgalom betölti hivatását, és társa­dalmi rendszerünk fontos intézménve. A szo­cializmus ügye melletti elkötelezettséggel és a törvényekben biztosított jogaival élve ele­get tesz kettős feladatának: segíti a szocia­lista építőmunkát és képviseli tagságának érdekeit. A kongresszus a szervezett dolgozók véleményének gangot adva állást, foglalt a párt irányvonala mellett, és igazolta pártunk szakszervezeti politikájának helyességét. A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövőben is nagy figyelmet fordít az önállóan tevékeny­kedő szakszervezetekre, épít munkájukra. A Hazafias Népfrontnak a közelmúltban megtartott VII. kongresszusa a szocialista nemzeti egység jegyében zajlott le, és bizo­nyította. hogy a párt. szövetségi politikája jó feltételeket teremt, a társadalom alkotó erői­nek összefogására. A Központi Bizottság nagyra értékeli párton kívüli szövetségeseink hozzájárulását, nemzeti céljaink eléréséhez. A kongresszuson is megmutatkozott politikai egység nagy történelmi vívmányunk, amelyet a továbbiakban is politikánk következetes folytatásával, a tömegek meggyőzésével kívá­nunk erősíteni. A Hazafias Népfront-mozga­lomnak a jövőben is fontos szerepe lesz a szocialista demokrácia fejlesztésében, a szo­cialista hazafiság és nemzeti egység erősíté­sében. Belpolitikai életünk kiegyensúlyozottságá­nak alapvető tényezője, hogy a munkásosz­tály, a parasztság, az értelmiség, népünk túl­nyomó többsége a párt vezetésével sikeresen dolgozik a szocializmus építésének feladata­in. A magyar közvélemény reálisan értékeli helyzetünket. Megérti és támogatja, hogy a következő években, a nehezebb külső és bel­ső feltételek között a fő feladat az elért ered­mények megszilárdítása és a későbbi gyor­sabb fejlődés feltételeinek megteremtése, A feszült nemzetközi viszonyok, a hazai építő­munka nehezebb feltételei miatt van aggoda­lom is, de népünkét bizalommal tölti el, hogy látja munkájának értelmét, társadalmi-poli­tikai céljainkat, a célokhoz vezető utat, és azt is tudja, hogy nincs egyedül, vannak ba­rátai, szövetségesei. Hazánkban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Ezt tudva sem szabad megfeledkezni arról, hogy ellenségeink soha nem mondanak le szocializmusellenes célja­ikról. aknamunkájukról. Á jelenlegi nemzet­közi helyzetben, amikor a hidegháborús han­gok erősödnek, az antikommunista propagan­da fokozódik, gyakoribbak az ilyen próbál­kozások. A szocializmus minden ellenségének tudnia kell. hiú remény az, hogy bárki is megrendítheti a magyar népnek a szocializ­musba vetett bizalmát, a párt és a nép egyJ- ségét. 3 A szocialista rendszer erősítésének alap­vető feltétele nemzeti programunk valóra váltása, a gazdasági és kulturális építőmun­ka feladatainak jó megoldása. További erő­feszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a népgazdaságunkban az utóbbi évek­ben kibontakozott kedvező folyamatok tar­tássá váljanak. Különleges jelentősége van a tudományos-technikai eredmények, a talál­mányok, újítások gyors gyakorlati alkalma­zásának, az anyag- és energiatakarékosság­nak, a jó munka nagyobb megbecsülésének, a hasznos kezdeményezések felkarolásának, a felelősséget vállaló, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetők támogatásának. Növekvő fontossága van az emberi, a tu­dati tényezőknek. A szocializmus építésének előttünk álló feladatai megkívánják, hogy na­gyobb figyelmet összpontosítsunk az ideoló­giai, politikai kérdésekre, a kulturális neve­lésre, az emberi kapcsolatokra, a szocialista erkölcs és életmód fejlesztésére. A pártszervezetek fordítsanak egyaránt nagy figyelmet a gazdasági és a kulturális építőmunka feladataira. Erősítsék a szemléié, ti és cselekvési egységet a pártban és a köz­véleményben, mélyítsék el azt a meggyőző­dést, hogy további előrehaladásunk, népünk felemelkedése elsősorban saját munkánk eredményességétől függ. 4 * Az előttünk álló időszakban is az a leg­fontosabb feladatunk, hogy megőrizzük és erősítsük a párt és a tömegek közötti kölcsö­nös bizalmat. Ennek továbbra is nélkülözhe­tetlen feltétele a nyílt beszéd, az őszinte szó, a szavak és a tettek egysége. Belpolitikai feladataink megoldásában bát­ran támaszkodhatunk pártunknak, népünknek a szocializmus építésében szerzett történelmi tapasztalataira. Népünk vívmányait megőriz­zük, a XII. kongresszus határozatainak vég­rehajtásával tovább gyarapítjuk. (MTI) Magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás Veress Péter magyar és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter írta alá pénteken Moszkvá­ban Magyarország és Szov­jetunió 1981—1985. évre szóló árucsere-forgalmi és * fizetési megállapodását. A megállapodást előkészí­tő tárgyalások során a két küldöttség az 1981—85. évi népgazdasági tervek koor­dinációjának eredményei­ből indult ki, s figyelembe vette a termelési szakosítá­si és kooperációs egyezmé­nyekből származó kötele­zettségeket. A megállapodás által elő­irányzott árucsere-forga­lom az 1981—85 közötti években Magyarország és a Szovjetunió között több 34 RHlbénd iwbei lesz. A Magyarországra irányuló szovjet exportban fontos helyet foglalnak el a fém­forgácsoló szerszámgépek, emelő-szállító berendezé­sek. útépítő gépek, mező- gazdasági gépek és berende­zések, teher- és személy- gépkocsik, repülőgépek és repüléstechnikai cikkek. Magyarország kőolaj és kőolajtermékek, szén. gáz, vasérc, elektromos energia, faanyagok és nyersgyapot szükségleteinek jelentős ré­szét a szovjet szállítások elégítik ki. Magyarország fémforgá­csoló szerszámgépeket, hír­adástechnikai berendezé­seket, elektronikus • számí­tástechnikai gépeket, vegy­ipari és élelmiszeripari be­rendezéseket* kikötői és úszódaru kát, au tóbuszokat szállít a Szovjetunióba. A szovjet importban je­lentős helyet foglalnak el a magyar ipari és élelmi- szeripari közszükségleti cik­kek: konfekció* és kötött­áru. bőrcipő, szövetek, gyógyszerek, friss gyümölcs, bor, zöldség- és. gyümölcs- konzervek. A most aláírt dokumen­tum végrehajtása hozzájá­rul , a két ország gazdasági és szociális fejlesztési ter­veinek megvalósításához, a két nép növekvő szüségle- teinek mind teljesebb kielé­gítéséhez. A tárgyalások a barát­ság. a teljes egyetértés és a gyümölcsöző együttműkö­dés rt légkörében mentek i,i ii'nrlflnd~li VxJggD*?. Népfrontfórum a zöldség-gyümölcs termesztésről A zöldség-gyümölcs ter­mesztés és felvásárlás hely­zetéről, továbbfejlesztésének feladatairól népfrontfóru­mot tartottak pénteken a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Az agrárpolitikai .albizottság ülésén több mint 100 részt­vevő, köztük a mozgalom választott testületéinek tag­jai. termelőszövetkezeti el- nökök. ZÖLDÉRT- és-áfész- vezetők mondtak véleményt a kérdésekről. Kovács Sándor, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese adott tájékoztatót a termelés, a forgalmazás ügyében nem­rég hozott kormánvhatáro- zat alapján. Utalt arra, hogy a közvéleményben ki­alakult álláspontok szerint a termelőnek nem nyeresé­ges, a kereskedőnek éppen csak kifizetődő, a fogyasz­tónak pedig drága a kerté­szeti ágazat, illetve annak terméke. Csakhogy egyetlen érdekből kiindulva nem le­het feloldani az ellentmon­dásokat. Ezt támasztották alá a minisztertanácsi dön­tést előkészítő elemzések, az országgyűlés mezőgazdasági valamint kereskedelmi bi­zottságának e témát taglaló együttes tanácskozása is. A vitában felszólalókkal össz­hangban sorakoztatta az elő­adó a termelésnek és az ér­tékesítésnek azokat a ked­vezőtlen vonásait, amelyek csak a komplex szemlélet- módon alapuló együttműkö­déssel, közös kockázatválla­lással szüntethetők meg. A negatív jelenségek körébe tartozik például az időnkén­ti hőtermelés npomatoan ki­alakuló felvásárlási, értéke­sítési feszültség, a termelők és az értékesítők közvetlen kapcsolatának hiánya, to­vábbá az, hogy még ma is hosszú, lassú az áru útja. s ez csakúgy mint a keres­kedelem magas adminisztra­tív létszáma, áremelő ténye­ző. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára felszóla­lásában a • kiegyensúlyozott és biztonságos termelés, el­látás fontosságát emelte ki, (MTI) 19$i. március 3S„ szonroat

Next

/
Oldalképek
Tartalom