Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
wsummfíú nOJTÁJÁBÓl Vándorzászló vasutasoknak, volánosoknak Recsk—Farádfürdő állomás MÁV—Volán komplex brigádja immáron hetedszer ünnepelte együtt az áruszállítás terén elért eredményeket. A múlt évben a célkitűzéseket teljesítették. Mindezt annak köszönhették, hogy a szombat, vasárnap és ünnepnapokon érkezett küldeményeket maradéktalanul kirakták és elfuvarozták az állomásról, s visszaadták a forgalomnak a vasúti kocsikat. A MÁV Miskolci Igazgatósága részéről a jutalmakat és a dicsérő oklevelet Szárnyast Gyula üzemviteli osztályfőnök-helyettes, a Volán 4. számú Vállalata részéről Tompa Ottó osztályvezető adta át zászló kíséretében mindkét brigádrlak. Héczey Lászióné brigádvezető Recsk (gazűítá Partraszállás Nem tudom pontosan, mikor is olvastam először a NU-ban a „Petőfi a Neutronon” című írást, de jó régen volt. Az érdekes történetben a Neutron egy kisebb volgai hajó neve volt. És Petőfi úgy került a Neutronra, hogy fedélzetén, teázgatás közben egy orosz újságíró Petőfi-költeményeket szavalt c s u v a s nyelven egy magyar újságírónak. Erre az adott alkalmat, hogy a Volga bal partjánál „ főve fi y r e futott a Neutron orra...” Így jutott idő a teára és Petőfire. De miért futott a Neutron a fövenyre, a homokos parti talajra, akkor nem értettem. Vajon mi baj volt a hajóval? Nem tudtam m"<jfejteni. Aztán tavaly <" el, — szép meleg napokon, — a Fekete-tengeren jártam. Mikor hatalmas, 200 méter hosszú óceánjárónk, a Sal- japin kikötött lent délen, Batumi bán, néhányaa egy kis hajóra szálltunk (neve nem volt, csak száma, betűje), hogy elvigyen bennünket a delfinek „iskolájába”. Már jó ideje futottunk a part közelében. Rengetegen napoztak egy, nagy strandon, amikor hajónk orrával a partnak fordult, aztán a lapos, apróköves strandon „fövenyre futott” és megállt. Mi az orrán kihajtott lépcsőkön partra szálltunk és elsétáltunk a delfinek medencéihez. .. Minden szépnek vége van egyszer. Odesszában a repülőtéren már, örömmel szálltunk magyar partra, a magyar MALÉV utasszállítójába, hőgy hazarepüljünk. A gépen mér aznapi friss pesti újságokat olvastunk. Én is kinyitom a Magyar Hírlapot (80. okt. 17.) a negyedik oldalon, úgy találomra és ólvasom, Gyurkó Géza: Petőfi a Neutronon ... Mondhatom, régen olvastam olyan örömmel újságcikket, egy kis „hazait”, magyart, egrit, egy pesti lapban. És már tudtam, miért futott orrával a fövenyre a Neutron ... Így Kötött ki a lapos parton . .. Békés partraszállás ... (Dr. Szemes-Varga Béla) Figyelmesség . A színhely: a megyei kórház új rendelőintézete. A sebészeten szokás szerint sokan várakoznak. Ügy látszik, a betegek tábora lassan csökken... Egy idős. vékonyka asz- szony keresi a helyét a türelmetlen sokaságban. — Miért tolakszik?! — förmednek rá többen is. — Csak akkor menjen, amikor hívják! A fáradt asszony, akit észrevehetően megvisel a betegsége. elbizonytalanodik. Tanácstalanul néz a kezében levő papirosra. , — Hát ez meg mi?! — kérdezi egy, az ízületeire panaszkodó építömunkás. Aztán választ sem várva elveszi az asszonytól a műanyag tokba bújtatott írást, s fennhangon olvassa: „Igazolom, hogy Nagy Józsefné, a Heves megyei Tanács Kórházának nyugdíjas dolgozója. A néni valamivel bátrabban néz betegtársaira, s csöndesen megjegyzi: — Mindenki ilyet kapott, aki a régi kórháznak a dolgozója volt. Azért, hogy ne kelljen várakoznia. A körülötte levők megenyhülnek, a kőműves pedig, aki egyébként az új kórházon dolgozik még, tüstént ajtót nyit és barátságosan az orvos szobájába tessékeli a „kedvezményes" beteget. A nyugdíjast, aki korábban éppenséggel maga is a betegekért fáradozott. Megérti, hogy itt nem protekcióról van szó. hanem csak kedves figyelmességről. Olyanok élvezik idős korban az előnyt, akik korábban maguk is a betegekért dolgoztak. Mika István Eger A feladatokat közösen kell megoldani... A Parádi Üveggyár gazdasági-társadalmi vezetői, valamint 31 szocialista brigád vezetői nemrégen tanácskozást tartottak, ahol megtárgyalták a vállalat intézkedési tervét és az 1981. évi munkaverseny irányelveit. A tanácskozáson megjelent dr. Kiss Béla és Strumpf Katalin mindketten az ÉVM építőanyagipari főosztályának munkatársai. Az előre kiadott írásos anyaghoz Lóth Ottó munka- verseny-előadó mondott szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy az intézkedési tervek a szocialista brigádok figyelmét ráirányítják azokra a legfontosabb feladatokra, amelyekre a kollektívák vállalásokat tettek. Első József igazgató rámutatott arra, hogy a nemzetközi piacon a helytállás egyre nehezebb feladatot jelent. A feladatokat közösen kell megoldani, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a problémák őszinte feltárása. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a résztvevők egyetértettek az intézkedési tervvel, amelynek végrehajtása az elkövetkező hónapok feladata lesz. Végezetül Nagy Ignác szb- titkár elmondta: arra kell törekedni, hogy a munkahelyi közösségnek nagyobb legyen a szava, a felelőssége, és az egyes emberek munkájának, magatartásának anyagi és erkölcsi felelőssége. A raun ka versenynek az a feladata, hogy megvalósuljanak a vállalat célkitűzései, és előbbre vigye a dolgozók ügyét, s kölcsönös tájékoztatással, egymás iránti bizalommal jó eredményt érjünk el. Gembiczki Béla Parádsasvár Az ajtókra is jobban kellene ügyelni! No, ez a nap is jól kezdődik — gondoltam, amikor február 13-án, pénteken kimentem a vasútállomásra, hogy a 6.44-es gyorssal Budapestre utazzak. A pénztár előtt hosszú sor kígyózott, az ablaknál egy igen kényelmes, molett hölgy osztogatta a menetjegyet, mint valami autogramot, mert minden utazót alaposan végigmért, és számolt. Sajncjs csak azzal nem számolt, hogy a vonat rrik vár, mégpedig a derék vezetője jóvoltából, aki senkit sem akart Egerben hagyni. Rohanás középette sikerült az utolsó kocsiba felugrani és már indultunk iá. A kalauz Is megjelent, hogy ellenőrizze a jegyeket. Robogott a vonat, amikor az ajtó, amibe kapaszkodtam, hirtelen kinyílt és én előrelendültem. Szerencsére nem történt bajom. Ezúttal üzenem a figyelmes jegyvizsgálónak, hogy mi utasok biztonságban szeretnénk eljutni úticélunkhoz és ugyanolyan biztonságban szeretnénk visszakerülni családunkhoz. Nemcsak a jegyeket kell figyelmesen átvizsgálni, hanem az ajtókat is a beszállás után az esetleges tragédiák elkerülése végett.... A. Istvánná Eger A megye legnagyobb szövetkezeti beruházása Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a gyönyösi áfész sósrúdgyártó üzeme. Először csak egy gépsoron, egy műszakban indult a termelés. A lakosság körében kedvelt csemegéből rövidesen már a három műszakban termelő gépsor sem tudta az igényeket kielégíteni. 1978-ban még nagyobb teljesítményű gépsort vásároltak és így a termelés megháromszorozódott. A gyöngyösi Pattinkát az ország nagykereskedelmi vállalatai szívesen forgalmazzák. A bővítés eredményeként az elmúlt évben 54 millió forint értékű terméket állítottak elő. A két gépsoron éjjelnappal folyik a termelés, és naponta 72 ezer tasak sós csemegét készítenek. A belföldi fogyasztás mellett a külkereskedelem is egyre jobban érdeklődik az áfész. termék iránt. A múlt évben 300 ezer_ tasak sósrudacskát szállították Kuvaitba kamionnal. A belföldi igény mintegy 250 vagon lenne, amelyet csak egyharmad részben tudnak kielégíteni, mivel az üzem évi termelése 73 vagon. A szövetkezet vezetésé elhatározta, hogy idén bővíti az üzemet. Üjabb gépsort vásárolnak, amellyel megkezdik a kis és nagy perec, valamint a sós koktélsütemény gyártását. Az újabb gépsor beállítása szükségessé teszi készáruraktár építését, és folynak a tárgyalások lisztsiló felszerelésére. A GYÖNGYSZÖV Áfész 32 millió forintot költ az üzem bővítésére. Az új gépsor termelésének beindulása után jelentősen javul a belföldi kereskedelem ellátása. Szabó Lajos Eger ff Különös „gabonavetés A 3-as fő közlekedési út Gyöngyös és Hort közötti szakaszán néhány útitársammal egy Nysa-gépkocsin igyekeztünk Budapest felé. Előttünk egy pótkocsis tehergépkocsi — rendszáma SD 34-43. (a pótkocsiján YN 11-98) haladt. Búzát szállított rendeltetési helyére, ám feltehetően alaposan megcsappant súllyal. Körülbelül 2—.5 zsáknyi gabonaszem szóródott le a fedetlen kocsiról, illetve pótkocsiról a fent nevezett távolság között. Meglehetősen nehéz volt megelőznünk. hiszen ablaküvegünkön is sűrűn pattogott a búzaszem, de a további meglepetés csak ezután jött. Előzésünk után — az árokszéleken — újabb, vastag csíkban elterülő búza- mennyiséget láttunk, s ez azt jelentette, hogy korábban már egy másik (harmadik, negyedik...) gépkocsi is az útra szórta a nagyobb megbecsülésre érdemes kenyérnekvalót. Figyelmeztettük integetésünkkel ugyan a gépkocsi vezetőjét — gondolván, hogy egy lassúbb tempóval csökkenthetné az elveszett gabona mennyiségét —, ám később tapasztalhattuk, hogy semmit sem tett ennek érdékében. Kiváncsi lennék, kit ért veszteség a felesleges „gabonavetéssel”? Azt hiszem, mindannyiunkat... Bárányi Imre, Gyöngyös A „VISSZHANG" VISSZHANGJA.:: Árpád-kori bánya — Jeltelen műemlék — Csurgó-küt A Népújság 1981. február 1-én kelt számában jélent meg Gábor László újságíró riportja „A hajdanvolt Eger’’ címen. Ezen cikkre a Népújság február 7-i számában Kapor Elemér válaszolt — hosszan. Sajnos a válasza az „informátort” nem elégíti ki és felhasználom az alkalmat a mások által félreértett fogalmazás kijavítására, illetve kiegészítésére. Valóban téves a cikk azon állítása, miszerint „török bánya” volt itt, de én a valóságnak megfelelően mondottam. Ugyanis a mai Bárány utca területe, a Május 1. utca felett egész a Bérc utca vonaláig, az Árpádok óta bányaművelés alatt állott. Itt bányászták az édesvízi mészkövet, ahogy Egerben nevezték: darázskövet. Ebből a kőanyagból készült 1552 után 1586-ig a vár kazamatája, de ezt felhasználták a török uralom alatt is. Hogy itt volt bányaművelés az Árpádok korában, ezen kérdéssel foglalkoztak a Bányászati Lapok ide vonatkozó cikkei, valamint dr. Mészáros Ervin egri ciszterci-rendi földrajz tanár értekezései részletesen. A Bárány utcának régen- te „Báránv-sor” volt a neve. A mai 2. számú házban volt a ..Bárányhoz” címzett vendéglő, amely még a század elején is működött „Fehér bárány” cégér alatt. Téves az a fogalmazás, hogy az épület csak hely- történeti és irodalmi érdekesség. nem műemlék. Az a tény. hogy' az épület a hivatalos „Magyarország Mű- emlékei”-ben nyilvántartott műemlék. A kötet 390. oldalán szerepel ma is az OMF nyilvántartásában. Idézem: ..M.T. Bárány utca 2. (667) lakóház, barokk, XVIII. század”. Tehát védett épületről van szó. Igaz, táblával nincs megjelölve. mint ahogy az Egerben nyilvántartott 149 műemlék közül ma körülbelül ötvenről hiányzik a védettséget jelölő tábla, 195J-beo a műerfrléki bizottság részéről He- vessy Sándor v. városi főmérnök — a bizottság lelkes híve és patrónusa körülbelül 90 épületre készítetté el a táblákat, — de csak a pénzügyi keret ennyire volt elegendő és azokat a mai napig sem pótolták. A Janicsár utcában levő (volt Szöllő utca) műemléki épület sem parasztház, hanem hivatalosan is „szőllős- gazda háza”. Sajnos ez sincs műemléki táblával jelölve, pedig fiatal építész gazdája igen sokat tett annák érdekében. hogy az eredeti állapotának megfelelően és kulturált módon őrizze meg. Nem egy dézsmaháza volt Egernek. A várállomás melletti páston valójában még gyermekkoromban is állt a püspöki dézsmaház, de a Bárány utca 32. számú ház a második földesúré — a káptalané volt, homlokzatát csak a közelmúltban alakították át. Volt Pál nagyon szépen leírja a ház történetét, jellegét, kiképzését, sőt berendezését is: régi Samas- sa-féle empír bútorok voltak benne. A „Csurgó-kút elnevezése sem tőlem származik. Evlia Cselebi török világutazó leírja, hogy Egernek húsz csurgó kútjá van. Gyerekkoromban, 1926 előtt én js hordtam még a Csurgó-kút- járól vizet. Legutóbb dr. Kléb Béla tudósán és nagy ügyszeretettel megírt könyvében is leírja. „A pincék itt csaknem mind szára zak, a víz a Csurgó utcai rész „Csurgó-kút”-jánél jelentkezik.” A törökkori házak felvetéséről: — igen, volt és ma is van törökkori ház Egerben. A faházak tűntek el a leghamarabb. Ügy vélem azonban. hogy megvan még egy. általam ismert emlék: a dr. Berécz Istvánná tulajdonában levő, Május 1. utca 46. szám alatti porta udvari épülete. lass Zoltán f Eger MAI műsorok: ltom Kossuth rádió 8.3$ Lányok, asszonyok. 8.55 Népdalok, néptáncok. 9.30 „Vár egy új világ... ” 10.05 Opera-művészlemezek. 11.06 Rádiószínház. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva. 12.45 Machaut-felvételek. 13.00 Arckép emlékeinkből. Básti Lajos. 14.00 Hogy mulat egy magyar úr? 14.10 Ifj. Tabányi Antal népi zenekara játszik. 14.30. Igazodni a külpiac váltó, zásaihoz? 15.05 Űj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Évszázadok mesterművei 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Rádiószínház, Valaki más. (Hangjáték) 20.10 Világirodalmi mozaik. 20.30 Magyar előadó- művészek. 21.00 Árnyak és rejtélyek. A hosszú búcsú 22.15 Sporthírek. 22.20 Bm lékek, nyilatkozatok Bartók Béláról. 23.03 Nagy mesterek kamarazenéjéből Petőfi rádió 8.05 Ifjúsági dalok. 8.20 Száznyelvű kultúra. 8.33 Örökzöld dallamok. 9.27 Fúvósátiratok. 9.43 Váta szolunk hallgatóinknak 10.00 Szombat délelőtt 12.00 Beategyütteeek felvételei. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Ritmus. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.48 Csókolj meg, Katám (Zenés játékrészietek). 15.18 A tegnap slágereiből. 15.52 Tükör, a cica. 16.33 Tessék választani! 18.33 Lelátó 20.00 Sanzonok. 20.33 A pesti Újépülettől a Bat- thyány-mauzóleumig. 20.58 A Hungária Szálló prímása. 21.43 Két operettnyitány. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.15. Slágermóze- um. Miskolc 8.30 Hírek, lapszemle. 8.40 Visszapillantó. 9.00 Északmagyarországi krónika. 9.30 Mikrofon-lánc. 9.45 Programajánlat. — Sport, 9.55 Műsorelőzetes. •• 8.10 Tévétorna. 8.15. Iskolatévé. 8.55 Mese, mese, mátka... 9.20 A tűz. A Perpetuum mobile különkiadása. 9.50 A pécsi kör zeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 10.10 A világ legszebb asszonya (Olasz film) 11.55 Keresztkérdés. Fejtörőjáték. 14.20 Sport mindenkinek (Szovjet film). 15.30 A Fekete.-tenger hullámai (Szovjet filmsorozat). 16.45 Előszó helyett... 17.05 öt év — jövőn. 17.55 Sorstársak. 18.05 Századunk lírája. Konsztanti- nosz Kavafisz vériéi. 18.30 Parabola. 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. Durrbele- bumm (Rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Arany János: Letészem a lantot. 20.05 Szombat esti filmkoktél. 1. Breki és a többiek. 20.40 Wusa (Amerikai film.) A film az amerikai politikai és társadalmi élet árnyékos oldalait mutatja be. 22.30 Dalról dalra. Ira Gershwin melódiái. 23.25 Minikrónikák. Baklövések (Francia filmsorozat). 23.40 Tv-híradó 3. 2. Műsor 13.50 Kérem a következőt! (Magyar rajzfilmsorozat. 14.00 Oldás és kötés (Magyar film). 15.35 Gólyavári esték. 16.20 Telesport. 19.20 Evolúció (Bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Száraz György: Gyilkosok (Dráma két részben). '
