Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
A Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság Híradója 1981. február Á lakosság feladata különböző katasztrófák esetén Házi betegellátás — házi betegápolás Betegmentés szükségeszközö kkel 2. A természeti katasztrófa bekövetkezése nem minden esetben állapítható meg és így a természeti csapás időpontja, a veszélyeztetett terület általában nem határozható meg. Földrengések, nagy erejű szélviharok bekövetkezésének helyei és időpontjai a katasztrófa bekövetkezése előtt nem, vagy olyan rövid idővel állapítható meg, hogy a veszélyeztetett területeken kimenekítő munkákat nem lehet végezni. Ár- és belvízveszély kialakulására az időjárás alakulásából lehet következtetni. Az erre vonatkozó tapasztalatok, földrajzi és egyéb viszonyok alapján az ezzel foglalkozó szervek meg tudják állapítani a veszély körülbelüli beköyetke- zésének idejét, hevességét, valamint azt, hogy a veszélyeztetett területek védőművei, védelmi építményei megközelítően milyen igény- bevételnek lesznek kitéve. Ennek alapján intézkedéseket lehet tenni a védelmi építmények további erősítésére, valamint fel lehet készíteni a veszélyeztetett területen lévő lakosságot a veszélyeztetett terület elhagyására. A veszély további növekedése esetén, amikor számolni kell a természeti katasztrófa bekövetkezésével, elrendelik a veszélyeztetett területek lakosságának, az állatállomány és a legértékesebb vagyontárgyak kimenekítését és biztonságba helyezését. A kimenekítést az erre hivatott szervek tervezik és irányítják az adott területen rendelkezésre álló erőforrások és lehetőségek maximális kihasználásával. Mentés katasztrófa súly- tóttá területekről. Ha a veszélyeztetett területekről az ott lévő lakosság, állatállomány és vagyontárgyak kimenekítése nem történt meg, vagy a' természeti katasztrófa a kimenekítés közben következik be, akkor megkezdődik a katasztrófa súlytot- ta területekről való mentés. A katasztrófa sújtotta területekről való mentés formája és módja igen változatos lehet, attól függően, hogy milyen jellegű katasztrófa sújtotta az érintett területet. Földrengés sújtotta területekről való mentés fő feladata a műszaki jellegű mentő erőkre hárul, mivel ilyen területeken főleg a romok alóli, romosodott, esetleg égő épületekből történő mentés a meghatározó. Az ilyen területekről való mentés hasonló módszerekkel főijük, mint amilyeneket a nukleáris kárterületeken alkalmaznak a műszaki-mentő és egészségügyi, vegyivédelmi, állategészségügyi stb. alakulatok. Hasonló a, hely- zét a földcsuszamlás, szélvihar által sújtott területeken is. Ár- és belvíz által sújtott területeken a mentés az adott területen lévő lakosság, állatállomány és értékesebb vagj’ontárgyak kimenekítésére és biztonságba helyezésére irányul. Az ilyen területekről folj'ó mentésbe a technikai eszközök (úszó szállító járművek, a lehetőség szerint egyéb szállító járművek, helikopterek stb.) széles körű bevonása válik szükségessé, mert csak így lehet biztosítani a katasztrófa sújtotta területekről folyó eredményes mentés megvalósítását. A veszély megszűnése mám. teÍAdaiok. A tewftésze. tj csapás által sújtott területeken a mentő munkák befejezése és a veszély megszűnése után kerül sor egészségügyi, járványügyi, műszaki intézkedések foganatosítására annak érdekében, hogy a katasztrófa sújtotta . területekre 5 visszatérő lakosságot állatállományt a katasztrófa következtében kialakult fertőző és járványos megbetegedés, a tófű- leteken lévő építmények, létesítmények állaga ne veszélyeztesse. Az ezzel kapcsolatban elvégzendő főbb feladatok: — hullák összegyűjtése, elszállítása, — állati tetemek összegyűjtése, — kutak, vízgyűjtők fertőtlenítése, — romos épületek biztosítása, ledöntése, — romok eltakarítása — szeny. nyezett, fertőzött területek mentesítése, fertőtlenítése, — közműhálózat mentesítése, fertőtlenítése és helyre- állítása, — szennyezett élelem, takarmány ellenőrzése, a lehetőség szerinti mentesítése. illetve a nem mentesíthetők megsemmisítése. A mentesítési feladatok végzésében részt vehetnek a műszaki, egészségügyi, állategészségügyi. növényvédelmi, vegyivédelmi stb. erők és eszközök. Árvíz-, belvíz sújtotta területeken az ott lévő épületek és egyéb építmények rongálódására általában a tapasztalatok alapján az alábbiak jellemzők: — az alapozás nélküli épületek általában tönkremennek már a víz megjelenésének kezdeti időszakában (a víz sodrásának hatására). az alaoozással rendelkező és vályog felmenőfalú. tartósan víz alatt lévő épületek az ár elvonulása után a vályogszerkezetek roskadása miatt romosodnak. Tégla-, kőszerkezetű épületek sérülése jelentéktelen. főleg a padozat. a nyílászárók és a vakolatok károsodnak, esetenként a melegpadozat duzzadásának hatására a válasz- és határolófalak elmozdulnak. megrepedeznek — . a közúti hálózaton, a pormentesített útvonalakon, a padkákon következik be sérülés a vízmozgás hatására, a burkolatsérülés (beszakadása) kisebb számmal fordul elő. A makadám burkolatú és burkolatlan utak jelentős mértékben károsodnak. Valamennyi vízzel elárasztott út iszaopal, hordalékkal, farönkökkel, takarmánnyal stb. szennyeződik, — a közúti műtárgyak. átereszek, kis fesztávú hidak — megsérülnek, illetve használhatatlanná válnak. — a vasútvonalaknál a vjz főleg az alépítményt támadja, helyenként teljesen elmossa az ágyazatot, ezért a sínmezők deformálódnak, — a villamos energia és a postai hírhálózat légvezetéktartó oszlopai sok helj7en kiborulnak, ennek következtében a ■, vezetékek elszakadnak, a transzformátorok és telefon- központok víz alá kerülhetnek. az ár- és belvíz sújtotta területen lévő kutak az elárasztásból. eredő szennyeződésén túlmenően, mechanikái' sérüléseket is szenvednek, főleg az ásott kutak, amelyek közül a béleletlenek részben beomlanak. a bélelteknél elmozdulások jelentkeznek. Alapvető ápolási teendők; Ágynyugalom: A beteg ágya kényelmes, rugalmas legyen. A túlságosan süppedő, vagy puha ágy nem használható célszerűen. Nagy gondot kell arra fordítani, hogy a lepedő ne ráncosodjon, gvűrődjön ösz- sze. Ezért napjában többször meg kell igazítani. Étkezések után a rákerülő morzsától meg kell tisztítani. Takarója az időjárásnak és a belső hőmérsékletnek megfelelő legyen. Azonban dunyhát lehetőleg ne használjunk. Súlyos beteg ágya három oldalról körüljárható legj'en, ezenkívül a jó megvilágít - hatóságot is biztosítani kell. Eszméletlen beteg ágyába deszka oldalfalat készítünk, hogy a beteg ne essen le. Az ágy mellé lehetőleg kis asztalt, vagy éjjeliszekrényt tegyünk, hogy a beteg mindennapos használati tárgyait, szórakozásának eszközeit könnyen elérhesse. Fontos a beteg ágyát naponta több ízben megigazítani, felrázni, szellőztetni, szükség szerint, de legalább; hetenként egyszer ágyneműt cserélni. v Eszméletlep, székletét, vizeletét tartani nem tudó betegnél az ágyneműt kiegészítő eszközökkel: gumilepedő, nylon, harántlepedő alkalmazásával védjük. öltöztetés: A beteg kényelmes. nem szoros, könnyen le- és felvehető pizsamát vagy hálóinget viseljen az ágyban. Sétához, vagy szobai tartózkodásra lehetőleg köntöst viseljen. A beteg fehérneműje olyan anyagból készüljön, amely a mosást és fertőtlenítést jól tűri, és nedvszívó legyen. Magatehetetlen, lázas, operált beteg hátul nyitott, elöl zárt inget viseljen. Szükség esetén jól megfelel a betegre fordítva ráadott pizsamakabát. Sétához, szellőztetéshez kendőt, vagy sapkát adunk, papuccsal egészítjük ki a ruházatát. A beteg öltöztetésénél és vetkőztetésé- nél fontos szabály a sérült vagy beteg rész kiemelése. (Pl. a kar sérülése esetén a vetkőztetést mindig az ép oldalon, öltöztetéskor mindig a_ beteg oldalon kezdjük.) A beteg ruházata cseréjének és váltásának nagy jelentősége ‘ van a közérzet javításában. Étkeztetés: Betegeink erő- beni állapotuktól függően örimaguk étkezhetnek, ihatnak. Ágyban: ágyasztalkáról, kiültethetőség esetén: ágy melletti asztalról. Magatehetetlen beteget ápolója etesse és itassa. Ilyenkor az ágynemű és a beteg ruházata külön védelmet igényel. Megkönnyíti a magatehetetlen beteg itatását a „csőrös” pohár. Betegek étrendje a betegségének megfelelően változik, pontos étrendi utasítást az orvos előírja. Tisztálkodás: Nagy gondot kell fordítani a beteg tisztán tartására. Járó- és lábadozó beteg esetében elég a felügyelet és a segítség. Magatehetetlen beteget ágyban kell mosdatni. Ne felejtsük el: a fésülködésre, körömápolásra is fordítson figyelmet a házi betegápoló. Fekvőbeteget a „felfekvés” veszélye fenyegeti. Ennek kivédése vagy megelőzése fontos feladat. „Felfekvés” a bőr és 9 bőr alatti kötőszövet károsodása. Előidézője a hosszadalmas fekvés, a nem megfelelő fekhely következtében a bőr életképességének csökkenése. Az állandó nyomásnak kitett helyeken égéssel, viszketéssel. fájdalommal, a bőr el- vékonyodásával és kipiruláséval kezdődik, ezután a bőr alatti kötőszövet elhalásával, kifekélyesedésével jár. Sebfertőzésnek. általános vérmérgezésnek nyithat utat. Elkerülhető, ha a lepedőt naponta1 többször kisimítjuk. morzsákat leseperjük, matracot, szalmazsákot naponta megigazítjuk, a beteget az ágyban forgatjuk, hogy ne mindig azonos testrészét nyomja az ágy. Amilyen hamar az állapota megengedi, kiültetjük. Megelőzhető: ülőpárna használatéval, fokozott tisztán tartással, masszírozással, a vérellátást fokozó kenőcsös bedörzsölés- sel. Testsúly ellenőrzés: A testsúly változása fontos információ az orvos számára, felvilágosítás a beteg állapotáról. A testsúlyt, ha az orvos másképp nem rendelkezik, az ápolást követően, általában hetente mindig azonos időben és azonos ruhában, a reggeli étkezés előtt mérjük. Hirtelen fogj7ás vagy hízás esetén keresni kell az okát. tehát a változások az orvossal minden esetben közlendők. Borogatás, gőzölés: A gyógyszeres kezelés kiegészítése céljából az orvos kiegészítő gy ógyei járásokat alkalmazhat. Ilj'en: a borogatás, gőzölés. A borogatás lehet hideg vagy meleg, nedves (Folytatjuk) Dér Béla Kaleidoszkóp Evangelosz Averoff Toszicasz görög nemzetvédelmi miniszter a közelmúltban annak a véleményének adott kifejezést. hogy a Törökországnak nyújtott nyugatnémet katonai segély, illetve a fegyverszállítások módosíthatják az Égei-ten- ger térségében kialakult katonai egyensúlyt. A miniszter szerint a múlt évben Ankarában aláírt nyugatnémet—török megállapodás, amelynek értelmében Bonn 315 millió dollár katonai segélyt ad Törökországnak, messze meghaladja a Görögországnak nyújtott támogatást és alkalmas arra, hogy a hatalmi egyensúlyt ebben a térségben Törökország javára billentse. Görögországnak mindent meg kell tennie. ..ha kell egyedül is, hogy megelőzzön minden veszélyes változást a hatalmi egyensúlyban” — mondotta a miniszter. ★ A NATO két európai vezető tagállama: Nagy-Britannia és az NSZK gazdasági és pénzügyi nehézségeik miatt valószínűleg nem tudják majd teljesíteni a katonai költségvetés 3 százalékos réálnövelésével kapcsolatos szövetségi kötelezettségeiket. Belgium, Hollandia. Dánia, Portugália és- Törökország már korábban bejelentette, hogy nem áll szándékukban teljesíteni a háromszázalékos reálnövelést.. ★ A 75 éves Oto Melara olasz fegyver gyár (La Spezia) egyik legjelentősebb nyugat-európai hadiipari komplexum és vezető helyet foglal el az olasz hadianj7aggyártásban. A NATO-tagországok közül csupán Belgium Portugália. Norvégia és Franciaország nem tartozik vevői közé. Jelenleg a gyár körülbelül 2500 főt foglalkoztat, akiknek a fele műszaki szakember és alkalmazott, a többi fizikai dolgozó. Az elmúlt évben 63 százalékkal növelte a megrendelések volumenét, amelynek összege több mint 400 millió dollár volt fennek 77 százaléka export). Nyugati szakértők kimagaslónak minősítik a hadihajók számára gyártott 76 mm-es és 35 mm-es légvédelmi gépágyúkat. az olasz—francia Oto Matra rakétákat, a NATO- szabvánvnak megfelelő aknákat A cég most főleg a szárazföldi haderő számára készül fegj'vereket gj'ártani: egyik lövegét a NATO már jóváhagyta. ★ Az Eurocsoporthoz tartozó NATO-orszáeok ÍBolgium, Dánia. Görögország, Hollandia. Luxemburg. N'-ZK, Norvégia. Olaszország. Portugália. Törökország és Naav-Britan- nia) 1980-ban 70 milliárd dollárt fordított NATO érdekű katonai kiadásokra. Fegyverzetfejlesztés terén 1981-re az Eurocsooort vásárlási programia a következő haderőnemenként: a szárazföldi haderőnél 270. harckocsi 440 esvéb páncélozott harcjármű. 150 tüzérségi lövés. 840 nánoélel- hárító rakétarendszer és 4300 kézi rakétaindító: a haditengerészeti erőknél hat romboló, öt aknarakó. két avors őrnaszád. 15 haditengerészeti repülőgép és 30 helikopter: a légierőnél 210 új harcigép. 130 helikopter. 75 légvédelmi rakéta ée 30 légvédelmi tüaérségi üteg felszerelése. (KSj vagy száraz. Különleges eljárás a párakötés, vagy 3 gyógyszeres gőzölés. Hideg borogatás lázas be-* teg, vagy gyulladásos terület. vagy baleset következtében kialakult \ vérömleny hűtésére, fájdalomcsillapításra használható. Lázcsillapító hideg borogatás mindig nagy felületre kerüljön felhelyezésre, tehát a törzsre. Erre a legjobban törülköző, vagy harántlepedő felel meg. Kicsi hatásfokát tekintve elégtelen, ennek megfelelően felesleges is magas láz esetén a csuklóra, bokára felhelyezett vizes zsebkendő. A hideg vizes borogatást soha ne takarjuk be nylonnal, az ágynemű védelme céljából,1 mert akkor dunsztkötéssé válik és nem érjük el vele célunkat. A hideg borogatás helyileg alkalmazott forj mája a jégtömlő. Gyulladásos, vagy vérömlenves terület fölött használjuk, helyileg. Jégtömlő használatakoB fontos tudnivaló, hogy a jégtömlőt többrétegű száraz ruhába csavarva helyezzük a szükséges területre. így ke- rülhetjük" el a bőr megía- gyását. Tartós helyi borogatás esetén a bőrt felázás ellen védeni kell. Meleg borogatást, száraz; meleg ruhával, korpával,.sóval telt ruhazsákkal, villanv- párnávál, vagy meleg vízzel telt palackkal végezzük; Minden esetben ügyelni kell arra, hogy a borogatás csak meleg legyen, nehogy megégessük betegünket. Villanypárna használatakor az érintésvédelmi biztonságról is meg kell győződni, csak kifogástalant állapotú készüléket szabad használni, elal- vás előtt ki kell kapcsolni! Meleg borogatással görcsös, vagy izomfájdalmas állapotokat lehet helyileg csillapítani. Párakötést, vagy más néven dunsztkötést akkor rendel el az orvos, ha valamely testrészen helyileg vérbőséget akar elérni. Kivitelezése: Vaselines,' vagy egyéb kenőcsös gézlapot helyezünk a beteg testrészre,1 vizes, vagy kamillateás vattát helyezünk a tetejére, e két réteg fölé celofán, vagy nylonlapot helyezünk. Ügyelve arra, hogy a beteg területen minden irányban túl érjen. Erre a vízzáró rétegre vattát helyezünk, ezután pólyával vagy kendővel rögzítjük. Hurutus megbetegedés esetén rendel az orvos gőzölést, A gőzöléshez kamillateát, sós- vizet vagy illóolajos gyógyszeres vizet lehet használni az orvos utasítása szerint. Kivitelezése: Az elkészí-. tett meleg, gőzölgő folyadékot a beteghez' közel helyezzük, a beteg föléhajol,' majd lepedővel vagy nagyobb törülközővel letakarjuk. A gyógyszeres gőzt szá. jón vagy orron keresztül a beteg belégzi. A gőzölés után a beteg fejét betakarjuk vágj7 bekötjük és legalább egy órán keresztül ágyba fektessük, hogy megfázás nélkül biztonságosan lehűl, hessen. Arc-, homloküreg-gyul- ladás, légcső, és garathuru- tos megbetegedés esetén rendeli el használatát az ory vos. (Folytatjuk) Dr, Blikknek) Fai
