Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. február 10., kedd í fi pártmunka j i hétköznapjai Tanácskoztak az Ipari Minisztérium és az iparvállalatok vezetői Megújul az iparirányítás ' 31 pártszervezetek poH iitikánk helyi irá- i nyitói, végrehajtásának el- t lenőrei. Feladataikat, mi- J ként azt már nemegyszer ! elmondtuk, új körülmények. nehezebb feltételek között végzik az új tervidőszakban. A termeléssel, ' a gazdasággal kapcsolatos pártmunka a politikai tennivalók egy része csupán, ám ez a „rész” nagyon fontos lett: indokolja ezt országunk, szűkebb hazánk helyzete. A legtöbbet a gazdaságpolitikai feladatokról esik szó, ha a XII. pártkongresszus határozatai vagy a VI. ötéves terv célkitűzései szerepelnek a napirenden. Ezért is hallani mostanában nagyobb horderejű intézkedésekről, minden gazdasági egységet érintő programokról, amelyeket a pártszervezetek kezdeményeztek. S természetesen, kiveszik részüket a végrehajtás ellenőrzéséből is. A hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást segítették egyebek között a pártbizottságok által szervezett aktívaértékezletek. Fontos volt az egri városi párt- bizottság kezdeményezése az. újítómozgalom felmérésére. A Gépipari Tudományos Egyesület egri szervezetének aktíváit vonták be a munkába, s" alapos vizsgalatot végeztek a megye- székhely üzemeiben. A végrehajtó bizottság megvitatta a tapasztalatokat, s ajánlásokat adott a mozgalom továbbfejlesztésére. Ugyancsak egri példa: a pártszervezetek közreműködésével éppen a napokban intézkedtek a déli iparvidék tömegközlekedésének javításáról. Igencsak megnőtt a város déli részébe rendszeresen munkába utazók száma, javítani az utazás feltételein politikai feladat volt. Hasonló példákat jócskán lehetne sorolni arról: hol, milyen időszerű tennivalókra irányitják a felelősök figyelmét a párt szervezetei, képviselői. A ! politikai munka, a pártmunka így, a hétköznapok gyakorlatában érheti el igazán a célját. Nyilvánvaló az is: mivel bonyolultabbak a körül- mények, a gazdaság irányítása. ellenőrzése is nagyobb ! felkészültséget, tájékozottságot. kíván. Hiszen van mit tisztáéi a gondolkodásbán, a folytonos megújulást, rugalmasságot követelő gazdaságpolitika megértésében. Sokat kell , mostanában vitatkozni pél- ■ dául arról, miként lehet differenciálni a szűkösebb bérfejlesztésből, hogyan • lehet javítani az életkörülményeket, megőrizni az eddig elért , életszínvonalat. Az elvi viták mellett egy-egy munkahelyen, kisebb közösségben sok sajátos tennivaló, részfeladat adódik. Mindezekben most. a tervezésnél határozottan, időben kell állást foglalniuk á: pártszervezeteknek, s ugyanilyen határozottsággal kell ellenőrizniük a kezdeményezésükre hozott döntések végrehajtását is. [ Hekeli Sándor I ___—-----! H étfőn az Epilők Szakszervezetének székhazában Méhes Lajos ipari miniszter az iparirányítás és a vállalati szervezet korszerűsítéséről és az idei, valamint a következő évek tervcéljairól tájékoztatta a tárcához tartozó több száz vál lalat gazdásági-, párt- és tömegszervezeti vezetőit. Az igaz gatói értekezleten részt vett Máriái József miniszterelnök helyettes és a társhatóságok, valamint a szakszervezetek vezetői. Méhes Lajos elöljáróban hangsúlyozta, hogy gazdaság- irányítási rendszerünk fejlődése szükségessé tette az egységes iparirányítást. Korábban a vállalatok az indokoltnál nagyobb védettséget élvezhettek a gazdálkodás feltételeiben végbement változások hatásaitól, a rossz vállalati eredmények következményeit átháríthatták az egész népgazdaságra. Ez a fajta védettség azt eredményezte. hogy nem mindig a vállalati hatékonyság és nyereség arányában differenciálódtak a jövedelmek és a fizetések. A széttagolt intézményhálózat a gazdaságirányítási rendszer változása után sem módosította módszereit. s ezzel továbbra is levette a felelősséget a vállalatok válláról. Ennek megszüntetése. illetve az új minisztérium ilyen célú létrehozása tehát nem egyszerűen három tárca összevonását. hanem az egész hazai iparirányítás magasabb szintű megújítását jelenti. A miniszter elmondta, hogy ezentúl nem avatkoznak be a vállalatok mindennapi életébe. A gyárak, üzemek maguk dönthetik el, hogy mit termelnek, kinek adják árujukat és mennyiért, az őket megillető jövedelmeket hogyan használják fel. Mindez igen nagy felelősséggel és kockázattal jár. Az eddig végzett irányítói munka egy részét az új minisztérium is folytatja, vagyis felügyeleti jogokat gyakorol, gondoskodik a központi fejlesztési programok végrehajtásáról, szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, új módszerekkel ellenőriz, de nem lép fel a vállalatok ér- dekképviselőjeként. Az új tárca feladata az egységes iparpolitika kialakítása, az ipar gazdaságszervezési funkcióinak ellátása, az ágazatok közötti összhang megteremtése. és a kezdeményező, alkotó részvétel a közgazdasági szabályozók kidolgozásában. Méhes I.ajos szólt arról is. hogy a feladatok megoldásának alapfeltétele a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek összehangolt munkája. Ma még gyakran a nagyüzem politikai jelentőségét elszakítva nézik annak jövedelmezőségétől, a munka hatékonyságától, a keresetek alakulásától. A nagyüzemek, a nagyüzemi munkásság szerepe továbbra is meghatározó a szocialista társadalom erejében és szilárdságában — szögezte le a miniszter. Fontos feladat a nagyüzemeket valóban olyanokká tenni, hogy ott legyen a legmagasabb a munka hatékonysága. szervezettsége, és ez vezessen a bérek növeléséhez is. Az összehangolt munka fontos a hosszú távú külgazdasági politikához igazodó termékszerkezet alakításában is. A műszaki haladás, a piac igényei állandó folyamatként napirenden tartják ezt a kérdést, de nálunk az előrehaladás mégis lassú. Bennünket kényelmessé tett az a felfogás, hogy a szocializmusban nem lehet tönkremenni. Csakhogy -ez nagyon sokba kerül nekünk. A tőkés világban, ha veszteséges a termelés, átállnak más áruk gyártására, vagy elbocsátják a dolgozókat, s ezzel teremtenek pénzügyi egyensúlyt. Nálunk ezek az üzemek dotáció után járnak, takargatják a ráfizetéses gyártást. Ezt az utat nem szabad folytatni. A dolgozókat más munkára kell felkészíteni és átirányítani. A beszámoló további részében a miniszter összegezte a múlt évi terv tapasztalatait. Megállapította, hogy a vállalatok nem növelték kellő mértékben a korszerű, versenyképes árualapot, s elsősorban a gépipar exportja a tervezettnél lényegesen kisebb volt. Nem megfelelő a szerződéses fegyelem, ütern- telen a készáru-kibocsátás, s a belföldi értékesítésnél is, bár általában kielégítették az igényeket, több fogyasztási cikkből időszaki hiányok mutatkoztak. Mindennek az egvik oka a még mindig nem elég rugalmas létszámgazdálkodás, vagyis míg egyes helyeken a termeléshez mérten nagy a létszám, máshol létszámhiány miatt nem tudják kihasználni a nagy értékű gépeket. A termelési szerkezet átalakításában is igen nagy az egyes ágazatok, vállalatok közötti különbség. A miniszter szólt a gazdálkodás hatékonyságát leginkább kifejező jövedelmezőség alakulásáról. Az iparvállalatok nyeresége valamivel magasabb volt a tervezettnél, és erőteljesebben > differenciálódik, mint eddig. A szakemberek most elemzik, hogy ez menynyire ered az árrendezésből, illetve milyen mértékben a hatékonyabb gazdálkodás eredménye. Az idei tervfeladatokról szólva kiemelte: nagyon fontos. hogy a szerkezetváltás felgyorsuljon. A vállalatoknak figyelembe kell venniük. hogy eddig a termelési szerkezet váltásának legfőbb módja a beruházás volt. Naav szerepe lesz ennek a jövőben, de a beruházási források általában csökkennek. és mérséklődik az iparban foglalkoztatott raun- káerő létszáma is. Méhes Lajos végül a vállalatok tervezőmunkáiénak eddigi tapasztalatait összegezte. s kifogásolta, hogy a vállalati tervezés során jó néhány helyen nem tárták fel kellően a minőség javításában, a gyártmányfejlesztésben és a nemzetközi koonerációk növelésében rei- lő lehetőségeket. A iövedel- mezőség számításában is sok a bizonytalanság. Nem fordítottak kellő'fi gyeimet az önköltségcsökkentés kimunkálására sem. Mindezt a következő hónapokban korrigálniuk kell a vállalatoknak. A minisztérium február végéig irányelveket ad ki a vállalatoknak. (MTI) Emelkedik a körzeti orvosi ellátás színvonala Fejlődő egészségügyi és szociális ellátás 1981-ben Az egészségügyi és szociális feladatok 1981. évi kiadási előirányzata 23.4 milliárd forint, s ez 1.8 milliárd forinttal (8,5 százalékkal) több a múlt évinél. Az életszínvonal-politikánkban kiemelkedő jelentőségű feladatok ellátására az állami költségvetés 22 milliárd forintot juttat. Milyen fejlesztésekre jut, mi mindenre költenek ebből a megnövelt summából most, a középtávú terv időszak első ■ esztendejében — erről érdeklődött az MTI munkatársa az Egészségügy' Minisztériumban. A tájékoztatás szerint: az előirányzat lehetővé teszi, hogy megőrizzük a lakosság széles körét ériijtő gyógyító és megelőző tatanik aauiwMaaiát a meglevő intézmények jobb kihasználásával növeljük az ellátóképt iséget, megteremti az elkészülő új intézmények, bővített létesítmények működésének feltételeit, és segíti a gyógyászati szakmai programok fokozatos megvalósítását. Kiemelt feladat a körzeti orvosi ellátás színvonalának emelése, körülményeinek javítása. hogy a betegek nagv többsége már ezen a fokon :s befejezett, szakszerű gyógyításban részesüljön. A kórházi ágyak száma 120d-zal gyarapodik. így az év végére 10 ezer lakosra 92 kórházi ágy jut. Sürgető feladatok vannak a kórházi munkafolyamatok szerve- zeUaaeeoek, a szakmai ellátásnak és az ápolás színvonalának javításában. A fekvőbeteg-ellátó intézmények műszerezettségét fokozatosan tovább javítják. A bölcsődei helyek száma — a születésszám kedvezőtlen alakulásával is számolva — kisebb mértékben nő. 1981-ben várhatóan 3300 hellyel bővül a bölcsődei hálózat, főként az új lakótelepeken. Ezzel száz bnl- csődés korú gyermekre 15.7 hely jut. Az idős korúakról való gondoskodás javítására a szociális otthonok, illetve a szociális gondozás és segélyezés feladatait szolgáló előirányzat összege 7,1 százalékkal nő. MM*' Lőrinci zeneiskolások Képe Judit a hegedű és Bodonyi Gyula a trombita szak másodéves hallgatója A Hatvani Állami Zeneiskola 1973-ban létesített fiókintézményt Lőrinci nagyközségben. A helyi tanács vásárolta és alakította át a tanítá- feltételeihez szükséges . épületet. Ez év januárjától önálló zeneiskolává alakult át. Az itt tanító nyolc lelkes zenepedagógus öt szakon. 220 helvi és környékbeli kisdiákot vezet be a zene birodalmába. Szolfézsórán Bartók és Kodály módszerével folyik a Keller Erika ujjgyakorlatához még elkel Timkó Mária -»©ni goratanárnő segítsége (Fotó: feabó Sándor* (MTI)
