Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
Megkezdte munkálat a HNF kongresszusa Sarlós István beszél, háttérben az elnökség tagjai (Folytatás az 1. oldalról) Tesszük ezt annál is inkább, mert azonosulunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, s a magyar kormány külpolitikájával. Egyetértünk ezzel a külpolitikával, mert hazánk kapcsolatainak szélesítésére törekszik anélkül, hogy elveinkből engedményeket tenne. Helyeseljük, mert világos és érthető magyarázatát adja szándékainknak, s mert — a többi szocialista országgal összhangban — feltárja minden kérdés tárgyalások útján történő feloldásának lehetőségét; mert feltétel nélkül támogatja a világ népeinek függetlenségi, valamint szabadságharcát. Nemzetközi tevékenységünkkel azt a küzdelmet is támogatjuk, amelynek célja az éhség, az analfabetizmus, az egyes népeket megtizedelő járványok és a mindannyiunk életét zavaró emberiség- ellenes politika felszámolása. Ezzel egyidőben és folyamatosan tájékoztatunk mindenkit — akit a mi sorsunk érdekel — arról, hogy miként formáljuk a jelenünket, valamint arról is. hogy miképp készülünk fel a jövőt formáló teendőkre. Olyan feladat ez, amely — állampolgáraink egyetértését és támogatását igénylő — tőlünk is jelentős erőfeszítéseket kíván. De teljesítését vállaljuk, mert ez hazánk, népünk érdeke. A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét más- más fokán élő állampolgárok összefogására és egyilt. tes tevékenységének a megszervezésére. Kongresszusunkon arról adunk számot, hogy a népinemzeti egység erősödőben van, s ma már minden településünkön érezteti a jobb munkára és a teljesebb emberi életre serkentő hatását. A szocialista nemzeti egység a szövetségi politika jegyében valósul meg. Ez történelmi szövetség, amely mindaddig fennmarad, mig megszűnnek előbb az osztályok és a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok. A nemzeti egység állampolgáraink együttes, megfontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen elfogadott cél megvalósítása érdekében. Népünk egysége olyan tudatos törekvés eredményeként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott. követett politika. Ehhez szükséges az a politikai erő, amely a célt megfogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi. az együttes tevékenységéi szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szocialista Munkáspárt. a társadalom köréje csoportosuló intézményrendszere. s maga a szocialista állam. Meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus az emberek mind teljesebb szabadságát. egyéni fejlődésük széles távlatait, a népek közötti egyenlőséget, a háború kiküszöbölésének lehetőségét teremti meg. Ez a cél minden hazáját őszintén szerető embernek elfogadható. Mi hazánk hű fiaiként — folytatta Sarlós István — a népi-nemzeti egységet, nemzeti függetlenségünk, demokratikus, majd szocialista társadalmi rendünk megteremtése érdekében hoztuk létre. Büszkén valljuk, hogy mi eav valóban hazafias népfront képviselői, munkásai vagyunk. A hazához való ragaszkodás általános és jellemző vonása az öntudatosan gondolkodó állampolgároknak. Korunk nagyszerűQMbMíM 1981. március lö„ vasárnap sége az. hogy egyidőben lehetünk a szocializmus következetes harcosai és magyar hazánk hű állampolgárai. Az egység erősítése érdekében ■éppen ezért vesszük figyelembe minden teendőnknél hazánk és népünk sajátosságait is. Ha Magyarországon akarjuk a nemzeti egységet erősíteni, akkor a fejlődés minden szakaszában a vállalt feladat kidolgozásakor — az általános politikai cél kijelölésén és a nemzetközi munkásosztály tapasztalatainak átvételén túl — érvényesülnie kell mindannak, ami a magyarokat magyarrá teszi. Jelen kell lennie minden történelmi tapasztalatunknak, a magyar nép múltja minden megpróbáltatásának és sikerének. Szerepet kell, hogy játsszanak azok a mélyen gyökerező hagyományok és szokások, amelyeket a múltban és a jelenben. a társadalmi együttélésben kialakítottunk. Meghatározó szerepe kell lennie annak, amit a magyar ember alkatának szoktunk nevezni. Gyakran vitatják: lehet-e egységet teremteni a különböző világnézetű emberek között. A válaszunk természetesen az igen. mert világnézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket >minden dolgos, tisztességes és hazáját szerető ember elfogadhat. Ilyen a haza önállósága. függetlensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tartozik a béke, a szabadság, a létbiztonság, az emberi jogok érvényesülése, a kizsákmányolás megszűnése. Politikai célok ezek. s csak egynek elfogadása is az egység aktív részesévé tehet valakit. Tudjuk, hogy olyan egység, amelyben minden ember mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetetlen. De az ellentéteket és a vitákat, a meglévő érdek- ellentéteket a jól kidolgozott és alkalmazott politika jegyében fel lehet oldani. Az érdekek esetleges és olykor átmeneti ütközése gondokat okoz mindenkinek még akkor is. ha ismerik a feloldásukat elősegítő programokat. A tudatosság és a szervezettség, az okos célok érvényesülése teszi lehetővé, hogy ami ma még csak az egyik csoport- érdeke az éppen az ő munkájuk, emberi magatartásuk révén, előbb vagy utóbb, közvetve, vagy közvetlenül a közösség, a társadalom javára váljék. A dolog természetéből következik, hogy a Hazafias Népfront munkájában erre minden területen lehetőség nyílik. ha nyitott szemmel járunk a világban, s látjuk, hol került vagy kerül sor az érdekek ütköztetésére. A szocializmus az emberre irányítja a figyelmet. Az emberre, aki érez. dolgozik, jövőt formál és felkarolja mindazt, ami szép és jó. Ezzel a törekvéssel fejleszti az ösztönös hazaszeretetet tudatossá, olyan magatartássá, amely a saját népével együtt, de sohasem más népek rovására, akarja boldoggá, gazdaggá tenni a hazáját. E törekvésben ' keres és talál szövetségest más országok népeiben s válik a szó legnemesebb értelmében a haza hű képviselőjeként nemzetközivé. A magvar nép a szocializmust építő országok népeivel ebben a szellemben erősíti baräji kapcsolatait, örülünk annak, hogy a kialakult baráti kapcsolatrendszer kölcsönösen biztosítja a jó módszerek és eredmények megismerését, ésJ felhasználását. Hazánk tekintélye világszerte figyelemre méltó. Ebben a sikerben nemcsak a mi jó munkánknak van szerepe, hanem annak is, hogy részei vagyunk a szocialista világnak és szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak és a többi baráti országnak. Barátaink életét ismerjük és tudjuk, hogy ők is hozzánk hasonlóan tesznek erőfeszítéseket a saját országuk felvirágoztatásáért. A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társadalmi szabadság előfeltételének az emberiség haladó szellemi nagyjai — rnind+g a néphatalom teljes körű megvalósulását tekintették. A különböző társadalmak — jellegüktől függően — ehhez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunkban az 1848—49-es és az 1918—19-es forradalmakat leverték, mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhattak volna. A felszabadulás előtti fasiszta kormányzat: -kegyétlénül üldözőit minden demokratikxírf törekvést. Olyan tényezőként beszélt a demokráciáról. amely erkölcstelen és idegen a magyar nép arculatától. A demokratikus gyakorlat nálunk lényegében a munkások, a parasztok és a fiatalok forradalmi mozgalmaiban érvényesült. Történelmünk így nem hozott létre elégséges demokratikus hagyományokat, — ezért ezen az úton a kezdő lépéseket 1945-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk » teljes népuralom megvalósítására törekszik. Következésképpen napi és távlati programja egyaránt a nén érdekeit fejezi ki és szolgálja. Elvben mindenki egyetért ezzel. De az alkalmazásáért nem mindenki buzgólkodik a kötelességének megfelelően. Pedig aki a szocializmust akarja, az szükségszerben demokrata is, mert szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlanul összetarlo- zik és feltételezi egymást. Vannak és a jövőben is lesznek viták a szocialista demokrácia jellegéről. érvényesülésének módozatairól. Szükség van ezekre a vitákra, mert érlelik a jó gyakorlatot. De arra is. hogy ezek során az egyes részkérdéseket illetően döntések szülessenek. hogy a helves elvek általánosan elfogadottá váljanak. Alkotmányunk biztosítja a demokrácia érvényesülésének lehetőségét, de csak a lehetőségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyanilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézménveink külön-kü- lön és együttesen is demokratikusak legyenek. A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafolyamatokban a fegvelmo- zettség. a szervezettség és ha kell. az utasítás érvényesülése Iegven a jellemző. A demokráciát nem szabad úgy élelmezni. hogv az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazán1 >an minden állampolgárnak vannak jogai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül. hanem egymást feltételezve érvényesülnek. Minél jobban és eredményesebben teljesítik az emberek kötelességeiket, annál tágabb tere nyílik a jogok bővítésének és gyakorlásának. Évek óta bevált gyakorlatunk. hogy a legfontosabb törvényeket és intézkedéseket határozattá emelésük előtt, helyileg, vagy országosan széles körben megvitatják az állampolgárok. Ezekben a vitákban az a döntő, hogy az érintettek és a hozzáértők egyaránt részt vegyenek a megbeszéléseken. A Hazafias Népfront dolga, hogy a rendszeres tájékoztatással. a társadalmilag fontos ügyek nyilvános megbeszélése útján növelje a hozzáértők táborát. A részvétel és a hozzászólás még nem a demokrácia teljessége — ezt egy nagyon fontos lépés kell, hogy kövesse. Ennek megtétele a vezetők kötelessége: nyilatkozniuk kell az elhangzott véleményről, vagy iavaslatról. A válasz nem mindig elfogadást jelent. Jelentheti az elhangzott javaslat, vagy „észrevétel elutasítását is. de csak megfelelő énekkel és körültekintéssel-. Természetesen azt js igényeljük. hogy a szóban jelzett egyetértést tettek kövessék. Az utóbbi években kialakult fórumrendszer alkalmas arra, hogy az állampolgárok ott kifejtsék véleményüket és Ugyanakkor megkönnyítse a testület munkáját a döntések meghozatalában. Azonban olykor előfordul az is. hogy az elképzelést vitára bocsátó szerv eleve kialakította a maga megdönthetetlen állásfoglalását. és a vitát úgy és olyan körülmények között szervezi, hogy az. az ő álláspontja helyességét igazolja. Ez játék a demokráciával, amit elfogadni nem szabad, amit fel kell cserélni a tényleges vitával. A Hazafias Népfront fórumait alkalmasnak tartjuk arra. hogy azokon a társadalmunk minden égető gondja napirendre kerüljön. Ezek megtárgyalásakor sor kerülhet a mienkétől eltérő, vagy azzal éppen szemben álló nézetek kifejtésére is. Vállalnunk kell és vállaljuk is az így kialakuló vitát, mert tudjuk, hogy a más véleményen levők érvekkel és nem visszautasítással győzhetők meg céljaink helyességéről. A demokrácia közös gondolkodást, a cselekvésre való közös felkészülést jelenti és a „több szem többet lát” alapon is azt kell mondanunk. hogy minden időben csakis demokratikus módszerekkel lehet előrehaladni. Arra szólítunk mindenkit, hogy demokratikus módon éljen, művelődjön, alkosson és viselkedjen. Ez azt is jelenti. hogy olyan légkört teremtünk. amelyben az állampolgár a véleményét nyugodtan elmondhatja, nem kell félnie az elhangzó vélemény esetleges visszaható következményeitől. semmi • féle háttérbe szorítástól. A Hazafias Ncpíron. m’-‘ egy a letéteményese a demokrácia széles körű érvényesülésének. Bizottságaink helyesen járnak el akkor, ha ebben a vonatkozásban is fejlesztik a meglevő kapcsolataikat a tanácsokkal és a tanácstagokkal. hiszen a helyi gondok és fejlesztési programok sorsa az ő jó munkájuk eredményességétől függ. A tanácsi munka a demokrácia olyan iskolája, melynek sikere az egész társadalmi élet demokratizálódását segíti. Sarlós István ezt követően a családi élet kiegyensúlyozottságának. belső demokratizmusának. a kölcsönös megbecsülésnek és tiszteletnek társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Az életben tett első lépéseknél a családnak jelentős. — csaknem kizárólagos — szerepe van. A bölcsődébe, óvodába. iskolába kerülő gyermek esetében a társadalom intézményei a tudatos nevelő és oktató tevékenységükkel lépnek be minden gyermek életébe. Ettől kezdve a nevelés felelőssége megoszlik a család és az oktatási intézmény között. Ezért tartjuk fontosnak, hoay a szülői munkaközösségek teremtsék meg a szülői ház és az iskola, a szülők és a pedagógusok között az őszinte és az egyenrangúságon alapuló kapcsolatot. Az együttélő nemzedékek véleményében, magatartásában mindig mutatkoztak és mutatkoznak eltérések. Ez természetes, hiszen a felnövekvő nemzedéknek nem az a dolga, hogy tudomásul vegye azt, ami van. s hogy annak a megszokott módon való folytatására vállalkozzék. Az ifjúság dolga, hogy megértse, miként jött létre az előző nemzedékek fáradságos, sok áldozattal járó munkájával az ami van. adózzon ezért elismeréssel — ugyanakkor gazdagítsa az életet a saját új. gyorsuló fejlődést igénylő elképzeléseivel. Az idősebbek dolga pedig, hogy jóindulattal, megértéssel fogadják a keletkező újat. s abban ne a saját tevékenységük elmarasztalását, hanem annak a kor követelmenyeihe/ igazodó folytatását ■ lássák. Amikor a jelenlegi helyzetét vizsgáljuk, akkor azt mondjuk, hogy a kétségtelenül meglévő gondok ellenére is kiegyensúlyozott, jó a helyzet Magyarországon. Arra kell törekednünk, hogy ennek az igazságnak a megállapítása ne megnyugvást eredményezzen, hanem az előrehaladás új eszközeinek és útjainak kimunkálására ösztönözzön. Jó nálunk a helyzet, többek között azért is. mert jó a gazdaságpolitikánk. A további előrehaladást biztosit« gazdasági programnak tekintjük hazánk VI. ötéves tervét, valamint a munka minőségének javítására. az ágazatok összhangjának erősítésére, a hatékonyságra és a takarékosságra vonatkozó elképzeléseket. Kongresszusunkon is arra kérjük állampolgárainkat, jobb munkával, kezdeményezőkészséggel járuljanak hozzá a terv megvalósításához. Lakosságunk ismeri a VI. ötéves tervet és megértette, hogy most az elért eredmények megszilárdítása a fő feladatunk. A meglévő megtartása is komoly, körültekintő munkát igényel — de ez a munka meghozza a gyümölcsét: a további előrehaladás lehetőségét. Az állampolgárok tenni akarását igazolják azok az erőfeszítések. amelyek révén 1979-ben és 1980-ban jelentős lépéseket tettünk az egyensúlyi helyzet megteremtésére, a termelés hatékonyabbá tétele és az ésszerű termelési szerkezet kialakítása irányában. A választásokon nemzői i Programként fogadtuk el a XII. pártkongresszuson kitűzött célokat és ezen belül is g gazdasási belvzetünk meg- 'Hvítá'ára előiránvzott programok irzpn a fórumon is tvsov e nrosra- ■->v á« q vt ötéves terv ohaitásában részt ve 'ünk. A szocialista társadé lom a munka társadalma amelyre az jellemző, hogy megbecsül minden jól végzett munkát és tisztelettel kezel minden dolgos embert, Nagyon fontos a sorrend. Első helyen áll az elvégzett munka és ezt ismeri el a munkabér. Es mivel az emberek képességeiben, készségében és szorgalmában eltérések vannak, ennek érződnie kell a bérekben is. A tulajdonviszonyok fejlődése — folytatta a továbbiakban Sarlós István — előtérbe emelte a köztulajdon fogalmát. Ez azonban kevés: el kell érni, hogy ezt a köztulajdont megbecsüljék és óvják is. Olyan közszellemre van szükség, amely elítéli a közvagyon rongálását és ,amely fellép az ilyen cselekmények elkövetői ellen. Az utóbbi években gazdaságpolitikai és erkölcsi kérdésként is állandóan napirenden van nálunk az. érdekeltségi viszonyok helyzete. Társadalmunkban a meghatározó közösségi érdek teszi lehetővé, hogy érvényesüljön a törvényeinket és erkölcseinket tiszteletben tartó keretekben a csoportérdek és az egyéni érdek. A társadalomnak nemcsak az a dolga, hogy biztosítsa, hogy a munkával arányosán anyagi eszközökhöz jussanak az állampolgáraink, hanem az is, hogy a pénz okos. célszerű felhasználásának a lehetőségeit is megteremtse. Sokszor halljuk azt a szót: tehetség. De ezt a kifejezést néha helytelenül, csak a művészeti, esetleg a tudományos területre korlátozva használják, pedig a szó maga arra utal. hogy valaki valamilyen munkában, valamilyen közösségi cselekvésben többet tud nyújtani, mint az átlag, és többet nyújt, mint amit esetleg az adott körülmények látszólag lehetővé tesznek. Ezért fel kell ismernünk azokat, akik dolgukban kiemelkedőt tudnak teljesíteni, hogy azután segíthessük tehetségük kibontakozását. Támogassuk kezdeményezéseiket. hogy még több örömöt, leljenek a munkájukban, alkotásnak érezzék, azt, amit csinálnak. A tehetségek felkaro'ása társadalmi kötelesség. Tekintélyes azoknak a száma, akik arra is készek, hogy a saját szükségleteik kielégítése érdekében többlet- munkát vállaljanak. A magyar nép mindig dolgos, a munkát, az alkotást szerető nép volt. Ma is az. De ez önmagában már nem elég. Ma ahhoz, hogy valaki. aki munkaszerető, jól is dolgozzék, az is szükséges, hogy szakmájában jól képzett, a világ dolgaiban tájékozott és művelt is legyen. Ezért tartjuk fontosnak azokat a programokat* amelyek valamennyi társa. dalmi réteg, minden korosztály számára meetercmtik a művelődés lehetőségét, Támogatunk minden olyan törekvést, amely az emberi tudást az iskolában és azon kívül is széles körben terjeszti, a műveltség színvonalát emeli és a tudás révén új értelmet ad az emberi életnek. A kultúra közkincs. És hogy valóban az legyen, azért nemcsak a kultúra alkotóinak kell dolgozniuk, nemcsak az államnak kell a megfelelő feltételeket biztosítania, hanem megszerzése érdekében az állampolgárnak is erőfeszítéseket kell tennie. A kultúra termékeit a köz szolgálatában kell megalkotni és a kultúra alkotói akkor tudnak valós értéket létrehozni, ha a közízlést ismerik, ha a közösség igényeit ki akarják elégíteni, és ha felkészültségükkel. készségükkel. és tudásukkal az ízlés csiszolódását, az igények növelését segítik elő. A kultúra közkinccsé tételét állami feladatként biztosító intézményeknek olyan programokat kell kidolgozniuk, amelyekben feltárják az élet ^lenségeit, amelyekben Szintén szólnak arról is, •'mi rossz, arról is. ami fe■Oltségeket okoz. — de a* (Folytatás a 3. rldalon)
