Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-28 / 74. szám
KÉT FILM flz első nagy vonatrablás Michael Crichton a saját novelláját filmesítette meg: megírta a forgatókönyvet és megrendezte az 1855-ös vo- ' natrablás képi megelevení- tését is. Így tehát joggal mondhatjuk, hogy mindent, ami a képben látszik és onnan kiolvasható, az Michael Crichtoné. Tehát a szemlélet is. Ez a rendező a vádhatóságot is, a szépen felöltöztetett bírót szép körmondatokkal és nehézveretű szentenciákkal arra biztatja, hogy jó útra térítsék ezt a minden hájjal megkent, képze- lőerővel is rendelkező bűnözőt, Edward Pierce-t. Amikór ettől az alvilági, de elegánsan hidegvérű pofától megkérdezi a bíró, miért is agyalta ki ezt az Anglia számára istencsapást jelentő bűncselekményt, azt válaszolja: szeretem a pénzt! És a tárgyalóteremben, a karzaton nevet a közönség. Az utcán pedig ünnepli a nép ezt a minden jellemi jegyével angol bűnözőt. Eddig talán ez lenne az író-forgatókönyvíró-rendező erkölcsi meggyőződése, magánvéleménye arról, mit tart a társadalom ilyen vagy olyan rangú embereiről, az Ilyen és olyan élősdiekről. De ennél tovább megy. Az egész mesét úgy fogalmazza meg, hogy a nézőnek á főtolvajjal együtt kell lelkesednie az ötletért amely apróbb-nagyobb kanyarokkal csak eljut a végkifejletig. Ahol minden úgy esik a talpára, ahogyan az a nagy történelmi forgatókönyvbén akkoron meg vala vagyon írva, 1835-ben. Az, hogy ez az Edward Pierce. az első vonatrabló a rendező számára csaknem nemzeti hős, érthető, hiszen a krimi igazi nagy csinálói az angolok. Az, hogy mindent úgy adagol a szerző, mint egy doktori értekezést, érdekes, mert itt a bűn a hidegvér együttműködésének a feltárását tűzte ki célul. Az, hogy apróbb veszélyek leselkednek az ilyen rablési tervek forgatóira, ugyancsak izgató, mert aki járatlan úton jár, eltévedhet, akadályba ütközhetik. Mert van a közrend! De az már sok, hogy mi nem is tehetünk mást, mint ezt a tolvajt vagyunk kénytelenek tisztelni, mert a társadalom többi része a legjobb esetben alaktalan massza. Ami pedig közelről látszik ebből a masz- szából, az szellemileg, erkölcsileg és sok egyéb téren fogyatékos. A gyerekek szokták mondani egymás között: hogy ezek mennyire hülyék?! És itt ez a kérdés a dörzsölt angol bankárokra, legelsősorban az angol rendőrökre és vasutasokra vonatkozik, akik két rúgással és száz fonttal lependeríthetők a tisztesség útjáról, sőt arra is jók. hogy együtt húzzák a mindent megoldó kötelet a rablókkal. Hangulatom ettől függetlenül is nyúzottá vált, mire kijöttem a moziból, mert aki Ismeri a krimi végét, annak a túl komótosan feltálalt részletek, amiken az idő ú.iabb trükkökkel, ötletekkel régen túllépett, nem borzolják fel az idegeit, annak nem okoznak nagyobb izgalmat. Pedig Sean Connery elegánsan játszik, Donald Sutherland, adja a szélhámos és a kézügyességi bravúr gazdáját, Lesley-Anne Down még el is hiteti, milyen jó ő léprecsalónak. Az önhitt bankosokat Alán Webb és Malcolm Terris zsírosán, jól megjátsszék. A film nem, nem világszám! Farkas András A svéd, akinek nyomaveszmtf Magyar—NSZK—svéd bűnügyi film Szeretem a gondűző kikapcsolódást, s kedvelem az igazán rangos krimiket. így aztán érthető, hogy sokat vártam ettől a magyar—NSZK —svéd koprodukcióban készült alkotástól. Sajnos jókorát csalódtam, s legfeljebb a vállalkozás nagyszabású voltát ismerhetem el. A nemzetközi stáb sokat akart, s mindenáron sikerre „utazva”, Izgalmakban, váratlan fordulatokban bővelkedő bűnügyi filmet ígért. A cél érdekében sztárok sorát állította a poróndra. Beck félügyelő szerepét, a Broad- wáyn is tetszést aratott, népszerű angol Shakespeare- szinész, Derek Jacobi alakítja. Tehetségéről képet alkothattak azok, akik megcsodálták azt a sokszínűséget, azt a megrendítő hitelességet, ahogyan színpadra varázsolta a tragikus sorsú II. Richard királyt? Judy Winter — az eltűnt svéd féleségét jeleníti meg tiszteletre méltó lelkesedéssel, de meglehetősen sovány eredménynyel. Érte a Német Szövetségi Köztársaságban rajonganak a színházlátogatók és a tévénézők. Érdekes az egyik mellékfigura, L őssé Strömstedt, aki hajdan hír' hedt bűnöző volt, s a fegy- házban töltött tizenöt esztendő alatt figyeltek fel rendkívüli adottságaira. Berry Mason világslágerek és szupersztárok dalszövegírója. Nem kisebb egyéniség Jacques Loussier, a zeneszerző sem. Más kérdés viszont az, hogy ebben a produkcióban egyikőjük sem jeleskedett, legfeljebb szeretett volna. A rendező Bacsó Péter, mintha eltűnt volna ilyen nagy nevek társaságában. Nem vette észre — ez pedig szarvashiba —, hogy minden későbbi baj forrása a Wolf- gang Milhlbauer által rosz- szul megírt, s arányaiban is hibás forgatókönyv. Minden erőt a krimire kellett volna összpontosítani, betartva az erre vonatkozó klasszikus, épp ezért bevált s folyvást hatásos fogásokat. Erről a következetességről azonban teljesen megfeledkeztek, s azt hitték, azzal elbűvölik a nézőt, ha vígjátéki és útifilm izekkel is elegyítik,'' azt a „főzetet”, amely így elvesztette markáns jellegét. Ráadásul a humor a huszadrangú 'szintet sem érte el, s a megkopott poénok csak ritkán hatottak a rekeszizmokra. Az utazási Irodák — akárcsak a Vámmentes házasság esetében — most is örülhetnek az ingyenreklámnak. Más kérdés, hogy ezeknek *a kétségkívül szép betéteknek semmi 'közük a cselekményhez, csupán még vontatottabbá teszik az egyébként sem lendületes áramlását. Ráadásként kaptunk egy kis horrort is. ,Az eltűnt újságíró hulláját — egyébként a tetemet nem Magyarországon. hanem svéd földön találják meg. nálunk teljesed céltalanul száguldoznak utána — ízléstelen közelképekben láthatjuk majdhogy szénné égve. Épp ezért a gyengébb idegzetűek é* gyomrúak tartózkodjanak ettől az élménytől. A tanulság? Illene minden műfajt — így a krimit is megbecsülni, mert e vérszegény alkotás példája is azt bizonyítja, hogy annak társadalmi kötöttségektől mentes, habkönnyű változatát is nehéz megteremteni. Hiába a nagy akarás, ha hiányos a felkészültség. Ilyenkor — a közismert latin mondást idézve: vajúdnak a hegyek, s megszületik a kisegér. Méghozzá olyan szerény és életképtelen, hogy egy valamire való macska is rangon alulinak tartaná futkosni utána... Pécsi István Nyele megy« küldöttei Egerben A szakszervezet az anyanyelvi műveltségért A Peda- msok Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága nyolc megye küldötteit látja vendégül, hogy megismertesse velük a szőkébb hazánkban végzett nyelvművelő munkát. Ugyanis igen fontos feladatnak látják a szakmunkástanulók anyanyelvi kulturáltságának fejlesztését: szakmai és általános műveltségük, vala. mint közéleti aktivitásuk kibontakoztatása érdekében. Erre már eddig is sok kezdeményezés született: főként a tanórákon kívüli tevékenységben, különösen az ilyen jellegű szakkörök jártak nagy eredménnyel. Időszerű tehát, hogy a kikisér- letezett módszereket továbbadják, s kamatoztassák azt a sok elméleti és gyakorlati tapasztalatot, amelyet az elmúlt években szereztek. A kétnapos . tanácskozást, illetve tapasztalatcserét e gondolatok jegyében nyitották meg tegnap, pénteken délután fél 3 órakor az egri kereskedelmi szakközépiskola épületében. Elsőként Lévai Ferenc, az SZMT titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Roland Ferenc, a SZOT kulturális, agitációs- és propagandaosztályának vezetője beszélt a feladat fontosságáról, kiemelve a pedagógusok szerepét. Ezután előadás kö- vétkezett: dr. Somos Lajos nyugalmazott főiskolai tanár, a Pedagógiai Társaság Heves megyei tagozatának elnöke vázolta a munka elvi alapjait, lehetőségeit. Ezt követte két bemutató, amely a közvetlen tapasztalatcserét szolgálta: elsőként a gyöngyösi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola anyanyelvi szakkörének vezetője, Fodor Lajosné tartott foglalkozást a jelenlevők előtt, majd az egri 7. számú Általános Iskola nyelvművelő és közművelődési kiscsoportja Pintér Istvánná irányításával. A rendezvény ma folytatódik: a meghívottak az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nyelvi tanszékével ismerkednek meg. rtAON-Ő 13. Az 1875-ös Halácsy- féle térképen még nem is szerepel, mocsaras pusztaságnak ábrázolják, pedig a terület lakott, s ekkor már valószínűleg így is emlegetik. Sőt, már jóval korábban is ismerhették a pestiek ezt az elnevezést; erre utal a régi Pest egyik utcaneve. az Engelsfeld gasse. amely északi irányban vezetett ki a városból. Más források szerint az 1840-es években még Ördögföldnek nevezték ezt a részt — a Rákos-patak mentén levő híres Ördögmalomról —, de hogy az ördögből miért, és mikor lett angyal, erről nincsenek adatok. Elmélet viszont annál több akad. Például: bizonyos Engel nevű kereskedőnek voltak itt bérelt földjei, s innen az Engelsfeld — majd nevét magyarosítván (Engel is meg a Feld is). Angyal-' föld lett belőle. Vagy egy másik, Nagy Ignácékat ta igazoló feltételezés: a régi Pest dámái nagy titokban ide jártak a hírhedt angyalcsináló bábákhoz, elrekken- tetni nemkívánt magzataikat. Hát, lehet, lehet. Ám az elméletek és a valóság viszonyának ismeretében, valamint a névadások földhöz- ragadó szemléletéből következtetve mégis az a legvalószínűbb, hogy valamely majorsági épület falán tévedésből árválkodó angyalszoborról nevezte el a földet egy átutazóban levő leleményes hajós vagy kereskedő. — Végül is jobb. ha beismerjük: a városrész nevének eredete ismeretlen. Hanem ismert és adománylevelekkel is bizonyítható tény, hogy Árpád-házi királyaink idején három virágzó falu: Űj-Bécs, Jenő és Üj-Jenő állt a mai Angyalföld területén. A három falu királyi birtok, mígnem 1243 után IV. Béla az éppen átellenben levő nyulakSzínházi műsorok - Előadóestek - Gyermekprogramok — Szórakoztató rendezvények — Koncertek — Kiállítások — Tanfolyamok Kulturális kínálat, áprilisra Az ismereteiket gyarapítani vágyókat megyeszerte változatos, kulturális kínálat várja áprilisban. Kilencedikén este fél 8 órai kezdettel a gyöngyösi Mátra Művelődési Otthonban a debreceni Csokonai Színház együttese, mutatja be a Varsói melódia című darabot, 11-én — ugyanitt — délután négy órától József Attila emlékműsort ad Pécsi Ildikó és Madaras József; 15-én a boconádi olvasók Marék Veronika írónővel találkozhatnak; 17-én — az egri Megyei Művelődési Központban — vidám, zenés pantomimest keretében lép fel Nagyiványi Péter. Hogyan? További címmel április 20- án a Mikroszkóp Színpad mutatkozik be a gyöngyösi művelődési központban. 25- én a hevesi nagyközségi járási művelődési központban a szolnoki Szigligeti Színház művészei viszik színpadra a Szabin vők elrablása című zenés bohózatot. -28-án Illyés Gyula darabját, a Tüvéjevöket adják elő a hatvani művelődési központban a Szombathelyi Tanárképző Főiskola hallgatói. A gyermekek sem csalódnak. hiszen terjedelmes listából válogathatják ki a nekik Iegink.ább tetsző produkciókat. Április 4-én délelőtt 10 órától a Megyei Művelődési Központban a hűs- véti népszokásokkal, a tojásfestés fortélyaival, a játékkészítés fogásaival ismer-, kedhetnek meg a kisebb és nagyobb fiúk, lányok. 8-án délelőtt a gyöngyösi műve: lődési központban az Állami Bábszínház vendégjátéké: bán gyönyörködhetnek. 13: án a hevesi járási művelő: dési központban a szolnoki színtársulat tagjai jelenítik meg az Aladdin és a csoda- lámpa című mesejátékot) Csili-Csala csodáiból a Víg^ színház művészei adnak ízelítőt 15-én a gyöngyösi mű: velődési központban. 17-én a füzesabonyi művelődési központban Szepes Péter szerez kellemes perceket az apróságoknak. Április 2-én, délután 9 órától a hatvani művelődési központban a lőrinci Ai: lami Zeneiskola Bartók: hangversennyel Szórakoztat: ja a zenebarátokat. 4-én este 18 órától a tarnaleleszi klubkönyvtárban magyaré nótaestet tartanak. Közre: működik: Jákó Vera,- Solti Károly és Szendrei Klára. 12-én este a hevesi járási művelődési központban a Skorpió és a Reflex együttes nyújt, kellemes kikap: csolódást a fiataloknak. A képzőművészet iránt érdeklődőknek kínál nem mindennapi élményt id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása, amelyet április 15-ig lehet megtekinteni a hevesi járási művelődési központban. Folytatódnak az egyetemi,' főiskolai előkészítő tanfolyamok; ezeknek, akárcsak korábban. most is az egri Mé- gyei Művelődési Központ felnőttnevelési stúdiója ad otthont. Diákírók országos találkozója A diákírók és diákköltők országos találkozóját az idén — immár a hetedik alkalommal — április 4-e és S-a között rendezik meg a nyugat-magyarországi Sárváron. Az ebből az alkalomból meghirdetett pályázatra minden korábbinál több pályamunka érkezett be. A beküldött verseket, novellákat, riportokat és kritikákat az elmúlt hetekben írókból, költőkből és kritikusokból álló zsűri értékelte, s ennek alapján a 82 legjobb pályamunka ifjú szerzőjét hívták meg a sárvári találkozóra. A három: napos rendezvényen neves írók folytatnak eszmecserét a fiatalokkal az Írói munkáról, az irodalom társadalmi felelősségéről. A pályamű: vek legjobbjait irodalmi esten is előadják. szigeti domonkosrendi apácáknak adományozza. (Lehet, hogy Margit hozományaként?) Az apácáktól később az esztergomi érsek .birtokába kerül, tehát minden bizonnyal értékes terület. A lakosság a halászat, a hajózás és a kereskedés mellett szőlőtermesztéssel is foglalkozott; méghozzá nagyon jó bort termelhettek, ha Zsigmond királynak rendeletileg kellett megtiltani az „angyalföldi borok” budai árusítását, mert rontották a gellérthegyi és tabáni szőlősgazdák üzletét. A török hódoltság idején még mindig nagy és gazdag települések lehettek itt, hiszen korabeli leírások szerint „ser és gyertyatartó házak”, vagyis több kocsma volt mindegyik faluban. Azután a török hódoltság megszűntével, szinte egyik napról a másikra eltűntek a föld színéről, valószínűleg egy nagyobb dunai áradás sodorta el őket. Csak természeti csapás 'végezhet olyan alapos munkát, hogy mindössze tizenhét évvel Buda felszabadítása után. I, Lipót 1703-as kiváltságlevele már meg sem említi a három középkori falut. Abban már csak Szent László-puszta szerepel, mint Pest és Buda szabad királyi városok tulajdona. Szent László-puszta pedig az egykori Űj-Bécs és Űj-Jenő által közrefogott terület, amelynek egy része Szent László-major néven még az 1000-as évek elején is állott, a Frangepán utca és Hajdú utca kereszteződésénél. Mindezek ellenére ITalá- csy térképének nemcsak 1875-ben — amikor már jelentős iparvállalatok: gőzmalmok, szeszfőzdék, egy gyapjúmosó és egy gépgyár működik Angyalföldön —, de az ezt megelőző százötven évre vonatkoztatva sem volt igaza. Mert Oj-Bécs, Jenő és Oj-Jenő elpusztult ugyan, de a hajósok, kereskedők és halászok jtt élnek azután is. Mert a Duna azért' még itt folyik, mert a ké- reskedőutak itt húzódnak észak felé, mert a patakokkal, árkokkal szabdalt folyami árterület biztos halászzsákmányt jelent. Bolondok is lennének elmenni innen, hiszen közigazgatásilag szinte sehova sem tartoznak, s élnek a gyűjtögető gazdálkodás szabadságában. Vizafogónál a Feketetengerből felúszó vizákat fogják k( a Dunából, a Rákos-patakból rákot, pontyot, görgpesét, kárászt, vörösszemű koncért, a Csíkárokból — amely a Teve utca környékén folyt — természetesen csíkot. Legföljebb az áradások jelenthettek némi veszélyt. Csak egy kis időre és fegy: veres erőszak hatására nép- telenedik el ez a halászpa- radicsom. 1705, július 1-én II. Rákóczi Ferenc ország- gyűlést hívott össze Rákos mezejére, s ekkor a környék lakóit kitelepítik a kurucok, hogy a bevehetetlen Pest városát, az ellátatlan lakosságot kiéheztessék. De azután a hadak elvonultával, a portyázások megszűnésével több mint száz éven át is: mét háborítatlan a félig: meddig törvényen kívüli ha-' lászok." hajósok vásározók élete. (Folytatjuk^ Angol film
